Uj Kelet, 1974. január (55. évfolyam, 7743-7769. szám)

1974-01-03 / 7745. szám

Mi újság a filmvilágban? Aki lehozza a csillagokat a földre DAVID NIVEN BRILIÁNS ÖNÉLETRAJZA David Niven, a tényleges angol katonatisztből világhírű filmsztárrá avanzsált életmű­­vész, nemrég adta ki önéletraj­­zát (The Moon’s a Ballon — A hold luftballon cím alatt — elejétől végig lebilincselően szel­­lemes, őszinte írás, mesteri al­­­kotás, amelynek szerzője szá­­mos hivatásos írót az alsó li­­gába szorít le. A varázs, ame­­lyet a vászonról vetít, nyom­­tatásban még tartósabb. Élete elbűvölő: internátus,­­katonai karrier, kezdeti kudarcok és si­­kerek Amerikában, visszatérés Angliába a második világhá­­ború alatt, felfelé ívelő művé­­szi pályája, viharos és gátlás­­talan szerelmi élete (amelynek titkaiba 14 éves korában egy szentimentális londoni utca­­lány ״ gratis” vezeti be), két bol­­dog házassága, őszinte barát­­sága a világ nagyjaival, ■mint Winston Churchillel és John F. Kennedyvel ... a megható, vi­­dám és szomorú epizódok cso­­dálatos sorozata. Elbűvölő Ol­­vasmány, élmény , ideális filmszcenárió. David Niven életében oly szé­­dítő tempóban peregnek az események, hogy nehéz lenne belőle egyetlen fejezetet is ki­­ragadni az előző ismerete nél­­kül. Alábbiakban csupán ■né­­hány pillanatfelvétel, David Niven lencséjén keresztül, hol­­lywoodi sztárokról, akik ■életé­­nek különböző időszakában ke­­resztezték pályafutását: GRETA GARBO: ״ Első ta­­lálkozásunk meglehetősen lát­­ványos volt. Edmuind Goul­­dingnál voltam látogatóban, aki az új tulajdonos boldog büszkeségével vezetett körül Beverly Hill­si villájában. Az uszodában egy meztelen nőt pillantottam meg. Greta Gar­­bo volt. ״ Gyere — mondta Ed­­mund — ne zavarjuk. Elfelej­­tettem, hogy itt van ... “ HUMPHREY BOGART — ״ Biznyos ideig tartott, amíg rájöttem, hogy gúnyos humora és fogvicsorító ábrázata csak kamuflázs, amely mögött igaz baráti szív rejtőzik“. MARLENE DIETRICH — ״ A legelbűvölőbb és a legkedvesebb valamennyi között. Egy nap, a­­mikor megtudta, hogy súlyos­­ influenzával fekszem, beállított­­ egy termosszal­, amelyben fi­­­­nom, meleg húsleves volt. .. főzte. Hozott, orvosságot, kita­­karította az egész lakást és át­­húzta az ágyamat“. ELIZABETH TAYLOR . ,.Tizenötéves kora óta ismerem. !.Már akkor hihetetlenül szép volt, de­ ez tudott dolog. Azt­­ viszont csak kevesen tudják,­­ hogy milyen bátor teremtés­e és mennyire hűséges barátai­­hoz“. CHARLIE CHAPLIN — ״ Egyike a filmvilág legrendkí­­vülibb személyiségeinek. Egy este, miután megtekintette e­­gyik filmemet félrehívott, ״ Ma­­ga valóban jó“ — mo­ndotta. ״ Csak ■arra vigyázzon, hogy ne viselkedjen úgy, mint a leg­­több színész. Sohase bízza el magát!“ GRACE DE MONACO (Grace Kelly) — Cap Ferrat-i villám (a francia Riviérán) még nem készült el, amikor egy este — minden előzetes bejelentés nél­­k­ül — eljött férjével ״ körülnéz­­ni“. Még hellyel sem tudtuk megkínálni, de ez nem zavarta a hercegnőt. Egyszerűen leült egy ládára és vacsorára szardi­­niát ettünk — dobozból — gyertyavilágítás mellett“. A VILÁG LEGNAGYOBB ATLÉTÁJA — Ügyes, bár kis­­sé erőltetett komédia egy fia­­tal Tarzánról, a dzsungel fiá­­ról, akiből olimpiai bajnokot faragnak Amerikában. Rajzos filmekkel tarkított Walt Dis­­ney produkció. (Chen mozi, Tel Aviv.) ★ FEHÉR VILLÁM — A melo­­dráma és a komédia keveréke, rokonszenves alkoholcsempé­­szekkel, ellenszenves seriffek­­kel, izgalmas autóhajszákkal és erdők mélyén folyó szex-jele­­netekkel, Burt Reynolds-szal a főszerepben. (Ophir mozi, Tel Aviv.) ★ THE NEPTUN FACTOR — Kalandos sci-fi sztori, egy ten­­geralattjáró fedélzetén játszó­­dik, amelynek személyzete egy víz alatt rekedt búvárcsoprt után kutat... Walter Pidgeon­­nel,( Yvette Mimieuxvel, Er­­■nest Borginénel és ■Ben Gázzá­­rával. — ez utóbbi a Neptune kapitányának szerepében, aki láthatóan unja ezt a nedves históriát. (Rámát Gán mozi, Rámát Gán.) ★ AZ AGYAGGALAMB — Tom Stern a producere, rende­­zője és főszereplője ennek az eredeti, de agyonkomplikált da­­rabnak, amelyben egy Vietnam­­ból hazatérő katona képtelen megtalálni helyét a polgári é­­letben és a kábítószerekben ke­­res menedéket a los­ angelesi alvilág peremén. Telly Salavas meggyőző a rendőrfőnök sze­­repében. (Hód mozi, Tel Aviv.) I FRANK SINATRA — ״ Sokat ! Írtak viselt dolgairól, tehetsé-­­ géről, nagyllelkűségéről, ke­­gyetlenségéről, magányáról. Én csa­k azt tudom, hogy Frank Sinatra egyike azoknak a ritka­­ emberi­­lényeknek, akire ösz­­­­tönszerűen gondolnék, ha segít­­­­ségre lenne szükségem — és I­stem pénzről beszélek“. THE HEARTBREAK KID— Egy finom amerikai zsidófiú (Charles Grodin) és egy finom amerikai zsidólány (Jeanin Ber­­lin) házasságának tragikomé­­diája, illetve az amerikai kö­­zéposztály klisékbe szedett élet­­módjának szatírája Neil Si­­mon szellemes szövegével és , Eliane May igényes rendezésé­­ben. Kevés emocinális tarta­­lommal, de lebilincselő elő­­adásban. (Caron mozi, Tel Aviv.) I * KI ÖLTE MEG SHF­ILÁT? — Herbert Ross vezénylete alatt a nagyágyúk sora — James Co­­burn, Richard Benjamin, Dy­­an Cannon, James Mason és Raquel Welch — vonul fel ebben az eredeti koncepciójú, pszichológiai - bűnügyi drá­­mában. (Limor mozi, Tel Aviv.) A TOLVAJ, AKI VACSORÁZ­NI JÖTT. — A dráma és a komédia között ingadozó, élénk, de egyenetlen produkció, Bud Yrkin rendezésében, ,kitűnő színészgárdával (Jacqueline Bisset, Ryan O, Neal, Warren Oates). — (Saint mozi, Haifa.) MINNIE ÉS MOSKOWItZ— Életszagú, de kissé valószínűt­­len happy enddel végződő ka­­land, két magányos lény talál­­­kozása John Cassavates érzé­­keny mikroszkópja alatt, Gena Rowland és Seymour Cassel kitűnő alakításaival. — (Se­­madar mozi, Jeruzsálem.) DAVID NIVEN VENDÉGEINK: FEIG ANTAL A bécsi zsidó közösség és az osztrák Maglit egyik hajtóereje Talán ő maga sem tudná meg­­mondani, hányadik alkalom­­mal látogat Izraelbe. ״ Az igazság, hogy nem is nevezhetném idejövetelemet lá­­togatásnak. Számomra Izráelbe jönni egyértelmű a hazajövetel­­lel. Annak ellenére, hogy Bécs­­ben élek, nem szégyellem, sőt büszke vagyok arra, hogy ne­­kem is, mint a legtöbb külföldi zsidónak, szívem Izraelben van. Lélekben mi is Izrael polgárai és ha szabad ezt a kifejezést használni, bizonyos értelemben mi is Izrael katonái vagyunk egy távoli, a határoktól mesz­­szire fekvő őrálláson. A jóm­­kipuri háború ismételten bebi­­zonyította, hogy a galati zsi­­dóságnak igenis sorsdöntő sze­­repe és feladata van az Izráel létéért folyó egyetemes küzde­­lemben“, így beszél Feig Antal. Egy­­szerű szavakkal, melyeknek ere­­je és varázsa, hogy azok szívé­­ből jönnek. Úgy hozzátartozik az általá­­nos bécsi és különösképpen az osztrák főváros magyar-zsidó kolóniájához, mint a Burg, az egykori császárváros képéhez és fogalmához. Feig Antal, aki nagystílű, nemzetközi hálózat­­tal rendelkező konfekcióipari üzem megteremtője és dinami­kus irányítója, több mint egy embert igénylő üzleti birodal­­mának sokirányú elfoglaltsá­­ga ellenére ״ mindenben benne van“, ami Izraellel és a segít­­ségre szoruló zsidókkal kapcso­­latos. Nem ő az egyetlen tehetős bécsi zsidó. De határozottan egyike azoknak a keveseknek, akik mindig és mindenben az élen járnak, ha személyes pél­­damutatást kell statuálni az Iz­­raelért való áldozatvállalás te­­rén. Ezért jegyzik magasan Feig­l Antal személyiségének ״ árfo­­lyamát“ a bécsi zsidó kolónia koved-tőzsdéjén. Ezért van az,­­ hogy nincs egyetlen olyan szá­mottevő megmozdulás az izra­­eli nagykövetség, vagy a Mag­­bit, tehát a gyűjtőakció részé­­ről, amely nem az elsők között mozgósítaná Feig Antalt. Ha Golda Méir miniszterel­­elnök, Aba Even külü­gyminisz­­ter, Jigá­ Álon miniszterelnök helyettes, vagy bármilyen más izraeli közéleti méltóság Bécs­­be érkezik és a nagykövetség bizalmas találkozót szervez meg a hely zsidó közösség vezetői és az országból odalátogató mi­­niszter között. — Feig Antal mindig a meghívottak listáján szerepel. Hogy miért? Mert tisztában vannak önfeláldozó munkájá­­val és sokirányú proizraeli te­­vékenységével. Súlyos tévedés áldozata len­­ne azonban az, aki azt hinné, hogy ez a közvetlen modorú, halkszavú, csupaszív ember csakis a „nagyok“ előtt de­­monstrálja segítőkészségét, a­­zonosulását Izraellel. Minden Bécsbe érkező izraeli, elsősor­­ban pedig minden magyar-zsi­­dó. Félig-meddig ״ személyes ügy“ Feig Antal számára. Ahol csak tud, segít. Amiben csak tud az odaérkező rendelkezésé­­re áll. És ehhez megvannak a kapcsolatai, a lehetőségei. A hit­­község vezetőségi tagja. A Mág­hit ugyancsak vezetői között tudja. Mint ahogy beletartozik a bécsi társadalmi élet körfor­­gásába, sajátos életvitelébe is. Ezért van nyitva számára min­­den ajtó. Ezért nyit meg Feig Antal egyetlen telefonja min­­den kaput, ha arra Izraelnek, vagy a zsidók országából oda­­érkező látogatónak szüksége van. Ez az oka annak, hogy oroszlánrészt vállalt — és foly­­tat — a Bécsen keresztül Izra­­­­el felé tartó orosz zsidó nlék ן elhelyezése, felkarolása, joga­­­­iknak biztosítása terén.­­ Nem véletlen, hogy Izraelbe érkezve, az itteni katonai és­­ polgári hatóságok valóságos­­ ״ vörös szőnyeget“ terítettek lá­­bai elé. Mindent megmutatnak számára, amit csak látni akar. Minden frontszakaszra elvi­­szik, ha történetesen ez a kéré­­se. Feig Antal az illetékes izra­­eli kormánytényezők pontos információin és kiértékelése a­­lapján egyike azoknak a bécsi zsidóknak, akiknek ..kizárt,­­ hogy olyasmiket is megtekint­­­­senek, amiket esetleg egyszerű­­ földi halandó nem is álmodhat­­na megpillantani. ..Jóm kipur óta mi, bécsi , zsidók is lelki földrengésen es­­­­tünk át. Számunkra a tanulság­­ még egyszerűbb, mint az itte­­nieknek: kötelességünk még töb­­bet, még nagyobb áldozatokat hozni Izraelért. Ezzel valójában önmagunkat segítjük és biztosítjuk. Nem az én megál­­lapításom ez. Valamennyien így érzünk, így gondolkodónk ma a galutban“. (d. o.) AZ ÁLOMTORGTÓL AZ ALVILÁGIG Elmélkedés Mary Pickfordról és Alain Delon­­ról, két különböző kor sztárjáról A párhuzamnak nincs sok alapja, hacsak az nem, hogy véletlenül egyidőben olvashat­­tunk a londoni Observerben a 80 éves Mary Pickfordról és a párizsi Nouvel Observateurben , a negyven felé járó Alain De­­­­sonról.­­ A két színész két különböző­­ kor, sőt két különböző , világ­­­sztárja. Miben hasonlít egymás­­­­ra ״ A szegény kis gazdag lány“ , ן sweetheartja, az aranyloknis ן I Pickford és Delon, az angyal- | I arcú ördög, a kékszem­ei, ke­­­­mény, bűnnel kacérkodó kis- i­­sten?­­ Attól eltekintve, hogy mind­a kettő nagy művész, úgyszó­ván­­ semmiben. Hacsak abban nem,­­­­ hogy mindketten vagyont ke­­­­restek a filmezésed. Pickfrod ! 1 1909-ben napi ötdolláros gá­­zsival kezdett dolgozni, tíz év ,­s múlva saját stúdiója és évente egymillió dollár jövedelme volt.­­ Vagyonát ma ötvenmillióra be-­­­­­csülik. ! ■ ' ! ! Delon gázsija kétmillió dol­­­lár körül mozog filmenként és évenként két-három filmet for-­­ gat. Egyes produkcióit saját maga finanszírozza, azonkívül ן részvénytulajdonosa egy mu-­­ latónak, versenyistállója van,­­ és nemrégiben charter-repülő- , társaságot akart létesíteni. Ez­­ a terve nem sikerült, miért, is­­ szerényebb vállalkozással kel­­­­lett beérnie: saját rezsijében, néhány héttel ezelőtt, középsú­­­­lyú boxbajnokságot rendezett Párizsban. Delon vállalkozási­­ kedvének oka — mint mond­­ja — elégedetlensége: ״ Többé nem szórakoztat a film, már mindent megcsináltam filmen". Mary Pickford 1965 óta nem jelenik meg a nyilvánosság e­­lőtt. Moziban már nagyon ré­­gen nem volt, a mai filmeket mocskosnak tartja. Saját pá­­lyájáról ezt mondta: ״ Nem volt benne semmi véletlenszerű. Fá­­rasztó volt, célratörő, kemé­­nyen megdolgoztam a si­­kerért". Pickford a Hamupipőke tör­­ténet és a ma már letűnt ״ A­­merikai álom“ ,keveréke. Az ír eredetű, szegény kanadai csa- ládból származó Mary, világhí­­res lett és egy mesebeli herceg­hez — Doug'­­s F­iirbankshez — ment feleségül. Manapság már­­ furcsának tűnnek régi képei. Mosolyt kelt a cakkos,­a fes­tett kis száj, az ábrándos szem­­pár és a híres loknik, amelye­­ket Mary Pickford megtartott emlékbe. Az aranyos meséket nem hisszük el: ma már egé­­szen másfélék divatosak . 1. Delon nem gyűj׳־ Knjriticse­­­­ket és fényképeket^ , hanem fegyvereket. Nem. Njpó.^gn el­­ső feleségének, Jo­cnstine-nek a teáskészletét vásárolja meg, miként Pickford, hanem de Gaulle janim 18-i hires felhi­­vásának eredeti kéziratát. Nem fényes estélyek , könnlrajongott vendége, hanem egy hotrányos politikai bűnügy­­tv­ámisított­­ja, amelynek szcenáriumát mintha valamelyik krimifilm­­jéből másolák volna ki. El­­lentmondásos mai bálvány, ke­­gyetlen charmieur, kinek nép­­szerűségét nem zavarja, sőt inkább emeli, a rejtélyes bűn­­ügy, amelybe belekeveredett. Két különböző kor sztárja —■­­ az álomvilágé és az alvilágé... ALAIN DELON APRÓSÁGOK A FILMVILÁGBÓL ,AAAAAJv**A*AA^A/V\AAAAa.־U,AAAAAAAAAAA»AAA/lAAAir*CiAAA<lA.*-V,^AAAA*.A''lA. Anyja lánya A régi igazság, hogy az alma nem esik messze fájától, ismét bebizonyosodott. Ez ideig keve­­sen tudták, hogy Simone Signo­­­­rétnek (Yves Montand felesé­­­­gének), a világhírű francia­­ filmsztárnak, van egy lánya el­­s­ső férjétől, Marc Allégret fran­­­­cia rendezőtől. Simone lánya,­­ Catherine Allégret, számos plusszal rendelkezik: 20 éves, szép és nemcsak kü­lsőleg ha­­sonlí­ édesanyjára, de tehetsé­­ges színésznőnek is ígérkezik.■ Első főszerepét a ״ Sex­,shop“­­ címel komédiában a kritika és­­ a közönség nagy lelkesedéssel méltányolta. A darabban ven­­dégszerepel Simone Signoret is, de a­­ kritikusok megjegyezték,­­ hogy a jövőben Catherinenek­­ aligha lesz már szüksége édes­­anyja protekciójára . ..­lyeket Spanyolországban készí­­tettek el. Kiderült, hogy a mű­­vésznő karrierje során először egyezett bele, hogy anyaszűz meztelen jelenjen meg a felve­vőgép előtt. Richard Lester, a­ rendező elárulta, hogy Rachel rendkívül izgatott volt a jele­­net előtt és követelte, hogy a rendező és négy technikus ki­­vételével — akiknek jelenléte elkerülhetetlen volt — minden­­ki hagyja el a termet, mielőtt levetkőzik. A meztelen jelenet felvételeit több ízben meg kel­­lett ismételni — ugyania­ nem­­csak Rachel, de a technikusok is idegesebbek voltak a szokott­­nál. RACHEL WELCH Végre: Rachel Welch levetkőzött Rachel Welch, Amerika 1-es számú szex-bombája, szokatla­­nul ideges volt .A három mus­­kétás­ felvételei során, ame- A WEIZMANN INTÉZET EGYIK TUDÓSA Közös izraeli-jordániai tervet javasol az Árává kifejlesztésére segítségével valósíthatók *׳ meff. David Waspi professzor, a Weizmann Intézet kutató­­ja, nagyszabású izraeli—jor­­dániai tervet javasol az Árá­­vá-övezet kifejlesztésére. A professzor egy, az éjláti öböl­­ben építendő atomikus erő­­műtelepre alapítja tervét, a­­mely, megvalósítása esetén, az Éjlát és a Holt-tenger kö­­zötti területet egy hatalmas ipari—mezőgazdasági köz­­ponttá alakítaná át. Waspi professzor terve jordániai együttműködésre számít és jelentős számú arab menekült foglalkoztatá­­sát és letelepítését tenné le­­hetővé. A terv, amelyet az iz­­raeli kormány tanulmányoz, nemrégiben megjelent az a­­merikai ״ The Bulletin of the Atomic Scientist‘' és az ang­­liai ״ The New Scientist“ tu­­dományos folyóiratokban, és hosszú évek óta foglalkoz­­tatja, a professzort. Izrael, mint műtrágya ter­­melő forrás, egyre jelentő­­sebb tényező világpiacon. Az Árává térségében óriási fosz­­fát-terepek fekszenek és a Holt-tenger a kálium és melléktermékeinek kiapad­hatatlan forrása. E nyers­­anyagok kiaknázására Izrael az évek során eredeti tech­­nológiai eljárásokat fejlesz­­tett ki. A nehéz vegyipari és petrokémiai kombinátok lé­­tesítésének természetes elő­­feltételei megvannak a tér­­ségben — beleértve az éjláti kikötőt és az olajcsővezeté­­ket. A tervezett vegyipari kombinát, egyebek között, magnéziumot, aluminium?)­, különböző plasztik-terméke­­ket termelne és intenzíveb­­bé tenné a timnaj rézművek produkcióját. ÉDES VÍZ ATOMENERGIÁVAL Az ipari központ tervét egy nagy mezőgazdasági pro­­jektum egészíti ki. Az Árává hatalmas területeit megfele­­lő öntözési szisztémával vi­­rágzó termőföldekké lehet átalakítani, amelyeken, hála a kedvező éghajlatnak, e­­gyes termések évenként há­­romszoros sramot hajthat­­nak. De nyilvánvaló, hogy ezek a naf /׳ sz­abású ip׳ v. és mezőgazdasági tervek csak■ is egy atomikus erőműtelep segítségével valósíthatók meg. Az éjlát­ öbölben létesítendő hátomcélti atomkohó kivon­­ná a sót a tengervízből és gondoskodna a kor­átlan víz­­ellátásról, vizTím­ Víl­­nont fej­­lesztene és elektro­kémiai termékeket termelhetne ki. A professzor te­rveiben egy ha­­józható csatorna érítése is szerepel, amely az éjláti öbölt a Ho­fi tengeri iparmű­vekkel kötné össze. Becslése szerint, a twv megvalósítása, mini­­máls színvonalon, kát mil­­liárd dolár befektetést igé­­nyelne. Waspi professzor hangsú­­lyozza, hogy׳ az ipari—mező­­gazdasági komé’-­t maxi­­mális mértékben a jordánia­­iak közreműködésével lenne kifejleszthető a térségben. Számításba veszi az arab munkaerő fogl­alkozelásét és a szabad átjárási­­ hatá­­rokon, mint a Saarvidéken. De a terv, alternatív, form­á­­jában m­egvalósítható az e­­setben is, ha 87, Izrael és Jor­­dánia közötti ipari é1■ mező­­gazdasági együttm­űködés­ nem jönne létre az Árává­­ban. KAA/HUUm*­■ ־ ׳־ AAA4****?jr■ ׳**iV•*׳ r.usses*.. . 1973.1.3 UJ KELET­I

Next