Uj Kelet, 1976. április (57. évfolyam, 8431-8454. szám)

1976-04-01 / 8431. szám

U KELE1 alapító főszerkesztő: Dr. marton ernő 7דסימה ךרועהו :ןושארה ר־־ד .א ןוטרמ ״ז 8431. szám TEL-AVIV, 1976 ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK 140 AGORA 6 OLDAL KEMÁL DZSUMBLAT: 17 EZER SZÍRIAI KATONA ÁLL LIBANON HATÁRÁN Ford elnök megbízottja Beirutba érkezett — Amerika nem készül ka­­­­tonai beavatkozásra — Irak katonai ellenakcióval fenyegeti Szíriát­­ — További harcok és tűzszüneti tárgyalások Libanonban Beirut (UPI, Reuter, IFP). — Kem­ál Dzsumblat, a liba­­noni muzulmán baloldal vezére, akinek csapatai a ke­­resztény falanga ellen küzdenek és el akarják távolítani Franzsije elnököt, tegnap kijelentette, hogy 17 ezer szíriai katona áll Libanon határán és ő azt reméli, hogy ezeket ״ az arab világ felszabadító mozgalmak oldalán fogják be­­vetni. Ugyanakkor azonban nemcsak Amerika óvta Szíriát katonai beavatkozástól, hanem Irak is, amely a maga ré­­széről szintén libanoni beavatkozással fenyegetőzött. Ebben a helyzetben érkezett tegnap Beirútba Gerald Ford amerikai elnök rendkívüli megbí­­zottja, Dean Brown volt beiruti nagykövet, hogy ,a libanoniak rendelkezésére álljon”. Brown azonban tagadta, hogy közvetítés­sel bízták volna meg. Azt is cá­­folta, hogy érkezése összefüggés­­ben­ állna a hatodik flotta jelen­­létével a libanoni partok közelé­­ben. ״ A flottának készen kell állnia a Libanonban lévő 1500 amerikai evakulására” — mon­­dotta. Donald Rumsfeld amerikai hadügyminiszter viszont tegnap azt mondta Washingtonban, hogy nincsenek tervek az ameri­­kaiak sürgős evakuálására Liba­­nonból, bár a hatodik flotta hét hadihajója, 500 tengerészeti kom­mandóval a Földközi-tenger ke­­leti részében tartózkodik. Ehhez a flotillához tartozik a ״ Guadal­canal” helikopter anyahajó is, amelyen a „tengerészeti komman­dók vannak. Amerikai körök arra utalnak, hogy 1974 nyarán, a ciprusi puccs idején, a hatodik flotta 500 amerikait mentett ki a szi­getről és az akkor biztos men­­helynek számító Beirutba vitte őket. A tengerészet kommandók partraszállása az evakuálás bizto­sítására szolgált. A libanoni falangák rádiója szerint az iraki kormány tudatta Damaszkusszal, hogy hadseregé­­vel beavatkozik Libanonban az „ellenkezési front” érdekében, amennyiben a damaszkuszi kor­­mány bevetné csapatait Fran­­zsije elnök oldalán. Az iraki fi­­gyelmeztetést azok a hírek vál­­tották ki, hogy Szína Libanonba küldi csapatait az esetben, ha egy-két napon belül nem jön lét­re a tűzszünet. A Fehér Ház szóvivője Wa­­shingtonban tegnap közölte, hogy Amerikának nincs semmi­­féle terve a beavatkozásra a liba­noni polgárháborúba. Ellenkező­­leg, Washington figyelmeztette Szíriát és Izraelt is, hogy ellenez minden egyoldalú beavatkozást. Ez volt a Fehér Ház válasza Henry Jackson szenátor nyilatko­zatára, aki azt követelte, hogy Amerika küldje Libanonba tenge­részeti kommandóit és így vessen véget az ottani mészárlásnak. Úgy Kám­ál Dzsumblat, mint a maroniták szóvivőie tegnap elle­­nezték Waldheim főtitkár kezde­­ményezését, hogy a Biztonsági Tanács tárgyaljon a libanoni helyzetről. Rásid Karámé minisz­terelnök utasította Libanon UNO delegátusát, hogy köszönettel uta­sítsa vissza Waldheim kezdemé­­nyezését, azzal az indokolással, hogy Libanon belügyéről van szó Ezzel szemben Franzsije el­­nök állítólag tudatta Waldheim­­mel, hogy fontolóra veszi A harcok tovább folynak Liba­nonban és fokozódik az ott ural­­kodó káosz is■ Beavatott körök éppen emiatt egyre valószínűbb­nek tartják a szíriai beavatko­­zást. A falanga csapatai tegnap kelepcébe csaltak egy muzulmán csapatot Kábháb­ keresztény vá­­roska közelében és azt váratlanul ágyutűz alá vették. Ezután leg­­alább húsz muzulmán harcost szállítottak sebesülten a közeli kórházba. Tripoliban tegnap este tankok­ból és ágyukból tüzeltek. Heves harcok folytak a Tripolitól nem messze fekvő Zgorta keresztény városka körül, amely a Fránzsije nemzetség lakhelye. Késő­ este közölték, hogy is­­mét sürgős tárgyalások folynak tűzszünetről és a vallási vezetők már mindkét részről aláírták a tűzszü­neti felhívást. Kám­ál Dzsumblat közölte, hogy Szíria rendkívül erős nyomást gyakorol tűzszü­net létrehozása érdekében. IDŐJÁRÁS Felhősödés. A hőmérséklet kissé csökken. Délen szemerkélő eső lehetséges. A páratartalom emelkedik. Várható hőmérsékle­­tek: Jeruzsálem 12—19, Tel Aviv 14—21, Haifa 14—23, Naharia 10—20, Ludd 13—24, Beér Séva 13—24, Éjlát 20—29 fok. .כ A KONGRESSZUS JÓVÁHAGYTA IZRAEL 2,78 MILLIÁRDOS SEGÉLYÉT Remélik, hogy Ford nem fogja megvétózni az átmeneti negyedévre megszavazott 556 milliót Washington (Reuter, IoP).­­ Az amerikai Kongresszus szenátu­sának és képviselőházának együt­­tes ülésén jóváhagyták a külföl­­di segély kiutalásáról szóló tör­­vényt a június 30־ án végződő 1976-os pénzügyi évre, amelynek­­keretében Izrael 2,23 milliárd dollár katonai és gazdasági se­­gélyt kap. Ezenfelül 556 millió dollárt hagytak jóvá Izrael részé­­re az átmeneti negyedévre, az ok­­tóber 1-vel kezdődő új pénzügyi évig. Jaráéi tehát összesen kétmil­­liárd 787.5 millió dollár összegű segélyt kap, amiből 1.875 mil­­lió a katonai segély és 912.5 mil­­lió a gazdasági segély. A kato­­nai segély felét Izrael nem meg­­térítendő kiutalás fejében kapja, a másik felét pedig hosszúlejá­ םלוש­oz­ ­atú hitelként. Egyiptom részére 705 millió dolláros gazdasági segélyt sza­­vaztak meg és ennek 25 száza­­lékát az átmeneti negyedévre, ösz­szesen tehát 881 milliót. A jóvá­­hagyott katonai segély 3960 mil­lió dollárra rúg. Előírták, hogy Amerika a pénzügyi év tartama alatt nem adhat el más országok­­nak 9 milliárdot meghaladó ér­­tékű­ fegyvert. A Kongresszus a segélytörvény­ben felszólítja az elnököt, hogy szüntesse be a segélyt olyan or­­szágok számára, amelyek faji, vallási, nem szerinti vagy nemze­­tiségi megkülönböztetést gyako­­rolnak a segélyprogramokban mű­­ködő amerikaiakkal szemben. Törökország számára 125 mil­­lió dollár katonai segélyt szavaz­­tak meg azzal a feltétellel, hogy ״ jelentős haladást” érnek el a ciprusi válság megoldása terén. Bár közölték, hogy Ford elnök változatlanul ellenzi a segélyt az úgynevezett átmeneti negyedévre, főleg Izrael számára, feltételezik, hogy emiatt nem fog vétót emel­­ni a segélytörvény ellen. Washington: Ljuba Markis, a Sztálin idején meggyilkolt Perec Markis orosz-zsidó író unoka­­öccsének felesége, aki néhány év előtt hagyta el a Szovjetuniót és Amerikában telepedett le, el­­mondta a szenátus belső bizton­­sági albizottságában, hogy a moszkvai egyetemen rajta végez­­tek kísérleteket mustárgázzal. Ar­cán és kezein súlyos égési sebe­­ket szenvedett és tüdejét megsér­tette a mérges gáz. A KGB ügy­­nökei úgy őt, mint anyját meg­­fenyegették, ne merje elárulni ezeknek a kísérleteknek a lefolyá­sát. Időközben anyját is sikerült kihoznia■ BUENOS AIRES: Argentina új katonai kormánya lefoglalta Maria Estella Peron, az elűzött elnöknő és 70 más személyiségi bankszámláit. Az erre vonatkozó rendeletet, amely az elűzött kor­­­mány korrupiójának kivizsgálásá­­val függ össze, röviddel azután­­ tették közzé, hogy Jorge Rafael Videla tábornok, az új elnök, felszólította a lakosságot, visel­­tessék türelemmel, mialatt a had­sereg végrehajtja „az állam újjá­szervezésének hatalmas felada­­tát”. Azoknak a listáján, akiknek bankszámláját lefoglalták, szere■ pel többek között Hector Cam­­pora volt elnök, José Lopez Re■ ga, Isabel Peron barátja és ta­­nácsadója, Rega veje, valamint számos szakszervezeti vezető. Feltételezik, hogy valamennyien az államcsíny óta letartóztatott kétezer argentínai közé tartoz­­nak. MONTREAL: Négy kanadai rabló hajtotta végre tegnap a vi­­lág első rablását légelhárító ágyú segítségével. A gengszterek egy tender hátsó részén, hoinokzsá■ kok között helyezték el az ágyút, ezt irányították a Brinks pénz­­szállító vállalat autójára és így elfogták annak sofőrjét, miköz­­ben a Brinks három alkalmazotta bement a Montreal központjában lévő bankba, hogy onnan kihoz­­za a­z elszállítandó pénzt. A rab■ lók elvették a pénzt a három őr­­től és elrobogtak, anélkül, hogy egyetlen lövést adtak volna le. A vállalat szerint 1,5, más hírek sze­rint 2,3 millió dollárról van szó. LONDON: James Callaghan külügyminiszter, aki most már minden valószínűség szerint át­­veszi a miniszterelnökséget Ha­­rold Wilsontól, megkezdte kabi­­netjének összeállítását. A párt balszárnya azonban továbbra is bízik abban, hogy Michael Foot foglalkoztatásügyi miniszter mé­­gis elnyeri a többséget a jövő heti harmadik választási menet­­ben. KUWEIT: Nicolae Ceausescu román elnlök tegnap háromnapos kuweiti látogatásának befejezté­­vel tartott sajtóértekezletén kije­­lentette, hogy Románia Izrael ki­vonulását kívánja az elfoglalt arab területekről, de nem áll szándékában közvetíteni a közel keleti viszályban. Románia szí­­vesen látná a viszály gyors politi­kai megoldását és azt kívánja, hogy Izrael ismerje el a paleszti­­naiak jogát saját államra. Ceau­­sescu megállapodást kötött, amely szerint Kuweit 49 száza­­lékkal vesz részt petrokémiai üzem felépítésében Romániában, a Fekete-tenger partján. MADISON (Wisconsin): Az Egyesült Államok volt hadügymi­­nisztere, Melvin Laird, aki ez idő szerint Ford elnök választási kampányát irányítja Wisconsin­­ban, kijelentette, hogy meggyőző­dése szerint Henry Kissingert nem nevezik ki újból külügymi­­niszterré, ha Ford elnök tovább­­ra is megmarad a Fehér Házban. ״ Ford következő kormányában más lesz a külügyminiszter és Kissinger ezt tudja” — mondotta egy helyi lap munkatársának. Ugyanakkor azonban hangoztat­ta, hogy Kissinger rendkívül ér­­tékes Ford elnök számára.­­ Is­meretes, hogy Melvin Lairdet emlegetik Kissinger valószínű utódjaként. BONN: Április elej­ejétől kezd­­ve nem engedik meg idegen ál­­lampolgárok letelepedését Köln városában. Hasonló tilalom áll már fenn Münchenben, Frank­­furtban, Hannoverben, Nyugat Berlinben és néhány kisebb vá­­rosban. A német szövetségi kor­­mány és a municipális hatóságok között tavaly létrejött megállapo­dás alapján megtiltják idegenek letelepedését olyan városokban, ahol a külföldi állampolgárságú lakosok meghaladják az összla­­kosság 12 százalékát. A tilalom nem vonatkozik a közös piac tag­államaira és mindenekelőtt a Nyugat-Németországban dolgo­­zó kétmillió, főleg déleurópai idegen munkás ellen irányul. Bonn (UPI, Reuter, IFP): — Án­ár Szádát egyiptomi elnök tegnapi sajtóértekezletén kijelen­­tette, hogy Nyugat-Németország rövidesen el fogja ismerni a Pa­­lesztinai Felszabadító Szerveze­­tet. Ezzel szemben a bonni kor­­mány szóvivője később azt közöl­te, hogy nem állt be semmiféle változás Bonn álláspontjában. A sajtóértekezleten Szádát vá­­laszolt az izraeli rádió munka­­társa, Ron Ben-Jisáj kérdésére. Ben-Jisáj hiába jelentkezett, a sajtóértekezletet irányító német sajtótiszt nem volt hajlandó meg­­engedni, hogy feltegye kérdését. Amikor Szádát már kifelé indult a teremből, Ben-Jisáj angolul odakiáltott: — Elnök úr! Egyiptomi biztonsági tisztek azonnal félretolták az izraeli új­­ságírót, de Ben-Jisáj nem hagy­­ta magát és Szádát után kiáltott: — Elnök úr! Hajlandó vála­­szolni egy izraeli újságíró kér­­désére? Szádát visszafordult az ajtó­­ból és onnan válaszolt: Termé­­szetesen. Ezután utasította a biztonsági tiszteket, hogy engedjék meg Ben-Jisánnak kérdése feltevését, amely így hangzott: „ Helyesli ön a PFSz ״ nem­­zeti deklarációját”? Ez a dekla­­ráció a palesztinai demokratikus világi állam létesítéséről, tehát Izrael megsemmisítéséről szól... Szádát így válaszolt: — Elismerem ezt a deklará­­ciót, de ha tárgyalások útján m­ás megoldás jön létre, haj­­landó vagyok azt elfogadni. •ביכא־לתופי■ Szádét válasza izraeli újságíró kérdésére: ״ BELEEGYEZEM TÁRGYALÁSOK ÚTJÁN LÉTREJÖTT PALESZTINAI MEGOLDÁSBA” SZOMORÚAN JELENTJÜK DR. KUNDA ANDOR ÚJSÁGÍRÓ LAPUNK VOLT MUNKATÁRSA HALÁLÁT TEMETÉSÉRŐL KÉSŐBB TÖRTÉNIK INTÉZKEDÉS Az ÚJ KELET Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága anyánk, nagyanyánk SZIKLAI (KUN) BLANKA ' Budapest — Tel-Aviv hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése ma, 1976 április 1-én, csütörtökön d.u. 15.30 órakor a d­oloni temetőben. Gyászolják: fia, Zeév (László), nővére Rózsi, menye Hédi, unokái Sosi és Sár, valamint a rokonság és a jóbarátok RÁBIN MINISZTERELNÖK: A Rákách terrorizálta az arab községeket Vihar a Kneszetben — Méir Vilner „gyáva gyilkosoknak” nevezi a kormánytényezőket — Tutik Zájád mentelmi jogának felfüggesztését Amikor Mose Sáh­ál alelnök az ülést megnyitotta és Méir Vil­­nernek szót adott, rajta és a Rá­­káci-párti tagokon kívül csak a Mokéd képviselője volt a terem­­ben, mert a koalíciós pártok és a Likud képviselői közös megálla­podás alapján távolmaradtak az ülésteremből. Miniszterek sem voltak jelen. A nyomban rendkívül éles han­gon felszólaló Wilner követelte az elnöktől, intézkedjék, hogy a M»**M*M»MMx*KXMJuaouaaooaauu1naxuuunaaaauauoaaaao követelik Jeruzsálem (Az Új Kelet tudósítójától).­­ Az arab fal­­vakban már csend honolt tegnap, de annál viharosabb visszhangot okoztak az előző napi események a Kneszet­­ben, ahol a kora reggeli órákban, az ülésszak utolsó napján Méir Vilner a Rákách nevében előadta a kormány elleni bizalmatlansági indítványt, amelyet később, az izgatott hangulatú ülés további szakaszában a Kneszet nagy szó­­többséggel elutasított. A bizalmatlansági indítványt csak a Rákáci képviselői szavazták meg. Meil Pá­l és Marsha Friedmann képviselők tartózkodtak a szavazástól, kormány­­képviselői jelen legye­­nek. Sádhár a vitában rámutatott arra, hogy a házszabály értelmé­­ben akár bizalmatlansági indít­­vány előadásakor sem köteles a miniszterelnök, vagy a kormány bármely más tagja a plenáris ülés­teremben lenni. Vilner azt állí­totta, hogy a ״ Föld Napja” nem arab sztrájk napján ״ biztonsági szervek előre meg­­határozott terv szerint provo­­káltak”, és már az azt megelőző éjszaka folyamán katonák brutalizálták az arab lakosságot. Vilner a ha­­tóságokat gyávának nevezte és a kormányszerveket gyilkosnak. De nemcsak gyilkolnak, ha­­nem meg is futamodnak — mondja — és ezért nincs a kormány képviselve a teremben Beszéde vége felé, amikor Jic­­h­ák Rábin miniszterelnök meg­­jelent, hogy válaszbeszédet mond­jon, kezdtek a képviselők na­­gyobb számban a termbe bejön­­ni. Amikor Niszim Eb­ád, Függet­len Liberális párti képviselő a bejáratnál megjelent, a rendkí­­vüli hangzavar Tálik Zájád és Tufik Tubi arab képviselők kiál­­tozása folytán különösen nagy méreteket öltött. A teremőrök ké­szenlétbe helyezkedtek, mert már-már az volt a helyzet, hogy Eb­ád és Tufik Tubi között tett­­leges összetűzésre kerül a sor. Jich­ák Rábin miniszterel­­nök, amikor a bizalmatlansági in­dítvány elutasítását kérte, beszé­dében rámutatott arra, hogy az arab lakosság többsége távol ál­­lott az előző napi megmozdulá­­soktól. Azonban már ezt meg­­előzően és a tüntetés napján a Rákáci volt a szélsőséges izgató tényező. A Rákáci emberei különböző arab községekben erőszakkal igyekeztek véleményüket érvény­­re juttatni arab vezetőkkel szem­­ben. Bántalmaztak községtanácsi ve­zetőket, behatoltak iskolákba és megakadályozták a tanítás menetét, elzavarták azokat a tanulókat, akik tanulmányaikat folytatni akarták, felgyújtottak autókat és bántalmaztak biztonsági erőkhöz tartozó személyeket. Kijelentette a miniszterelnök, nagy örömére szolgált, hogy a nap folyamán fo­lyamatosan érkező jelentések sze­rint igen sok helyen az arabok folytatták rendszeres tevékeny­ségüket és ellenálltak az uszí­­tásnak. Amikor 28 évvel ezelőtt a zsidó állam létrejjött — hangsúlyozta Rabin — mind az állami hatósá­­gok, mind a Hisztadrul, mind pe­dig a ciionista pártok megkezd­­ték erőfeszítéseiket, hogy az arab lakosság jogait biztosítsák. Sike­­rült létrehozni példás együttmű­­­ködést a zsidó államban az ara­­bok és a zsidók között (Folytatása az utolsó oldalon) Vita a Scranton­­nyilatkozatról Jeruzsálem (Az Új Kelet tudó­­sítójától). —Meg kell őriznünk az arányérzetet az amerikai-sz­­éli viszonyban — mondotta Jigál Áron külügyminiszter, amikor a Knesztben William Scranton, Amerika UN­O-nagy­követe Izra­­el-ellenes beszéde ügyében be­­nyújtott napirendi javaslatokra válaszolt. Kétségtelen — mon­­dotta — hogy jogos a bírálat Scrantonnal szemben. Ez az Iz­­ráel számára hátrányos felszóla­lás az UNO-ban a legalkalmatla­nabb időben hangzott el és mind tartalmában, mind pedig megfo­­galmazásában sérelmes volt Iz­­raelre nézve. Ha azonban az arányérzetet megőrizzük, akkor meg kell állapítanunk, hogy Iz­­rael és Amerika viszonyában több az, ami összefűz, mint ami elválaszt. Baráti államok között előfordul a vita, de megvan a le­­hetőség arra, hogy a legtöbb eset­ben meggyőzzük Amerikát állás­pontunk helyességéről. TUFIK ZÁJÁD Az uszító tiltakozik OLVASÓINKHOZ A lapkiadással járó előállítási költségek emelkedése hóna­­pok óta árváltozásokat tesz szükségessé. Annak ellenére, hogy a termelőipari munkások fizetés­­emelése visszamenőleges hatállyal, ez év januárjától lépett életbe, magunk viseltük ennek a drágulásnak a terhét, abból a feltételezésből kiindulva, hogy sikerülni fog költségvetésün­­ket kiegyensúlyozni a­lapárak emelése nélkül. De a legutóbbi utazási­ tarifa emelkedések, a víz, villany drágulása, az április 1-től esedékes drágasági pótlék, a kúszó leértékelések, amelyek állandóan drágítják mind az impor­­tált papírt, mind pedig a többi anyagokat, amelyek szüksé­­gesek a lapkiadáshoz, nem hagynak más lehetőséget szá­­m­unkra, minthogy — a többi izraeli újsággal együtt — a mi lapunk árát is emeljük. A jelenlegi áre­­elés sem ellensúlyozza — sajnálatunkra — teljes mértékben a drágulásokat, azonban nem mond­­hattunk le a szükséges minimumról annak érdekében, hogy lehetővé tegyük a lap további megjelenését. Meggyőződésünk, hogy az olvasóközönség, amely tisztá­­ban­ van az izraeli államgazdaságban legutóbb bekövetkezett drágulások méreteivel, megértéssel fogadja elhatározásunkat. AZ IGAZGATÓSÁG rövid hírek a nagyvilágból f WWWWWWMWMWWWWW!

Next