Új Kelet, 2016 (97. évfolyam, 20634-20642. szám)

2016-01-01 / 20634. szám

Obama mint ENSZ- főtitkár? NETAN­JÁHU ELLENZI Egy kuvaiti napilap értesülése szerint Ba­rack Obama szívesen lenne ENSZ-főtit­­kár, a The Washington Times című jobb­oldali napilap pedig saját forrásokból úgy tudja, hogy Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szövetségeseket gyújt, hogy megakadályozza az amerikai elnök eset­leges jelölését a világszervezet élére. "Az izraeli kormányfő, Benja­min Netanjahu vissza akarja fizeti Obamának, hogy nem vette figyelembe kifogásait tavaly az Iránnal kötött atom­alkuval szemben" - írta saját források­ra hivatkozva a The Washington Times című jobboldali napilap. A riporter, Todd Wood információi szerint a zsidó állam miniszterelnöke mérsékeltnek mondott arab államok vezetőivel egyeztet annak érdekében, hogy megtorpedózza a je­lenlegi amerikai elnök esetleges ENSZ- főtitkári ambícióit. Obama ezzel kapcsolatos elkép­zeléseiről az Al-Dzsarida című - angol, arab és urdu nyelven megjelenő - kuva­iti lap adott először hírt. Az Al-Dzsarida azt is tudni véli, hogy az elnök már el is kezdte az egyeztetéseket elképzeléseiről amerikai demokrata párti és republiká­nus párti politikusokkal, valamint ameri­kai zsidó szervezetek képviselőivel. MTI/Járai Judit JORDÁN-IZRAELI HATÁR Biztonsági kerítés épül Az új, masszív kerítés első, harminc kilo­méteres szakasza Eilattól, a Vörös-tenger partján fekvő kikötővárostól halad majd északi irányban a Timna-völgyig, ahol egy új repülőteret létesítenek. A határ megerősítését a védelmi minisztérium építési osztályának irányításával végzik­értesült a Maariv. Izrael a Jordániával közös 240 kilo­méteres határának kivételével már min­degyik szárazföldi határán létrehozott védelmi kerítésrendszert, és 2015-ben a jeruzsálemi kormány elhatározta, hogy ezen az utolsó határon is kerítést épí­tenek. A tervek szerint már az idén befeje­zik a Timna-völgyig tartó első szakaszt, amelynek 300 millió sékeles költségét a védelmi tárca egy erre a célra átutalt keretből fedezi. A munkálatokat Erán Ofír dandártábornok vezeti, aki korábban az egyiptomi határon és a Golán-fennsíkon is felelt már az ottani kerítésrendszerek felépítéséért. A legmodernebb technológiai eszkö­zökkel felszerelt, öt méter magas fém­kerítés mellett utakat, őrtornyokat, és megfigyelő helyiségeket is terveztek, hasonlóképpen az utóbbi években kiala­kított többi határszakaszhoz. A Timnánál épülő új, K­án Ramón űrhajós nevét vise­lő repülőtérnél további különleges vé­delmi eszközöket is alkalmaznak. MTI/Shiri Zsuzsa Az élet megy tovább SZOLIDARITÁSI EST A SIMTA BÁRBAN Két héttel azután, hogy Nashat Melhem Tel-Avivban a Dizengoff utcai Simta bár­nál megölte Álon Bakait és Simon Ruimit, péntek este több százan gyűltek össze az áldozatok emlékére rendezett szolidaritá­si esten, hogy megmutassák mindenki­nek, az élet megy tovább - számolt be a ynet hírportál. Az esemény egyik kezdeményezője a jeruzsálemi Ariel Illouz szerint szívet melengető, hogy milyen sokan jöttek el, megmutatva, az ország nem adja meg magát a terrornak. A Simta alkalmazotta­inak pólóján Melhem áldozatainak neve állt, valamint egy mondat „Az életet nem lehet megállítani". A bár tulajdonosai Melhem harmadik áldozatáról, az izra­eli arab taxisofőrről, Amin Shaabanról is megemlékeztek. Saar Geva, a pub vezetőinek egyike, azt mondta: „Úgy érzem mintha tegnap történt volna a tragédia. Remélem, hogy Shimi és Áron fentről lenéznek ránk és mosolyognak. Egy ilyen este összeköti az embereket a hírekből hallott események­kel, és megmutatja milyen is az izraeli nép. Ez egy hihetetlen kezdeményezés" tette hozzá Geva. Brumia Mizrahi, a kocsma egyik társ­­tulajdonosának anyukája azért jött, hogy támogassa a fiát. „Egyszerre vagyok bol­dog és szomorú," mondta. „Azért jöttem, hogy támogassam a fiamat, és az izraeli fiatalokat, hogy továbbra is élvezzék az életet. Egyrészt a gyilkosság hihetetlenül szomorú de örül a szívem, látva a választ és az ünneplést most itt. Az kívánom mindenkinek, többé ne tudjuk meg, mi­lyen a szomorúság újra" - tette hozzá. Shahar, aki Jeruzsálemből jött az ese­ményre, azt mondta: „Azért vagyunk itt a barátainkkal, hogy kifejezzük támogatá­sunkat a tel-aviv-i embereknek. Mindenki békét akar, nincs helye az erőszaknak, a késeléseknek és nincs helye a terrornak." Sivan Brush ÚJKELET Évforduló A GETTÓ FELSZABADÍ­TÁSÁRA EMLÉKEZTEK A budapesti gettó felszabadításának 71. évfordulója alkalmából tartottak meg­emlékezést Budapesten a Dohány ut­cában, a gettó emlékfalánál. Az Egysé­ges Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szervezésében tartott megemlé­kezésen Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija azt mondta: 71 évvel ezelőtt a mostani megemlékezők vagy rokonaik megtapasztalták, hogy milyen szörnyű lehet az emberi gyarlóság, hogyan le­het bezárni embereket a származásuk, vallásuk miatt, megfosztani őket emberi mivoltuktól, az élet lehetőségétől, és ál­latokként beterelni őket egy város kis te­rületére, aztán marhavagonokban a ha­lál felé küldeni. Az eseményen részt vett K­án Mór izraeli nagykövet is. A megem­lékezés végén a résztvevők mécseseket gyújtottak a gettó emlékfalánál. A budapesti „nagy" gettó határait meg­szabó belügyminiszteri rendelet 1944. november 29-én jelent meg, és a Do­hány utca, Nagyatádi Szabó (ma Kertész) utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körút által határolt te­rületet december 10-én zárták le. A get­tó 4513 lakásában összezsúfolt emberek száma 1945 elején elérte a 70-80 ezret. A gettó 1945. január 18-i felszabadulása­kor csak a Klauzál téren több mint 3000 temetetlen holttestet találtak. Az ostro­mot és a nyilasok rémuralmát 70 ezer ember élte túl a nagy gettóban. MTI FOTÓK: ERECPRESS, MTI 2016/1

Next