Új Kelet, 2016 (97. évfolyam, 20634-20642. szám)
2016-01-01 / 20634. szám
Kém a béketárgyaláson IZRAELNEK KÉMKEDETT EGY PALESZTIN A Palesztin Hatóság (kormány) letartóztatta Száeb Erekat palesztin főtárgyaló egyik munkatársát, aki Izraelnek kémkedett - értesült az izraeli közszolgálati rádió. Mintegy két hete fogták el a békefolyamatot palesztin részről irányító Száeb Erekat meg nem nevezett közeli munkatársát, aki beismerte, hogy információkat adott ki Izraelnek a béketárgyalások alatt. A rádió úgy tudja, hogy már húsz éve a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) béketárgyalásokért felelős osztályának tisztviselője volt az Izraelnek információkat szolgáltató palesztin. Erekat cáfolta azokat az értesüléseket, hogy az iroda vezetője lenne a gyanúsított, és hangsúlyozta, hogy titkárságát egy nő irányítja, miközben egy férfit tartóztattak le. Kiemelte, hogy a kérdéses alkalmazott nem dolgozott vezető beosztásban, és nem volt közeli tanácsadója. Palesztin biztonsági illetékesek szerint Izrael jelentős előnyökre tehetett szert a béketárgyalásokon, mert a zárt ajtók mögött tartott egyezkedéseken a besúgó révén előre ismerhették a palesztin álláspontot - értesült a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja. A Háárec című újságnak azt nyilatkozta egy magas rangú palesztin hivatalnok, hogy titokban már hónapok óta figyelték a kémet, és az utóbbi hetekben sikerült elegendő bizonyítékot gyűjteniük letartóztatásához. Az illető adminisztratív feladatokat látott el, iratok előkészítésével foglalkozott. 2011-ben már volt egy hasonló kiszivárogtatási botrány, akkor az al-Dzsazíra pánarab hírtévéhez jutottak el palesztin forrásból a palesztin-izraeli tárgyalásokról készült titkos dokumentumok. MTI/Shiri Zsuzsa Afrikai menedékkérők MUNKÁHOZ SEGÍTENÉ ŐKET AZ ELLENZÉK Az afrikai illegális bevándorlók helyzetének rendezését sürgeti a Cionista Tábor nevű ellenzéki párt - értesült csütörtökön a Háárec című lap. A baloldali párt erre vonatkozó törvényjavaslatát várhatóan vasárnap vitatja meg a kormány. A Cionista Tábor képviselői mintegy 40 egyezer olyan szudáni és eritreai menekültet segítenének egyéves letelepedési és munkavállalási engedélylyel, valamint egészségbiztosítással, akik nem térhetnek vissza hazájukba. Az egyelőre öt évre, kísérleti jelleggel bevezetni javasolt jogszabály szerint az őket ezer-kétezer fős csoportokban befogadó városok gazdasági kedvezményeket kapnának, és széttelepítésükkel csökkenne a Tel-Avivra, annak déli részére nehezedő nyomás. A párt ezzel a javaslatával alternatívát kíván felmutatni a Benjámin Netanjáhu kormányfő elmúlt években képviselt, migránsokat elutasító politikájával szemben. A javaslat segítene Tel-Aviv öt déli negyedének gondjain. Az ott kialakult helyzetről a legfőbb számvevőszék megállapította, hogy az afrikaiak betelepedése nyomán „az eredeti lakosok életminősége súlyosan megromlott, lakókörnyezetük a felismerhetetlenségig megváltozott". Izraelben jelenleg a hivatalos statisztikák szerint 77 ezer engedéllyel rendelkező és 16 ezer engedély nélküli vendégmunkás él, továbbá 92 ezer, turistaként beutazott, vízummal nem rendelkező személy. Az ellenzéki javaslat elsősorban a délkelet-ázsiai vendégmunkásokat váltaná fel az afrikai illegális bevándorlókkal. A zsidó állam egyiptomi határát lezáró kerítésrendszer 2013 eleji elkészülte előtt több tízezres afrikai embertömeg érkezett a nyolcmilliós lélekszámú Izraelbe. A kormány ugyanakkor szinte kizárólag gazdasági migránsoknak tekinti ezeket az embereket. A főváros, Jeruzsálem mintegy 3,5 ezer dolláros újrakezdési segéllyel és egyirányú repülőjeggyel támogatja közülük azokat, akik készek önként visszatérni hazájukba, vagy az őket befogadó más afrikai országokba. MTI/Shiri Zsuzsa 2016/1 „EGY ÚJ KORSZAK KONKRÉT JELE" Ferenc pápa a római zsinagógában Január 17-én Ferenc pápa látogatást tett a római zsinagógában. A pápai vizitet rendkívüli biztonsági készültség kísérte, a római zsinagóga környékét órákon át teljesen lezárták. A zsinagóga felé tartva Ferenc pápa gyalog haladt át az épület előtti téren, ahol koszorút helyezett el az 1943-ban deportált római zsidók, valamint a zsinagógánál 1982-ben történt merénylet áldozatának és sebesültjeinek emléktáblájánál. A merényletet egy palesztin kommandó hajtotta végre. Érkezésekor Ferenc pápát többszöri tapssal köszöntötték a zsinagógában, ahol a katolikus egyházfő igyekezett majdnem mindenkivel kezet fogni, és sokakkal röviden szót is váltott. A holokauszt-túlélők közül néhányan megcsókolták és átölelték a pápát. Éljen Ferenc pápa! - hallatszott több alkalommal a zsinagógában. Ferenc pápát Ruth Durughello, a római zsidó közösség elnöke és Renzo Gattegna, az olasz zsidó közösségek uniójának elnöke, valamint Riccardo Di Segni római főrabbi fogadta és vezette be a zsinagógába. A zsinagógában jelen voltak az izraeli rabbinátus, a Zsidó Világkongresszus (WJC) és számos európai ország zsidó közösségének képviselői, az olasz kormány tagjai, valamint a római muzulmán közösség imámja is. Az elsőként beszédet mondó Ruth Durughello kijelentette: Ferenc pápa megválasztása fordulatot hozott a katolikusok és a zsidók közötti kapcsolatban. Az egyházfőnek arra a korábbi kijelentésére emlékeztetett, hogy egy „keresztény nem lehet antiszemita". Renzo Gattegna kiemelte, hogy a zsidókkal való vallási kapcsolatokért felelős vatikáni bizottság decemberben kibocsátott dokumentumában közös fellépést sürgetett a zsidókkal szembeni faji megkülönböztetés és az antiszemitizmus minden megnyilvánulása ellen. A dokumentumban azt is hangsúlyozták, hogy a katolikusoknak nem szabadna a zsidók áttérítésére törekedniük. Riccardo Di Segni római főrabbi Ferenc pápa látogatását "egy új korszak konkrét jelének" nevezte. „A múlt szolgáljon tanítással a jelenre és a jövőre. A soá tanítása az, hogy mindig a legnagyobb figyelemre van szükség, hogy a lehető leggyorsabban lehessen közbelépni az emberi méltóság és a béke védelmében" - jelentette ki Ferenc pápa beszédében. Leszögezte, hogy a holokauszt áldozatainak szenvedését, gyötrelmeit, könnyeit soha nem szabad elfelejteni. Szavait a zsinagóga első soraiban ülő holokauszt-túlélőkhöz intézte. A II. vatikáni zsinat záródokumentumaként ismert Nostra Aetate (Korunkban) kezdetű nyilatkozatot idézve Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy az 1965-ös dokumentum nemet mondott az antiszemitizmus minden formájára, és elítélte az ebből eredő becsmérlést, diszkriminációt és üldözést. A mai konfliktusokra és terrorista támadásokra is utalva Ferenc pápa úgy fogalmazott: az ember által egy másik ember ellen elkövetett erőszak ellentmond minden vallásnak, amely méltó erre a névre. "Az élet szent! (...) Testvéreinket tisztelni kell származástól és vallási hovatartozásától függetlenül" - hangoztatta, és megjegyezte, hogy a háborúkat, erőszakot és igazságtalanságot a „béke, megbékélés, megbocsátás logikájának" kell helyettesítenie Európában éppúgy mint a Szentföldön, a Közel-Keleten, Afrikában és a világ egészében. Ferenc pápa a kereszténység zsidó gyökereire emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy zsidóknak és keresztényeknek testvéreknek kell érezniük egymást. Közös elkötelezettséget szorgalmazott a mai világ kihívásaival szemben, elsőként a környezetvédelmet említve meg. Ferenc pápa a harmadik pápa volt, aki ellátogatott a római zsinagógába. Az első, aki zsinagógába látogatott és éppen a rómaiba, II. János Pál volt, hat évvel pápává választása után, 1986. április 13-án. Az akkori főrabbi Elio Toaff, a holokauszt túlélője fogadta a lengyel pápát. A német XVI. Benedek 2010. január 17-én látogatott el a római zsinagógába. 1989 óta január 17-e a zsidó-keresztény párbeszéd napja. MTI/Sárközy Júlia ÚJKELETI