Uj Kelet, 1974. január (55. évfolyam, 7743-7769. szám)

1974-01-01 / 7743. szám

alapító főszerkesztő: Dr. marton ernő ל״ז ]­Din .א Ti :דסימה ךרועהו ןושארה 7743. szám TEL-AVIV, 1974 JANUÁR 1״ KEDD 55 AGORA O OLDAL Tegnap este 11 órakor lezárták az ország polgári szavazóurnán, míg a haasereg egységeinél elhelyezett szavazóurnák lezárására éjfélkor került sor.­­ Jóllehet lapzártakor természetszerűleg még nem érkeztek jelentések a választások kimeneteléről és nem álltak az elektromos aggyal felszerelt központi választási bizott­­ság rendelkezésére pontos adatok a szavazáson részt vettek számarányáról sem. Chanoch Smith statisztikus, aki a választási prognózisokra és azok kiértékelésére spe­­cializálta magát, éjfél előtt kjelentette, hogy az idén rekordszámú részvételre lehet szá­­mítani a szavazáson. Ez azt jelenti, hogy esetleg 75—80 százalékos részvétel is le­­**Haifán már megállapították lapzárta előtt, hogy a szavazati joggal rendelkezők 75 százaléka járult az urnákhoz. A Madrádi választási főhadiszállásán, a polgári szavazóurnak lezárása után az a vélemény alakult ki, hogy a jelek szerint a Maárách 50—51 mandátumot szerez a 1­0 tagú Kneszetből, tehát 6-tal kevesebbet, mint az előző Kneszetben. A Maarach szakértőinek becslése szerint a Likud 40—41 mandátumra számíthat. A választások eredményének hozzávetőleges kiértékelése ma, kedden a hajnali órákra várható. . . . Antóbb incidensektől eltekintve, a 8-ik Kneszet és a municipális választások zavar­­ talanul bonyolódtak le. Bát Jámban hosszú sorok vá­­rakoztak a választási tudakozó irodákban, mert a városban szá­­mos új élé lakik, aki nincs tisztá­­ban a szavazás módjával. A Mad­rádh megbízottai tiltakoztak a vá­­lasztási bizottságnál az ellen, hogy a választási listák hiányo­­sak, amennyiben számos szavazó­­joggal rendelkező polgár neve szerepelt. Több párt választási irodája a főutcán kapott helyet és az oda érkező autók közleke­­dési torlaszokat okoztak. Egyes urnáknál kisebb incidensekre ke­­rült sor, mert egyes pártemberek megpróbáltak propaganda anya­­got osztogatni, de komolyabb ösz­szetűzés sehol sem történt. A Likud szóvivője tegnap kö­­zölte, hogy megtalálták azt a re­­h­ovoti nyomdát, ahol Likud sza­vazócédulákat hamisítottak. Ki­­derült ugyanis, hogy 27 tel avivi urnánál szabályta­­lan, hamisított, Chet-Lámed jel­zésű szavazócédulákat helyez­­tek el, melyek érvénytelenek, ha borí­­tékba kerülnek. Az ügyben pa­­naszt nyújtottak be a rendőrség­­hez. A különböző pártok megbízot­­tai Kirját Smonán kivételes erőfe­­szítéseket tettek, hogy a szava­­zati joggal rendelkezők minél előbb az urnák elé járuljanak és leadják szavazatukat. Ezt azért szorgalmazták annyira a pártok megbízottai, mert Kirját Smoná lakosainak még élénken emléke­­zetükben él az 1969-es választá­­sok napja, amikor is ellenséges Katyusa támadás zavarta meg a választások lebonyolítását. Az esti órákban Kirját Smoná­­ra érkezett Chájim­ Kohen főbíró, a központi választóbizottság el­­nöke, aki hivatali minőségében a nap folyamán látogatókörutat tett a Szináj félszigeten, a Golán fennsíkon és így eljutott Kirját Smonára is. Látogatókörútjára el­kisérte Janner angol parlamenti képviselő, aki az országban tar­­tózkodik. A kirját smonái szava­­zóurnáknál Kohen főbíró és an­­gol vendége A. Zaguri rendőr­­százados a helyi rendőrállomás parancsnoka kíséretében tettek lá­togató körutat. A látottakat öszegezve Kohen főbíró ezt mondotta az ITIM tu­­dósítójának: — Láttam a demokáciát ak­­cióban, mint a fronton, mind a hátországban. Nagy benyomást tett rám a kép, amint katonák mintegy két órán keresztül vára­­koztak hosszú sorokban a Szináj­­ban és a Golán fennsíkon, hogy leadják szavazatukat — m­ondot­­ta Kohen főbíró.­­ A továbbiakban a központi vá­­lasztási bizottság elnöke arról be­­szélt, hogy lel­kesítőleg hatott rá a katonaságnál látott példás rend ami a választások lebonyolítását jellemezte. Személyes impresszió­­ja az volt, hogy a hadsereg kellő­képpen gondoskodott arról, hogy a szavazóurna minden egyes ka­­tonához eljusson, bármilyen mesz­sze és elszigetelve teljesítse is szolgálatát. A főbíró hangoztatta, alapta- tástoknak bizonyultak az aggó­­dalm­ak a szavazás megszerve­­zésével kapcsolatban a hadse­­reget illetően. Joszéf Burg belügyminiszter is látogatást tett néhány katonai egységnél és főleg a municipá­­lis választások menete iránt ér­­deklődött. A Golánon, az általános ké­­szültség ellenére, a katonák ma­­gas arányszámban vettek részt a szavazáson. Sokan közülük most kerültek szavazó korba és első alkalommal éltek demokratikus jogukkal. Janner, az angol parlament képviselője azt mondotta az ITIM tudósítójának, hogy életében most lát először ilyen demokratikus jelenséget, mi­­szerint háború idején szabad,­­ tiszta választásokat bonyolí­­tanak le a frontokon és a hát­­országban. Hogy ez milyen jelentős demokratikus ered­­mény, annak érzékeltetésére a vendég megjegyezte, hogy Angliában a második világhá­­ború idején tíz éven keresztül­­ nem tartottak választásokat. Haifán és körzetében a 446­­ szavazóurna közül 9-et nem nyi­­tottak meg idejében, mert né­­hány szavazóállomásnál hiány­­zott a pecsét, míg másoknál nem érkezett meg időben a bizottság elnöke vagy annak egyik tagja. Röviddel 7 óra után azonban előkerültek a pecsétek és meg­­jöttek a hiányzó személyek is, úgyhogy hamarosan megkezdőd­­tek a választások mind a 446 szavazóurnánál. A negevi körzetben 570 ur­­nánál szavaztak a választók. A rendőrség teljes készültséget tartott és a szavazóhelyiségekbe kirendelt rendőrökön kívül őrjá­­ratok is végigjárták a különböző pontokat, de néhány jelentékte- s­­em technikai zavaron kívül sem- s­­­miféle komolyabb incidensre nem került sor. Ebben a körzetben számos ן grúziai olé lakik, akiknek most­­ volt először alaklmuk demokra­­tikus szavazásban részt venni. Már a kora reggeli órákban sor­­ban álltak az urnák előtt,­­azért is, mert azt hitték, hogy mint Oroszországban, Izraelben is bűncselekménynek tekintik, ha valaki nem szavaz. Vitát is foly­­tattak egymás közt, egyesek azon a véleményen voltak, hogy az oroszországi egylistás rendszer jobb, mint amikor 21 párt kö■­­ül kell választani. Javarészük azonban megértette a szabad de­­mokratikus választás előnyeit. A Nyugat-Gáliában a szava­­zók száma a kora reggeli órák­ban volt a legmagasabb, napközben csökkent, este azon­­ban ismét sorba kellett állni az­­ urnáknál. Megjegyzendő, hogy a kisebbségi falvakban a választók nagyobb figyelmet szenteltek a municipális, mint a Kneszet-vá­­lasztásoknak. A drúz falvakban a vallási előírásoknak megfele­­lően, külön sorban álltak a fér­­fiak és külön a nők.­­ A Naharia melletti Dánon arab falu lakosai a reggeli órákban nem akarták engedni az urna megnyitását, azzal az indokolással, hogy a kormány nem tett eleget a falu fejlesz­­tésével kapcsolatos követelé­­seknek, később azonban megnyugodtak és semmiféle rendzavarásra nem került sor. Az egyetlen nyugat­­galili helység, amelyben nem tartottak muncipális választáso­­kat, Sávé Cion volt, ahol a la­­kosság 24 éves hagyományaihoz híven, csak egy helyhatósági listát létesítettek. Az első helység, ahol a válasz­­tás már a kora délutáni órákban­­ véget ért, Metula volt. Itt az ur­­nát már délután 3 órakor lezár­­ták. A metulai helyhatósági válasz­­tásokon a Máárách győzött, amennyiben 3 képviselőhöz ju­­­­tott. A Likud és a független liberálisok 1-1 képviselővel vesznek részt a községi tanács-­­­ban.­­ Számos izraeli érkezett tegnap haza külföldről, hogy részt vegyen a választásokon. Többen elmond­­ták a luddi repülőtéren, hogy ere­detileg hosszabb ideig szándékoz­­tak külföldön tartózkodni, de megrövidítették útjukat, hogy vá­­laszthassanak. Mind az érkező, mind pedig a távozó utasoknak csalódást okozott, hogy a repülőtéren nem volt válasz­­tási helyiség. Az utasok hangoztatták, hogy négy évvel ezelőtt lehetett szavaz­ni a repülőtéren is. A távozók között csak kevesen akadtak, akik indulásuk előtt még tudtak időt szakítani a szavazásra. Az ér­kezők többen elmondották, hogy noha általában az El-Al gépével szoktak repülni, most kénytele­­nek voltak más repülőtársaságo­­kat igénybevenni, mert valamen­-­­nyi El-Al gép megtelt.­­ A Sáronban levő Kafr Bara arab faluban a 259 szavazat kö­­zül 251-et a ״ számedi rész jel­­zésű ״ Szocialista Lista” kapta, melynek élén a kémkedésért el­­ítélt és börtönbüntetését töltő Rá­­mi Livne áll. (Lásd korábbi beszámolónkat a 3. oldalon) ELŐZETES BECSLÉSEK SZERINT Rekord-részvétel a szavazásokon Haifán a szavazati joggal rendelkezők 75 százaléka járult az urnák elé ־־־ Rendben bony©־ lódtak le a választások — Kohan főbíró: ״ Alaptalanoknak bizonyultak a hadseregen belüli választási rendellenességekre vonatkozó aggodalmak AZ ÁLLAMELNÖK SZAVAI • Mose­ Dáján hadügyminisz­­ter tegnap látogatást tett Pi­chát Ráfiád­ban ahol megtekintette a körzeti központ építkezési mun­­kálatait Holnap felújulnak Génfben a tárgyalások Az Ál Áhrám szerint Egyiptom és Izrael között megegyezés jött létre néhány irányelv tekintetében a csapatok szétválasztására ,,A katonai szakvélemények ellenére Szádát készen áll a háború fel­­újítására a genfi konferencia kudarca esetén . Szíria mégsem vesz részt a genfi konferencián London (STA). — Katonai és gazdasági szempontból Egyip­­tom készen áll a háború felújítására, amenyiben a genfi tárgya­lások nem eredményezik Izrael teljes visszavonulását a Szuezi csatornától és a Szináj-félszigetről” — írja tegnapi számában , Daily Telegraph, kairói tudósítójára hivatkozva. Az angol újság szerint Szá­­dát elnök és munkatársai annak ellenére jutottak erre az elha­­tározásra, hogy a hadsereg pa­­rancsnokai, a légihaderő és a frontszakaszok parancsnokai egy öntetes jelentésükben azt a szak- , véleményt fejezték ki, hogy­­ Egyiptomnak nincs lehetősége katonai erővel visszavetni a Szuezi-csatorna nyugati olda­­lán­ állomásozó izraeli csapa­­tokat. A továbbiakban a Daily Tele­­i­graph azt írja, hogy gazdasági szempontból Egyitpom annyira biztos a háború terheit elviselő képességében, hogy teljesen fi­­gyelmen kívül hagyja azokat a ן hatalmas kiadásokat, amelyek-­­ kel egy újabb háború járna. ן A londoni Times tegnap ugyancsak a közelkeleti helyzet- ן tel foglalkozott és azt írja, hogy közvetlenül az izraeli választá­­sok után Egyiptom újabb diplomáciai offenzívát készít elő a genfi tárgyalások előtt. A Times szerint ennek a diplo­­máciai küzdelemnek a színtere Európa, Japán, Latin-Amerika és a muzulmán országok lesznek, ahol az arabok kísérletet tesz­­nek, hogy minél szélesebb nem­­zetközi diplomáciai koalíciót lét­rehozva gyakoroljanak nyomást Izraelre, az összes megszállt te­­rületekről való visszavonulás ki­­kényszerítésére. Ugyanezen ak­­ció keretében Egyiptom újabb tárgyalásokat készül folytatni a Vatikánnal, hogy a Szentszékkel karöltve mozgósítsák a nemzetközi köz­véleményt Jeruzsálem izraeli ,,megszállásának” megszűnte­­tése érdekében. Kairóból jelenti a Reuter hír­­ügynökség, hogy Ensio Siilasouo tábornok, az UNO közelkeleti haderejének főparancsnoka, aki a genfi békekonferencia kereté­­ben tárgyalásokat folytató egyip­­tomi—izraeli katonai tárgyaló­­bizottság ülésein elnöki tisztsé­­get tölt be, ma találkozik Ah­­­med Iszmail tábornokkal, Egyip­tom hadügyminiszterével.­­ Az UNO kairói szóvivője meg­jegyezte, hogy Siilasouo tábornok találkozik Muehammed Gámászi­­ tábornokkal, az új egyiptomi ve­­­­zérkari főnökkel is mielőtt Izra­­­­elbe jönne, ahol a terveknek meg­­­felelően megbeszéléseket tart­­ Mose Dáján hadügyminiszterrel.­­ Siilasouo tábornok holnap, szer­dán repül vissza Genfbe, hogy aznap már részt vegyen az izra­­eli-egyiptomi katonai delegáció soron követ­kező — számszerint 3-ik — ülésén, amelyen a csa­­patok különválasztásának ügyé­ben megkezdett tárgyalásokat folytatják. A félhivatalos egyiptomi El Áhrám tegnapi számában azt írta, hogy Egyiptom s Izrael kö­­zött tulajdonképpen már meg­­egyezés jött létre néhány irányelv tekintetében, amelyet a Szuezi csatorna mentén állomásozó csa­­pategységek különválasztásának végrehajtásánál alkalmazni szán­­dékoznak. A lap tudni véli, hogy az erre vonatkozó megegyezés a múlt héten jött létre a két állam katonai megbízottai között Genf­­ben. Az újság szerint a két fél öt irányelvet állapí­­tott meg a csapatok különvá■­lasztására és ezek közül néhányra vonatko­­zólag már közös nevezőre jutot­­t­tak. Az El Áhrám szerint Egyiptom követelte Izraeltől ,hogy csapatai 30 kilométerre vonuljanak vissza a jelenlegi egyiptomi vonalakról a Szináj félszigeten, hogy ily mó­­don biztosítsák a csapatok külön­­választását a szuezi frontvonalon és olyan elválasztó övezet jöjjön létre, ami biztosítja, hogy a Csa­­torna kívül esik az izraeli tüzér­­ség ágyúinak hatótávolságán. Jól­­értesült kairói körök — írja a lap — hozzáfűzték, hogy a körülbelül 30 kilométerre ter­­vezett izraeli visszavonulásnak természetszerűleg magában kell foglalnia a csatorna nyugati ol­­dalán Izrael által elfoglalt te­­rültek teljes kiürítését. Damaszkusz (Reuter).­­ Hiva­­talos hírforrások szerint Szíria a jelenlegi körülmények között nem vesz részt a genfi béketár­­gyalásokon. Ezen körök tehát megcáfolták azokat a külföldi lapokban korábban megjelent híreket, mintha Szíria elhatá­­rozta volna, hogy véget vet a genfi konferencia bojkottálá­­sának és már a héten megbízottakat küld a tárgyalások színhelyére. ־ SZILASVUO TÁBORNOK Kairóból Izraelbe• ÍGY KATONÁNK ELESETT SZUEZNÉL Tegnap ismét több incidensre került sor a déli és északi fronton egyaránt A hadsereg szóvivője közli: Va­sárnap, december 30-án délután 5 óra tájban a Szuez városától északra lezajlott lövöldözés so­­­rán egy izraeli katona elesett. A­­ hozzátartozókat értesítették. Az egyiptomiak és a szíriaiak tegnap is többször megszegték a tűzszünetet a déli, illetve északi fronton. Az egyiptomiak a kora­­reggeli órákban gyalogsági és tü­­zérségi tüzet irányítottak az izra­­eli erőkre. Reggel 7 órakor véget ért a tüzelés később azonban is­­mét felújult. Az egyiptomiak a Keserű tavak övezetében El Bá­­lád­ körzetében, valamint a 101- es kilométerkő­­övezetében irá­­nyítottak tüzet az izraeli egysé­­gekre. Adabije környékén lőttek egy izraeli járőrre is és lövésze­­ket is bevetettek. A szíriai fronton déli háromne­­gyed 1-kor majd később a dél­­utáni órákban került sor tüzelés­­re. Izraeli részről minden esetben viszonozták a tüzet. 1­974 _ A PESSZIMIZMUS JEGYÉBEN A Reuter tudósítóinak nemzetközi helyzetképe a polgári újév kilátásairól London (Reuter). A r­esszim­iz­mus jegyében ünnepelték tegnap éjszaka a világ különböző ré­­szein az 1974-es polgári esztendő beköszöntét. Számos országban­ komoly aggodalom nyomta rá bé­­lyegét a szilveszteri ünnepségek­­­­re, mert az emberek a világszerte­­ érezhető áremelkedés, a munka­­nélküliség és az energiaválság ki­­hatásaitól tartanak. A jelek szerint csak az Egye­­sült Államokban volt érezhető bi­­zonyos optimizmus. Amerikában egyre inkább tért hódít a nézet, hogy a hatalmas Egyesült Álla­­moknak sikerülni fog felülkere­­kednie az energiaválságon és sa­­ját erőforrásaiból megoldja üzem­anyagproblémáit. A Reuter tudósítói szerint a vi­­lág különböző részein a követke­­ző prognózisokat hangoztatták 19741­e vonatkozólag. Tel Aviv: Az izraeliek számára az alapvető és elsődleges kérdés, vajon az új polgári év meghoz­­za־ e a közelkeleti békét. A közvé­leménykutatás szerint a lakosság igen kis hányada hiszi csak ko­­molyan, hogy ez az év már a béke esztendeje lesz, jóllehet so­­kan vérmes reményeket fűznek a genfi békekonferenciához. A franciák igen borúlátóak 1974-re vonatkozólag és Pompi­­dou elnök figyelmeztette országa lakosságát, hogy az új esztendő­­ben „nehéz idők” előtt állanak. A franciaországi helyzetre jellem­ző, hogy a Figaro közvélemény­­kutatása szerint a lakosság több­­sége meg van győződve arról, hogy az amúgy is súlyos gazda­­sági helyzet még roszabb­­tesz az új évben. Franciaországban mina­össze az emberek 14 százaléka hisz abban, hogy némi javulás várható az állapotokban. Bonn: Nyugat-Németország la­­kosai, akik az elmúlt húsz eszten­­dőben hozzászoktak a gyorsüte­­mű gazdasági fejlődéshez és a szinte megszakítás nélküli gazda­­sági jóléthez, most bizonyos pan­­gástól tartanak és számolnak a munkanélküliség növekedésének, valamint az infláció fokozódásá­­nak lehetőségével. Moszkva: A Szovjetunió csak­is a kapitalista világ szempont­­jából tekinti komor esztendő­­nek az 1974-es évet, míg a kom­­munista országok lakosai a hi­­vatalos verziók szerint „szilárd hittel tekintenek a jövő felé”. London: Az angolok számára 1974 a második világháború óta legsúlyosabb gazdasági válságot,­­ és a legszigorúbb takarékossági­­ rendszer árnyékát veti előre. Genf, Svájc lakosai olyan­­ nemzetközi körülmények között­­ fogadják az 1974-es évet, ami­­­ köris életszínvonaluk sokkal ma­­­­gasabb, mint a világ számos ál­­­­lamának. Ennek ellenére a svájc­i ciak körében bizonyos aggoda- ן lom mutatkozik, hogy gazdasági­­ stagnáció következhet be, és folytatódhat az infláció, ha nem­­ vetnek véget a kőolajembargónak . Jelenleg nincs munkanélküli­­ség Svájcban, de a svájci óraipar és finommechanikai műszeripar bizonytalansággal tekint a jövő felé. ’ Hága: Hollandia, amelyet Eu­­rópában a legsúlyosabban érin­­­­­­tett a totális arab kőolajszálll-í­­­tási embargó, komoly aggodal­­­­makkal tekint a jövő elé, ami abban is megnyilvánul, hogy január 7-től kezdődőleg életbe­­lép az üzemanyag adagolás. ן Beirut: Az arab világ az Iz­­­­raellel való békés elrendezéssel , kapcsolatos mély nézeteltérések jegyében fogadja az új évet. Né­­hány arab állam elsősorban Li- ן bín és Irak, a leghatározottab­­­­ban ellenzik a gént­ tárgyaláso­­kat, míg a mérsékeltebb arab álamok — élükön Egyiptommal — hajlandók diplomáciai kísér­­letet tenni a megoldás érdeké­­ben. A Reuter rámutat arra, hogy mint a világ sok más övezeté­­ben, az arab világon belül is a tömegek legfőbb gondját az ag­­gasztó áremelkedés képezi. 14.4 MILLIÓ ZSIDÓ VAN A VILÁGON Az Egyesült Államokban több mint ötmillió zsidó él New York (STA).­­ A vilá­­gon 14 millió 370.650 zsidó él. Ezt közli az amerikai zsidó kongresszus évkönyve, amely most jelent meg. Az évkönyvből kitűnik, hogy a világ legnagyobb zsidó kö­­zössége az Egyesült Álamokban található, ahol ötmillió 115 ezer zsidó él. Az évkönyvben szereplő szám­­adatokat Leon Sapira profesz­­szor álította össze, aki más zsi­­dó tudósokkal karöltve dolgozta ki a statisztikai táblázatot. Ebből kitűnik, hogy az Egyesült Álla­­mok után a Szovjetunióban ta­­l­­álható a legnagyobb zsidó kö­­­­zösség, kétmillió 648 ezer lélek­­számmal.­­ Izrael államában — állapítja meg az évkönyv — kétmillió 723 ezer a zsidó lakosság lélekszá­­ma. Franciaországban 550 ezer,­­ Argentínában 500 ezer, Angliá­­ban 410 ezer és Kanadában 305 ezer zsidó él. Az évkönyv szerkesztői kimu­­­tatják, hogy a világ zsidó lakos­­ságának 51 százaléka az ameri­­kai kontinensen él, míg 28 száza­­lékuk Európába található. Ázsiá­­ban él a zsidó nép 19 százaléka, míg Afrikában 1.5 százalék és Ausztráliában, valamint Új-Zé­­landban 0.5 százaléka él csak a zsidó népnek. Az amerikai Egyesült Államok­ban az összlakosság 2,94 száza­­lékát képezik a zsidók. A kimutatás szerint Magyaror­­szágon 80 ezer zsidó él. • IDŐJÁRÁS Változó felhőzet, Hőmérsékle­­tek: Jeruzsálem 4—11, Tel Aviv 10—18, Haifa 14—16, Naharm 7—17, Ludd 6—18, Beér Séva 5 —16, Éjlát 10—22 fok.­ t Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy WEISZ ERNŐ Vrable — Galánta — Kfár Smárjáhu hirtelen elhunyt. Temetése ma, 1974 január 1-én d.u. 3 órakor lesz a kfár-smárjáhui temetőben. GYÁSZOLJÁK: FELESÉGE, GYERMEKEI ÉS A CSALÁD

Next