Uj Kelet, 1971. május (52. évfolyam, 6929-6953. szám)

1971-05-05 / 6932. szám

ALI SZÁBRIT VÉGLEG ELTÁVOLÍTOTTÁK A HATALOMTÓL A legújabb hírek szerint tisztogatási folyamat kezdődik Egyiptomban A legfrissebb információk fényében úgy tűnik, Ali Szábri leváltásá­­nak első kiértékelése helytelen volt, mert valójában nagyon is fon­­tos eseményről, talán egy új belpolitikai korszak kezdetéről van szó. Világszerte úgy látják a leváltás tényét, hogy Ánnár Szádát ezzel próbálja megerősíteni hatalmát, és elhallgattatja, illetve a hatalom minden ágából kiiktatja az ellenfeleit. Ali Szábri bukása teljes, mint kiderült, valamennyi funkciójából leváltották. Az egyiptomi poli­­tika hozzáértői világszerte azt várják, hogy láncreakciószerűen, to­­vábbi személyiségek menesztése is várható. Ali Szábri leváltása olyan ese­­mény, amelynek feltételei lassan beértek. A leváltást az tette le­­hetővé, hogy az elnökhelyettes néhány héttel ezelőtt nyíltan elle­­nezte a hármasszövetség létre­­hozását, de kisebbségben maradt és ennek az lett a következmé­­nye, hogy távoznia kellett az al­­elnöki székből. Változatlanul tartja magát az értékelés, hogy Ali Szábri levál­­tásának elsősorban belpolitikai jelentősége van, de megfigyelők hozzáfűzik, hogy minden bizonnyal kihatása lesz Egyiptom külpolitikai vo­­nalának alakulására is. Szábri Moszkva embere, a Kreml bizalmasa volt és tulaj­­donképpen ezért kellett most tá­­voznia. Nasszer halála után azt remél­­te ugyanis, hogy ő lesz az örö­­kös. Amikor Án­ár Szádátot vá­­lasztották elnökké, ebbe nem tu­­dott beletörődni és csak nehezen rejtette véka alá ellenzéki néze­­teit. A módszere az volt, hogy ma­­gához ragadta a sajtó, a tájé­­koztatási szolgálat, vagyis az „ideológiai vonal” irányítását és­­ ezen a síkon érvényesítette kriti­­kus szemléletét Szádáttal és szű­­kebb körével szemben. Szádát kezdetben nem akart fellépni Ali Szábri ellen, mert nem érezte magát elég erősnek a hatalomban. A kenyértörésre csak most került sor, amikor Ali Szábri az egyiptomi-szíriai-líbiai hármasszövetség ellenzőjeként lé­­pett fel és ez lehetővé tette eltá­­volítását. Április 17-én szavazott az államszövetség ellen, közéleti napjai azóta meg voltak szám­­lálva. A most leváltott alelnök nagy befolyására jellemző, hogy az egyetlen egyiptomi párt 150 tagú központi bizottsága — ép­­pen az ő ellenzéki nézetének hatására — vonakodott meg­szavazni az államszövetséget és ezzel majdnem megtorpedóz­ta azt. Egy teljes héten át tartottak a tit­­kos és feszült hangulatban folyó tárgyalások, amíg végre sikerült Szadánnak többséget teremtenie ebben a testületben a hármas­­szövetség mellett. Most azzal is vádolja Szádát a hatalomból eltávolított Ali Szábrit, hogy a vita elején nem volt őszinte, nem közölte ellen­­véleményét, csak a háttérből mozgatta a szálakat, tehát csel­­szövéssel akarta megakadályozni a három arab ország szövetségét. Megfigyelők szerint számos személyiség leváltására kerül sor rövidesen Egyiptom tájékoztatási szolgálatában és a sajtó berkeiben. Mint köztudomású, Egyiptom­ban nincs szabad sajtó, a lapok élén közszolgálatban álló újság­­írók állnak, akiknek előírják a témákat és azok kidolgozásának módját. Moszkvában erős aggodalom­­mal figyelik az egyiptomi híre­­ket. Attól tartanak, hogy Ameri­­ka tekintélye emelkedőben van az arab világban és Ali Szábri eltávolítása egy folyamat roppant jellegzetes láncszeme csupán. Egyébként attól nem tart Moszk­­va, hogy Szádát további lépése­­ket tenne az oroszokkal való­­ kapcsolat lazítása érdekében, sőt valószínűnek tartják, hogy a baloldali Ali Szábri leváltása után, most jobbfelé csap le az egyiptomi elnök, mert azon az oldalon is vannak ellenzői, akiktől szintén szívesen megszabadulna. Dávid Ben Gurion, a volt mi­­niszterelnök és hadügyminiszter, a druz törzs vendége volt Dáliát El Kármel faluban. Mintegy négy órát töltött vendéglátói tár­­saságában. Jelen voltak a törzs előkelőségei, néhány aktív és tartalékos drúz katonatiszt és so­­kan a fiatalok közül. Úgy került sor a meghívásra, hogy egy drúz író, M. Chalbi kiadta annak az 54 drúz fiatal­­embernek az életrajzát, akik az elmúlt 23 évben elestek Izráel védelmében, s a megjelent könyv egy példányét Szdé Bokérbe vit­­te, ahol Ben Gurionnak ajándé­­kozta. Az „öreg” érdeklődéssel forgatta a könyv lapjait és azon­­nal elfogadta M. Chálbi meg­­hívását. Ennek tett most eleget. I Fellobogózták a druz közsé­­get Ben Gurion tiszteletére és a fogadás az író, M. Chálbi házá­­nak udvarán folyt le. ׳ Köztudomású, hogy a druzok nem mutatják be asszonyaikat a vendégnek. Ben Guriont is csak a férfiak vették körül s amikor hozzálépett M. Challes, a vendég­­­­látó, ezekkel a szavakkal köszön­­tötte: — Üdvözlöm önt, mind a ma­­gam, mind a feleségem, mind házam népe nevében. Ben Gurion erre így felelt: — Nagyon köszönöm. Hol van a kedves felesége? A házigazda zavarba jött, majd­ feltalálta magát és ezt vá­­laszolta: — A mi hagyományaink sze­­rint az asszony nem vesz részt ilyen eseményeken... A fogadás során Ben Gurion beszélgetést folytatott a törzs ve­­zetőivel, aztán a drúz katonatisz­­tekkel, végül a lányok egy cso­­portja látta őt vendégül. Az „öreg” rendkívül jó han­­gulatban volt. Az egyik drúz elő­­kelőség megkérdezte tőle, hogy miért nem tud arabul. Így fe­­lelt: — A kérdés jogos, valóban tudhatnék, hiszen már 65 éve élek az országban. De nem egé­­szen az én hibám, hogy még­sem tudok. Az úgy volt, hogy nem sokkal a listárásom után megbíz­­tak egy lap szerkesztésével. Ab­­ban az időben lapszerkesztő szá­­mára kötelező volt a török és az arab nyelv elsajátítása. Törökül sikerült is megtanulnom, de az arab nyelv túl gazdag volt, azt már legnagyobb sajnálatomra nem tanultam meg. A vendéglátók — huncut mo­­solygással ugyan —, de elfogad­­ták ezt a magyarázatot. A hagyományos drúz lakoma ezúttal elmaradt, mert Ben Gu­­rion útjának előkészítői ragasz­­kodtak a diétás vacsorához, mely egy pohár tejből és egy szelet süteményből állt. Ez bizony nem kis megütközést keltett a törzs előkelőségei körében. Végül azzal tisztelték meg Ben Guriont, hogy kitüntették őt a hadsereg druz katonai egységei­­nek jelvényével. BEN GURION A DRUZOK VENDÉGE VOLT ־־־ Kitüntették a druz katonai egységek jelvényével ־־־ A ״ CHEDVA ÉS Minden jel szerint kiegyezés­­sel ért véget a tévé igazgatósága és Áháron Meged író vitája, a­­melynek középpontjában a 12 részből álló ״ Chedva és én” cí­­mű játék áll. A szövegkönyvet Áháron Meged, az ismert hé­­ber író hosszú évekkel ezelőtt megjelent munkája alapján dol­­goztatta fel a televízió és a so­­rozat nem tetszett Megednek. Az író egyébként nem látta a sorozat eddigi három részét a képernyőn, ugyanis Londonban tartózkodik, ahol követségünk ta­­nácsosa. Különböző információk alapján alakította ki véleményét, amely szerint az átdolgozás fo­­lyamán gyökeresen megváltoztat­­ták és időszerűsítették a törté- ׳ netét. Ezt a tévé igazgatósága is be­­ismeri, de arra hivatkoznak, hogy egy kibucot elhagyó fiatal házas­­párnak ma mások a problémái, mint annak idején, Meged írásai­­nak megjelenésekor, ezért az át- MARAD M __ ÉN dolgozás elkerülhetetlen volt. Lé­­nyegében csak az alaphelyzet maradt meg és a két szereplő, Chedra és Slomik neve. Áháron Meged­a Mááriv lon­­doni munkatársának kijelentette, hogy a tévé vezetősége nem tar­­totta be a vele kötött megállapo­­dást, nem mutatták be az átdol­­gozott történetet, ennek ellenére ő nem szívesen menne a bíróság elé és reméli, hogy sor kerül va­­lamiféle egészséges kompromisz­­szumra. Az lesz a kompromisszum, hogy folytatják a rádiójáték so­­rozatos közvetítését, de a címe megváltozik: „Chedra és Slomik” lesz ezentúl. Szerzőként nem tüntetik fel a képernyőn Áháron Meged nevét. A sorozatot készítő „Roll” filmvállalat vezetője telefonbe­­szélgetést folytatott a Londonban lévő Áháron Megeddel, aki hoz­­zájárult ehhez a kompromisz­­szu­mhoz. IGAZI BÉKÉT Néhány nap múlva megérkezik Rogers amerikai külügyminiszter és minden bizonnyal — jó izraeli szokás szerint — lesz majd né­­hány tüntetés a tiszteletére. Min­­den csoport a saját felfogásának megfelelő jelszavakat írja fel a transzparensekre és véleményem szerint ezzel rossz szolgálatot tesz­­ a saját ügyének. Az lenne a leghelyesebb, ha egyetlen jelszót írnánk most min.Egyre inkább gyakoribb Izra­­elben a bankrablás és úgy lát­­szik, az eddig alkalmazott mód­­szerekkel lehetetlen ráncba szedni a rabló urakat. Nekem lenne egy javaslatom, s az Új Kelet nyilvánossága előtt hívom fel erre a pénzügyminisz­­ter úr figyelmét­. Rendeleti úton kötelezném a bankfiókok vezetőit, hogy alkal­­mazzanak értelmes, nyugdíjas fér­fiakat, akik a bank bejáratát fi­­gyelnék, feljegyeznék az ott meg­álló autók rendszámait és bank­­rablás esetén a közeli telefonfül­­kéből értesítenék a rendőrséget. A nyugdíjas rendszám-figyelő Évek óta nagy problémája a bne­bráki sikrn Gimel lakóinak az autóbusz összeköttetés Tel- Avival. Fél megoldást sikerült elérnünk, ugyanis a 61-es autó­­busz összeköt bennünket ma már a város északi negyedével, de aki a központi autóbuszállo­­másra, vagy annak vidékére akar utazni, annak be kell gyalogol­­nia Rámát-Gánba, a Három-úti megállóig. ERKESlfofáZ AKARUNK i­ den transzparensre: ״ Igazi békét akarunk!” Hogy mi az igazi béke — ezt viszont mindenki a saját felfo­­gása szerint magyarázhatja. A lényeg viszont, hogy Rogers lá­­togatása alkalmából maradékta­­lan egységet mutassunk, legalább is ami a külsőségeket illeti. Kálmán Chájim, Tel-A­vív, Bh­áron szolgálat tagjainak lenne egy köz­pontja, ahol a munkatervet elké­­szítenék. Nagyon fontos ugyanis, hogy naponta, vagy legalább he­­tenként más-más bank előtt tel­­jesítsen mindenki szolgálatot,­­ mert csak így akadályozható meg, hogy a munka sablonossá váljon. Ez a módszer a minimumra csökkentené a bankrablásokat és egy kis mellékkeresetet biztosíta­­na jónéhány nyugdíjasnak is. Berkovics Jehuda, Bát-Jám, Rámát Hánászi, Háb­erman 21/12. Hogy pontos legyek, a reggeli órákban van egy autóbusz, de nevetséges, hogy egy népes síkút­­negyedből napi egy autóbuszjárat legyen Tel-A­vív egyik főiránya felé. Kérjük a Dán társaságot, mér­­legelje a bné-bráki síkon Gimel lakóinak kérését. Edelstein Tova, Bné-Brák , Ha én pénzügy­miniszter lennék ... Egy bné-bráki panasz HADIÜZEM HAIFA KÖRNYÉKÉN! UJ CSE­REGI LAKOS! Nincs szakmája? Szakmaválasztási problémája van? Be akar kerülni egy üzembe, amely kiképezi a fémszakmára? FORDULJON HOZZÁNK! Ajánlunk Önnek szakmai kiképzést nagy előmeneteli lehetőségekkel. Teljes fizetési munkája kezdetétől. Állandó és teljes szociális feltételeket. Az üzem képviselője személyes megbeszélésre fogadja va­­sárnap és kedden 16.00—18.30-ig, a városparancsnok irodájában, HAIFA, 3. L. PERECZ UTCA 10. SZÁM. LEVÉLCÍM: DOAR DVAI 2639 עדומה Ali Szábri eltávolítása ^ __ (DÁVÁR — a Hisztadrut lapja.) — Egyiptom-­ ban nem tekintették Ali Szábrit a Kreml em­berének és ő sem tartotta magát annak. Eltá­­volítása mindenek előtt a ״ belső fegyvernyugvás” végét jelenti, mely Nasszer halálától napjainkig tartott. Nem biztos tehát, hogy leváltása egyben az egyiptomi—szovjet viszony romlási folyamatát jelzi. Arra sem látunk biztosítékot Ali Szábri eltávolításában, hogy Szádát elnök rugalmasabb maga­­tartást tanúsít majd a Rogers-sel folytatott tárgyalások során. Tehát valószínű, hogy egy rég­óta időszerű elszámolásról van szó, amelyet azért időzített mostanra Szádát, mert ezzel gesztust akart mutatni az érkező amerikai külügyminiszternek. Persze Szádát és a kairói vezérek próbája nem az lesz, hogy Szábrival vagy nélküle ülnek le a tárgyaló­asztalhoz, hanem csu­­pán a lényeg a fontos: mennyire reális javaslatokat helyeznek Ro­­gers elé a tárgyalóasztalra. (HÁMODIA — az Ágadat Jiszráél lapja). — Áli Szábri leváltásának főleg az a jelentősége, hogy úgy látszik Szádát elnök elég erősnek érzi már magát a belső ellenzékkel való leszámolásra. Mindig tud­­tuk, hogy Szádát megválasztása jobb megoldás híján történt, de akik szívesebben láttak volna mást Nasszer örökében, azóta sem rejtették véka alá ellenzéki nézeteiket. Kérdés, hogy mi lesz most Áli Szábri leváltása után. Azt hisz­­szük, csak egy folyamat kezdetén vagyunk, a belső harc minden bizonnyal tovább élesedik, s Áli Szábri leváltása után Szádát ellen­­zéke nem marad tétlen. Éles belpolitikai harcok várhatók Egyip­­tomban. Nincs ok optimizmusra (OMER — pontozott héber nyelvű napilap.) — "I 13 ft Semmi jele annak, hogy Ali Szábri leváltása megváltoztatná Szádát álláspontját. Ebben az értelemben nincs ok az optimizmusra, a Rogers-sal való tárgyalások során nem várhatunk tőle észszerűbb magatartást. Véleményünk szerint inkább a május elsejei beszéde alapján lehet következtetni Egyiptom elnökének álláspontjára, amely — ezek szerint — a végletekig szélsőséges lesz. Ha eddig reméltük bizo­­nyos mértékig, hogy szó lehet részleges elrendezésről a Csatorna megnyitásáról, e remény realitása most ismét csökkent. Ebből az alkalomból ismételjük meg az izraeli álláspontot. Mi hajlandók vagyunk a részleges megegyezésre, de azt akarjuk, hogy annak alapja azonos előnyökhöz juttassa a feleket. Elfogadhatat-׳ lan egy olyan részleges elrendezés, amely az egyik félnek csak előnyt, a másiknak csak hátrányt jelentene. Ezt akarja Egyiptom a maga javára és természetesen, Izrael erdére. A Kneszet nyári ülésszaka (HÁÁREC, független polgári napilap)• — Meg-s kezdődött a Kneszet nyári ülésszaka. Sok kép­ee -­t viselő számára csalódáts jelentett, hogy nem politikai vitával, hanem egy mezőgazdasági jellegű törvényjavaslat elemzésével kezdődött az ülésszak. A kormány határozott így, mert Rogers látogatásának előestéjén feleslegesnek tartotta a politikai vitát. Legnagyobb sajnálatunkra, nem tudunk egyetérteni azokkal a Kneszet-képviselőkkel, akik rosszalják a politikai vita elmaradását. Beszéljünk nyíltan a nagyon is vitatható jelenségről. Egyes Kneszet­­tagok magasabbra értékelik és fontosabbnak tartják a politikai kér­­dések feletti vitát a szürke, hétköznapi törvényhozó munkánál. Ho­­lott a választók elsősorban törvényhozással bízták meg a kép­­viselőket. Időnként helyes, ha a legfőbb politikai kérdéseket is megvitatják a Kneszetben, de vissza kell adni a becsületét a törvényhozói mun­­kának is. 1971 V. 5 UJ KELET Szádát nem számolta fel az ellenséget 3 WALTER ULBRICHT: MEGÖREGEDTEM, TEHÁT LEMONDOK« A 77 éves politikus a sztálinisták egyik utolsó mohikánja volt » Mint tegnap már röviden je­­lentettük, Walter Ulbricht, a ke­­letnémet kommunisták 77 éves párt­főtitkára, lemondott és át­­adta helyét Erich Honeckernek, aki 58 éves. Ulbricht a régivágású sztálinis­­ta politikusok prototípusa volt, aki túlélte a Sztálin halálát kö­­vető „olvadás” korszakát és nem adta át helyét — a többi népi­­demokráciákhoz hasonlóan —­­senkinek. Közéleti értelemben mintegy másfél évtizeddel élte túl Rákosi Mátyás és a többiek uralmát. A mai Európa történetébe az­­zal írta be nevét Ulbricht, hogy ő építette fel a híres berlini fa­­lat, amely az évek folyamán jel­­képpé magasodott és máig is szimbolizálja, mennyire nem könnyű a két Németország kö­­zötti függő problémák elrende­­zése. Élesen Izrael-ellenes beállított­­ságáról szintén ismeretes volt Walter Ulbricht, aki ebben a vo­­natkozásban „túlteljesítette” a moszkvai normát. Utódja, Erich Honecker a hit­­leri időkben koncentrációs tá­­borban volt, az illegális kommu­­nista párt régi vezető tagja. A Moszkvából hazatért Walter Ulb­­richt 1946-ban maga mellé vette és szinte előkészítette őt a párt főtitkári funkciójára. Először a kommunista ifjúsági szervezet főtitkára volt, majd egyre fonto­­sabb feladatokat kapott a párt és az állam életében. Hosszú időn át ő volt a felelős legfel­­sőbb fokon a hadsereg és a biz­­tonsági szolgálat munkájáért. Mivel régen köztudomású, hogy Walter Ulbricht örököse, rendszerint „szocialista főherceg­­nek” nevezték a berlini kommu­­nisták, Ulbricht nem vonult véglege­­sen nyugalomba. Megmarad a kelet-német állam elnöki pozíció­­jában. Leváltása kapcsán ,a világlapok azt írják róla, hogy ma ő az egyetlen kommunista politikus, aki nem feledkezett meg a Sztá­­lin iránti hűségről. Ő a sztálinis­­ták utolsó mohikánja. Ennek meg­felelően, teljhatalommal vezette a kelet-német kommunista pártot, távozásának időpontját is maga határozta meg, ezzel az indok­­kal: „Megöregedtem, tehát le­­mondok”. Egyiptom lakossága: 34 millió kairói jelentés szerint Egyip­­tom lakossága az utóbbi 15 hó­­nap alatt egy millió fővel emelke­­dett és jelenleg 34 millió polgára van az országnak. Az egyiptomi statisztikai hiva­­tal vezetője sajtóértekezletet tar­­tott és ott jelentette be, hogy je­­lenleg évi 800 ezer fővel emelke­­dik Egyiptom lakossága , a ter­­mészetes szaporulat alapján. Kairóban, az egyiptomi fővá­­rosban 5.126.000 polgár él. A rendőrminiszter több fizetést akar A beosztottjai számára Slomo Hiller rendőrminiszter néhány napon belül a miniszter­­elnökhöz fordul és kérni fogja, hogy rendezzék a rendőrség állo­­mányában szolgálatot teljesítők illetményeit. A miniszter 37-38 százalékos fizetésemelést akar elérni és indo­­kai között arra is utal, hogy a jelenleg mutatkozó súlyos mun­­kaerőhiányt is megoldanák, ha nagyobb lenne a rendőr-legény­­ség fizetése. A Tnuva drágábban akarja adni a zacskós tejet Végre elrendeződött a Tnuva és a tejkihordók közötti háború­­ság, amely a zacskós tej beveze­­tése miatt tört ki néhány héttel ezelőtt. Most ismét „napihír” lett a zacskós tejből, ugyanis a Tnuva vezetői kiszámították, hogy túl olcsón árusítják a tejet, s áreme­­lés engedélyezését kérik az illeté­­kes bizottságtól. Azt kérik, hogy engedélyezzék a zacskós tej árá­­nak 2 agorával való felemelését. Jarring a jövő héten New Yorkba érkezik Csak rövid látogatásról van szó, politikai tárgyalásokat nem folytat­ kodik, a jövő héten néhány na­­pos new-yorki látogatásra érke­­zik. Az UNO székházában folytat majd néhány tájékozódó jellegű megbeszélést, de nem tanácsko­­zik a közel-keleti konfliktusban érdekelt országok képviselőivel, hogy ne zavarja az amerikai dip­­lomácia jelenlegi közvetítő tevé­­kenységét. Jarring new-yorki útja tehát csak közvetett értelemben lesz kapcsolatban békeközvetítői fel­­adatkörével. U Tant, az UNO főtitkára megbeszélést folytatott Joszéf Te­­koá izraeli nagykövettel, aki ha­­zánkat főmegbízottként képviseli az Egyesült Nemzetek Szerveze­­ténél és tájékoztatta őt dr. Gun­­nar Jarring érkezéséről. A Tant tíz napos szabadságon volt, Svájcban pihent és ott talál­­kozott Gunnar Jarringgal. Akkor beszélték meg, hogy a nagykövet a jövő héten néhány napra New­ Yorkba repül Dr. Gunnar Jarring, aki jelen­­leg Svédország moszkvai nagykö­­veteként az állomáshelyén tartóz- Jakobson, az UNO főtitkár-jelöltje szerint LEHET, HOGY KÍNÁT FELVESZIK A VILÁGSZERVEZET TAGJAI KÖZÉ Az oroszországi zsidók problémáját a Szovjetunió belügyének tekinti Max Jakobson, Finnország UNO képviselője, akit U Tant esélyes utódjaként emlegetnek New Yorkban kijelentette, hogy lehetőség van Kína beválasztásá­­ra és a világszervezetben Mao birodalma Formuza helyét fog­­lalná el. Jakobson szerint erre az UNO szeptemberben összeülő, tehát a legközelebbi közgyűlésén kerül­­het sor. A finn diplomata szerint éle­­sen vetődik fel a kérdés és előbb­­utóbb az UNO-nak állást kell foglalnia, hogy ki képviseli a kí­­nai népet. Formuza vezetői, vagy a Pekingben székelő kommunista vezérek. Ő maga már állást fog­­lalt a népi Kína UNO tagsága mellett. Megkérdezték tőle, hogy meg­­választása esetén milyen állás­­pontot foglal el az oroszországi zsidók ügyében. Jakobson így felelt: — Ha az UNO főtitkára le­­szek, ezzel a problémával nincs szándékomban foglalkozni, mivel hogy a Szovjetunió belügyének tekintem. Beavatott UNO körökben nem tekintik valószínűnek egyébként Max Jakobson megválasztását. Nem sztrájkolnak a posta műszaki osztályának dolgozói Sztrájkkal fenyegettek a posta műszaki osztályának dolgozói­­ országszerte mintegy négyezren, de tegnap reggel megváltoztatták elhatározásukat és a sztrájk el­­maradt. Erre a szerencsés fordulatra azért került sor, mert a bérkérdé­­sekkel foglalkozó miniszteri bi­­zottság megtárgyalta a követelé­­süket és ígéretet tett, hogy há­­rom napon belül megnyugtató módon rendezi problémáikat. Az állami alkalmazottak szolgálati felügyelőségének tájékoztatása szerint a posta műszaki dolgozói­­nak bérkövetelése teljesítés ese­­tén további évi egy millió 300 ezer fonttal terhelné meg az ál­­lamkasszát.

Next