Uj Kelet, 1971. április (52. évfolyam, 6905-6928. szám)

1971-04-08 / 6911. szám

A Munkapárt nagygyűlésének határozata: Nem térünk vissza a június 4-iki határokhoz Jelentős határkiigazítások szükségesek ־־־ Haj­nali 3־ kor a Hatikva eléneklésével zárult a kongresszus ־־־ Növekedett Szápir és Ben Áháron presztízse A Munkapárt első nagygyűlése tegnap hajnalban 3 órakor fon­­tos, politikai jellegű határozatokkal zárult, amelyek teljes mérték­­ben kifejezik az azonosulást a kormány vonalvezetésével. A politi­­kai jellegű határozatok közül kétségkívül a leglényegesebb az, amely megerősíti a kormány álláspontját, hogy Izrael létfontosságú biz­­tonsági okokból nem térhet vissza az 1967. június 4-i határokhoz, hanem jelentős határkiigazítások szükségesek. A kongresszus, szin­­te az utolsó pillanatban, úgy döntött, hogy 501 helyett 601 tagú központot választ, majd a fáradt delegátusok elénekelték a Házik­­vát és ezzel végetért az Egyesült Munkáspárt történelmi jelentősé­­­­gű kongresszusa. A kongresszus záró ülése, rö­­vid szünetekkel, két teljes órán át tartott. Az utolsó ülésen ki­­derült, hogy nem egyeznek a vé­­lemények a központ személyi ösz­szeállítását illetően és ezért lá­­zas, kulissza mögötti tárgyalások folytak, amelyek befejeztével kompromisszumos megállapodás született. 100 taggal kibővítik a pártköz­­pontot. Ezt megelőzően a jelenlevő de­legátusok jóváhagyták a párt alapszabályait, valamint a nagy­­jelentőségű politikai, gazdasági és társadalmi jellegű határozatokat, amelyeket jóelőre elkészítettek. Belpolitikai szakértők kiértékelé­­se szerint a kongresszus leglényegesebb eredménye a Golda Méir kor­­mánya iránt kifejezett teljes mértékű támogatás volt. A párt belső hierarchiájában — a kongresszus eredményeképpen jelentősen megerősödött a több­­ségi, egykori Mápáj-tagok pozí­­ciója, míg az Áb­dut Háávodá relatív ereje némileg, a Ráfié pe­­dig nagy mértékben csökkent. Az új pártközpontban a Mápáj kö­­zel 70 százalékos képviselethez jutott, míg az Áb­dut Háávodá tagjainak száma a központ 18, az egykori Ráfié pedig mintegy 13 százalékot tesz ki. Rámutatnak arra is, hogy a kongresszus eredményeképpen fokozódott a belső egyetértés a pártban és a kongresszus során szinte egyetlen alkalommal sem voltak összeütközések a különböző állás­pontokat képviselő delegátusok között. A pártkongresszuson előtérbe jutottak a társadalmi problémák és a szegénysorsú néprétegek kérdése. A jelek szerint az elkövetkező időszakban a párt vezetősége az eddiginél sokkal több időt, fi­­gyelmet és energiát szentel ezek­­nek a problémáknak, annál is in­­kább, mert katonai síkon egyelő­­re fokozódik a „szélcsend”. Személyi téren jelentős mérték­­ben kifejezésre jutott Pinchász Szá­pir pénzügyminiszter előrenyo­­mulása. Szápir, aki kétségkívül ma a Munkapárt 2־ es számú embere, tulajdonképpen befolyása alatt tartja a megnagyobbodott Mápáj képviselet túlnyomó többségét. Érdekes, hogy Jich­ák Ben Áháron, a Hisz­­tadrut főtitkára is növelte be­­folyását, elsősorban karakán, bíráló fel­­szólalásával. Különböző belső érdekcsopor­­tok erős nyomást fejtettek ki a pártvezetőségre befolyásuk növe­­lése érdekében és ennek követ­­keztében kellett százzal megtol­­dani a pártközpont tagjainak szá­­mát. Erre világos célzást tett Jisz­­ráel Jesájáhu képviselő, a párt állandó bizottságának elnöke is, aki azt mondotta, hogy „a falhoz szorítottak bennünket”. Végül öt órán át tartó kulissza mögötti tanácskozások eredmé­­nyeképpen megoldódott ez a probléma is, miután kissé növel­­ték Haifa képviseletét. Tel Aviv 55, Haifa 45, Jeruzsálem pedig 19 taghoz jutott a pártközpont­­ban, ahol 72 női tag, 62 fiatal, 35 „mosávnyik” továbbá 42 kilouc­­tag foglal helyet. A politikai jellegű határozato­­kat különleges bizottság dolgozta ki, amelyben Jiszráel Gálil­, Já­­kov Simson Sapira és Simon Pe­resz miniszterek, továbbá Chájím Cádok képviselő, a Kneszet kül- és hadügyi bizottságának elnöke foglalt helyet. A határozatok nem érintik az „érzékeny” problémákat, mint például a palesztinaiak kérdése és szinte természetes, hogy a ha­­tározatok semmiben sem térnek el a Kneszet, a kormány és a párt eddigi irányvonalaitól. A Munka­­párt keretében működő Teljes Erec Jiszráel-kör azt követelte, hogy foglaljanak a határozatokba egy olyan pontot, amely megálla­­pítja ,hogy a zsidó nép joga egész Erec Jiszráelre minden politikai harc kiinduló pontja és hogy té­­ves az a feltételezés, amely sze­­rint a területekről való lemondás közelebb hozza a békét. Erre a javaslatra reagálva a „fiatal gár­­da” képviselői közölték, hogy el­­lentétes szellemű határozat meg­­szavazását fogják követelni. Vé­­gül kompromisszumos határoza­tot fogadtak el ,amelynek értel­­mében nem veszik be a határoza­­tokba a Teljes Erec Jiszráel-kör deklarációját, amelyet Mose Ta­­benkin olvasott fel. A nagygyűlés záróülésén nem vetődött fel a vallás és az állam közötti viszony kérdése, amely korábban éles összeütkö­­zésre adott alkalmat a különböző világszemléletek képviselői kö­­zött, Sulámit Áron!" javaslata, il­­letve annak megindokolása nyo­­mán. Jesájáhu képviselő közölte, hogy ebben az ügyben nem fo­­gadnak el semmilyen határozatot, mert az idő rövidsége ezt nem teszi lehetővé. A türelmetlen de­­legátusok nagy része tapssal fo­­gadta ezt a bejelentést. Ugyan­­csak időhiány miatt nem fogad­­ták el dr. Sevách Weiss javaslatát, hogy a mindenkori miniszterelnö­­köt ne a kongresszus, hanem a pártközpont válassza meg. Egyetlen technikai jellegű cik­­kely kivételével egyhangulat sza­­vazták meg a párt alapszabályait is. Ebben az esetben is bebizo­­nyosodott, hogy a tulajdonképeni határozatok a bizottságokon belül születtek meg és a kongresszus csak formálisan szentesítette azo­­kat. Jich­ák Ben Aháron presztízsé­­nek növekedése abban is kifeje­­zésre jutott, hogy a kongresszus elfogadta ellenvetéseit a Hisztad­­rúttal kapcsolatos határozatok te­­rén. Ben Áháron azzal érvelt, hogy nem lehet határozatokat el­­fogadni mélyreszántó tárgyalás nélkül. Azt is elhatározták, hogy az elkövetkező év folyamán külön kongresszust hívnak egy׳ be a Hisztadrut problémáinál tárgyalására. SZÁPIR Növekedett BEN ÁHÁRON .... a presztízs WVVVWVWWVWWVVWlfVVVVVVVWWWVWVWWVvVWWWWWVVWWVE RKESZTOWcZ Az oroszokon múlik... Jelenleg csak az oroszokon ma nagyvilágban, hogy az oroszok­­ jelszavaikkal félrevezetik a közvé­­­leményt. Békéről beszélnek, sőt békeharcról — és közben a közel-keleti zavaros helyzet fenn­­tartásán munkálkodnak. Ezeket a sorokat az idősebb­ magyar-zsidó olvasók nevében­­ írom. Szeretnénk megismerni az­ élő héber irodalom alkotásait.­­ Mi, idősebbek már soha nem fog­­gunk tudni megtanulni héberül, o­koznának a javaslattal, tehát csak akkor olvashatnánk el ezeket a műveket, ha magyar for­dításban megjelennének, kik, hogy lesz-e béke a Közel-Ke­ Jeten. Folynak a tárgyalások Moszkvában, egyre-másra rende­­lik oda a kairói politikusokat, s ellátják őket utasításokkal. Az izraeli tájékoztató szolgá­­latnak most semmi egyéb dolga nincs, mint azt tudatosítani a A Szuezi-csatorna megnyitásá­­ra, véleményem szerint, csak ak­­kor kerülhet sor, ha Izrael és Egyiptom közvetlen tárgyaláson megegyezne ebben. Megalakulna egy nemzetközi vállalat — Izraeli—Egyiptomi Csatorna R. T. —, amelynek részvényeit a nagyhatalmak tar-Pataki Endre, Tel Aviv, tanák a kezükben és ezzel garan­­tálnák annak biztonságát. De visszavonulni a Csatorna partjáról? Hogyan javasolhat ilyet felelős politikus? A „vissza­­vonulás” szót töröljük a szótár­­ból! Villány Jenő, Askelon. POB. 7124 A Szuezi-csatornáról Az idősebb olvasók nevében A közelmúltban Weinerth Lász­ló vetette fel egy cikkben a ma­­gyar nyelvű könyvkiadás ügyét. Nagyon jó lenne, ha az illetéke­­sek ebben az értelemben foglal- Farkas Ignác, Názáret Bit. Begin: A nagyhatalmak Izrael honvédelmi öngyilkosságát követelik Nagyszabású tüntetést rendeztek Tel-Avivban a visszavonulás ellen .Egyetlen nép sem volna haj­­landó lemondani a biztonsági ha­­tárokról, labilis békés elrendezés ellenében. A nagyhatalmak ga­­rancia ellenében biztonsági ön­­gyilkosságot követelnek tőlünk” — ezt mondotta kedden este Me­­náchem Begin Kneszet-képviselő a tel-avivi Mál­há Jiszráel­ téren rendezett nagyszabású tüntetésen elmondott beszédében. A tünteté­­sen a Teljes Erec Jiszráelért Küz­­dő Mozgalom többezer tagja, il­­letve szimpatizánsa vett részt. — Már volt olyan amerikai elnök, aki nemzetközi flottát ígért hajózási szabadságunk megőrzé­­sére. A hatnapos háború előtt, amikor minden oldalról megsem­­misítéssel fenyegettek bennünket, kiderült, hogy csak a Holdon lé­tezik ilyen nemzetközi flotta. ______ Nincs szükségünk nemzetközi »!.«!!« erőre, vagy nemzetközi garanci­­ákra alternatívaképpen a nép haj­­landóságára, hogy megvédje sza­­badságát és hazáját. Izrael népe meg tudja védelmezni önmagát — mondotta a továbbiakban Be­­gin. A tüntetésen, amelyet a ״ Béké­­ért és biztonságért, lemondások és visszavonulás ellen” jelszó alatt tartottak. Begin hivatkozott Golda Méir miniszterellök sza­­vaira a Munkapárt nagygyűlésén■ hogy a Jarring-tárgyalásokból nem lett semmilyen eredmény, de — Begin szerint — elmulasztotta hozzáfűzni, hogy a Gád­ál szó­­vivői figyelmezettek erre. A továbbiakban azt hangsú­­lyozta, hogy az arab államok ma majdnem kétszer annyi tankkal, valamint lökhajtásos repülőgép­­pel rendelkeznek, mint a hatna­­pos háború előtt. Megkétszerező­­dött az ágyuk, valamint a kato­­nák száma is. Mindezzel a fegy­­verzettel és ellenséggel megbirkó­­zunk, de Isten óvjon bennünket azoktól, akik védelmezni akarnak bennünket — zárta szavait Begin. Ugyancsak beszédet mondott Joszéf Szápir képviseli, a Libe­­rális Párt elnöke, aki hangsúlyoz­­ta, hogy bebizonyosodott a Gá­­d­ál politikájának helyessége, amely szerint nem szabad lemon­­dani alapvető elvekről azért, hogy rokonszenvesek legyünk a nemzetközi közvélemény szemé­­ben. mm Holttestet találtak Chedera környékén Járókelők kedden, Chedera kör­nyékén egy piknik céljaira szol­­gáló ligetben ismeretlen fiatalem­­­ber holttestére bukkantak. Kihív­­ták a rendőrséget, amely megálla­­pította, hogy a holttest Elisa Ko­­hen 21 éves nahariai fiatalember­­rel azonos. A holttest zsákban volt, mellette pedig motorkerék­­pár feküdt. Semmilyen jel nem vallott arra ,hogy erőszakos cse­­lekmény történt. A rendőrség az abu-kabiri kórbonctani intézetbe szállította a fiatalember holttes­­tét . tét A HAIFAI KIÁLLÍTÁSOK 20-IK ÉVE Látta már a római Kolosszeumot? Ha nem, látogassa meg az olasz pavilont. Svájc havasainak szépsége a svájci pavilonban. A hagyományos japán esztétikai érzék dús cseresznye­­virágokkal képviselve, a japán pavilonban. Az Eiffel torony számtalan virág díszében, a francia pavilonban. Mindez és még sok más * * a 20 szemkápráztatóan szép kiállitás speciális bemutatóján Volt már a versaillesi kastélyban? Iut Virágkastély, nyitva mindenkinek. ^ Szín- és szépségdús. Mindez a virágkastélyban A szivárvány minden színében tündöklő halak kiállí­­tása, amelyhez hasonló még nem volt az országban. if. Rovarevő vízinövények Japánból. if. Ritka halak a Vörös-tengerből. if Mélység-érzet. Mindez és még sok más­­ az ismeretlen világ pavilonjában Izrael eredményei számtalan rózsában, gladiolában, kri­­zantémban és házinövényben. Mindez és még sok más­­ az izraeli bőség pavilonjában ! Tudja, hogy nemzetközi szakemberek Japánból és Hol­­landiából foglalkoznak a kiállítás virágainak elrende­zésével? A szem kicsi ahhoz, hogy felfogja a színgazdagságot és a lélegzet kevés, hogy beszívja a kiállított virágok ezrei­­nek illatát. a 20-ik országos és nemzetközi virágkiállításon amelyet a „Gán Háém”-ben tartanak, a Kármelen, Haifán, pészách félünnepén 1971. 4. 8—17־ ig. Nyitva reggel 9-től éjfélig. Különleges rendezvények: fiatal tehetségek estje, a húsz kiállítás veteránjainak ta­­lálkozója és műsoros estek. Jegyek: A kiállítás pénztárainál, a ״ Gán-Háém”-ben és a város jegyirodáiban. Közlekedés: Autóbuszok 23, 21, 22, Kármelit és sérát taxik. Bejárat a Kármelit állomása mellett, a Merkáz Há­­kármelen. i©cgg(20@c&1;a)©c&20 @c&­20 A Mekorot 25 milliót követel A vízdíjak emelése ellenére a Mekorot továbbra is súlyos anya­­gi gondokkal küzd és az elkövet­­kező gazdasági évben 23—25 millió font összegű szubszidiumra lesz szüksége. Zeév Káriv, a Mekorot vezér­­igazgatója Tel Avivban megren­­dezett sajtóértekezleten vázolta a cég helyzetét és kijelentette, hogy a vízdíjak emelése nélkül további tízmillió font összegű szubszidi­­umra volna szükség. A kormány­­támogatás összege tavaly elérte a 29 millió fontot. T־ tel Munkapárt kongresszusa (HÁÁREC, független polgári lap).­­ Ma haj­­nalban zárult a Munkapárt kongresszusa, ame­­lyen a legfontosabb szerepek egyikét Pinchász Szápir pénzügyminiszter töltötte be. Szápir ezúttal nem érte be az élvonalbeli pártfunkcionárius feladataival, hanem nagyhatású beszédében kitért az ország minden lényegesebb problémájára és a fontossági sorrendről, valamint a jövőbeli feladatokról sem feled­­kezett meg. A pénzügyminiszter beszéde elsősorban abban tért el a töb­­biekétől, hogy Szápir minden lényegesebb problémát részletesen analizált, nem keltette azt a benyomást, mintha a jövőbeli határok kérdése volna Izrael egyetlen komoly dilemmája. Helyes volt Szá­­pir részéről, hogy széles látókörrel az arabokon és az oroszokon túlmenően Izrael belső gazdasági, valamint társadalmi problémáit boncolgatta. Mi több, ezzel sokkal részletesebben foglalkozott, mint a külpolitikai helyzettel. A külkereskedelmi mérleg, a kvita, a tár­­sadalmi rétegeződés, a szegénynegyedek, a lakásépítési politika és a közoktatás problémái legalább ugyanolyan fontosak, mint az iz­­raeli—arab, illetve izraeli—szovjet relációk kérdése. Az erélyes Husszein (DÁVÁR, a Hisztadrut lapja). — Katonai szempontból a terroristák tevékenysége nem okoz különösebb fejfájást Jordániának. Vászfi Tel miniszterelnök kijelentése, hogy a jordániai hadsereg szükség esetén, órák alatt likvidálni tudja a terroristákat — nem volt túlzás. A szeptemberi polgárháború óta még jobban legyengültek a terror­­szervezetek. Husszein eddig politikai okokból tartózkodott a terro­­risták teljes felszámolásától, de nyilvánvaló, hogy legújabb ultimá­­tuma komoly Feltételezhető, hogy ezzel a terroristák is tisztában vannak és ezért békére törekednek, mert nem engedhetik meg maguknak a konfrontációt. Közben tovább reménykednek, hogy Szadát elnöknek sikerülni fog tető alá hozni az arab csúcsértekezletet, ami kétségkí­­vül kényelmesebb megoldás volna számukra. Bármi legyen is azon­­ban Szádát erőfeszítéseinek eredménye, annyi világos, hogy a ter­­roristák a rövidebbet húzzák Jordániában. Kezdeményezésre van szükség (ÁL HÁMISMÁR, a Mápám lapja). — Nyíl­­vánvaló, hogy Izraelnek el kellett utasítania * - ■ • ־ Szádát hét pontból álló javaslatát a Szuezi­csatorna megnyitásával kapcsolatban. Az egyiptomi elnök elfogad­­hatatlan feltételeket támasztott, olyan világos formában, hogy ezt még külföldön is megértették. Az igazság az, hogy tulajdonképpen Rogers külügyminiszter el­­hamarkodott politikája következtében került zsákutcába a Jarring küldetés. Egyiptom nem látott semmilyen okot további engedmé­­nyek tételére, amikor Washington mézesmadzaggal kecsegtette. Amerika politikai vonalvezetése önmagával került ellentmondásba. Izraelnek a jelenlegi helyzetben mégsem szabad olyan benyomást tenni a külföldi közvéleményre, mintha merev, hajlíthatatlan ál­­láspontot foglalna el. Izraeli kezdeményezésre van szükség; most rajtunk a sor, hogy saját ellenjavaslatainkkal hozakodjunk elő. Nem szabad elfogadnunk azt az elméletet, hogy az arabok mentali­­tása, illetve elvi álláspontja miatt lehetetlen eljutni a békéhez. Sztrájk az El Al-nál בחרמל (LÁMERCHÁV, a Kibuc Mouh­ád lapja) — Az El Al stewardjainak és stewardesseinek sztrájkja még a többi dolgozók szolidaritását sem nyerte el. A Hisztadrut számára nem maradt más hátra, mint hogy megvonja támogatását a sztrájkolóktól. A közönség sem ro­­konszenvezik velük. Nem kívánjuk itt boncolgatni, vajon megalapozottak-e a sztráj­­kólók követelései, de az biztos, hogy rossz módszert választottak. Semmiképpen sem lett volna szabad az Izraelbe irányuló turista­­forgalmat szabotálni a pészách előtti csúcsforgalom idején. A sztrájk időzítése a lehető legszerencsétlenebb volt. Dicséret jár az El Al-nak, amiért minden nehézség ellenére igyekszik fenntartani a normális menetrendet. Minden következ­­ményért, amely ebből a szerencsétlen sztrájkból fakad — a stewar­­doknak és a stewardesseknek kell majd vállalni a felelősséget. Azonnal vissza kell térniök a rendes ütemű munkához, mert ez­­zel nemcsak az El Al és az állam, de saját érdekeiket is szolgálják. 1971. IV. 8 UJ KELET 3 רבד

Next