Uj Kelet, 1974. január (55. évfolyam, 7743-7769. szám)
1974-01-01 / 7743. szám
Gondolatok a Bétár jubileumi kiállításán A maga nemében páratlanul érdekes, de elsősorban fontos nevelő feladatú kiállítás nyílt meg a héten Tel Avivban: a Betár revizionista cionista ifjúsági mozgalom 50 éves jubileumi kiállítása. Hibát követett el a rendezőség, amikor ezt a kiállítást néhány nappal a választások előtt rendezte meg, mert a bemutatott dokumentáris anyag és a kiállítás eredeti célja ennél sokkal nagyobb tiszteletet érdemel. Miután a Betár mozgalmat általában a Chéruttal azonosítják, elkerülhetetlennek látszik a megnyitó és a választások közötti összefüggés. A rendezők helyesebben tették volna, ha 2—3 héttel elhalasztják a megnyitót, és ezáltal lehetővé teszik a harcos cionista múlt és tevékenység iránt érdeklődő tömegeknek a tanulságos kiállítás megtekintését. Kitűnő alkalom lett volna ez az új nemzedék számára, hogy megtanulja, miszerint a független és szabad zsidó állam gondolata évtizedeken át éltető eleme volt a gálati ifjúságnak, amely a maga módján — a különféle cionista politikai áramlatok keretében— mindent elkövetett a Herzl-i ideál megvalósítására. Az eredeti okmányokat és fényképeket bemutató kiállítás három emeleten terül el és a néző elé tárja a Betár 45 országban működő és működött helyicsoportjának tevékenységét. Itt tanultuk meg, hogy ez a cionista mozgalom nemcsak Kelet- Európában volt erős, hanem Nyugaton és az arab államokban is, sőt még a távoli Kínában is voltak tagjai. A magyarországi zsidóság minden téren úttörő volt a klasszikus és a modern cionizmus terén. Natonéktól kezdve Herzlen és Nordauon át egészen az utóbbi évtizedek halácaiig és szabadságharcos mártírjaiig mindenkor az élenjárók között találjuk a magyarországi származású zsidókat. Ennek jelét ezen a kiállításon is megtaláljuk. A Bezár ifjúsági mozgalom 1923 december 23-án alakult Rigában .,Cionista aktivista ifjúsági szervezet, ,Joszéf Trumpeldor nővére” név alatt. Feladata az első világháború után létesített zsidó légió útjának követésére Erec ,Tiszráélben, vagyis a jövendőbeli Izráel hadserege alapjául szolgálni. Ez a mozgalom telepítési és országnépesítési ideológiával is bírt és a jisuv hivatalos intézményeit megelőzve már 40 évvel ezelőtt megindította az első „illegális” alistákat, amelyek az elnyomó angol mandátumi hatóságok elleni harc egyik alapját képezték. 1928 nyarán a romániai Csernovicban, majd a csehszlovákiai Pozsonyban alakult meg a mozgalom helyicsoportja és a pozsonyi bezárok létesítették Budapesten, sok más országot megelőzve az első mozgalmi csoportot, amely hamarosan tömegmozgalommá vált. Ez a beszámoló nem a megfelelő hely az ilyen és hasonló ifjúsági cionista mozgalmak munkájának kiértékeléséhez. Sajnos, aki erre kíváncsi, most nem kaphat választ a kiállítás dokumentáris anyagáról, holott a kis , magyarországi” pavilon igyekezett választ adni a megkopott okmányok és megfakult fényképek, a régi mozgalmi zászlók, latinbetős héber daloskönyvek és időrágta folyóiratok segítségével ezekre a kérdésekre. A rendezőség azonban úgy látszik csak a választásokra gondolt. Múlt hét csütörtökön bezárták a kiállítást. Fuchs Ávrám ״ Csendélet Afrikában״ Baráti beszélgetés után pergőtűz ״ Nem lehet hinni ezeknek az egyiptomiaknak” — mondotta Giora, a fiatal tiszt, amikor váratlanul nehéz egyiptomi tűz alá kerültünk Iszmailiától délre. Néhány méternyire voltunk állásainktól a mangófák közötti magas bokrok sűrűjében, amelyet katonáink , ,*sungelnek” neveztek. Giora kiábrándultságát azok a szokatlan kapcsolatok okozták, amelyek ezekben a napokban a fronton az izraeli és az egyiptomi katonák között szövődnek. ״ Tegnapelőtt hízott bárányt adtunk nekik ajándékba és ma pergőtüzet zúdítanak ránk cserébe” — mondta a fiatal tiszt. Giora ezután elárulta nekünk, hogy a frontszakaszán, amely egyike az izraeli—egyiptomi front egyik legérzékenyebb pontjainak, kifejezetten baráti kapcsolatok alakultak ki a szembenálló katonák között és ez a baráti állapot nemcsak szavakban, hanem tettekben is kifejezésre jut, mint például az ajándékba küldött bárány. Az egyiptomi szépen megköszönte az ízletes ajándékot, ami nem zavarta két nappal később abban, hogy tüzet nyisson az ajándékozóra. ,,Időnként úgy viselkednek, mint az őrültek. Pokoli tüzelésbe kezdenek — közvetlenül a baráti beszélgetés után. A lövöldözés azonban mit sem változtat a baráti kapcsolatok folytatásán. Tudják, hogy időnként tűzpár-bajt vívhatnak velünk, majd ismét visszatérünk az előző kapcsolatainkhoz” — mondotta Giora. Az egyik ilyen golyóváltás során, az elmúlt napok folyamán 14 katonánk sebesült meg ebben a térségben. Az említett napon délelőtt 10.30 órakor kezdtek tüzelni az egyiptomiak, amikor mintegy 20 méter távolságban voltunk az állásainktól, a bokrok között. . . Idillikus légkör és környezet vett körül bennünket, amikor váratlanul, minden előzetes ok nél- ן kül megnyílt a pokol és a kö-zeli, jól álcázott állásaikból az ellenség pergőtüzet nyitott ránk. Az egyiptomiak puskával, gépfegyverrel, házukéval éskézi ra-kétával lőttek. A földre vetettük magunkat és perceken át belefúrtuk magunkat a puha homokba. Körülöttünk jégesőként záporoztak a golyók és gránátok. Az izraeli traktor, amely közelünkben dolgozott, hirtelen megállt, vezetője kiugrott és a nehéz jármű alatt fekve keresett menedéket. Az egyiptomiak a traktorra összpontosították tüzüket és a jelek szerint a hatalmas földvájógép volt a tüzelés megnyitásának az oka. Hamarosan a mi állásainkból is tüzelni kezdtek. Aztán, órák múltán, elcsitult a csatazaj. Másnap hallottuk a rádióban. A hadsereg szóvivője jelenti... 4 UJ KELET 1974.1.1 SZELVÉNY £££ II KELET REJTVÉNYPAL\nza1 ____________................................. 1 ! !!■■111.1............................ Keresztrejtvény 666 Vízszintes. 1. A lovas bika viador neve. 8. Indiában a hindu kasztrendszeren kívüliek neve. — 14. Éjjeli táncos (esetleg műsoros) szórakozóhely. 15. Az 1796 —1815 közötti háborúk jelzője. 17. Visszafontolóra vesz. 18. Ékezettel hitszegő, perfid. 19. Ének mássalhangzói. 20. Ingatlan. 21. Progresszivek. 22. Átír betűt keverve. 24. Kis tartomány Közép-Görögországban. 25. Tárgykör mássalhangzói. 26. Megelégelt. 27. Sárga, kristályos anyag, a sárgarépa A- vitamint tartalmazó festékanyaga. 29. T. O. A. 30. Bánatos páratlan betűi. 31. Kőműves munka, de a betörő cinkosa is teszi. 32. Európai ország fővárosa. 33. Házbért fizet. 34. Spanyol főúr. 35. Azonban. 37. A Duna baloldali mellékfolyója. Hossza 260 kilométer. 38. Japán harci kiáltás. 39. Vissza: a négerek déli csoportja, amely Szudántól délre, Közép-Kelet és Dél-Afrika nagy részét lakja. 41. Dögevőgadozó. 43. Arra a helyre. — 44. Szabályszerű, előírásszerű. — 45. Olyan ember, aki váratömlesztésre vért ad, latin eredetű szóval. 46. Héber világosság. — 47. Vissza:étel jelzője lehet. 48. Vissza: ékezettel vizi ragadozók. 49. Német író. A német impreszszionizmus korának legegyénibb színházi kritikusa (Alfred). 50. Egyenérték, értékpapírok névértékének az árfolyammal való azonossága. Függőleges. 1. Tag páratlan betűi. 2. Loire dépertment székhelye Franciaországban. 3. A gránitmagma vulkanikus kiömlésével keletkezett újabbkori nagyon elterjedt kőzet. 4. Ékezettel éljenez. 5. Forma. 6. Puha fém. 7. Sas. 8. Szélsőséges, végletes (ellentét). 9. Csodalámpájáról nevezetes alak az ezeregyéjszakában. 10. Vissza: folyami kavics, német eredetű szóval. — . 11. Olasz én. 12. Angol kötőszó. 13. Afrika legmagasabb hegye, a Kelet-Afrikai árok mentén 6010 méter magas. 16. Régi magyar úritánc. 20. Provencai dalköltők. Költészetük a tizenegyedik és tizenharmadik század között virágzott s nagy hatással volt a francia és észak-olasz költészetre. 23. Ékezettel bírói öltözék. 25. A trópusi ciklonok egyike, az Atlanti óceánban jelentkező fajtája. 27. Ékezettel alsós (kártyajáték). 28. Ékezettel csorzó, halom. 29. Ékezettel asztal jelzője lehet. 32. Barna egynemű betűi. 34. A kalapos gombák egyik faja, egyesek közülük mérgesek, mások ehetők. — 36. ן Atilla más néven. 37. Ékezettel I tornác, pincetorok. 38. A baj édestestvére. 40. N. N. M. R. 42. I Betűvel a végén másolat^ —־ I 48. Kicsinyítő képző. __ A 663 SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY MEGFEJTÉSE Vízszintes: 1. Elodázás — 13. Leletek — 14. Makáma — 26. Mamaliga — 31. Babilon — 35. Bőregér — 39. Tökéletes — 55. Kereslet Függőleges: 1. Eleonora — 2. Lemnosz — 3. Olenek — 11. Amerigó — 12. Laboráns —14. Melomán — 23. Manila — 30. Leger — 38. Sterne 41. Loire. Nyeremény könyv: MAUPASSANT: ÉKSZEREK •־» ..■v״*•)•■•יי״•««•/#,, «iwwwmw11w««M»1rii»1 GERALD DURRELL :!■*< rvrtrfmrrrrrrmnwirm ... . * ז,'•' ־־• f '•/;י ־•.. j - .•*1, . Rokonom, Rosy WIIWIWWHIIIIWWH^imWWHIIWWWWWIIWII^^ 16. A tükörsimára fényesített padló még egy józan elefántnak sem jelentett volna szilárd és biztos talajt — hát még ha figyelembe vesszük Rosy állapotát! — Hátsó lába — mindig is az volt a gyenge pontja — kicsúszott alóla, s Rosy, nagy megdöbbenésére, hirtelen letottyant a hátsó felére. De még ez sem lett volna baj, ha nem olyan nagy kezdő sebességgel lép be a bálterembe, most ugyanis továbbszánkázott a sima parketten, míg Adrian remegve kapaszkodott a fülébe, vak rémülettel ráncigálta, s hiábavaló erőfeszítéssel igyekezett megfékezni az eszeveszett száguldást. Lord Fennebree kis híján fejre állt a sátorban, tagolatlan parancsokat üvöltözött, de senki sem segíthetett rajtuk. Hölgyek sikoltozása, urak döbbent kiáltozása töltötte be a báltermet, míg Rosy, mint egy nagy rakás brilliáns, egyre növekvő sebességgel zúdult végig hátsó fertályán ülve a termen, míg csak a túloldalt felállított hosszú asztalokba nem ütközött. Hömpölygött a padlón a puncs, a pezsgő, a nyolc különféle évjáratú nemes bor. Fagylalttal befröcskölt szarvascombok szóródtak szanaszét, gyümölccsel, homárral, angolnával vegyest. Amikor Rosy fülsüketítő recsegés-ropogás kíséretében megállt, alapjaiban rázkódott meg a kastély. — Hosszantartó, döbbent némaság telepedett a teremre; nem szakította meg más, csak Rosy finom csuklása. Lady Fennebree, minden bizonnyal életében először, nem jutott szóhoz. A férje valami eredetit ígért — ám egy drágakövekkel borított, óriási elefánt, amint fékezhetetlenül végigszánkázik a báltermen két indus úriember kíséretében — hát ez még az ő legmerészebb elképzeléseit is felülmúlta. Amikor Rosy nagy robajjal nekiütközött az asztaloknak, a sátrat rögzítő kötelékek megpattantak, és az egész alkotmány a padlóra zuhant. Lord Fennebree kikecmergett belőle; körülbelül olyan volt, mint egy ezerszínű óriáspillangó, amint éppen kigubózik. Lady Fennebtree nagy megdöbbenéssel felismerte, s nyomban viszszatért a szava, méghozzá teljes energiával: — Ruppert! — vakkantott a lady. — Mit jelentsen ez? Erre a kérdésre elég nehéz volt válaszolni, de Lord Fennebree megtette, ami tőle telt. — Meglepetés! — pihegte, idegesen mosolygott, és széles karlendítéssel az étellel-itallal borított koszora mutatott. — Íme, az ígért meglepetés, szerelmem! — Meglepetés?! — kérdezte fojtott hangon a lady. — Az, szerelmem. Végtére a megyében más bálon még nem fordult meg elefánt! — És én tökéletesen megértem ezt a mulasztást! — mennydörögte a Lady. — Lesz szíves azonnal eltávolítani ezt az állatot?! Rosy mindmostanáig békésen üldögélt a hátsó felén. Az ütközéskor elszenvedett néhány apró horzsolás — igazán semmiség volt ahhoz képest, hogy valóságos elefánt-paradicsomban kötött ki. Körös-körül patakokban csordogált és valósággal tavakat alkotott a sokféle ínyenc- és mámorító folyadék, benne szigetként virult mindenféle ehető tárgy, úgymint homár, fagylalt s vadpástétom, amellyel eddigi élettapasztalata során még nem találkozott. Boldogan nyújtogatta ormányát, s amit csak elért, mindent végigkóstolt, tudomást sem véve Adrianról, aki még most is ott csimpaszkodott a nyakán, és kétségbeesett igyekezettel próbálta védencét felállásra bírni. Hamarosan azonban Rosynak is eszéeszébe jutott, mit kíván az illem. Ezek a kedves, bőkezű emberek ilyen ízletes lakomát tálalnak elébe, igazán a legkevesebb, ha viszonzásul kicsit elszórakoztatja őket. Felszívott egy ormányra való pezsgőt, szíverősítőül, és megpróbált visszaemlékezni mutatványaira, amelyekért oly hálás volt a mindenkori cirkuszi közönség. Érett megfontolás után után úgy határozott, felül és pitizik. Nem volt éppen a legszerencsésebb választás. Még jó, hogy Adrian az utolsó pillanatban elugrott, az alkohol ugyanis némiképpen befolyásolta Rosy ellensúlyérzékét, úgyhogy fülsiketítő robajjal hanyatt esett és magával rántott egy óriáscsillárt, amely ezernyi csillogó, csörömpölő diribdarabban záporzott a bálteremre. Mivel a csillárban nem kevesebb, mint háromszázötven jókora gyertya égett, a teremben felettébb látványos tűzvész támadt. A vendégek fejvesztetten kavarogtak, és keservesen jajveszékeltek. A nők sorra elájultak, magukhoz tértek, megint elájultak, oly egyhangú rendszerességgel, hogy a férfiaknak épp csak arra volt idejük, hogy elkapják őket eszükben. Rosy egy kicsit csodálkozott. A pitizőmutatványt még soha, sehol nem fogadta ilyen tomboló lelkesedés. Ol dalára hengeredett, feltápászkodott, és lelkes tekintetét végighordozta a bálterem romjain. Úgy látszik, mindenki részt vesz a mutatványban. Adrian megragadott egy ezüstvödröt, tele jeges vízzel, és a vidáman lángoló gyertyákra zúdította. Sikeresen eloltotta ugyan a tüzet, ám egyszersmind csípős füst kezdett terjengeni a bálteremben. Lady Fennebree most már gutaütésesen lilára vált dühében; megragadta ő lordsága elegáns kabátjának hajtókáját, és teljes erejéből rázta, úgyhogy számos eddigelé elájult hölgy sürgősen magához tért, hogy semmit el ne mulasszon az érdekes látványból. Rosy úgy érezte, igazán remekül sikerült az estély; pontosan ez az, amit ő szeret, töméntelen étel-ital, és mindenki részt vesz a vidám mulatságban. Gyorsan szippantott egyet egy arra csordogáló portospatakból, és azon tűnődött, nem kellene-e megismételni a mutatványt. De aztán úgy döntött, az ilyen hálás közönség mindent megérdemel, úgyhogy inkább megkísérelt fejre állni. Ez sem sikerült azonban sokkal különbül, mint a pitizés, és Rosy fölhemperedett. Egy pillanatig az Oldalán hevert, finoman csuklott, és azon töprengett, vajon hol hibázta el. Talán a zenekar sem a legszerencsésebben választotta épp ezt a pillanatot, hogy rázendítsen. Súlyos megrázkódtatást jelentett számukra az alanti tömegmészárlás, de hát ha őlordsága így akarja, ők igazán nem szólhatnak bele. Amikor azonban a zenészek, e hűséges és sokat próbált családi bútordarabok észrevették, hogy őlordsága és eladysége párharcba bonyolódott, amelynek során olyan kitételek hangzanak el, aminek legfeljebb ha a hálószoba falai és négyszemközt képzelhetők el — ezt már nem bírták elviselni. A helyzetet meg kellett menteni, rázendítettek hát egy derűs bécsi keringőre. Honnan is sejthették volna, hogy cirkuszi sikerei teljében Rosy mutatványának fénypontja volt ugyanez a keringő?! Ormányában egy kissé gömbölyded, ám tetszetős szőke tündérrel, igen ügyesen és rátermetten körbe-körbe keringőzte volt a porondot. Most, ahogy ott hevert, körüllebegte az ismerős dallam, és gondolatait a régi vágányra terelte. Talpra vergődött, és üres tekintettel körbebámult. Tetézendő a balszerencsét, épp Lady Fenneltrec-n állapodott meg a pillantása. A Fenneltrec-családfa bonyolult és semmiképpen sem hízelgő ismertetésének kellős közepén — mindössze a tizenötödik századig jutott még csak vissza — a lady hirtelen arra ébredt, hogy felragadják a levegőbe, és sebesen megpörgetik. Rosy ezt szívderítő keringőnek szánta, és Lady Fennebree fültépő segélykiáltásait lelkes helyeslésnek vélvén, boldogan tovább keringett. Nagyon meg volt elégedve magával. Eddigi pályája során még soha ilyen jól nem táncolt. Igaz, olykor meg-megbotlott, de olyan magasra tartotta Lady Fennebtree-t, hogy nem eshetett baja. Mire Rosy meglehetős szabálytalan körben megkerülte a báltermet, az egybegyűlt vendégsereg lenyűgözött, rémült pillantástól kísérve, a zenekar hirtelen rádöbbent, hogy valósággal bűnpártolásban vétkes, ahelyett, hogy inkább lecsillapítaná a tomboló elefántot, hirtelen elhallgattak tehát. Rosy örült. Hiába, felette is eljárt az idő .... a bálterem nagy, és Lady Fennebree nehéz. Úgy döntött, mára eleget szórakoztatta a vendégeket, most már befejezheti a mutaatványt. __ (folytatjuk) |