Uj Kelet, 1972. július (53. évfolyam, 7284-7309. szám)
1972-07-02 / 7284. szám
VÁLSÁGBAN A HIPPIK MOZGALMA Kockázatos lenne azt jósolnunk, hogy a hippik visszatérnek a romanticizmushoz, bár sok fiatal megkönnyezi a szentimentális filmeket, és soha enynyi érzelgős regény nem került forgalomba. Gondoljunk csak arra, milyen Stockholmtól Koppenhágáig, Nyugat-Berlintől Londonig, mindenütt hátrálnak a hippik. Egyre kevesebben vannak az utcán, egyre reményvesztettebbek, egyre kevésbé akarnak híveket toborozni. Az Egyesült Államokban a hippik ״ oxigénellátásáról“ a fajüldözés, a rendőri erőszak, a Ku-Klux-Klan és a délkeletázsiai háború gondoskodik. Európában ismeretlenek ezek az ellentétek. Az európai hippik sohasem voltak olyan politikus beállítottságúak, mint az amerikaiak. .. — A marxisták azzal vádolnak bennünket, hogy passzivitásunkkal közvetve az uralkodó osztályt támogatjuk, és igazuk is van — mondta Don Alkes, az egyik hippi-egyesület szakállas, sörényes vezetője. És amikor megkérdeztem a szintén szakállas és sörényes szociológia szakos amerikai egyetemi hallgatót, mi a véleménye az angol hippikről: — It, s a joke (Játék az egész), nem kell komolyan venni őket. — És ehhez tudnunk kell, hogy Londont tartották a hippik európai fővárosának. A Beatles-együttes feloszlott, sőt tagjai még a hajukat is levágatták. A hippik négy evangélistája — Szent Jack, Szent Paul, Szent George, Szent Ringó — nem dicsőíti többé a kábítószert. Ellenkezőleg: dalaikatazoknak a kábítószer-fogyasztóknak dedukálják, akik meg akarnak szabadulni ettől a szenvedélytől, hogy kiszabaduljanak a pokolból“. Ugyanezt teszi a Rolling Stones együttes, amely Angliából Franciaországba költözött. Bob Dylan és Joan Baez kezéből kiesett a zsákmány. Timothy Learyt, a hippik atyját és pápáját sikert aratott a Love Story filmen és könyvalakban egyaránt. S bár sok fiatal kijelenti, hogy belefáradt a féktelen szexuális szabadságba, a rendszertelenségbe és az erőszakba, mégsem jelenthetjük ki, hogy az inga a másik irányba lendült, félreállították az algériai forradalmárok. A hippiknek hiányzott a mártimum. A mohó exhibicionisták tartották magukat, amíg rájuk irányították a reflektorokat, cikkeztek róluk az újságokban, s valamiféle felelőtlen cselekedetükkel sikerül kivívniuk társaik csodálatát. Nevetségessé és megvetetté akartak válni a felnőttek szemében, hogy kinevessék és megvethessék a felnőtteket, és rá kellett ébredniük, hogy szánalmat keltenek, és anyai érzéseket ébresztenek. A szülők nem tettek szemrehányást, amikor megszöktek otthonról, vagy amikor először szívtak kábítószeres cigarettát. Sőt, ahelyett, hogy gyermekeiket vették volna elő, önmaguknak tettek szemrehányást, azt kutatták, hol követtek el hibát. ״ A hippik a felelősségrevonás hiányának áldozataiként halnak meg“ — írta egy újság. Egy másik ifjúsági lapban a következőt olvastam: ״ Azzal okozták a vesztünket, hogy megértettek ׳ és segítettek bennünket“. A régi angol hagyományok értelmében az angol uralkodó osztály megkísérelte a rebellis elemek beillesztését a társadalomba. A legféktelenebbeknek orvost és szociális segélyt, ruhát és meleg ételt bocsátott rendelkezésükre. Kíméletlennek csupán a kábítószer terjesztőivel, olykor fogyasztóival szemben mutatkozott. Az elmúlt évben körülbelül 5000 fiatalt állítottak bíróság elé kábítószer-rejtegetés miatt, ezért a bűntényért a törvények értelmében több évi fegy-, házbüntetés szabható ki. De színte valamennyiüket fölmentették, vagy néhány font pénzbírságot róttak ki rájuk. ÚJBÓL MEGHONOSÍTOTTÁK A TETŐT Nehéz eldönteni, hány chips egyetemi hallgató van. Első látásra úgy véljük, sokan vannak Oxfordban és Cambridge-ben több szakállt és hosszú sörény láttam, mint Londonban. De hosszú haj, vagy a marihuana fogyasztás alapján nem lehet biztosan megállapítani, ki hippi, ki nem. — Ugyan ki nem szív kábítószeres cigarettát napjainkban. Ki nem szórakozott azzal, hogy megnöveszti a szakállát és bajuszát? Ki törődik az öltözékével' — teszi fel a kérdést David Youth, az egyetemi hallgatói egyesületének hosszú sörényes vezetője. Miután harcoltak az öregei konformizmusa ellen, a lázadó fiatalok fölfedezték saját konformizmusukat. Ki hasonlít jobbár egy hippire, mint egy másik hippi: a szakálból a hajig és a barkóig, a rongyoktól a láncokig és a csengőkig? Azután az idealisták rájöttek hoy bűnözők, szexuális tévelygők, megrögzött kábítószer-fogyasztók között élnek. Sharon Tate meggyilkolása fölrázta őket, szinte felelősnek érezték magukat. És megértették, milyen veszélyt rejt magában a hallucinációt okozó szerek fogyasztásának járványa, látták, amint számos barátjuk kereste a halált az LSD-mámorban megtett ״ utalás“ során. 1 . És anélkül,, hogy ismernék az ifjúság körében előforduló nemi betegségek növekedéséről kétszített statisztikát, a hippik jól tudják, milyen kockázattal jár a szexuális promiszkuitás. És anélkül, hogy olvasták volna az egészségügyi szervek beszámolóit, tudják, hogy újból meghonosították Angliában a tetűt. És tudják, hogy rosszul tápláltak, legyengültek, gyakran megfáznak, sokszor betegek. A farmernadrág télvíz idején nem nyújt megfelelő védelmet a tüdőgyulladás ellen. Ezek a válság motívumai. A szexuális telítettség annak a jele, hogy belefáradtak abba ■a csodaudvarba, amelybe önmagukat bezárták. Nem érzünk többé vibrálásokat — mondja sok fiatal. __ Minden hamis: a barátok, a ״ kommunák“, a földalatti ujságok, Timothy. Leary, hamisak vagyunk mi magunk is׳■ minden hamis, kivéve a virágokat. (CORRIERE DELLA SERA) AZZAL OKOZTÁK VESZTÜNKET, HOGY MEGÉRTETTEK BENNÜNKET 4 UJ KELET 1972. VII. 2 Két fiatal rádiótechnikus szabadalma: T E L C I L Megoldják azt a problémát, ha a társaságnak már elege volt a tévé műsorból, de akad egy valaki, aki szeretné nézni a műsor folytatását Ül együtt a társaság, nézik a tévé műsort. Már eleget láttak belőle, most már beszélgetni szeretnének, vagy kártyázni. Igen ám, de a társaság egyik tagja még szívesen nézné a műsort, érdekli a folytatása is. Eddig ilyenkor vita volt, s nem mindig igazságosan oldották azt meg. Ezután könnyebb EGY MINIATŰR amelyet beszerelnek a tévé dobozába,és attól a pillanattól kezdve a következő megoldáshoz folyamodhatunk: elcsavarjuk a hangot — marad csak a kép, tehát a társaság tagjai zavartalanul beszélgethetnek, kártyázhatnak —, de akit a műsor folytatása is érdekel, az változatlanul a képernyőre szegezi a tekintetét, s a készülékbe épített miniatűr adó átviszi a hangot egy tranzisztorba, amelyből azután fülhallgató útján, tehát senki mást nem zavarva, hallgathatja.Vannak azután további pozitívumai is a találmánynak. Folyik a tévéműsor, mondjuk egy érdekes vita van. A család tagjai megéheznek, s arra kérik anyut, hogykészítsen valami harapnivalót. Anyu kimegy akonyhába, s ha gyorsan elkészíti azt a néhány szendvicset, öt-tíz percre mégis kiesik a tévévita folyamatából. Illetve — mondja Hirt Alexander — csak eddig esett ki. Most magával viszi a konyhába a tranzisztort, kinyitja és hallgatja a vita menetét. Végül néhány szó a zenebarátok számára. Komoly zenekedlőnek van otthon sztereo-masinája, ez igazán a legkevesebb. Nos, ha koncertet közvetít a tévé, annak hanganyaga a Tele lesz — ígéri Hirt Alexander, a Jeruzsálemben élő újvidéki származású fiatal rádiótechnikus, aki Harel Cvi nevű argentínai eredetű kollégájával néhány hete szabadalmaztatta a Telclil nevű találmányukat, hogy megoldják a problémát. Mi a megoldás? A „Telclil“ valójában ADÓKÉSZÜLÉK. lil segítségével átvihető a sztereo-készülékre, tehát sokkal magasabb szinten kapjuk a zenei élményt. A szabadalom bejegyzése után a két rádiótechnikus ״ Realgod“ néven kisüzemet alapított és már gyártják is a ״ Telclil“ nevű miniatűr adót, amelynek ára 8 font lesz a kiskereskedelmi forgalomban. — Olyan egyszerű — mondja Hirt Alexander —, hogy bárki beszerelheti a készülékébe házilag is, további gond nincs vele, utána a tévében közvetített műsor szövegét az otthon lévő tranzisztoros rádiók bármelyikén hallgathatjuk. Az ember kinyitja a rádiót, csavargatni kezdi a keresőt és két másodperc alatt megtalálja az adást. — Gondolkoznak-e a találmány külföldi terjesztési lehetőségei felől? — Még az elején tartunk, először itthon akarjuk népszerűsí teni a ״ Telehil“-t, de reméljük, nem ez az utolsó lépés. Bizonyára érdeklődnek majd a találmány iránt a külföldi tévégyárak is. Nem lehetetlen, hogy előbb-utóbb együtt gyártják és árusítják majd a világcégek a tévét és a mi műsorátvivő készülékünket. Egyelőre még külön kell megvenni. Ron Giládi ״»wwyw«»w«ww»ww» w^rmrrrrrmrrrrmwrr' »•— Keresztrejtvény 435 Vízszintes: 1. Szabványosít. — 7. Francia festő (1848—1903), az expresszionizmus előharcosa — (Paul). 13. Vissza: nagy küzdelem. 14. Éva betűi, keverve. — 16. Cigányzenekar. 17. Ékezettel: ünnepi öltözet. 18. Szovjet diplomata• 19. Naív betűi, keverve. 20. A lírai költészet múzsája. — 22. D. F. E. 23. Ékezette!: Magyarország legmagasabb hegyvidéke. 24. Rengeteg. 25. Az USA egyik állama. 28. Kevert menyasszony. 29. Szintén — 30. Lóbiztatás. 31. Szakiskola. — 33. Harap szinonimájának mássalhangzói. 34. Mely személyé? — 35. Kémiai folyamat, amelynél két vagy több molekulából egy új anyag egyetlen molekulája keletkezik. 38. Nagyon ingatag ülőalkalmatosság. 39. Görög törzs (DDR), keverve. 40. Szabó- és borbély-szerszám• 4. Börtön. — 43. Ilyen vizsga is van. — 45. Vissza, skálahang. 47. Fejetlen pasa. 48. Házimunkát végez. — 49. Alá. 50. ... gara, vízesés. — 52■ Kivándorol. 55. B. I. L. — 56. Beszédhibás. — 58. O ... N, műanyag. — 59. A zsiráffélék egyik faja. A Kongó-vidék őserdeiben él. 61. Szag, illat. — 62. A Szentírás legrégibb latin fordítása. 63. Vissza: élt• 64. Éke Zettel: buddhista szerzetesek. — 66. Majdnem Pisa. 67. Elektromos távirati rendszer. 68. Alárendelt. 69. Francia festő (1810— 1879), Honoré.. Függőleges: 1. Birtokrészt feloszt, 2. Ilyen papír is van• — 3. Vissza: fejfedő. — 4. A Duna bajorországi mellékfolyója. — 5. Z. C. 6. Rádió állomás. — 7. A norvég nemzeti zeneszerzés legnagyobb alakja (1843—1907). — 8. Fordított bánat. 9. Afrikai ország. 10. Az olasz kommunista párt hivatalos lapja. 11. Vissza nem halad a korral. 12. Tartomány Észak-Spanyolországban. — Főhelye: Pamploma. 15. Angol költő (1870—1945) Végzetes szerepe *volt Oscar Wilde perében, teljes név. 21. Érdekes emberre mondják. — 23. Velencei utazó (1254—1324)• Az akkori Ázsiára vonatkozó híradásai ma is értékesek, teljes név. 26. E. I. — 27. Három magánhangzó. — 30. Héber fiúnév. 32. Nincs megengedve. 34. Kár betűt keverve. 35. Nem használ. 36. Székesegyház- 37. Folyó Romániában. — 40. Egypárevezős, lapos fenekű, hosszú velencei csónak. — 42. Angol fiúnév, becézve. — 44. Fajtiszta ló. 46. Nagy győzelem. 48. E napon. 49. Ez az enzim, amely az ember és a húsevő állatok beleiben a zsírokat felbontja és ezáltal felszívódásukat lehetővé teszi. 51. Jó mondás. 53. Szibériában az Ob 3700 kilométer hosszú mellékfolyója• 54. Ételtekercs. — 55............kád, utcai torlasz. — 57. Kikötőváros Algériában. — 60. Kemény és vegyi hatásoknak ellenálló fém. 65. K. T. — 67 Tehénhang■ |rד4#44.4M. u . n* fyMnnnrMnflvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvv1nvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvMn1 SZELVÉNY435 REJTVÉNYPÁLYÁZAT UJKELET ! A 432. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY MEGFEJTÉSE: Vízszintes: 1. HOFMANNSTAHL, 13. GUARNERI, 21. UKÁZOK, 25. CABEZON, 29. VITAMIN, 33. DOPING, 38. CASSADO, 45. 1) OKAPI, 2) ANTIMON. Függőleges: 1. HALLUCINÁCIÓ, 7. EWERS, 10. REVÍZIÓ, 11. 1) LÍRA, 2) MANDARIN, 15. KEZEL, 22. KATAFALK, 27. HAITI, 32. AMATI. NYEREMÉNYKÖNYV: Jókai Mór: ERDÉLY ARANYKORA Dr. HERZL TIVADAR (ALTNEUSAND) Regény (HA AKARJÁTOK, NEM MESE) 26. Most egy fiatal telepes jelentkezett szólásra. Friedmann megkérdezte: — Mit kívánsz, Jákob. A fiatalember zavart szerénységgel ezt mondta: — Csak fel akartam Litvák úrnak fívni a figyelmét arra, hogy a Rochdale-beli parasztok történetéről írott könyv megvan a mi községi könyvtárunkban. — Akkor adja azt oda Mendel úrnak, hogy tanulmányozhassa. Mert hasznos és tanulságos történet van megírva benne. A rochdaliak voltak az úttörő parasztok és noha a tulajdon érdekeikért dolgoztak, mégis hasznára váltak az egész emberiségnek. Azt, hogy most ti a szövetkezeteitekben a legjobb árut a legolcsóbb áron szerezhetitek be, ezeknek a parasztoknak köszönhetitek és hogy Neudorf ma egy virágzó termelőszövetkezet, az meg az írországi Rahaline mártírjainak érdeme. Ezek a parasztok bizony aligha sejtették, hogy világtörténeti jelentőségű dolgot műveltek, amikor 1831-ben földesuruk, Vandaleur úr, segítségével mintafalujukat felépítették. Sok évtizednek kellett elmúlnia, amíg Rahaline példáját elfogadhatónak ismerték fel. Rochdale konzumegyesületi rendszere mégis inkább közelítette meg az akkori felfogást, mint a szövetkezeti alapra épült Rahaline. A mi Új társaságunk azonban mindjárt az új falut építette fel a régi helyett és minden, ami itt van, már megvolt Rahalineben is. A különbség mindössze az, hogy itt Vandaleur úr helyén egy nagy egyesülés áll, amelynek tagjai ugyancsak ti vagytok. A fiatal paraszt megint szólásra jelentkezett: — Megkérném Litvák urat, hogy mondaná el nekünk Rahaline falu és Vandaleur úr történetét. — Szívesen vállalkozom rá. Az akkori időkben Írország szegény és elvadult ország volt. ínség és munkanélküliség nyomorgatta a lakosságot, úgy, hogy ez lezüllött, elerkölcstelenedett és nem riadt vissza a fosztogatástól és a gyilkosságtól sem. Vandaleur földesúr volt. Az ő földjein is tűrhetetlene voltak az állapotok, különösen 1831-ben, amikor a nyomor tetőfokára hágott. A lakosságot a sok nélkülözés forrongásba sodorta és Vandaleur tiszttartóját, aki igen keményen bánt a földmunkásokkal, dühükben és kétségbeesésükben megölték. Vandaleur azonban nem élt földesúri jogaival és nem büntette meg a lázongókat, hanem ehelyett igen szokatlan lépésre határozta el magát. Összehívta az elégedetleneket és munkásszövetkezetet alapítva velük, bérbe adta nekik rahalinei birtokát. Ezzel azt akarta elérni, hogy a közös szövetkezeti tőke biztosítsa mindnyájuk számára egyaránt az emberséges megélhetést. Az ingóságok és a szerszámok mindaddig Vandaleur úr tulajdonában maradtak, míg a szövetkezet azokat végleg ki nem fizette. A szövetkezeti jövedelemnek fölöslege pedig a tartalékalapot szaporította. A szövetkezeti tagok bizottságot alakítottak, amelynek tagjai szakmánként vezették az ügyeket: a földművelést, a kézművességet, a kereskedelmet, a közoktatást és így tovább. A napi munkát is ez a bizottság irányította és mindenkinek kivétel nélkül dolgozni kellett napi bérért, amely a többi vidékek bérviszonyaival megegyezett. A bérekből bizonyos százalékot levontak betegsegélyezésre. Látszatra ép olyan bérmunkások, napszámosok voltak, mint azelőtt, csakhogy a bérlők és munkaadók most ők maguk voltak. Vandaleur csak mint főfelügyelő szerepelt. Vandaleurnak is meg volt a maga haszna s a munkások is kikerültek a nyomorból, mert a kísérlet igen jól bevált. A munkások kedvvel és szorgalommal dolgoztak és a szorgalmasakat külön megjutalmazták. Eddig nyugodtan hallgatták Dávid fejtegetéseit. A pillanatnyi szünetben azonban Mendel odakiáltotta: — Térjünk a tárgyra. Ez nem tartozik Neudorfra. Dávid csak ennyit felelt rá: — Nagyon is ide tartozik. Aztán folytatta a beszédet: — A technika haladásával együtt bontakoztak ki a szociális álmok is. A tizenkilencedik század majdnem úgy tűnik fel nekem, mint egy nagy gyár, ahol balkezű emberek minden ésszerű dolgot ki akartak termelni. Az eget feketére festették a gyárkémények füstfelhői és a szocialisták ezekkel a fekete foltokkal festették a munkástömegek elé a biztos jövőt. A jövőnek ez a képe, bárhogy is nézték, nagyon fekete volt, míg azelőtt az ég mégis csak kéken mosolygott mindenki fölött. Voltak azonban olyanok is, akik derűsebben látták az elkövetkező időket. Az amerikai Bellamy „Visszaemlékezés 2000 ben 1887-re” címmel egy könyvet írt, amelyben a kollektív társadalmat mutatja be, ahol mindenki annyit ehet a közös tálból, amennyi csak beléje fér. Micsoda szép idők! A farkas együtt legel a báránnyal. Igen ám, de ha ez így van, akkor a farkas már nem farkas és az ember nem ember. Bellamy után Hertzka következett, az államromantikus, aki utópiát írt a ,,Freiland”-ról brilliáns módon, megvesztegető eszközökkel. De mindez csak szép álom volt, amit nem lehetett valóságra felváltani. Ezek a nemes gondolkozású és emberszerető elbeszélők csak gondolkozók voltak, de nem gyakorlati emberek és nem számoltak azzal, valóban megvan-e az emberekben az arravalóság, hogy egy új társadalmat be is rendezhessenek. — Mibennünk megvolt ez a rátermettség. Megvolt az erőnk ahhoz, hogy olyanok legyünk, amilyeneknek lennünk kell. Honnan merítettük ezt az erőt? Az elnyomásból, amelyben részünk volt és az üldöztetésből. A nyomás, ami ránk nehezült, együvé terelt bennünket, egyesültünk mindannyian. Nemcsak, mert szegények és gazdagok voltak közöttünk, mert ifjaink és véneink voltak, mert volt kezünk és lábunk, hogy seregbe gyűlhessünk, hanem mert fejünk volt, amely megértett mindent. Megértette a kényszerűségeket. . Egy egész nép találkozott így, egy egész nép talált így újra önmagára. És ez a nép megalapította az új társadalmat, nem azért, mintha mi emberebbek lennénk a többi embereknél, hanem csak azért, hogy világosabban, becsületben és szabadságban élhessünk. És mivel az építést most kezdtük, hát új házakat építettünk, nem ósdiakat. Ez egészen természetes és az lenne a furcsa, ha másképp volna. Nincs is benne semmi érdemünk, mert mindaz, ami történt, a történelmi szükségszerűség kényszerítette ki. Mendel ismét türelmetlenkedett: — Térjünk a tárgyra! Dávid barátságosan folytatta: — Mindjárt a végére érek, csak meg akartam mutatni, milyen volt a kezdet. A ti munkátokat nem is lehetett volna elkezdeni, ha azokat nem előzték volna meg a szociális újítások a tizenkilencedik században. Ebben a munkában nem csupán zsidók vettek részt. Ilyen eredményeket nem is tulajdoníthat ki egy nemzet csupán magának. A szociális eredmények az egész emberiséget illetik- Kétségtelenül az angolszászoké a legtöbb érdem ebben a munkában, mert náluk lelhetők fel legelőször a szövetkezeti rendszer kezdetének nyomai. Tőlük vettük át mi is és tökéletesítettük, amit tanultunk. De sokat köszönhetünk a német tudománynak is. Ha érdekel benneteket, megmutathatom azokat a könyveket, amelyek Anglia, Németország és Franciaország fejlődéstörténetével foglalkoznak. ■■■BBBBBBBBBBBBBBBBaBBaBBBBaBBBBBaBaBBBBBaaaaBaaBBBBaaaaBaaBaaaaaaa||aaaaaa1Ba1g!|1|| (Folytatjuk) 'ii£: % yv'