Uj Kelet, 1976. március (57. évfolyam, 8404-8430. szám)

1976-03-23 / 8423. szám

:4 MIKÉNT FIZESSÜNK KEVESEBB JÖVEDELMI ADÓT? Az üzleti könyveket vezető bolt tulajdonosának és vállalat igazgatójának az alábbi válasszal szolgálhatunk! Csatlakozzon a Bank Leumi központi kártérítési pénztárához Tegye ezt még március 31 előtt és adókedvezményt kap az egész 1975-ös adóévre. KUPA MERKAZH L'PICUJIM BANK® LEUMI LE-ISRAEL B.M. A BANK, AMELY LÉPÉST TART AZ IDŐVEL SIKEREI Egy év leforgásán belül har­­madszor borul gyászba az olasz és vele együtt az egész film­­világ: Vittoria de Sica és Pier Paolo Pasolini után most Lu­­chino Visconti lépett le a szín­­ről. Mind a három rendező, a maga különleges stílusában, ak­­tív részt vett a második világ­­háború utáni neo-realista olasz filmművészet megteremtésében. Arisztokratikus, konok, gő­­gös, szeszélyes, antikomformis­­ta, megannyi jelző, amelyekkel Luchino Viscontit meghatároz­­ni próbálták. Mindez illett rá a magánéletében és a stúdióban egyaránt. Történelmi nevű arisz­tokrata család leszármazottja (Modrone grófja). Visconti 70 évvel ezelőtt született Milánó­­ban. A művészet világa ifjú kora óta vonzotta (zenét és dísz­lettervezést tanúit kedvtelésből) és hosszú karrierje során a szín­­világ minden formája érdekel­­te: színház, balett, opera, film. Három évvel ezelőtt féloldalá­­ra megbénult, de rendületlenül dolgozott tovább. ״ Erőszak és szenvedély” című drámáját toló­székből rendezte. Azt hitték, ez a hattyúdala. Tévedtek: decem­­ber elején hozzálátott egy új film forgatásához Lucca fény­­űző környezetében, Gabrielle d’Annunzio ״ Az ártatlan” című regénye nyomán. Ez a vállalko­­zás nyilván meghaladta fizikai képességeit: Viscontit munka közben ragadta el a halál. Filmrendezői karrierjét, mint asszisztens kezdte 1936-ban, Jean Renoir oldalán, Párizsban jó iskolája volt: a francia film­­művészet azidőtájt vezető szere­­pet játszott Európában. A há­ború kirobbanása után Visconti visszatér Rómába és mint ön­álló filmrendező, a negyvenes évek elején mutatkozik be. Eleinte Giovanni Verga, a szicíliai realista regényíró té­­máival foglalkozik, de végül Ja­­mes Cain amerikai író bűnügyi írásához (A postás mindig két­szer csenget) nyúl. Visconti for­­gatókönyve a történetet olasz környezetbe ülteti át és a fil­­met ״ Megszállottság címen hoz­­za ki. Ez a film jelzi, a ׳ film­­történészek véleménye szerint, a neorealizmus kezdetét. A ,,Megszállottak” nyilvános vetítését a fasiszta hatóságok betiltották, de hatása, ennek el­­lenére, mind erőteljesebbé vált szakmai körökben. Nyomában az alkotók egész sora fordult a festett kulisszáktól az élet való­­ságához, az ál­problémáktól a mindenkit foglalkoztató kérdé­­sek felé., SZÍNHÁZ ÉS OPERA Visconti figyelme a háború után a színház felé fordul: a római Eliseo színházban egész sor klasszikus és mai színmű sikere fűződik nevéhez. Nyug­talan, mindig újra vágyó mű­­vészvére friss próbatételekre készteti s sikeresen megállja a helyét klasszikus operák (Tra­­viata, Don Carlos, Trubadúr, Falstaff, Rózsalovag), balett (Maraton), valamint szabadtéri játékok művészi irányításával is. Színpadi rendezései közül jelentősebbek: a Media és az Antigone, továbbá a korunk­­beli Üvegfigurák, A vágy villa­­mossa (Tenessee Williams), Az ügynök halála, a Pillantás a hídról (Arthur Miller), A há­­rom nővér, a Vattya bácsi (Cse­­hov). Meghívták vendégrende­­zésre a milánói Scalába, a lon­­doni Covent Gardenbe, a berli­­ni és a bécsi Operaházakba is. Filmkarrierjének legfontosabb állomásai: „Vihar előtt” (G. Verga nyomán egy szicíliai ha­­lászfalu élete), ,,Rocco és fivé­rei” (1960; Visconti ezt tartja legnagyobb művészi teljesítmé­­nyének), ״ A párduc”, amely 1963-ban Arany Pálmát nyert Cannesben, ״ Az idegen” (1967; Albert Camus regénye nyo­­mán), ״ Halál Velencében” (Tho­mas Mann regényének filmvál­­tozata, 1970). FÜSTBEMENT TERVEK Visconti számos tehetséget fedezett fel, akik közül Helmut Bergerre volt a legbüszkébb. Más, már felfedezett fiatal mű­­vészek (mint Annie Girardot és Alain Delon) drámai tehetsége az ő keze alatt bontakozott ki igazában (Rosso és fivérei). Ő maga, decemberben, amikor ״ Az ártatlan” forgatásának szü­netében interjút adott a Ciné- Revue-nek, még tele volt ter­­vekkel: ״ Nem tagadom, szép volt az életem és mielőtt ez a betegség megtámadott, szép öregségről álmodtam. Szerettem volna utaz­ni és felfedezni mindazokat a helyeket, amelyeket még nem láttam. Ez már nem jöhet szá­­mításba, de amíg dolgozom, van értelme az életnek. Számos új tervem van. Amint befejezem ezt a filmet, valószínűleg azon­­nal megkezdem a következőt, meynek témáját Zelda Fitzge­­rald, a híres amerikai író özve­­gyének könyvéből mentettem...” A végzet azonban másként határozott. A MOZI HALHATATLANJAI BÚCSÚ LUCHINO VISC0NTITÓL s — ------- 5 R0BEX A legszebb ajándék ^ 4 ÚJ KELETImHm­“"-־—־־—“־־־־־־■־־ TM”־־— FILM-SZÍNHÁZ ITTHON SZÁZÖTVENSZER adta elő a Bimot színház együttese a „Kennedy gyerekek” című darabot, amely néhány nappal ez­­előtt végleg lekerült a műsorról. A nyersmérleg szerint igen nagy sikere volt országszerte az előadásnak. * ÁTSZERVEZIK a haifai színház bérletezési rendszerét, s ehhez megfelelő képzettséggel rendelkező mérnökembert keres­­nek. Újszerű nyilvántartási rendszerre van szükség, mert már 14.000 bérlettulajdonost mondhat a magáénak a haifai színház.­­ ÁVRÁHÁM SLONSZKI, a költő egyetlen darabot írt egész pályafutása során, ezt is gyerekeknek. ,.Uc li —­guc li” a cí­­me. Évek óta szerepel a Kámeri műsorrendjén. Időnként elő­­veszik, s mindig nagy a sikere az ifjúság körében. Most újra sorozatosan adják. A közelgő pészáchi vakáció során sokezer gyerek tekinti majd meg az előadást. A JUBILEUMOT ÜNNEPEL a „Zé hászod seli” című nép­­szerű tévéműsor, amelyet tegnapelőtt adtak ötvenedszer a tévé­­ben. A derűs és széles rétegek által kedvelt műsornak Jich­ák Kol­a producere és Úri Zohár a konferensziéja.­­ A HABIMA következő újdonsága április közepén kerül közönség elé. A. Ginsburg, a neves amerikai zsidó költő, ״ Kád­­dis” című darabját mutatja be nemzeti színházunk. A FILM KÉSZÜLT ABU GOLRÓL, a Jeruzsálem közelében lévő arab falu életéről. Az „Ismerd meg Izraelt” sorozat keretei között mutatják be holnap este 19.5 perckor a tévé arab mű-SZÍNHÁZI NAP volt Máálotban. A haifai színház együt­­tese látogatott az elővároskába és a művészek találkoztak an­­nak lakóival. Este a repertoárjuk egyik sikeres darabját, a ״ Kru׳ m”-ot adták elő. KÜLFÖLDÖN EGY ÉVIG NEM LÉP FEL Jehudi Menuhhin, aki elmon­­dotta az újságíróknak, hogy 8 éves kora óta folyamatosan szere­­pel a nyilvánosság előtt és most fáradt. Május 13-án lesz az egy éves pihenőt megelőző fellépése. „ GOETHE ״ FAUST”-ja alapján balettot komponált Maurice Bejart, a világ egyik legnagyobb koreográfusa. A mű zenéjét Bach-kompozíciókból állította össze. ¥ VICTOR VASARELY, a világhírű festőművész — akinek alkotásait éppen most láthatja gyűjteményes kiállításon az izraeli közönség —, most az építészeti giccs ellen vette fel a harcot. Aix-en-Provenceben alapítványt létesített, amely lehetővé teszi egy otthon létesítését fiatal építőművészek számára, akiknek ő maga ad majd útmutatást, hogyan képzeli a magas nívójú, mo­­dern építőművészetet.­­ MACUOKA KACUJOSI, a legnagyobb japán humorista né­­hány év előtt átnyergelt a közéleti pályára. Politizálni­­kezdett és parlamenti mandátumhoz jutott. Nemrég­­miniszterelnökhelyettes lett. Most lemondott, mert súlyos bírálat érte. A humorista ki­­csit könnyedén vette a közéleti feladatait. Egyik sajtóértekezle­­tén például borközi állapotban jelent meg és kidobta a terem­­ből az újságírókat, mert bírálták. Olyan botrány lett az ügyből, hogy végül pártjával, a konzervatív párttal is szakított. Utána kijelentette: ״ Tévedtem. Melléfogtam. Hát lehet egy humorista konzervatív?” . A KUWAITI EMIR levelet írt Fellininek és felkérte, ren­­dezzen egy filmet az emirátus múltjáról, meg a jelenéről. ״ Nagy történelmi lírai freskóról lenne szó...” — írta az emir. A ren­­dező még nem válaszolt az ajánlatra.­­ MICHEL LEGRAND, a világhírű francia zeneszerző, aki eddig ötven filmhez komponált muzsikát — rövidesen új oldalá­­ról mutatkozik be. Elhatározta, hogy filmet rendez. Vakszere­­lem lesz a címe. Londonban forgatják.­­ Egy bátor ügyvéd­ Belgrádban (Folytatás a 3-ik oldalról lakozó távirat érkezett az Ügyvédek Nemzetközi Szervezetétől és más nyugati egyesületektől, a jugoszláv Ügyvédi Kamara nem volt hajlandó felszólalni Popovics érdekében. Privátim azonban számos jugoszláv ügyvéd adott kifejezést annak a meggyőző­­désének, hogy a Popovics-ügy a jövőben minden politikai tár­­gyalást kirakatperré fog degradálni Jugoszláviában. Popovics, jóllehet megtehette volna, nem menekült el Nyugatra, hanem, éppenséggel a fenti veszély miatt, elhatározta, hogy szem­­beszáll a váddal. ״ Azt akarták, hogy disszidáljak”, mondja. ״ De én precedenst akarok teremteni. Eltökélt szándékom megvédeni az ügyvédi hivatást.” Tekintettel a Jugoszláviában uralkodó jelen­­legi légkörre, alkalmasint ez lesz Popovics legreménytelenebb esete. *־—'’,"Ofc. (Newsweet)

Next