Uj Kelet, 1976. április (57. évfolyam, 8431-8454. szám)
1976-04-01 / 8431. szám
UI KELET םיטסינומוקה היטרקומדהו וליפא דומיל-ירפסב היה השק אוצמל המגוד תינייפוא רתוי תוטישל .תויטסינומוקה ,ח״קר איה תנכוסה אירפמיאהםזיל יסורה ,לארשיב ,החילצה ךרדב לש התסה תלעב םידממ אלל ,םידקת איבהל תויושגנתהל ןיב םיריעצ םייברע ימומה חומ ןיבל תוחוכ ןוחטיבה ,העדויב יכ התסהה ךילות ־יפשל .םימד־תוכ רחאל ,״ההלצה״ה הנמיסש השימח וא השיש בק,םיר ורהימ יגיהנמ ח״קר ,תסנכל ידכ תונבל םיחצרמ״ ״םינדחפ תא יניגמ קוחה רדסהו ,לארשיב ידכו — ךות ינלוצ םתוניסח תירטנמלרפה — עוגפל הרוצב הלפש רתויב ירשב ,הלשממה ןכא ח״קר הרצק ״החלצה״: החילצה סורהל תא ןיינב םויק־ודה םולשב יברע-ידוהיה הנבנש ךשמב 28 םינש ויתודוסיו ןיב הכו־הכ אל ויה םינתיא .רתויב תואיגש ושענ לע ידי ינש םידדצה םג ,דחי ךא ויה םג םיוליג ויחםייב םיבר לש ןוצר בוט .תודידיו ,ךא זאמ בורש היסולכואה תיברעה לארשיב החד תא תונויסנ ף״שא תבחרהל ,ותעפשה אל ונייה םידע התסהל העורפ ;תאזכ יובילל ינוציק הזכ לש האניש ,הנמישו ומכ ,וישכע ח״קרשכ הליחתה הלועפב יפל תוארוה .הבקסומ בושו הלוע הלאשה :הנשיה עודמ םישרמ ויביואל הםיעבשומ רתויב לש היטרקומדה תא לוצינה הערל לש זהתויוכ ?תויטרקומדה וזיאב הנידמ תיברע !»א זעמ ־ומי? טסינ בילעהל תא שאר הלשממה י! הזיאב םוקמ ויה בוסםיל התסה דגנ קוחה ;רדסהו יוביל םירציה דגנ אבצה הרטשמהו ? ןיא ונחנא םיעיצמ איצוהל ץוחמ קוחל תא הגלפמה וקהתיטסינומ םא) יכ בור ונינכש םייברעה ושע ,(תאז ךא ונילע גואדל ,ךכל הגלפמהש ,תאזה םינוגריאהו םיפנוסמה ,הילא אל ולכי ךישמהל םהיתולועפב .תוינרתחה לע ידי שומיש ץרמנ םיעצמאב םייקוחה דעומב ,ןוכנה רשפא עונמל תא ךרוצה שומישב קשנב .םח שי םישל ץק — לכב מאהםיעצ םידמועה ונתושרל — םתוליעפל ,תיטרקומד־יטנאה תינרתחה הלפשהו לש ינכוס .הבקסומ A KOMMUNISTÁK ÉS A DEMOKRÁCIA Még tankönyvekben sem lehetett volna jellegzetesebb példát találni a kommunista módszerekre. A Rákádi, az orosz imperializmus izraeli ügynöke, páratlan méretű uszítással kirobbantotta hevesvérű fiatalok összecsapásait a karhatalommal, jól tudván, hogy lazítása vérontáshoz fog vezetni. Az öt vagy hat sír által jelzett ״ siker” után, a Rákodi vezetői a Kneszetbe siettek, hogy ott „gyáva gyilkosoknak" nevezzék a törvényes rend védelmezőit, és a parlamenti immunitás védelme alatt a legalávalóbb módon sértegessék a kormányt és minisztereit. A Rákádi tényleg elért egy „sikert”. Sikerült lerombolnia az arab-zsidó együttélés 28 év alatt emelt épületét, amely amúgy sem állt túlságosan szilárd alapokon.Mimdkét részről sok hibát követtek el ezen a téren az évek folyamán, de volt sok jóakarat és pozitív barátsági megnyilvánulás is. De amióta Izrael arab lakosságának nagy többsége elvetette a Fatáh kísérleteit befolyása kiterjesztésére, nem voltunk tamil ilyen vad uszításnak, a gyűlölet és rosszakarat ilyen féktelen szításának, mint most, amikor a Rákád — moszkvai utasításra — ״ munkába” vetette magát. Ismét felmerül a régi kérdés, hogy miért engedjük meg a demokrácia esküdt ellenségeinek a demokratikus jogokkal való visszaélést? Melyik arab államban merhetné egy kommunista sértegetni a kormányfőt? Hol törik meg a törvény és a béke elleni uszítást, a katonaság és rendőrség elleni támadásra való lázítást? Nem javasoljuk a kommunista párt betiltását (bár arab szomszédaink jórésze ezt tette), de gondoskodni kell arról, hogy ez a párt és az általa létesített szervezetek ne folytathassanak áskálódó tevékenységet. A törvényes eszközök idejekorán való erélyes és fenntartás nélküli használata révén, el lehet kerülni a fegyverhasználat szükségét. Minden rendelkezésre álló eszközzel véget kell vetni az Izraelbe beépített moszkvai ügynökök aljas, antidemokratikus, békebontó tevékenységének! MA ÉLETBELÉP AZ UJ POSTAÉS TELEFONDÍJSZABÁS Ma április 1-én életbelép az uj posta- és telefondíjszabás. Telefonérme ára, mint jelentettük־,‘ változatlan marad: 50 agora. Uj telefon felszereléd díja 1500 font Havi használati díj: a nagy városokban 38 font, más helye- ken 25 font. Ikervonalak esetén a használati díj nagyvárosokban 35 font, más helyeken 22,5 font. Helyi beszélgetés díja 43 agora. A használati díjhoz és a beszélgetési díjhoz 20 százalék biztonsági illetéket kell számolni. Belföldi levél díja 45 agora. Mától kezdve a posta bevezeti a ״ különleges levél díjszabást — 55 agora, a nem előírásos nagyságú borítékért. Belföldi levelezőlap 40 agora. Távirat (10 szóig) 8 font, minden további szó 65 agora. Csomag, belföldre 3 kilóig: 7 font, katonáknak, 3 kilóig 3.25 font. Légiposta-levél Európába (10 grammig) 1.60 font, Észak- Amerikába 2.40 font. A nemzetközi telefon- és teles díjszabás 7.5 százalékkal drágul. MEGHALT Dr. KUNDA ANDOR Kollégától és jóbaráttól búcsúzunk. Tegnap meghalt — hosszú és súlyos betegség után — dr. Kunda Andor újságíró, volt nagyváradi lapszerkesztő, aki nyugdíjbavonulása óta egy tel-avivi kártérítési iroda vezetőjeként dolgozott. Középiskolai tanulmányai után a szegedi egyetem hallgatója lett Kunda Andor és Párizsban államtudományi doktorátust szerzett. Aztán visszatért szülővárosába és előbb újságíró, majd lapszerkesztő lett. A vészkorszakban elvesztette feleségét és egyetlen leányát. Néhány éven át Bukarestben élt, majd 18 évvel ezelőtt alistázott. Itt ismét újságíróként helyezkedett el. Előbb ״ A Hét* című lap munkatársa lett, majd annak megszűntével nyugdíjazásáig az Új Kelet szerkesztőségi gárdájához tartozott. Később, még éveken át ő vezette lapunk bridge-rovatát, amely dr. Kunda Andor betegsége miatt szűnt meg. Az izraeli magyar nyelvű újságírók társadalma szegényebb lett a 71 éves kort megélt dr. Kunda Andor halálával. Emlékét kegyelettel megőrizzük. 1M*MJUHMMMMMmM»**aMa**»****M** MURELLA 1 _12 UJ KELET 1976. IV. 1 A SZTRÁJK NEM SIKERÜLT, A VÉRENGZÉS IGEN Képek a március 30-i tüntetés eseményeiről "Mindnyájan Fátáhok vagyunk". Ezzel a felkiáltással rohanták meg a nyugat-gálibi Szácnin falu forrófejű tüntetői a katonái és rendőrök autóit. Ebben a 15 ezerlakosú faluban, amely a Haifa és Csát közötti régi országút mentén fekszik, volt a legvéresebb az izraeli arabok tüntetése. A régi izraeli polgárok megdöbbenve vették tudomásul, hogy ez a falu megmaradt szélsőségesnek, mint volt a cionista építés kezdete óta. Az 1936-os zavargások idején Szácnin lakosai zárták el az országútat és zavarták a forgalmat. Nyilván erre emlékezett vissza az izraeli hatóság, amikor nem sokkal a függetlenségi háború után új útszakaszt épített az országútnak, amely messze elkerüli a falu házait. Száchnin lakosai úgy látszik ezért álltak bosszút, 25 évi hallgatás után. A falu suhancai alaposan felkészítek: autó-abroncsokat gyűjtöttek s meggyújtották azokat az utcákon, amikor a hadsereg és a rendőrség odaérkezett. Petróleummal megtöltött bádogokat meggyújtottak és a háztetőkről cirkálták a katonai járművekre, égő fáklyákat hajigáltak a katonák közé. Egy alkalommal a zavargó tömeg körülzárt egy katonai kocsit és felgyújtotta. A benne lévő négy katona a fegyverét használta, mire a tömeg elmenekült és az utcán nem maradtak, csak a halottak és a sebesültek. Napokig tartó uszítás kellett ahhoz, hogy Szádnin felnőtt lakossága ilyen felkészülten és gyűlölettel telítve várja ezt a napot. Az ország nagy részében az arab dolgozók 80—90 százaléka megjelent a munkahelyeken, csak Szádninban maradtak otthon, s az uszítóktól való félelmükben még azok sem merték elhagyni a falut, akik erre hajlamosak lettek volna. A hangulatra jellemző, hogy amikor a hadsereg elrendelte a kijárási tilalmat, még órák teltek el, amíg a karhatalom érvényt tudott szerezni ennek a parancsnak. A kövekkel és fáklyákkal felszerelt, felizgatott tömeg nem volt hajlandó visszamenni a házakba, megrohamozták a katonákat, akiknek parancsuk volt az önmegtartóztatásra. Egy őrs kénytelen volt visszavonulni a dühöngő tömeg elől, amely őrjöngve ünnepelte önmagát azért, mert „győzött” a katonák fölött. Az egység átszerveződött, segítséget kapott, páncélkocsis egységek is odaérkeztek és így tudták végülis kényszeríteni a zavargókat, hogy ne mutatkozzanak többet az utcákon. Az ellenséges propaganda nyíltan azt mondja, hogy a hadsereg provokálta az eseményeket. Az igazság az hogy Szádnin, valamint a szomszédos Árábe és Dir Cháná falvakban a feluszított tömegek kövekkel és Molotov palackokkal felszerelve várta a „nagy nap” beköszöntését. Az ezekben a falvakban letartóztatott zavargó elemek jó részénél fegyvert is találtak. Az izraeli háromszögben sem maradt a lakosság közömbös. Tirá faluban a reggeli órák nyugodtan teltek el, de délelőtt fél tízkor, mintegy vezényszóra, a középiskolás diákok kimentek az utcára és körülvették a községi tanács épületét. Útközben barrikádokat is emeltek az utcákon. A karhatalom úgy látszik, nem számított arra, hogy a nyugalmas Tira zavargások színhelye lehet és a falu főterén mindössze hét rendőrből álló különítmény volt. Rendet akartak teremteni, mire kőzáport zúdítottak rájuk. Percek alatt 3000 felizgatott fiatal fiú vette körül őket. A rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak a levegőbe, hogy megmeneküljenek a támadók köréből, és így sikerült eljutniuk a községházára, néhányból ömlött a vér. A tüntetők felgyújtották az üresen maradt autót. Nem sokkal ezután a határrendőrség különítménye érkezett a faluba. Őket is kőzápor fogadta, mire a határőrök is a levegőbe lőttek. A tömeg ekkor sem oszlott szét. Csak az vetett véget a tüntetésnek, hogy a határrendőrök a tömeg felé is leadtak néhány lövést. Három fiatal fiú megsebesült, akik közül az egyik később belehalt Diákok voltak a tüntetés végrehajtói Tájbe és Kalanszoá falvakban, — míg a körzet legnagyobb helysége, Uriel Fächern, a legjobban és legalaposabban készült fel a sztrájkra. Kora reggel zavargók ׳ várták az iskolák bejáratánál és megakadályozták a diákokat, hogy bemenjenek az osztályokba. — ״ Megvertek bennünket — mondotta egy kislány — nem tehettünk mást, mint hogy hazamenjünk”. A tüntetők „sztrájkőrségei” kora reggeltől járták az utcákat és figyelmeztették a kereskedőket, hogy nem szabad kinyitni az üzleteket. Behatoltak a helyi bankba és kényszerítették az igazgatót, valamint a tisztviselőket, hogy csatlakozzanak a felvonulókhoz. Ezeknek a falvaknak a községi tanács vezetői a délutáni órákban felkérték a központi hadtest parancsnokságát, hogy rendeljen el kijárási tilalmat.. A tanácstagok nagy része sajnálatának adott adott kifejezést afelett, hogy a háromszög fiatalságát az uszítók félrevezették. A megszállt területeken viszonylagos nyugalom honolt. Somronban csaknem teljes volt a kereskedősztrájk. Pét Lechemben és Chevronban az üzletek nagy része nyitva volt, de a diákok nem jelentek meg az iskolákban. Csak a Lechem melletti menekülttáborban próbáltak meg zavargásokat provokálni. Kisebb összetűzés történt a karhatalommal és a délutáni órákban ebben a helységben is elrendelték a kijárási tilalmat. ÁPRILISTÓL FIZETI A BITUÁCH LEUMI A MAGASABB PÓTLÉKOT A GYERMEKEK UTÁN A Bituách Leumiban elkészültek a munkával a gyermekek utáni pótlék új rendszerének teljesítése érdekében és az első kifizetést néhány nappal pészách előtt, április 11-én már eszközölni fogják. Ezúttal első alkalommal fizeti a Bituáci Leumi az első és második gyermek utáni pótlékot alkalmazottaknak. Eddig ezt a munkaadók fizették. A reform következtében a Bituáci Leumi most áprilistól kezdve nem 210, hanem 420 ezer család számára nyújtja a pótlékot. A pótlékra jogosultak 20 százaléka mindmáig nem küldte vissza a kérdőíveket az intézethez. Az új pótlék a következő: egy gyermek után 115 font (100 helyett), 2 gyermek 230 (200), három gyermek 460 (400), négy gyermek 729 (625), öt gyermek 998 (850), hat gyermek 1296 (1100) , minden további gyermek 298 (250) font. A haifai színház költségvetése A haifai színház költségvetése az 1976—77 évre 8,6 millió font. Eből 30 százalék származik a színház közvetlen bevételeiből, 25 százalékot fedez a város és 45 százalékot a közoktatásügyi minisztérium. LIDO MEGHÍVÓ a NAGYKÖZÖNSÉGNEK! Jöjjenek el megnézni elegáns bútorkiállításunkat 1976-os európai modellekből, a Tel-Aviv-i Pal (Sheraton) szállóban. HÁLÓSZOBÁK * IFJÚSÁGI SZOBÁK Speciális alkalom a kiállítás alatt — szalonok, külföldi bársony huzattal, 25% különleges engedménynyel. Árpélda — szalongarnitura 5,900.— IL A kiállítás: 1976. 3. 29 hétfő — 4. 1. Két üzletünk nyitva, mint rendesen . Tel-Aviv, Dizengoff 203—213 Benedek fát ------------—r-T~* HUSZONNÉGY ÓRA A Munkapárt központja jóváhagyta a gyógyszerekért való fizetést a Kupát Cholimban A Munkapárt központja kedden ülést tartott, ahol a 600 tag közül mindössze 80 volt jelen. Méir Zármi főtitkár, aki az ülést megnyitotta, rámutatott arra, hogy az arab zavargások miatt a központ számos tagjának más a teendője. A képviselők a Kneszetben vannak és a miniszterek sem jöhettek el. A központ napirendjén a Kupát Cholim anyagi helyzetének megvitatása és az ezzel kapcsolatos határozatok meghozatala szerepelt. A Kupát Cholim nagy deficitje miatt a tagságtól akarnak behajtani 100 millió fontot, részint a gyógyszerek megfizetése , részben pedig tagdíjemelés révén. Jeruchám Mesel, a Hisztadrut főtitkára azt javasolta, hogy ne foglalkozzanak a kérdéssel, hanem bízzák a döntést a Kupát Cholim központjára, de ezt elutasították és végül 43 szavazattal 36 ellenében úgy döntöttek, hogy a Kupát Cholim a jövőben minden stript után egy font illetéket vesz. A határozat még nem jogerős, mert a Kupát Cholim központjának is jóvá kell hagyni. Befejezték Picasso műveinek katalogizálását Három évi munka után a 11 főnyi szakértő bizottság befejezte Picasso műveinek összeírását. Az egyik szakértő, Maurice Reims elmondotta, hogy a felsorolás 500 festményt, 600 skiccet és rengeteg kis kerámiai munkát tartalmaz. Mindezt Picasso hagyatékában találták. Az izraeli—arab sztrájk hatására ÁRÁFÁT ÉS CHÁBÁS KIBÉKÜLT BEIRUTBAN Beirut (Reuter), — Jasszer Áráfát, a Palesztinai Felszabadító Szervezet elnöke és George Chábás, a Palesztinai Felszabadító Népfront elnöke kedden kibékültek, mégpedig nyilvánosan ״ az izraeli arabok napja” alkalmával. A két Palesztinai terrorista vezér összeölelkezett Ahmed el Chátib százados, a libanoni hadsereg katonaszökevényes parancsnokának jelenlétében, a libanoni közoktatásügyi minisztérium UNESCO-ról elnevezett termében tartott gyűlésen. A „Népfront” 1974 szeptemberébenkilépett a Palesztinai Felszabadító Szervezet végrehajtó bizottságából, tiltakozással a PFSz „békülékeny” politikája ellen. Arafát és Chábát egy év után első alkalommal találkoztak ezen a tömeggyűlésen, amelyet az izraeli arabok, valamint amegszállt területek lakossága iránti szimpátiából rendeztek. Feltűnt, hogy a ÁSzaiká, a szíriai fennhatóság alatt lévő palesztinai szervezet megbízottja nem volt jelen. Az arab országokban szimpátia-tüntetéseket rendeztek kedden. Kairóban 300 palesztinai vonult fel az UNO menekülteket támogató ügynökségének irodájához, hogy tiltakozzanak Izrael „borzalmas cselekedetei” ellen. Ammanban 400 ember tüntetett Anglia és Amerika elleni jelszavakat hangoztatva. Jelképes jordániai küldöttség érkezett az Allenby-híd jordániai 01- dalához, a muzulmán ügyek miniszterének vezetésével. A felvonulásban néhány száz ember vett részt. Damaszkuszban negyed órára szimpátia sztrájkot tartottak. A hivatalokat és az üzleteket bezárták. A fővárosban és más városokban viharos felvonulások voltak. Damaszkuszban az UNO irodájába behatoltak a felvonulók és sülősztrájkot tartottak. A VILÁGSAJTÓ BESZÁMOLÓI A KEDDI ESEMÉNYEKRŐL A PFSz tömeggyűlést rendezett Párizsban A nyugati sajtó, valamint a tévé- és a rádióállomások nagy többsége vezető helyen közölte a keddi zavargásokról szóló beszámolókat. Az Egyesült Államokban a televízió-állomások részletes képriportokat közöltek és a lapok vezető helyen hozták a zavargásokról szóló beszámolókat. A hírmagyarázók objektivitásra törekedtek, de olyanok is voltak, akik azt állították, hogy Izrael ellen most új front nyílt határain belül. Ismertették a Jordániában és Libanonban rendezett szimpátia-tüntetéseket is. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője újságírók kérdésére azt mondotta, hogy a gálib eseményeket Izrael belső ügyének kell tekinteni, de hozzáfűzte, mint egyéni megjegyzést a következőket. ״ Sajnálnunk kell minden erőszakos lépést a Közelkeleten és minden olyan akciót, amely szenvedést okoz az embereknek, legyen az izraeli, vagy arab”. Az angol és francia sajtó is részletesen beszámolt az eseményekről. Az angol lapok megírták a halottak, a sebesültek számát, valamint, hogy többszáz embert letartóztattak. A londoni tévé megállapította, hogy ez volt a legvéresebb tüntetés Izrael életében. A francia lapok kiegyensúlyozott képet nyújtottak és beszámoltak arról a megdöbbenésről is, amelyet Izrael zsidó lakosságában az események keltettek. A beszámolók a francia lapok első oldalát foglalták el, a televízió, a rádió és a hírmagazinok első hírként sugározták beszámolóikat. A Palesztinai Felszabadító Szervezet Párizsban tömeggyűlést rendezett, hogy szolidaritását fejezze ki Izrael és a megszállt területek arab lakosságával. A gyűlés résztvevői esküt tettek, hogy „folytatják a harcot az igazságos győzelemig”. A gyűlésen 3000 ember vett részt, közöttük az arabokkal szimpatizáló franciák is. Ez volt a legnagyobb tömegtüntetés, melyet a palesztinaiak valamelyik európai országban rendezni tudtak New Yorkban is tüntettek a terroristák megbízottai. Ezen részt vett néhány zsidó diák is. Felvonultak az izraeli UNO-küldöttség irodáihoz és tiltakoztak ״ palesztinai patrióták elleni tömeggyilkosság” miatt. Néhány résztvevő mellét verve mondta, hogy zsidó s hogy ״ palesztinai elv barátaikat segítik, hogy békében élhessenek hazájukban”.