Uj Kelet, 1977. december (58. évfolyam, 8937-8962. szám)

1977-12-01 / 8937. szám

ül KELET תוינע־תדועת ל״כזמל ם״ואה ריכזמה יללכה לש ,םדאה ר״ד סרוק ,םייהדלאו בוש חיכוה יכ ןיא אוה יואר ,ותרשמל תשרודה ונמס השיג תיביטקייבוא הרואכל םיכוסכסב .םיימואלניב טמולפידה ירטסואה רחבנש ותנוהכל המרה תילב הרירב רדעהבו המכסה תיתמצעמ־ןיב יבגל תוישיא תלעב .המוק־רועיש אל השע לכ ץמאמ יואר ומשל ידכ קידציש תא ןומיאה םדקומה ןתינש וב םע ורחביה ודיקפתל וניגפהב םינפ״אושמ עוושמ דצל תונידמה יתלבה״ תוהדזמ ״תומדקתמה״ו העבצההדונוכמש תיטמוטואה איה ל­.ןתבוט ר״ד םייהדלאו ןיגפה רבכ םימעפ תובר יכ ותשיג יניינעל ןוכיתהדדרזמה ללכב ךוסכסהו ילארשיה ,טרפב תרדענ לכ .ןוזיא אוה ״החש״ דימת םע םרזה לש שוג תונידמה וויהש תא .בורה ל״כזמ םדאה םלועמ אל םש בל ילוקישל תמא וא קדצ רשאכ םיסרטניא לש חוכ־ידקימ םיימואלניב ויה .םיברועמ דיקפה רפסמ 1 לש םדאה םשיי תויניצב הליהבמ תא ןורקע .תויאדכה ותמזויב ,הנורחאה סנכל קרוירינב ״ה׳נכה־תדיעו״ ידבנ׳זל דימ ירחא ,ריהק־תדיעו שידגה תא .האסה ר״ד םייהדלאו חיכוה םעפה ינש םירבד: אוה רשיא והשעמב יכ ןינע םולשה וניא אלא הצילמ השודנ ונולימב ןיגפהו לבק םע םלועו יכ ותבייוחמ םימרוגל םייניציקה םלועב יברעה■ הכ הקומע דע אוהש ןכומ םלעתהל וליפא תלשמממ ב״הרא — לארשיו ןבומכ — יהלב­ותוט תיכזל ידסחב הבקסומ היתורורגו .תויברעה רתומל ,םיעטהל יכ ותעצה לש ל״כזמ םדאה הדעונ לבחל יצמאמב םולשה לש אישנה תאדאס תלשממו לארשי ןכ־לעו ןמ ןידה ריהבהל תופיחדב לארשיש אל בשת םג ותציחמב לש ר״דה .ותעצה לש ל״כזמ םדאה סנכל הדיעו ומעטמ הניא אלא תוינע־תדועת תפסינ שיאל .ותוליעפלו AZ UN0-FŐTITKAR SZEGÉNYSÉGI BIZONYÍTVÁNYA Dr. Kurt Waldheim, az UNO főtitkára, ismét bebizo­­nyította, hogy nem méltó tisztségére, amely legalább lát­­szólagos objektivitást kivon tőle a nemzetközi viszályokkal kapcsolatban. Az osztrák diplomata, akit csakis azért vá­­lasztottak meg magas tisztségére, mert a nagyhatalmak nem tudtak megegyezni egymás között egy arra méltó, nagykoncepciójú és erre méltó egyéniségű személyiségbe□, nem tett semmit, hogy beiktatása óta rászolgáljon az elő­­zetes bizalomra, amelyet kapott megválasztása útján. A fő­­titkár mindig részrehajlást tanúsított a „nem azonosuló” és a ״ haladó” államok iránt, minthogy azok dominálják az UNO intézményeiben automatikus többséget biztosító sza­­vazógépezetet. Dr. Waldheim számos alkalommal érzékeltette egyol­­dalú hozzáállását a Közelkelet és az arab—izraeli viszály problémáihoz. A főtitkár mindig az árral úszott, tehát a többséget képező államok tömbjének vonalát képviselte. Az igazság és a tényállás sohasem képezett lényegbevágó szem­­pontot álláspontjának kialakításánál, ha valamilyen kérdés­­sel kapcsolatban jelentős nemzetközi erőtényezők érdekei jelentkeztek Ilyen esetekben a világszervezet egyes számú tisztviselője megdöbbentő cinizmussal dobta sutba az UNO elveit és csakis egyéni érdekei szerint cselekedett. Ugyanezt bizonyítja legutóbbi kezdeményezése is, hogy a kairói konferencia után az UNO központjában tartsanak további előkészítő konferenciát Genf előtt Ezzel újra de­­monstrálta, hogy a béke ügye édes-keveset érdekli és a szélsőséges arab államok érdekeinek képviseletében még az amerikai kormányt is — nem beszélve Izraelről — figyel­­men kívül hagyja, hogy megnyerje, illetőleg biztosítsa ma­­gának Moszkva és arab csatlósai kegyét. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy Waldheim javaslata az UNO-konferencia összehívására azt a célt szolgálja, hogy aláássa a kairói konferenciát, illetőleg Szadát elnök és Iz­­rael béke erőfeszítése­it. A főtitkárnak azonban tudnia kell, hogy Izrael még akkor sem ül egy asztalhoz a PFSz gyil­­kosaival, ha történetesen ezt a főtitkár égisze alatt szeret­­nék nyélbeütni. Dr. Waldheim mostani lépése további szegénységi bíró­­nyítvány számára. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM KAIRÓI KIKÜLDÖTTJE — MAGYAR-ZSIDÓ­­ ״ A jom-kipuri háború után a 101 kilométernél lefolyt tárgyalások lelke, elsőrangú jogász és született diplomata — így jellemzik dr. Méir Rozent a külügyminisztérium jogtanácsosát, aki Izrael egyik megbízottja lesz a kairói tárgyalásokon. Az alacsonytermetű 46 éves dr. Rozen 13 éves korában családjával alistázott Magyarországról és még csak 17 éves volt, amikor részt vett a függetlenségi háborúban. A harcok befejeztével Párizsba ment és a Sorbonne-on folytatta tanulmányait. Diplomát állam­­tudományból és nemzetközi jogból szerzett. Évfolyambeli kollégája volt dr. Élijáhu Ben-Eliszár miniszterelnökségi államtitkár, akivel most együtt utazik Kairóba. Rozen 1956-ban tért haza, mint a nemzetközi jog dok­­tora. A külügyminisztérium vette fel és 1961-ben kon­­zulnak nevezték ki New Yorkba, ahol hat évet töltött. Ezután Jeruzsálemben a Héber Egyetemen adott elő a jogi fakultáson és 1971-ben nevezték ki a külügyminisz­­térium jogtanácsosává. Számos nemzetközi találkozáson vett részt, beleértve az izraeli-egyiptomi csapatelválasztási tárgyalásokat. A genfi konferencián is jelen volt és rendszeresen tagja Izrael UNO küldöttségének. „Nem lehet nála alkalmasabb embert találni erre a megbízásra” — mondják Jeruzsálemben. (Jediot Ah­ronot) 2 1977 XII. 1 ׳־־ A ROMÁN KORMÁNY HIVATALOS KÖZLEMÉNYE CEAUSESCU IS JIGÁL HOROWITZ TALÁLKOZÁSÁRÓL Mint megírtuk, Jigál Horowitz ipar és kereskedelmi miniszter, kedden kihallgatáson jelent meg Ceausescunál, Románia elnökénél. A 40 percig tartó megbeszélés után az elnöki iroda a következő hivatalos jelentést adta ki: ,,A román köztársaság elnöke, Nicolae Ceusescu elvtárs kedden fogadta Jigál Horowitz izraeli ipar­­kereskedelmi és turisztikai minisztert, aki a román-izraeli technikai és gazdasági vegyes bizottság izraeli küldöttségének elnöke is és aki most Romániában tartózkodik a bizottság 8. ülése alkalmából”. A vendég köszönetet mondott az elnöki meghívásért és átadta Nicolae Ceasescu elnöknek, Menáchem Begin izraeli miniszterelnök baráti üzenetét és jókívánságait a román nép számára. Köszönő szavaiban Ceausescu elnök szívélyes üdvözletét keldte a miniszterelnöknek és Izrael népének békés fejlődést kívánt. A kihallgatás során beszélgettek a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról, a jövőbeni kilátásokról, valamint a nemzetközi politika aktuális problémáiról, különös tekin­­tettel a közelkeleti helyzetre. A beszélgetés baráti légkörben folyt le. HUSZONNÉGY ÓRA A Munkapárt hajlik »a funkcionális« megoldás felé Júdeában és Somronban A párt parlamenti csoportja vitát tart a megszállt területek kérdésében Simon Peresz, a Munkapárt elnöke tegnap este meg­­magyarázta felfogását a Júdeában és Somronban elkép­­zelt ״ funkcionális” kompromisszumról. Peresz rámuta­­tott arra, hogy egyetlen arab vezető sem lesz hajlandó területi engedményekre Júdeában és Somronban és ez­­ért kell arra gondolni, hogy a Munkapárt is járuljon hozzá a funkcionális engedményhez. Ez azt jelentené, hogy 10—15 éven belül nem dőlne el a nyugati part­­vidék szuverenitásának kérdése, hanem jordániai—izráeli közös fórum vezetné az ügyeit. Izráel biztonsági támasz­­pontokat tartana fenn a területen. A három ór­án át tartó tanács­­kozáson, amelyen jelen voltak a Mápám vezetői is, a Máárách számos vezetője szólalt fel. Jigál Álon volt külügyminiszter éle­­sen bírálta Peresz felfogását és nagy beszédben, amely sokak szerint a legjobb nyilvános fel­lépése volt az utóbbi években, azt fejtegette, hogy Izraelnek nagymérvű területi engedményt kell adnia anélkül azonban, hogy biztonsági szempontjairól lemondana. Nem is közeledhe­­tünk az 1967-es határokhoz. ״ Elutasítom a funkcionális en­­gedmény gondolatát. Nincs olyan arab tényező, amely elfogadná a nem pon­­tosan meghatározható szuve­­renitás fogalmát a nyugati partvidéken. Minthogy valószínűleg nem le­­het elképzelni izraeli-arab köz­­vetlen megbeszélést a nyugati partvidék kérdésében, az ame­­rikaiak és talán az UNO is azt fogja ajánlani, hogy hagyjuk el a területeket. Nem vagyok haj­­landó erre a rizikóra.” Chájim Cádok volt igazság­­ügyminiszter rámutatott arra, hogy minden más megoldás, mint amit a Munkapárt válasz­tási programja tartalmaz, ko­­moly eltérést jelentene a M­d­­rádi eddigi kormányzati felfogá­sától mindazonáltal, ha olyan helyzet alakulna ki, amely lehe­­tővé tenné a békés megoldást a pártprogramtól való eltérés ré­­vén is, ezt természetesen elfo­­gadnám. Joszi Szárid képviselő Peresz felfogását támogatta. ״ A funk­­cionális engedmény népszava­­zással végződne. Ez a kompro­­misszum nem izraeli szuvereni­­tást jelent és nem kényszerítené Izraelt, hogy uralkodjon egymillió arab felett, hanem azt az el­­vet valósítaná meg, hogy egy népnek nincs joga megállapí­­tani a másiknak a sorsát”. Ámost Hádár képviselő azt állította, hogy a Munkapárt tag­jait is elkapta egy valóságtól el­­rugaszkodó lelkesedés. ״ Nem vagyok rugalmasabb, mint eddig voltam. Szádát látogatása rend­­kívül fontos volt, mert ez az arabok elismerését jelenti Izrael számára. Szádát azonban sem­­miben sem változtatta meg alap­­vető felfogását velünk szem­­ben”. I­zsibblini ínni Charlie Grossmann (Mápám) hangoztatta, hogy pártja tovább­ra is a messzemenő területi en­gedmények híve. A viszály vége az lesz, hogy osztozkodunk a területeken ezt azonban fokozatosan is el lehet érni és az első fázis le­­het a funkcionális megoldás az átmeneti időre. A végső határozatot a jövőben a palesztinaiakra kell bízni. Elijáhu Speizer képviselő, aki a „sólymok” táborába tartozik, azt állította, hogy nincs szükség a Maárách programjának meg­­változtatására a területi kérdés­ben. Intette a pártot attól, hogy súlyos bírálattal illesse a kor­­mányt, mer ez nem volna ked­­vező sem az államra, sem a pártra, sem Egyiptomra nézve. Ha a kormány nem intézné lo­­gikusan a nagyfontoságú tárgya­­lásokat, jogunk lesz bírálatot hallatni, egyelőre azonban erre nincs szükség. A Maárád­ a következő hetek­ben folytatja a tanácskozásokat az izraeli külpolitikáról. Lagosz kikötőjében Izraeli tengerészek revolverharcot folytattak tengeri kalózokkal Elviselhetetlen a helyzet Nigéria főkikötőjében . A kalózok ki­­rabolták a rendőrség egyik fegyverraktárát A Gold Pilot izraeli hajó személyzete kénytelen volt revolver­harcba bocsát­­kozni nigériai tengeri kalózokkal Lagosz kikötőjében, hogy a hajó horgonyt vet­­hessen és hiánytalanul ki tudja rakni rakományát. „Az emberi életnek nincs értéke abban az anarchiában, amely Ni­­géria életét jellemzi” — mondotta Denis Jordan a CIM egyik hajójának egyik magasrangú tisztje, aki most tért vissza Haifára. A lágoszi kikötő most a legveszélye­­sebb a világon. A rendkívül forgalmas kikötőben 160 hajó fordul meg havonta és sokezer tonna árut rak le. A primitív ország nagymennyiségű árut hoz be a petróleum ellenében, amelyet az­ utóbbi években használnak ki. Az országban azonban sokmillió munkanélküli lézeng és ezek közül kerülnek ki a tengeri rab­­lók. Olyan méretű a kikötőben a bűnö­­zés aránya, hogy minden rakomány tulajdonosa örülhet, ha az áru 70 száza­­léka használt állapotban jut el a vevő­­höz. Különösen azóta veszélyes a helyzet, amióta a rablóbandák fegyverrel is ren­­delkeznek. Azelőtt baltákkal é késekkel támadták meg a hajó személyzetét és dézsmálták meg a hajórakományt. A CIM megpróbálta, hogy tutajokkal szállítsa partra az árut és belföldi harco­­sokat szerződtetett, akik nyilakkal és pajzzsal felszerelve vigyáznak az árura. Csónakokon veszélyes közlekedni az öbölben. Egy külföldi hajó tengerészei partra akartak szállni, elindultak egy csónakon és másnap megtalálták a ten­gerészek lefejezett holttesteit a csónak­­ban. A tutajokkal való leszállítás és a CIM által bevezetett őrizet bevált és lehetővé teszi, hogy viszonylag rövid idő alatt lerakják az árut, de ez így is eltart egy néhány hétig. A Lagoszban uralkodó felfordulásra jellemző, hogy a hajók néha hónapokig várnak, de az is megtörtént, hogy egy évbe kerül, amíg lerakják az árut. A Gold Pilot hajó személyzete egy hó­­nappal ezelőtt észrevette, hogy néger kalózok igyekeznek felkúszni a hajóra két csónakból. A tengerészek revolverrel lőttek a kalózokra, akik elmenekültek. Az esetet természetesen jelentették a nigériai hatóságoknak, akik azonban te­­hetetlenek a kalózokkal szemben. A Gold Pilot esetében nem volt következ­­ménye a revolver használatának, de megdöbbentő módon a nigériai hatósá­­gok ragaszkodnak a nemzetközi tenge­­részeti szabályokhoz, amely szerint sze­­mélyszállító hajók személyzete nem hasz­nálhat fegyvert. Nem egyszer figyelmez­­tették a külföldi hajók kapitányait, hogy megsértik a nemzetközi törvényt, ha re­­volverrel védekeznek a tengeri kalózok ellen. Nemrég a kalózok megölték egy dán hajó kapitányát és súlyosan megsebesí­­tették a személyzet tagjait. A Nigériával kereskedelmi kapcsolatot tartó hajóvál­­lalatok most nemzetközi akciót kezde­­nek, hogy rákényszerítsék a nigériai kormányt a tengeri kalózok megféke­­zésére. I RÖVID HÍREK­­ ז 5 • Mati Golán újságírót, a Háárec politikai munka­­társát Kanadába nevezték ki, mint a nagykövetség pro­­paganda osztályának főnökét. Megbízatása két és fél évre szól, amely időre szabadságot kapott a szerkesz­­tőségtől. • A biztonsági szolgálat és a rendőrség emberei ked­­den este átkutatták a Ben Gurion repülőtér környékét. Egy ismeretlen személyt keresnek, aki az El-Al egyik teherszállító gépének pilótája szerint kiugrott a gépből, amikor az megállt a kifutópályán. • Dór szövetkezeti faluban közlekedési szerencsétlen­­ség történt. Mordecháj Peszách (52) a falu telepese a parti országúton felfordult kocsijával és szörnyethalt. • A tel-avivi Dizengoff Centerben december 8-án megnyílik a Hámásbir Lecárcián új áruháza. A nagy­­méretű üzletbe, amelynek a neve „Lév Dizengoff” azaz a Dizengoff szive, 100 millió fontot fektetnek az épület árával és berendezésével együtt és 450 alkalmazottja lesz. • Éli Mojál Kneszet képviselőt választották meg a Munkapárt negevi kerületi csoportjának elnökévé. A kerület titkárává Smuél Kobit választották, aki most az ofakimi munkástanács titkára. • A Nemzetközi Devizaalap küldöttsége kedden újra az országba érkezett és 10 napi tartózkodása alatt meg­­beszéléseket tart Szimcha Ehrlich pénzügyminiszterrel és Áháron Gámnival, a Bank Jiszráél elnökével. • A h­oloni Hámáápilim­ utca lakosai kedden este viharos tüntetést rendeztek, mert az utcán újra halálos gázolás történt. Az­ áldozat ezúttal egy gyermek volt. A rendőrség elzárta a forgalmat és a rend csak a késő esti órákban állt helyre. Ez az­ utca, amelyen Cholon és Tel Aviv közötti forgalom legnagyobb része lebonyolódik, szabályozásra szorul, amit a lakosok már régen köve­­telnek. • A haifai törvényszék meghosszabbította Muh­am­­med ben­ Taufik Paradisz arab falubeli fiatalember vizs­­gálati fogságát.­­A gyanúsított a rendőrség szerint 45 zsák kávét lopott egy Haifa öbölben lévő raktárból 160 ezer font értékben. • A jeruzsálemi rendőrség letartóztatott egy 24 éves fiatalembert, akit azzal gyanúsítanak, hogy 4 autót ello­­pott és 6 járművet feltört és értéktárgyakat vitt el belőlük. A letartóztatott a rendőrségnek régi ismerőse. •A názáreti törvénykszéken benyújtották a vádiratot Cvi Salzer (58) ellen, aki Tábchá faluban lakik és azzal vádolják, hogy revolvert talált az utcán, amellyel veszé­­lyes helyen lövöldözött. A revolvert Ávner Laudau vesz­­tette el és Salzer ahelyett, hogy beszolgáltatta volna ma­­gánál tartotta, ami maga is bűncselekmény. Áprilisban Salzer egy tibériási sztéksütőben előrántotta a revolvert, megcélzott vele egy utcai lámpát és két lövést adott le. • A rendőrség felszámolt egy kábítószert árusító titkos üzletet a jaffai 52-es utcában. A rendőrök néhány vevőt is letartóztattak. Az egyik vevő, egy lány szájából 4 gramm hasist vettek ki Az eladót letartóztatták. • A tel-avivi törvényszék kedden nem fogadta el a rendőr tanúvallomását és felmentette Jiszráél Coman (30) rechovoti lakost a kábítószerrel való kereskedés vádja alól. A vád szerint Coman június végén rec­ovoti lakásán 4 grammos hasist adott el Dorf Volkovics rendőrnek 120 fontért. A törvényszék azon az alapon mentette fel a vádlottat, hogy személyazonosságának ellenőrzése nem történt szabályos módon. • A jeruzsálemi óvásorban, a Jochánán Ben-Zákáj templomból 7000 font értékű hangszert loptak el. Az óvárosi rendőrség nyomozást kezdett. • A jeruzsálemi rendőrség két fiatalkorú bandát lep­­lezett le ״ munka­ közben. Az egyik esetben két 17 éves fiút fogtak el, amint egy Supermarket épületének tetejéről akartak leereszkedni, hogy betörhessenek az üzletbe. Más esetben háromtagú bandát tartóztattak le, amelynek leg­­idősebbje 27 éves, legfiatalabbja pedig 17 éves. Lopott árut raktak fel egy teherautóra a Friedmann gyár mellett, amikor a rendőrség rajtuk ütött. • A mezőgazdasági iskolák internátusai dolgozói csü­törtökön tiltakozó sztrájkot tartanak. A sztrájkban 2500 alkalmazott vesz részt, 33 intézetben, így tiltakoznak az ellen, hogy a munkadók nem teljesítik az 1976-ban meg­­kötött szerződés egyik előírását, amely szerint az inter­­nátus alacsonyfizetésű alkalmazottainak valamilyen for­­mában ellenszolgáltatás jár.­­ •

Next