Uj Kelet, 1975. október (56. évfolyam, 8274-8300. szám)

1975-10-01 / 8274. szám

ÚJ KELET תאחמ םידבועה ןוידה. רעוסה ךרענש דעווב לעופה לש ,תורדתסהה תותיבש האחמה םינמיסהו םינושארה לש קבאמ שדוחמ לע רכשה — םידיעמ לע ,ךכ יכ קלח רוביצמ םיריכשה הלגמ תודגנתה הפירח םידעצל סי־לכלכה .םינורחאה ןיא ךכב . לכ ,העתפה יכ ירה לכ ילארשי עדוי תונויסנמ רבעה יכ לכ יוסימ ,שדח םרוגה ,תויורקיתהל עגופ שארב ארוהנוש ילעבב רכשה ,ינוניבה דועב תויונמדזהש תובר תינתונ םיחוורל .םייביטלוקפס םא יכ יטועמ תלוכיה ולבקי יוציפ — האחמה הניא .הקדצה־תלוטנ ,רורב יכ תורדתסהה רבכ ,העידוה יכ דתשור תפסות רקוי הרקמב לש תורקיתה .תיתועמשמ ,םרב תואחמ ולא ויה תוענכשמ הברה רתוי אלול וליחתה ןהב תוצובקה תונהנה רכשמ ,הובג ןוגכ ישנא ץרפ ,דודשאב יאנכט לע-לא .רכו םג תורדתסהה .דתיה הלוכי טוקנל הדמע תצרמנ רתוי ול הליכשה ריבסהל דועב דעומ רוביצל םידבועה תא תודבוע דוסיה .תוילכלכה תא ריחמ תומחלמה שי םלשל ,ףסכב ,הדובעב .םייפא־תעיזב ןכל שי םלשל רתוי םיסמ דירוהלו תא תמר .םייחה םא ונניצרב ררחתשהל ונתולתמ ,ץוח־יקנעמב שי גהלליד תא רוצייה תאו ןוירפ .הדובעה אל לכונ תויחל לע המר תיפוריא תוטישב הדובע .תויניטנבל הלטבאה״ ״היומסה הנוזינ רכשמ .םידבועה ידרשמב ,הלשממה תויושרב תונושה ןכו םיתורישב םילעפמבו ־ימל םהינ םיצרוש ,םישנא םילבקמה רכש אלל .הרומת דתסההתור תאטוח ךכב הניגמש םהילע םוקמב ליחתהל םקוליסב תגסמב .הלש יכ יהיז ךרדה תאלעהל רסומ הדובעה עלבשהיד אל חילצנ דומעל תורחתב קושה .ימואלניבה ןיא אנקל רשב ,רצואה רמ ,׳ץיבוניבר יכ ותא :קדצה ונילע ךישמהל ךרדב השקה הכילומה תארבהל .קשמה ונא םילחאמ ול היהיש ול יד חוכ תובגל יסמ תמא םג תובכשהמ תורשעתמה לע ןובשח .םידבועה יכ זא וקספיי םג תונולתה לע הקולח תקדוצ־יתלב לש .הסמעמה 2 UJ KELET 1975.X. li A lubavicsi rebe: AZ ABU-RODEISZI OLAJMEZŐK VISSZAADÁSA — FELELŐTLENSÉG ״ Izraelben futnak a nemzsidók után, hogy zsidókként írják be őket” — A Chábád chászidok vezetője szimehát tóra alkalmából tartott beszédében bírálta Izráelt A lubavicsi rebe a gálati szimehátúra alkalmából tegnap brooklyni udvarában beszédet tartott, melyet telefonon közvetítettek a világ más részein lévő Chábád-hászid csoportokhoz. A rebe kifogásolta, hogy Izráel visszaadja az abu rodeiszi peróleummezőket, hangoztatva, hogy ezzel Izráel erős külső nyomásnak teszi ki magát és ״ semmiféle modern fegyver sem segít, ha elfogy a kőolajtartalék és nem lesz honnan pótolni”. A rebe szerint az izraeli hadsereg vezetői ellenzik a visszavonulást a hágokból és Abu Rodeiszból, míg ״ a politikusok felelőtlen magatartást tanúsítanak ebben az ügyben”. A rebe megemlékezett az áttérések ügyéről is. Szerinte: ״ A Vatikán haragszik, hogy Izraelben nemzsidókat zsidóknak jegyeznek be. Izráelben futnak nemzsidók után, hogy beírhassák őket zsidóknak. Ezek a nemzsidók bajokat okoznak Izráelnek. Ez nem jó a zsidóknak, a nemzsidók pedig nevetnek azon, hogy a zsidók futnak utánuk” A rebe udvarában megtartott szimehát tóra körmenetben nagy számú közönség vett részt, közöttük az izraeli nagykövetség néhány tagja is. ״ IZRÁEL-TÉR” KOPPENHÁGÁBAN Teddy Kollek jeruzsálemi polgármester tegnap Koppenhágába utazott, hogy részt vegyen az ottani „Izráel-tér” felavatásán. A tér építését nyolc évvel ezelőtt kezdték meg, s azon egy 4 méter magas jeruzsálemi sziklatömb jelképezi Izráelt. Mint ismeretes, Izraelben már néhány évvel ezelőtt teret neveztek el Dániáról. Kollek dániai útja során a gyűjtőakció érdekében is tevékenykedni fog. * DOLGOZÓK TILTAKOZÁSAI A Hisztadrut végrehajtó bizottságában lefolyt heves vita és tiltakozó sztrájkok most megindult sorozata, valamint újabb bérharcok előjelei mind arra vallanak, hogy a béralkalmazottak nagy része éles ellenkezéssel fogdja a kormány legújabb gazdasági intézkedéseit. Ez nem meglepő, hiszen minden izraeli tapasztalatból tudja, hogy a leértékelések és a drágulást okozó adókivetések elsősorban a kiskeresetű rétegeket érinti, míg ugyanakkor számos sikálom nyílik spekulációs nyerészkedésre. Érthető, hogy a Hisztadrut már bejelenti az igényt drágasági pótlékra, nagyobb áremelkedés esetére. A tiltakozások azonban sokkal meggyőzőbben hatnának, ha nem az olyan magas jövedelmű dolgozóknál kezdődnének, mint Jehosua Perec ásdodi hadai, az El Al gyakran sztrájkoló műszaki alkalmazottai és hasonló csoportok. A Hisztadrut is erélyesebben léphetne fel, ha nem mulasztotta volna el a dolgozók felvilágosítását az alapvető gazdasági tényekről: a háborúk árát pénzben, munkában és verejtékben is meg kell fizetni, így tehát sok adót kell fizetni és szerényebben kell élni. Ha nem akarunk örökké külföldi adományokon élősködni, nagyon komoly mértékben növelni kell a termelést és a termelékenységet. Tehát többet és jobban kell dolgozni. Nem élhetünk amerikai vagy nyugat-európai szinten, levantin munkamódszerek mellett. A dolgozók bérén élősködik a „rejtett munkanélküliek” jelentős hada. Azok, akik bért kapnak ugyan, de nem adnak érte jelentős ellenszolgáltatást. Van belőlük minden állami és közhivatalban, a gyárakban és a szolgáltatásokban. Túltengenek éppen a kikötőkben és a repülőtereken. Bűnt követ el a Hisztadrut, hogy ezeket védelmezi, ahelyett, hogy maga kezdené az élősdik kiseprését. Pedig ez az út vezet a munkamorál feljavításához, amely nélkül nem javulhat a termelékenység és nem leszünk versenyképesek az amúgy is pangó nemzetközi piacon. Nem irigyeljük Jehosua Rabinovics pénzügyminisztert, mert neki van igaza: céltudatosan tovább kell haladni a gazdasági gyógyuláshoz vezető úton. Csak azt kívánhatjuk, hogy legyen elég ereje az Izrael nyomorán gazdagodó élősdik borsos megadóztatására. Akkor megszűnik majd a teher igazságtalan elosztásának panasza is. _____ Dr. HENRY KISSINGER: A KÖVETKEZŐ LÉPÉS SZÍRIA Az amerikai külügyminiszter szerint be kell vonni a palesztinaiakat Henry Kissinger, az amerikai külügyminiszter New Yorkban vacsorát adott az arab országok külügyminiszterei tiszteletére, akik az UNO közgyűlése alkalmából tartózkodnak Amerikában. Kissinger pohárköszöntőt mondott: — Napokon belül Amerika erőfeszítéseket tesz, hogy folytatódjék a közelkeleti konfliktus elrendezése. A most következő szakaszban Izrael és Szíria között kerül sor elrendezési kísérletre. Kissinger egyébként munkareggelin látta vendégül tegnap Abd el-Chálim Chádámot, a szíriai külügyminisztert és valószínű, hogy utána Jigál Álonnal, az izraeli külügyminiszterrel folytat majd megbeszélést. Arról biztosította Kissinger az arab országok külügyminisztereit, hogy Amerikának nem érdeke belső villongások felszítása az arab világban. Inkább a megértést szeretné előmozdítani is a tárgyalásokba Amerika az arab országok között. Most az a legfontosabb — folytatta, hogy Szíria és Izrael vezetői szót értsenek. Egy szó sem igaz abból, hogy célunk Egyiptom elszigetelése az arab világtól — mondotta az amerikai külügyminiszter, majd így folytatta: — Ha mind a két fél úgy akarja, előmozdítjuk a megegyezést! Kissinger fogadásán húsz arab ország külügyminisztere, illetve vezető diplomatája volt jelen. Ezután a palesztinai nép legitim jogairól beszélt és hangsúlyozta, hogy a megbeszélésekbe a palesztinai nép képviselőit is be kell vonni. Kissinger pohárköszöntőt mondott és vendégei egészségére, valamint a békére ürítette poharát, amelyben gyümölcslé volt, tekintettel arra, hogy a muzul■liánoknak nem szabad, vagy legalább is nem volna szabad szeszes italt fogyasztani. A pohárköszöntő emelkedett műfajának megfelelően, Amerika természetes szövetségesének nevezte az arab országokat. Ennek igazolására egyszerű tételt állított fel: — Az arabok kőolajat termelnek, Amerika kőolajat vásárol és kell-e egyéb az érdekszövetséghez? — Jelenleg a részleges elrendezésnél tartunk, ami nem lehet cél, csak eszköz. Hogy mi a cél, az világos. A béke elérése. Márpedig a békével kapcsolatosan köztudomású, hogy azt nem lehet megosztani. Olyan békére van szükség a Közelkeleten, amely valamennyi érdekelt fél legitim jogait tekintetbe veszi. Izraelre abban az értelemben is utalt Kissinger, hogy Amerika nem hagyja magára azt a közelkeleti országot, amelyet oly sok éve támogat. Nem nevezte meg Izraelt, úgy látszik azért, hogy ne bosszantsa különösképpen vendégeit. Végül azzal fejezte be beszédét, hogy nem szabad takarékoskodni az erőfeszítéssel, ha a tét a béke ־־, most jók a kilátások a közelkeleti békére. ALÁSZOLGÁJA, PAPA ÚR... Nem tagadom, megmozdult valami bennem, amikor híre jött, hogy generalissimo Francisco Franco, minden spanyolok diktátora, elutasította az öt szélsőbaloldali terrorista kegyelmi kérvényét, sőt a tiltakozásoknak sem engedett, amelyek tömegesen érkeztek hozzá. Mégis: nem gondoltam arra, hogy tiltakoznom kellene. Holott vagyok én olyan jó szocialista, mint Schmidt nyugatnémet kancellár, vagy Palme, a svéd miniszterelnök. Ha e nagyon tiszteletreméltó politikus urak felajánlanák, hogy szemináriumot tartanak nekem marxizmusról vagy humanizmusról, akár ékes magyar anyanyelvemen, azt üzenném nekik, köszönöm uraim, éppen elég ilyen szemináriumhoz volt szerencsém nem is olyan rövid életem során. Nem kell nekem ezeknek az uraknak a tanítása, mert szerénytelenül megállapítom magamról, hogy egyetemi tanári fokon tudom, mikor kell valami aljasság ellen tiltakozni. Pláne generalissimo Francisco Francónál, aki valóban egyike századunk véreskezű diktátorainak. Nagy szó ez olyan században, amelyben Hitler és Sztálin is élt. Aljas vénember ez a Franco, aki a nácik és az olasz fasiszták segítségével vérbe fojtotta a spanyol köztársaságiak szép forradalmát, holott azok a republikánusok nem akartak egyebet, mint rendesen és szépen megszervezni Sapnyolországot. Hogy ne legyen benne egyik oldalon zselléri nyomorúság, másik oldalon hűbéri uradalmakban dorbézoló arisztokraták aranyélete. Nyomorult rendszer ez Spanyolországban, az volt és maradt Ferdinand és Izabella óta. Mégsem mentem tiltakozni, nem biztattam mást sem; ezzel az én egyetlen fegyveremmel, a tollammal sem beszéltem rá egyetlen zsidó embert, hogy menjen tiltakozni valahová, például Spanyolország jeruzsálemi konzulátusa elé. S mindyárt megmondom, miért. Persze szeretném, ha Helmut Schmidt és Kreisky kancellárok, ha Ove Palme svéd miniszterelnök, ha Giscard d’Estaing francia elnök, ha Mendes France hitsorsos, volt francia miniszterelnök s mindazok, akik valamennyien tiltakoztak Francónál, megértenék, hogy miért nem akartunk mi, izraeli jól képzett, tanult és humánus érzelmű szocialisták titlakozni Franco generalissimónál. Azt sem bánnám, ha VI. Pál pápa is megértené, miért éppen Izraelben nem tiltakoznak. Lehet, talán a Rákádi elküldött egy táviratot, de ezekben az izraeli polgár számára nehéz órákban nem jutott időnk észrevenni. De ne térjünk el a gondos átmenettől. Mert még hozzá kell fűznünk: senki sem követelte Izrael kormányától, hogy rendelje vissza nagykövetét Madridból. Ugyanis nincs nagykövetünk Madridban, generalissimo Franco úgy találta helyesnek, hogy ne legyen, őszentsége, a pápa sem tudott értekezni e tárgyban izraeli vatikáni nagykövetével. Nincs nekünk. Holott még a kis Izraelben is őrzői voltunk néhány olyan szenthelynek, amely mint a Vatikánnak érdekében állott volna a diplomáciai kapcsolatok felvétele a zsidók kormányával. Szóval, ha akarnánk sem tehetnénk sokat, nem függeszthetjük fel diplomáciai kapcsolatainkat Spanyolországgal azért, mert Franco kivégeztetett öt baloldali forradalmárt. Holott, higgyél el nekünk Pápa úr, ez legalább úgy fájt nekünk, mint minden más szemforgató politikusnak, akinek az utasítására az UNO közgyűlésén képviseletet szavaztak meg a Palesztinai Felszabadító Szervezetnek. De nem is ezért, a létünkbe törő elismerésért vonakodtunk kivonulni az utcára. Hanem azért, mert eszünkbe ötlött, amikor Bagdad egyik főterén, nagy közönség szeme láttára felakasztottak néhány zsidót, mert zsidók voltak — ha el is hangzott egy-egy halvány sajnálkozó nyilatkozat, nem volt sehol egyetlen tüntető felvonulás. Amikor Kairóban dr. Marzukot és társait kivégezték, mert Izrael szolgálatában elkövettek egy gyerekes ostobaságot, melyik szocialista miniszterelnök rendelte vissza nagykövetét Kairóból? Amikor Damaszkuszban kivégezték Fit Kohént, mert kémkedett Izrael javára, ki emelt szót ellene? Holott békeidőben történt mindez. Talán még Franco uralma alatt sem végeztek ki kémet. Még a Szovjetunió sem tett ilyen szörnyűséget. De sem Egyiptommal, sem Irakkal, sem Szíriával senki nem veszett össze amiatt, mert néhány zsidót kivégeztek fővárosaikban — sokkal kevésbé jelentős bűncselekményért, mint amit a spanyol forradalmárok elkövettek. Úgy látszik, Franco morális nívója nagyon alacsony, azért nem kegyelmezett meg például annak a két maoista kommunistának, aki egy évvel ezelőtt felrobbantotta a spanyol miniszterelnököt, autójával együtt. Mint azokban az izgalmas filmekben, amelyeket a tévé jóvoltából elég gyakran láthatunk. Jó, rendben van, mondjuk mi is azt, nem volt kár a miniszterelnökért, mint hiszik, úgy látszik, életben lévő kollégái Stockholmban, Bonnban, Londonban, Bécsben, Párizsban. Vagy mint a pápa a Vatikánvárosban. De mindez nem érdekel minket, izraeli szocialistákat. Ha ön, pápa őszentsége, ha ön, Helmut Schmidt, ha ön, Giscard d’Estaing elnök legközelebb ugyanilyen eréllyel fognak tiltakozni valamely arab kormánynál zsidó vagy izraeli emberek megkínzása vagy kivégzése miatt, ha majd nem adják ki az első szóra az ellenünk törő terroristákat valamelyik közelkeleti petróleum-államnak, akkor majd gondolkozni fogunk mi is, hogy kinél és mikor tiltakozzunk. Addig is, alászolgája, pápa úr!... BARZILAY ISTVÁN HUSZONNÉGY ÓRA NÖVEKEDETT AZ ALIJJA AMERIKÁBÓL ÉS KANADÁBÓL Augusztus folyamán 30 százalékkal több olé érkezett Amerikából és Kanadából, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A Szochnut jelentése szerint 578 olé érkezett e két országból egy hónap alatt. Tavaly augusztusban csak 407-en vándoroltak be. A következő hónapokban is biztatóak az alijta-kilátások — fűzi hozzá a Szochnut szóvivője. CSÜTÖRTÖKÖN TANÁCSKOZIK A MÁÁRÁCH PARLAMENTI FRAKCIÓJA A Máárách Kneszet frakciója csütörtökön összeül és a tanácskozás napirendjén a kormány gazdaságpolitikájának megvitatása szerepel. Mose Wertmann, aki a Kneszetbeli koalíciós frakció elnöke, közölte, hogy az ülés Tel Avivban lesz csütörtök ן délután 2 6 óra között. A NEMZETKÖZI LÉGIUTAK TARIFÁJA 12 SZÁZALÉKKAL DRÁGUL Oslóból jelentik, hogy a IATA — a nemzetközi polgári légiforgalmi szervezet — vezetősége ülést tartott a norvég fővárosban és az áremelkedések tendenciájának megfelelően elhatározták, hogy a következő esztendőben 12 százalékkal drágulnak a repülőjegyek. A IATA vezetői elsősorban a benzin árának emelésével indokolták ezt a lépést. KÓRHÁZAT ÉPÍTENEK AKKÓN Akkón rövidesen megkezdik egy új, 400 ágyas kórház építését. Az illetékes hatóság már jóváhagyta a tervet. A kórháznak idegosztálya is lesz, falai között helyezik el azt az intézetet, amely évtizedek óta az akkói várban működik. (A vár turista-nevezetesség lesz). Viktor Semtov egészségügyi miniszter látogatást tett Akkón és a kórházépítéssel összefüggő terveket megbeszélte a város vezetőivel. A helyi munkástanács fogadást adott a miniszter tiszteletére, aki kijelentette, hogy az átszervezés nyomán egyetlen kórházi dolgozó jogait sem csorbítják meg. Valamennyi elhelyezést talál az új kórházban. Jiszráél Doron akkói polgármester felhívta a miniszter figyelmét, hogy a városban súlyos problémát képez a narkománia. A miniszter ígéretet tett, hogy rövidesen intézet létesül Akkón a narkománia problémáinak megoldására. ROMÁNIA EZUTÁN IS ENGEDÉLYEZI A CSALÁDI ALIJJÁT Csak azok számára támasztanak nehézségeket, akik egyedül akarnak alijjázni Simon Számét, a Háárec című héber lap munkatársa Bukarestben tartózkodik és onnan keltezett cikkében a többi között ezeket írja: Egy vezető beosztású román közéleti személyiség szerint Izrael súlyos hibát követ el, ha összefüggésbe hozza az alijta problémáját a román—amerikai kereskedelmi szerződéssel. ״ Románia nem hajlandó eltűrni, hogy ebben az ügyben megszorítsák a nyakát, és semmilyen nyomásnak nem enged” — mondotta a személyiség. A románok egyébként azt szeretnék, ha az alijja — mint kifejezés — nem szerepelne az Izraellel való kapcsolatok szótárában. Szívesebben veszik a családegyesítési akciót, mint kifejezést, vagy bármilyen humanitáris jellegre utaló megjelölést. Ebből következik egyébként, hogy a román hatóságok szívesebben adnak családoknak kiutazási engedélyt, egyedülálló kérvényezők esetében nehézségeket támasztanak. Simon Számér tudósításából az is kitűnik, hogy néhány nappal ezelőtt a Joint két vezető munkatársa érkezett Bukarestbe New Yorkból. Felmérik a tennivalókat, és állítólag már közölték a zsidó képviselet vezetőivel, hogy a következő esztendőben 2,5 millió dollár összegű segítséget kap a romániai zsidóság szociális célokra. A múlt héten sokat írt arról az izraeli sajtó, hogy a román hatóságok számos alijja-kérvényt visszautasítottak, illetve nem egy esetben, már megadott alijja-engedélyek visszavonására is sor került. A Háárec kiküldött munkatársának tájékoztatása szerint, ez a hír megfelel a valóságnak, de nem szabad azt hinni, hogy a romániai alijja megszűnésével kell számolni. Bizonyos nehézségek mutatkoznak, de az alijja folytatódik — írja Simon Számét. Július folyamán ötszázan alisjáztak Romániából, augusztusban háromszáz élé volt, és számuk szeptember folyamán tovább csökkent. Simon Számét olyan értesülést szerzett, hogy a romániai idős zsidók nagyon meggondolják, mielőtt alistárásra jelentkeznének, mert a Joint útján ott sokkal jobb ellátásban részesülnek. TELITALÁLAT Rio de Janeiro (IFP). — Egy brazíliai futball-rajongó minden eddiginél nagyobb díjat nyert a totón. Nem kevesebb, mint 22 millió cruzeirót kap, ami 2,5 millió dollárnak, vagy 17,5 millió izraeli fontnak felel meg. Csak annyit közöltek, hogy a szerencsés nyertes a Rio de Janegrótól nyugatra fekvő tartomány lakosa. ---------------- Marlene Dietrich combnyaktörést szenvedett Sydneyben vendégszerepelt Marlene Dietrich, a világhírű filmszínésznő, amikor előadása közben a színpadon megcsúszott és combnyaktörést szenvedett A mentők részesítették elsősegélyben a 74 esztendős színésznőt, majd kórházba szállították.