Uj Kelet, 1971. május (52. évfolyam, 6929-6953. szám)

1971-05-07 / 6934. szám

-YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYWYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY' örömmel közöljük, hogy május 11-én, kedden d. u. 5 órakor nyitjuk meg intim eszpresszónkat, Recov Háhisztadrut 95. szám alatt. Címek hiányában ezúton hívjuk meg a beérsévai magyarajkú közönséget Cohen Vera és Grünberg Frumka LIBRESSO 95 (״Bazak” mellett) וK^fyyYynnrYYYYYYYYYוnnתnnnnnnnrYוnnnnnnnnnnnnnnnrוrYYוnnnnתrYYוnrYוnnng POLÁK SÁRI (szül. Kupferstein) és ADOLF Tetétlen — Nagyvárad 25 éves házassági évfordulójára SOK SZERENCSÉT KÍVÁNUNK 120-IG Pécsi Lajos és társa, Gilboa Étkezősarok előállítók Tel-Aviv, Herzl utca 82 ^aäaaaaaaaxaxaxxaxaaaaxxxxxxxaaaaxaxaaaaäaaaaaaaaaaaaaaäjijuuuuuu KARÁDY KATALIN AZ ÚJ KELET OLVASÓINAK Irta: ARAD GIDEON Az elhunyt Abdul Nasszer, aki 1967 júniusában másodszor követte el a Szuezi-csatorna elzárásának badarságát, aligha hitte volna, hogy megismétlődik a történet és ismét egy amerikai külügyminiszter tesz majd erőfeszítéseket, hogy Egyiptomot kihúzza a csávából, a Szuezi-csatornát pedig megnyissa a nemzetközi hajóforgalom és a szovjet hadiflotta számára. Joseph Lisco, a Rogers nevét viselő közelkeleti terv szervezője, akit Nixon elnök kormányinak megalakításakor a közelkeleti béke létrehozásával bízott meg, azúttal magával hozta főnökét is közelkeleti körútjára, hogy ezzel az amerikai kormány teljes presztizsét — és William Rogers nem megvetendő ügyvédi képességeit — vesse be a teljes, vagy legalábbis részleges megoldás érdekében. A két amerikai államférfi e sorok írásakor Jeruzsálemben, az izraeli kormány tagjai előtt részletezi, mit ért el az arab országokban és mi az a minimum, amelyet az arabok szerinte hajlandók elfogadni. Nem kell prófétának lenni annak megállapítására, hogy ez az állítólagos minimum igen messze fekszik az engedmények maximumától, amelyet Izrael vállalhat anélkül, hogy súlyos veszélybe hozná az ország jövőjét Mielőtt William Rogers elindult az arab államokba, ankarai sajtóértekezletén megjegyezte, hogy a Közel-Keleten „az emberek nem mondják mindig azt, amit gondolnak“. Ezzel válaszolt arra a megállapításra, hogy az arab vezetők és az izraeli kormány nyilvánosan leszögezett álláspontjai közötti távolságot aligha lehet áthidalni. Az eddig kiszivárgott hírekből is tudjuk, hogy az arab vezetők a zárt ajtók mögötti bizalmas tárgyalásokon rendszerint nem olyan szélsőségesek, mint a nyilvánosság előtt tett nyilatkozataikban. Rogers azonban alighanem téved, amikor ugyanezt a mértéket Izraellel szemben is kívánja alkalmazni. Még közelkeleti látogatása előtt minisztériuma szoros kapcsolatban állt az izraeli kormány tényezőivel és diplomatáival, ezen felül pedig Abn Even külügyminiszterrel és Jigál Álon helyettes miniszterelnökkel folytatott beható személyes megbeszélést, úgyhogy nem is maradhatott fenn tisztázatlan kérdés. Amikor tehát Rogers és Sisco az arab fővárosokba érkezett, egészen pontosan és teljesen részletesen ismerte Izrael álláspontját, minden megtárgyalásra kerülő kérdésben. Most magával hozta Jeruzsálembe az arab államfőkkel folytatott megbeszéléseinek összefoglalóját. Alig hihető, hogy rövid 48 óra alatt meg lehet oldani a Szuezi-csatorna megnyitása körüli súlyos problémákat, amelyekről már hosszabb ideje intenzív és állandó értekezés folyik Jeruzsálem és Washington között. Sisco, a szívós és kemény diplomata, Rogers, a kiváló, tapasztalt ügyvéd megkísérelheti, hogy a részletekről való alkudozással, ügyes áthidaló megfogalmazásokkal és némi presszióval megoldja a kisebb ellentéteket. Mindez csökkenti a feszültséget, kedvezőbbé teszi a helyzetet, de önmagában véve nem oldja meg az alapvető problémákat. A PETRÓLEUM ÚTJA Talán téves volt az a nézet, hogy csak a Szovjetuniónak érdeke a Szuezi-csatorna megnyitása és amíg a vietnami háború folyik, Amerika nem teszi meg az oroszoknak azt a szívességet, hogy megkönnyíti számukra Észak-Vietnam ellátását. A valóságban a Szuezi-csatorna elzárása ugyan nehézséget képez a Szovjetunió számára, de nem zárja el előle a hosszabb tengeri utakat. A szovjet hadihajók mégis eljutottak a Vörös-tengerre és az Indiai-óceánra, viszont az amerikai 6. flotta hajói elől el van.״va az út a Vörös-tengerre. A Franciaország és Algéria között kitört petróleumháború —, amely Izraelben a káröröm be nem vallott, de érthető érzését váltotta ki, — fokozta az amerikai kormányra gyakorolt európai nyomást a Csatorna megnyitása érdekében. A Perzsa-öböl petróleumkútjai Nyugat-Európa és Anglia petróleumszükségletének 80 százalékát fedezik normális körülmények között. Az új, óriási tartályhajók, amelyek Dél-Afrika megkerülésével teszik meg az utat, nem tudják teljesen pótolni a Szuezi-csatornán keresztül vezető rövidebb úton, gyorsabban közlekedő kisebb hajókat és így Európa most nagymértékben ki van téve a Földközi-tengeren fekvő petróleumtermelő arab országok, Algéria és Líbia zsarolásának. Ez az egyik magyarázata annak, hogy úgy Anglia, mint Franciaország egyre hevesebben követeli a Csatorna megnyitását , és nem érdekli őket, hogy Izraelnek ezért milyen árat kell fizetnie. Az 1956 évi keserű tapasztalatok alapján a két európai nagyhatalom most így fogalmazza meg álláspontját: A Csatorna (Amerika jóvoltából) Egyiptom magántulajdona. Minthogy az egyiptomi kormány nem hajlandó megnyitni ezt a fontos viziutat, amíg annak partján izraeli katonák állnak, el kell távolítani az izraelieket. Londoni és párizsi, vagy brüsszeli szemszögből nem érdekes, hogy az izraeli hadsereg hány kilométernyire vonul vissza a Csatornától és hogy annak keleti partján egyiptomi csendőrség, kisszámú gyalogság, vagy pedig nehéz fegyverzetű csapatok fognak állni. Semmi kétség sem fér az amerikai kormány képviselőinek jóakaratához Izraellel szemben, de szem előtt kell tartani, hogy ők az Egyesült Államok érdekeit képviselik, annak a globális stratégiának a keretében, amelynek figyelembe kell vennie az európai szövetségeseket és az Amerika, a Szovjetunió, sőt bizonyos mértékben Kína között folyó világhatalmi játékot is. Ezeknek a tényezőknek a figyelembe vételével született meg Joseph Lisco ״ Rogers-terve, amely — lényegtelen módosításokkal — mind a mai napig Amerika közelkeleti politikájának vezérelvét képezi. Az izraeli kormány már igen sok engedményt tett annak érdekében, hogy álláspontját összhangba hozza az amerikai érdekekkel, illetőleg az amerikai politikával — hiszen az USA az egyetlen szövetségesünk. Most Rogers-szel és Lisco-val arról folyik a tárgyalás, hogy Amerika milyen biztonsági garanciákat adhat Izraelnek engedékenysége fejében. Ezen a ponton rendkívül nehéz az ellentétek áthidalása, mert semmi sem törölheti felelős vezetőink és az egész nép emlékezetéből a keserű múltat. Az európai katasztrófa idején egyetlen hatalom egy ujját sem mozdította a zsidó nép megmentése érdekében. Amerika 1967 júniusában semmilyen konkrét lépést sem tett Dwight Eisenhower elnök azon ígéretének beváltására, hogy a Tiráni-szoros nyitva marad az izraeli hajózás számára, ha Izrael kiüríti Szinájt. Hasonló módon az UNO (és annak egyik vezető tagja, az USA) az 1957-ben tett ígéretek ellenére sem vívta ki Izrael számára a hajózás jogát a Szuezi-csatornán. Közben a helyzet sokkal bonyolultabbá vált azáltal, hogy Amerika hibás politikája elősegítette a Szovjetunió nagyméretű behatolását körzetünkbe és főleg Egyiptomba. Mindezek után tehát felelős izraeli kormány akkor sem érheti be puszta ígéretekkel, ha meg van győződve ezeknek az őszinteségéről. Amerika mindeddig kitart amellett, hogy csak a lényegtelenül megváltoztatott 1967 előtti határokat hajlandó garantálni. A Szuezi-csatorna megnyitása esetén pedig úgy hiszi, hogy ezzel a béke és nem a háború felé nyílik meg az út, tehát nem lényeges,, hogy van-e kisszámú egyiptomi csapat a Csatorna keleti oldalán. Amerika is nagyon bízik Izrael katonai erejében, néha kissé ijesztő mértékben. Ami a Szovjetunió részéről fenyegető veszélyt illeti, az amerikaiak véleménye szerint éppen engedmények útján létrehozott békével kell annak elejét venni. Rogers látogatásakor A newyorki Julia Richmond főiskola színháztermében egy pillanatra mintha megállt volna az idő. Még a légy zümmögését is hallani. Történelmi, ünnepi esemény közeledik. A közönség minden idők legdédelgetettebb magyar sztárja jelentkezését várja. Földigérő muszlin ruhájában, kibontott, leomló fekete hajkoronájával övezve, királynői léptekkel lép a színpadra. Már mikrofon előtt áll, de még nem énekel. Lehajtott fejjel hódol az ünneplő közönségnek, amely szűnni nem akaró tapsorkánnal köszönti. Ugyanúgy, mint régen, egykori sikerei színhelyén. Hangja még mindig a régi. Sőt, talán szebb, árnyaltabb, gazdagabb, bársonyosan melegebb, mint a negyvenes években, amikor Magyarország ifjú sihederektől az aggastyánokig, az utcaseprőtől a kormányzó udvaráig a Karády-házban égett. Az élet,a természet csodálatos ajándéka, hogy Karády Katalin nemcsak énekel ismét, hanem még mágikusabb, mint sikereinek hajdani tetőpontján. Nem kell magyarázni a műsort. A dallamok,az egykori sanzonok, a régi Karádyszámok a közönség vérében, agyában, szívében lüktetnek. Minden egyes refrén, mintha az emberek saját ifjúságát, a múlt megszépítő romantikájába ágyazott élményeit idézné fel. ״ Ez lett a vesztünk”, ״ Tudom, hogy vársz, ha őszi csend borul az égre“, ״ Gyere, ülj kedves mellém“, ״ Hamvadó cigarettavég“, ״ Gyűlölöm a vadvirágos rétet“, ״ Gondolsz-e majd rám, ha este nyolcat üt az óra“. Karády Katalin, aki a „Dalok szárnyán“ műsor keretében lépett az amerikai közönség elé, nem könnyen szabadul el a színpadtól. Újabb és újabb ráadást kérnek. Nem lehet elég belőle. Hiszen, mindenki tudja, a háromórás műsornak ő a fénypontja. Mint mindenütt, ahol csak megjelenik. Változatlanul ő a központ. A Sztár, így, névelővel és nagybetűvel. A Sztár. A sztár,aki 20 év után visszatért a rivaldafényhez és most egykori ״ házi dalszerzője“, a jelenleg Kanadában élő Polgár Tibor ״ testreszabott“ műfordításában magyar nyelven búgja a ״ Hallo Dolly“ remekbefaragott strófáit, fülbemászó muzsikáját. Mintha egyenesen neki íródott volna ez az egész Halló Dolly: Sok idő telt el Míg nem láttak engem De vágytam én is Vissza már. És olyan jó látnom Most lent a szemekben Most lent a szemekben Hogy még szeretnek És mindenki visszavár. Hallo Dolly és Hallo Dolly Csak így köszönt engem Mindenütt a nép Reflektorfény 0000000000000000000000000000000000000000000 Washingtonban háború-ellenes tüntetések álynak! Ebben a pontban is a legnagyobb mértékben eltérnek egymástól a felfogások. Mindez nem zárja ki, hogy Rogers és Lisco látogatásának eredményeként némi haladás jöjjön létre. Csupán az a kérdés, hogy kinek kedvez majd a haladás iránya? Írta: DAN OFRY Az Új Kelet Amerikába kiküldött munkatársa Ettől élek én Es ilyenkor felcsattan A tapsorkán is Jaj de szép A nézőtér ráadást is kér És ilyenkor boldogan A két karom kitárom S vígan mint a pinty A sok ember mind rámtekint Megígérem, hogy eljövök megint Megígérem, hogy eljövök megint Hallo Kati, Hallo Kati Csak így köszönt engem mindenütt a nép ... Másnap délután a művésznő lakásán találkozunk. Az East Side-on, New York keleti oldalán, a ״ Yorkville“ jellegzetes ״ magyar“ övezetének szívében van elegáns otthona. A szalonban virágerdő. A tegnapi előadás sikerének illatozó, hódító kísérője. Karády nincs egyedül. Barátainak, tisztelőinek, hódolóinak és hűséges híveinek valóságos ״ udvartartása“ veszi körül. Az egész házat az ünnepi hangulat légköre hatja át. Különben is, itt minden fal, minden kép, minden hanglemez, minden lapkivágás a Karády-kultuszt idézi. Legalább négy, vagy öt portréjával találtam szemközt magam gyönyörű keretekben. A kor jeles alkotóművészeinek egy-egy olajban megörökített tisztelgése Karády előtt. És a fényképfelvételek. A különböző parádés szerepek. Amerre csak nézünk, mindenütt Karády Katalin egyénisége, dicsőséges múltja tekint ránk. A hálószobában feszület áll az ágy felett. Mélységes vallásos meggyőződés és hit irányítja. — Ne szólítson művésznőnek! És ne magázzon! Mondd egyszerűen: Katalin! Így hívnak mindenütt, ahol szeretnek. Pontosan úgy, ahogy a Hallo Dolly nevemre átírt változatában éneklem fellépéseim alkalmával. Jó, legyen Kati. Halló Kati... — Közel húsz esztendeig nem lépett színpadra. Minek köszönhetjük a visszatérést? — Két esztendeje tört meg a jég. Itt New Yorkban. Olyan volt a szituáció, hogy nem mondhattam nemet. Nánási Miklós, a Magyar Zsidók Világszövetsége központi elnöke kért, lépjek fel ismét Izrael javára. Ez volt az a pont, ahol véget ért önkéntes hallgatásom. A Hunter College színháztermében jelentem meg újra. Azt hiszem 2300 férőhelyű ez a helyiség. Egy tűt sem lehetett leejteni. És a fogadtatás olyan hőfokú volt, hogy azóta ismét megtaláltam önmagam. Több fellépésem volt már New York, Cleveland, Detroit, Los Angeles városaiban. Kanadában is szerepeltem. Most, az ősszel, ausztráliai turnéra indulok. Hazafelé jövet szeretnék megállni Izraelben. Hogy lássam a Szentföldet. Hogy esetleg találkozhassam azzal a közönséggel, amely valamikor Magyarországon szintén az enyém volt. * Ki tulajdonképpen Karády Katalin? A válasz: nemcsak az egyetlen nyugati értelemben Magyarországon kicsiszolódott sztár, hanem egyike azon keveseknek, akik a keresztény magyar művészek között az igazi ember jelzőjét kiérdemelték. — Első nagy szerepem Summerset Maugham ״ Az asszony és az ördög”-ben volt. A Vígszínházban ment a darab. Ezzel lettero egyik napról a másikra ismert név Budapesten. A háború kitörésének esztendejében. A következő évben jött a ״ Halálos ta'■asz“. Életem talán leghíresebb filmszerepe. A Zilahy-alkotás révén országos fogalommá lettem. Ezután már minden magától ment. Valósággal futószalagon készültek a filmek, a hanglemezek, a „rám épített“ színdarabok. — Hány filmet készített? — Azt hiszem, harmincnyolcat. De a színpadot, a közönséggel való közvetlen, személyes kapcsolatot sohasem hanyagoltam el. Egyik szívemhez közelálló alakításom a Sybili volt. Kétszázszor adták a Fővárosi Operettben. Egy másik ״ slágere, a ״ Maya“ volt. És nem hiszem, hogy Kelen Péter Pál megbánta volna hanglemezeim gyártását. Bizonyos mértékben ennek is köszönheti,hogy Magyarországon a „gramofonkirály“ jelzőjével ruházták fel. Lélekben mindvégig egyszerű, szegénylány maradt. Amilyennek az Isten teremtette. — Sohasem politizáltam. Engem csak a pályám érdekelt. És így aztán, amikor 1944- ben felszólítottak, szüntessem be kapcsolataimat a zsidókkal, csak elutasítóan felelhettem. Mondtam is nekik: rendes ember nem tehet ilyet. Nálam csak ember létezik. Jó, vagy rossz. Az a tény, hogy zsidó, vagy nem zsidó, teljesen lényegtelen. Ennek köszönhettem, hogy március 19-ike után két héttel a zuglói filmgyárban a ״ Gazdátlan asszony“ forgatása közben a németek a kamera elől hurcoltak el és vittek a Pestvidéki börtönbe. Három hónapig tartottak fogva. Emlékszem, letartóztatásom estéjén volt egy kémfilmem, a ״ Mahita” premierje a Radius-moziban. Én már nem voltam jelen. Magáncellában tartottak. És aztán minden nap a Gestapo főhadiszállására vittek kihallgatásra, fel a Svábhegyre. Rettenetesen megkínoztak. A fogaimat is kiverték. Figyelmeztettek, ha nem hagyom abba kapcsolataimat a zsidókkal, soha többé nem látom meg a napvilágot. De végül kiengedtek.Hazatérve, lakásomat kifosztva találtam. Színpadot sem kaptam többé a háború végéig. Később még bujkálni is kényszerültem, mert valaki bizalmasan értesített, hogy a németek újra kerestek. Karády Katalin kis szünetet tart. Ez már nem interjú. A művésznő nem a sajtónak, hanem önmagának beszél. Forgatókönyv nélkül. Saját szavaival önmagát éli át újra. __ A háború után is sokat szenvedtem. A rendszer miatt egyre kevesebb szerepet kaptam. Lassan vidéki városokba szorítottak ki. És egy szép napon megjelent a Pasaréti úti villámban az adóhivatal embere. Nyersen közölte: ״ Magának nem kell ilyen nagy villa. Majd adunk egy szoba-konyhás lakást.“ Akkor érlelődött meg bennem a végső elhatározás, hogy elmegyek Magyarországról. Disszidáltam és végülis Brazíliába kerültem. Ott volt kalapszalonunk Frank Irmával. Kerek tizenkilenc évig. Amerikába három évvel ezelőtt telepedtem át véglegesen. — Sokan a „magyar Greta Garbo” néven emlegették a színpadról való önkéntes száműzetése miatt. Milyen érzést keltett ez a név? — Bántott. Fájt, mert szívem mélyén tudtam, hogy egyszer mégis csak visszatérek...És különben is, nem lehet valakit beskatulyázni. Ezért nem fogadom el maradéktalanul a ״ magyar Edith Piaf” megjelölést sem. Bármennyire hízelgő és megtisztelő ez. Mint ahogy nem hiszem, hogy megfelelnek a ״ magyar Marlene Dietrich“ fogalmának sem. Én mindössze Karády Katalin vagyok. Karády, mindazzal, amit ez a név jelent. Az események margójára A szuezi blokád áttörése ״ remélem hamarosan találkozom IZRAELI KÖZÖNSÉGEMMEL” A ״ magyar Edith Piaf״ ismét tündököl Amerika hangversenydobogóin ־־ Hogyan tért vissza a színpadra 20 évi szünet után a kétlábon járó legenda? ״ ־־־ A daloknak misztikus erejük van, azt kell átvinni a közönségre” KARÁDY KATALIN az ״ Erzsébet királynő című filmjében A képre a művésznő ezt írta: ״ Szeretettel az Új Kelet olvasóinak. Karády K.” KÜLFÖLDRE KÉSZÜL? Ne halassza utolsó pillanatra utazása előkészítését * CSOPORTOS REPÜLŐUTAZÁSOK kedvezményes áron 46 USA-ba 46 KANADÁBA 46 ROMÁNIÁBA 46 EURÓPA összes fővárosaiba. ■46• 300 SZERVEZETT TÁRSASKIRÁNDULÁS EURÓPÁBA, SKANDINÁVIÁBA, TÁVOLKELETRE (Külön ifjúsági, és kóser ellátású csoportok) 46 ANGOL-FRANCIA NYELVOKTATÁS (SUMMER SCHOOL) Kirándulásokkal egybekötve, a legjobb angliai és svájci intézetekben, az ifjúság számára. 46 GYÓGYKÚRA ÉS ÜDÜLÉS AUSZTRIA, OLASZORSZÁG, SVÁJC ÉS ROMÁNIA világhírű gyógyfürdőiben. 46 Romániai, magyarországi és csehszlovákiai hozzátartozók részére utazási jegyek azonnali továbbítása. * BELFÖLDI KIRÁNDULÁSOK (Jeruzsálem, Gálit, Mászádá, Ejlát, Szináj, stb.) BÁRMILYEN UTAZÁSI ÜGYÉVEL FORDULJON BIZALOMMAL CITOUR UTAZÁSI IRODÁHOZ FEL-AVIV, BRENNER 2 (Ailenby sarok) Telefon: 625959 *611755 MAGYARUL BESZÉLÜNK ZYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYI HADASZIM SZÜNIDEI OTTHON Vezető: WALTER FRANKL Beiratkozás Tel-Avivban, az új Rowal-kávéházban, Ibn Gvirol utca 68, ma, pénteken, május 7-én, délután 4—7-ig holnap, szombaton május 8, délelőtt 10.30—13-ig Az ország más részeiből: W. FRANKL • Jeruzsálem, P. 0. B. 7033, Telefon: 02-33595 axxaxaaaaaaaaa^a •aaaaaaaaaaaajui 1971 V. 7 UJ KELET