Uj Kelet, 1975. október (56. évfolyam, 8274-8300. szám)
1975-10-01 / 8274. szám
ÚJ KELET RÖVID HÍREK A FILJIVILÁGBÓL A ZSIDÓ »KERESZTAPA« Sergio Leone, az olasz producer-rendező, aki „vadnyugati spagetti” filmjeivel lett híres (amely az olasz és spanyol tájakat amerikai színészekkel kombinálják), meg akarja ragadni a gangszter-filnekben mutatkozó új konjunktúrát. ״ Az utolsó tangó Párizsban” producereinek tíz millió dolláros támogatásával. Leone most a new-yorki zsidó gangsztervilágról tervez filmet, amely egyetlen gangszter viszontagságos életét követi 1918-tól 1936-ig. A produkció egy exgangszter regényén (A csuklyások’’) alapszik. Részleteit még nem dolgozták ki, de Leone tudja, mit akar. A legjobbat. A főszerepet a nyugalomba vonult James Cagneynek ajánlotta fel (aki nem állt kötélnek), és a szcenárium megírására Norman Mailert, a ,,Meztelenek és halottak” szerzőjét próbálja rávenni. Ha Mailer elfogadja ajánlatát, ez lesz az első filmszcenáriuma. Zsidó filmek fesztiválja — Jerra״ 0־' ־ ben Az első zsidó film- és tévévilágfesztivál rendezését 1976 októberében tervezik a jeruzsálemi Városi Színházban — közölte a múlt héten a genfi Nemzetközi Fesztivál Iroda igazgatósága. A vetítésekkel, kiállításokkal és szimpóziummal egybekötött egyhetes eseményt Melville Mark, a montreaux-i ״ Aranyrózsa’ tévéfesztivál kezdeményezője szervezi az izraeli kormány és a jeruzsálemi városháza közreműködésével. Mark elmondotta, hogy csupán az elmúlt két év során több, mint 300 zsidó vagy izraeli témájú tévé-dokumentumfilmet produkáltak és hoztak színre a különböző nyugati tévéhálózatok. Ezeknek jórészét nem-zsidó szakemberek produkálták, javarészt nem-zsidó közönségnek. A zsidó filmfesztivált kétévenkénti eseménynek tervezik. A jövő évi első fesztivál „minimális” költségvetésére 15.000 dollárt irányoztak elő. ״ A meztelen hercegnő” Elisabeth Bagay hercegnő, Liganda volt külügyminisztere, aki jelenleg Britanniában él, pert indított az Andromed Cinematografica olasz filmtársaság ellen és követeli, hogy szüntesse be „A meztelen hercegnő” című film produkcióját. A film a hercegnő intim életéről és állítólagos szerelmi kalandjairól szól, úgy, ahogy azokat Radio Kampala publikálta annak idején, amikor Idi Amin menesztette külügyminiszterét ״ erkölcstelen viselkedés” miatt. A szép fekete hercegnőről azt a hírt terjesztették, hogy szerelmeskedett egy fehér diplomatával az Orly repülőtér egyik illemhelyén. 4 UJ KELET 1975. X. 1 ★ A HÉT FILMJEIRŐL ★ FÖLDRENGÉS - - A katasztrófafilmek sensurround szisztémával készített, multimillió dolláros netovábbja: a nézőnek ténylegesen az az érzése, hogy egy valódi földrengés epicentrumába szorult és Los Angeles a szeme előtt lesz egyenlő a földdel. Ezzel szemben a mese, melynek Charles Heston és Ava Gardner a hősei, teljesen valószínűtlen. (Chen mozi, Tel Aviv). FUNNY LADY — A tíz év előtti, nagysikerű „Funny Girl” kevésbé sikerült folytatása természetesen ismét Barbra Streissanddel a főszerepben. Néhány régi jó és néhány új, közepes énekszámmal. Barbra csaknem állandóan színen van, s aki szereti őt, kétségkívül megkapja a mozijegy ellenértékét. (Dekel mozi, Tel Aviv; Orna mozi, Jeruzsálem). A DETEKTÍV ÉS AZ ÖRÖKÖSNŐ (THE DROWING POOL) — Elcsépelt krimi, a detektív filmek minden ismert kliséjének bevetésével, amelyet kizárólag Paul Newman és Joanne Woodward jelenléte tesz elviselhetővé. (Ophir mozi, Tel Aviv). ÉLETNAGYSÁG — A legfrissebb ״ szenzáció". Michel Piccoli beleszeret egy próbababába (nem próbaházasságra használt csinibabáról, hanem egy fababáról van szó) és „de facto” viszonyt folytat vele. ízlés dolga, de úgy látszik van, aki így szereti. (Thelet mozi, Tel Aviv.) GYÉMÁNTOK — Izraeli krimifilm nemzetközi (Richard Roundtree, Robert Shaw, Barbara Seagull, Shelley Winters) és helyi (Sájke Ofir, Joszéf Siloách) színészgárdával, szép helyszíni felvételekkel, Menáchem Golán rendezésében. (Mária mozi, Haifa.) ALICE MÁR NEM LAKIK ITT — Neorealista amerikai film. Emberi, de mentes minden szentimentalizmustól. Az Oscar díjjal kitüntetett Ellen Burstyn remekel a sebezhető, állandó szorongásban élő, de egy jobb jövőben reménykedő fiatal özvegyasszony szerepében — Óra mozi, Haifa). A TAMARINDFA MAGVA — Régimódi receptre írt romantikus kémfilm. Meséje az exotikus Karaib szigeteken játszódik, de főszereplői — Omar Sharif és Julie Andrews mintha már elvesztették volna egykori varázsukat. (Peer mozi, Haifa.) SIKERES CHÁSZID DALFESZTIVÁL Szutkot félünnepén rendezték meg szép siker jegyében az idei chászid dalfesztivált, amelynek első helyezettje Oded Ben- Chur lett. A művész Ámosz Meller dalát adta elő. DOSZTOJEVSZKIJ A JERUZSÁLEMI ״CHÁN” színházban A jeruzsálemi ״ Chán” színház Dosztojevszkij ״ Félkegyelmű”-jének előadására készül. ״ Idiot” lesz a mű héber változatának címe. Kán Ronén dramatizálta a regényt és ő lesz a színpadi változat rendezője is. BENJAMIN BRITTEN FELÉPÜLT Hosszú betegség után felépült és már újra dolgozik Benjamin Britten, a világ egyik legjelentősebb zeneszerzője. Kórusművet komponált középkori himnuszokra „Sacred and Profane” címmel. Aldeburghban adják elő, Peter Pears vezényletével. ILLYÉS GYULA ÚJ DRÁMÁJA Illyés Gyula, a kiváló magyar költő, író és színpadi szerző új darabot írt ״ Orfeusz a A szerelemről és gyakori következményeiről, a házasságról, száz meg száz vígjátékot írtak, de ritkán fordult elő, hogy egy felvilágban” címmel. Október 10-én mutatja be a pécsi színház. SÁLOM ALÉCHEM A HABIMÁBAN A Habima színpadán ,,erőltetett menetben” folynak a délelőtti órákban Sálom Áléchem ״ A kincs” című darabjának próbái. Jáákov Sábtár fordította a művet és Omri Nicán remdezi. KOVÁCS GYÖRGY VERSEKET MOND A LEMEZEN Irodalmi lemez készült Romániában Kovács György, a kiváló színművész, a marosvásárhelyi színművészeti akadémia nyugalmazott tanárának versmondásáról. A művész huszonhárom verset mond a lemezen, amely ״ A kor falára” crmmel jelent meg. Kovács György a többi között Heltai Jenő, Méliusz József, Eminescu, Karinthy Frigyes, Horváth Imre, Dsida Jenő, Ady Endre, Geo Bogza, Eugen Jebeleanu, Salamon Ernő, Berda József, Illyés Gyula és József Attila verseit szólaltatja meg. HETEN EGYCSAPÁSRA A Grimm-fivérek ״ Heten egycsapásra" című mesejátékát mutatja be a beér-sévai színházköltő és egy sikeres humorista, illetve színházi szerző társuljon ilyen darab megívására. Mert tagadhatatlan, hogy — a gyerekközönségnek. A felnőtt publikum számára Moliére „Tartuffe”-jének előadásával kezdődött az új szezon. Edna Sávit rendezte a Tartuffe-öt. A RENDEZŐ SZERZŐI JOGA Érdekes és a joggyakorlatban egyedülálló bírósági ítélettel szerzői jogokat állapított meg a frankfurti törvényszék egy rendező számára. A korábbiakban a rendező munkáját nem védte a szerzői jog Wagner „Istenek alkonya” című művének rendezése kapcsán került sor az ítéletre. Christoph von Dohnányi, a frankfurti opera igazgatója felkérte Peter Mussbach rendezőt az opera színpadra állítására. Nem volt megelégedve a munkájával, tehát a premier után elbocsátotta a rendezőt, a saját elképzelései szerint átrendezte az operát és folytatni akarta annak előadását. A rendező a bírósághoz fordult, aki 500.000 márka bírság terhe mellett megtiltotta az opera igazgatójának, hogy a rendezéshez hozzányúljon, megállapítván, hogy ahhoz Peter Mussbachnak szerzői joga van. Szakmai körökben világszerte élénken kommentálják az elvi jelentőségű bírósági döntést Emőd Tamás költő volt, mégpedig költő a javából. Török Rezső pedig nagysikerű humorista, ragyogóan mulattató regények és darabok szerzője. Kettőjük összefogásából született „A harapós férje című vígjáték, amely még azoknak is mond valami újat a szerelemről és a házasságról, akik ezt a témát már ismerik. Falusi környezetben játszódik a darab, s ez alkalmat biztosít a két illusztris szerzőnek a kötöttségek nélküli mókázásra. Ízes a darab dialógusa, nagyszerűek a zeneszámok — Komjáthy Károly muzsikája! Udvari René alakítja Cilikét, a darab főszerepét. A hosszú nyári szünet után új színekkel gazdagodva készült mulatságos figura megformálására Dér Éva a másik női főszereplő, aki Börcsök Lina, az érett és tapasztalt asszony szerepében sok okos dologra oktatja ki a publikumot. Nem kevésbé érdekes és mulatságos a harmadik női főszerep — Mandula Manci —, akit Regős Klári alakít. Sugár Jenő, a publikum kedvenc mulattatója Bozsák Máté szerepében a darab egyik legfontosabb alakját mintázza meg. Weisz István kapta Borzsák János szerepét és Molnár Pál, az előadás rendezője, egy vidéki fűzfapoéta, Ciha Tóni szerepét osztotta önmagára ... A zongoránál ismét Szalai-Berger Duci ül. A premier ezúttal Haifán lesz szombat este, aztán Petách Tikván, Natanján, Tel Avivban, Chederán, Jeruzsálemben és Naharián is tapsolhatunk ״ A harapós férj’-nek. (b. s.) színházi előzetes A HARAPÓS FÉRJ Emőd Tamás és Török Rezső zenés vígjáték? — Előadja a Thália színház együttese, rendező: Molnár Pál R I V A L D A | VILLÁMINTERJÚ GENE KELLYEL M az oka annak, hogy az igazi musical komédiák csakis Amerikában születnek? Gene Kelly: Egyszerű. Európában a tánc mindig a zenét követte... Amerika pedig sokáig Európát. Aztán, Amerikában megszületett a jazz, az anyanyelvünk. Nyilvánvaló, hogy új lépéseket kellett kitalálni, ha táncolni akartunk a jazzre, erre az új muzsikára. — Ennek ellenére ön mégis a klasszikus balettel debütált? — Igen. Pittsburgban. Fiatal koromban imádtam a balettet, de nem tudtam elképzelni a jövőmet, mint balett-táncos. Egyszóval, a 30 évek végén érkeztem New Yorkba, ahol rendező és koreográfus akartam lenni, nem táncos. De a gazdasági válságnak még nem volt vége és el kellett fogadnom a szerepeket, amelyeket felajánlottak. Így lettem végérvényesen táncos. És komédiás. Felléptem a Broadway-i színpadokon. És a rádióban. Sokat szerepeltem a rádióban Orson Welles-szel és José Ferrerrel. Felséges hangjuk volt... Nekem nem. De a krimi hangjátékokban jó voltam: remekül tudtam hörögni, zokogni és rémeseket sóhajtottam. — És Hollywood? — David Selznik hívott oda 1942-ben. Első filmemben (״ For me and my gal”) Judy Garland volt a partnerem. — Mennyi ideig kötötte szerződése a M. G. M.-hez? — Mintegy 15 évig. — Milyen viszonyban volt Louis B. Mayerrel? — Ő többet foglalkozott a lovaival, mint a színészeivel. Nem volt vele soha szoros kapcsolatom. Csak találkoztunk. Nyilvánvaló volt, hogy nem szeretett és én sem szerettem őt. Igazi reakciós volt. Minden téren. — Filmkarrierje kezdetén ki volt az ideálja? Fred Astaire? — Kétségkívül. De az én stílusom egészen más volt. Nem mondom, hogy képtelen lettem volna cilindert, frakkot és lakkcipőt hordani... De én közelebb akartam kerülni az emberekhez, a mindennapi élethez. Fred és Ginger (Rogers) mindig nagyon gazdagok és elegánsak voltak a filmekben. Tíz éven át uralkodtak és egy idealizált, irreális képet mutattak be a világnak. — Mikor kezdett énekelni? — Még nem kezdtem el énekelni (torkára mutat). De egy musical vígjátékban muszáj énekelni. Az ének a híd a párbeszéd és a táncszám között, a természetes kapocs a szavak és a testek nyelvezete között. — A musical vígjáték aranykora végetért... Mi hiányzik ma? A fantázia? A művészek? — A muzsika. Főleg a muzsika. Elmesélni egy történetet, táncolni Gershwin, Cole Porter, Jerome Kern zenéjére, könnyű, nem? De ezúttal az egész világ zenei ízlését a 12 éves gyerekek határozzák meg. Ők azok, akik a lemezeket vásárolják. És ők elsősorban a koruk muzsikáját kedvelik. Ez normális. — Ezek szerint a musical vígjáték hanyatlásának kizárólag a rock and roll lenne az oka? — Nem a másik felelős a televízió. Amikor a nagy musical filmek vetítését a legszebb táncjelenetek kellős közepén szakítják félbe, hogy teret adjanak a reklámoknak. Amikor a művészi élményt étvágygerjesztő pilulák hirdetései váltják fel, melyek végső soron elveszik a néző étvágyát az álmodozástól. Természetesen az amerikai televízióról beszélek... A folytatásos filmek korszakát éljük. Manapság minden (kassza) sikeres filmnek tüstént megszületik a folytatása. A Keresztapát követte a Keresztapa II. A francia kapcsolatot — detto, A három muskétást — a négy muskétás. Nem csoda tehát, ha a Metro-Goldwyn- Mayer, felbuzdulva a „That’s Entretainment” bombasikerén, már lázasan dolgozik a Volt egyszer egy Hollywood No. 2-ön. Gene Kelly, a film egyik nagyágyúja (63 éves korában még üde és fiatalos) a múlt hónapban átugrott egy hétre Párizsba, hogy elkészítse a Hollywood II. néhány összekötő képsorozatát. A jelenetek egy részét az Eifel torony lábánál vették fel Kelly görkorcsolya mutatványaival bálkozott és a felvételek befejeztével szívesen válaszolt a L’Express tudósítójának kérdéseire. OCNE KELLY FILM FILMLEVÉL SHAMPOO (Stúdió mozi, Tel-Aviv) Warren Beatty, egy anyagilag és lelkileg komplikált ember, aki Hollywood legaktívabb donzsuánjának hírében áll, készített egy gazdag és komplikált filmet — komédiát — a donzsuánkodás veszélyeiről. Azt állítani, hogy Beatty egyedül felelős a „Shampoo” sikeréért, nem lenne fair a rendezővel (Hal Ashby), a társszerzővel (Robert Towne) és a briliáns sztárgárdával (Julie Christie, Goldie Hawn, Jack Warden és Lee Grant) szemben. De sokan Warren Beatty egyszemélyes mutatványának tekintik a Shampoo-t, nem csupán azért, mert mint producer, társszerző és sztár vann benne feltüntetve, hanem mert a nyilvánosság előtt ismert egyénisége -ek vonatkozásában a film központi és komikusזי+י témája. Beatty képzeletbeli alteregója egy George nevű hölgyfodrász, aki az elegáns Beverly Hills negyedben gyakorolja művészetét. Kliensei gazdag, elkényeztetett és gyönyörű nők, akik a darab kezdetén Amerika egyik legfontosabb társadalmi ■eseményére, az újonnan választott elnök ünnepi báljára készülnek. 1968-ban vagyunk, abban az évben, amikor a miniszoknya és Richard Nixon divatba jött. Georgenak gondjai vannak: a film egyik legmulatságosabb jelenetében önkritikát gyakorol, arról panaszkodik, hogy túl sokat dolgozik és kezdi elveszteni ,,művészi koncepcióját’’. Mindamellett energiájának javarészét nem szakmai, hanem szerelmi életére fordítja. Beatty szatírájának lényege ugyanis az, hogy általános felfogással ellentétben, az ő fodrásza egy rendíthetetlenül heteroszexuális csődör. A megnyitó képsorozattól kezdve, amelyben egy kínos incidens a legintimebb helyzetben szakítja őt félbe legfalánkabb kliensével (Lee Grant) — nyilvánvaló, hogy George szép szerelmes álmai rémálmokká válnak a valóságban. Névleges barátnője (Goldie Hawn), aki álmatlanságban szenved, állandóan gyötri, hogy tanúsítson több megértést iránta. Egyik volt barátnője (Julie Christie), akit Lee Grant dúsgazdag republikánus férje (Jack Warden) tart el, a legroszszabb pillanatban tűnik fel. George vasparipáján egyik női testről a másikra száll és mire a testek kezdenek összeütközni (az elnökválasztás napján) már nyilvánvaló, hogy egy korszerű Don Juan mese kellős közepénél tartunk, amely csakis a csapodár Figaro megérdemelt büntetésével végződhet. A színészek mind remekelnek, a szöveg friss és a kísérőzene jó. De a vége valahogy sántít: Georgeot mintha mentegetni akarnák és nem kigúnyolni. ״ Shampoo" egyszerre két lovon nyargal: ki akarja figurázni Georgeot és egyidejűleg feltárni érzékeny, elkeseredett lelkivilágát. George a végén mintha szánalmat keresne, amire nem igen szolgált rá. (székek) Christie és Beatty ״A Shampo0”-ban ELŐFIZETÉS ES ־״ ־ ' HIRDETÉSEK az UJ KELETben GROSZ F. NATANJA Kecti. Giora Joszeftáf 8/S7