Új Kelet, 2016 (97. évfolyam, 20634-20642. szám)

2016-01-01 / 20634. szám

Kém a béketárgyaláson IZRAELNEK KÉMKEDETT EGY PALESZTIN A Palesztin Hatóság (kormány) letartóz­tatta Száeb Erekat palesztin főtárgyaló egyik munkatársát, aki Izraelnek kémke­dett - értesült az izraeli közszolgálati rá­dió. Mintegy két hete fogták el a békefo­lyamatot palesztin részről irányító Száeb Erekat meg nem nevezett közeli munka­társát, aki beismerte, hogy információ­kat adott ki Izraelnek a béketárgyalások alatt. A rádió úgy tudja, hogy már húsz éve a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) béketárgyalásokért felelős osztá­lyának tisztviselője volt az Izraelnek in­formációkat szolgáltató palesztin. Erekat cáfolta azokat az értesüléseket, hogy az iroda vezetője lenne a gyanú­sított, és hangsúlyozta, hogy titkárságát egy nő irányítja, miközben egy férfit tar­tóztattak le. Kiemelte, hogy a kérdéses al­kalmazott nem dolgozott vezető beosz­tásban, és nem volt közeli tanácsadója. Palesztin biztonsági illetékesek szerint Izrael jelentős előnyökre tehetett szert a béketárgyalásokon, mert a zárt ajtók mögött tartott egyezkedéseken a besú­gó révén előre ismerhették a palesztin álláspontot - értesült a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja. A Háárec című újságnak azt nyilatkoz­ta egy magas rangú palesztin hivatalnok, hogy titokban már hónapok óta figyelték a kémet, és az utóbbi hetekben sikerült elegendő bizonyítékot gyűjteniük letar­tóztatásához. Az illető adminisztratív fel­adatokat látott el, iratok előkészítésével foglalkozott. 2011-ben már volt egy hasonló kiszi­­várogtatási botrány, akkor az al-Dzsazíra pánarab hírtévéhez jutottak el palesztin forrásból a palesztin-izraeli tárgyalások­ról készült titkos dokumentumok. MTI/Shiri Zsuzsa Afrikai menedékkérők MUNKÁHOZ SEGÍTENÉ ŐKET AZ ELLENZÉK Az afrikai illegális bevándorlók helyzeté­nek rendezését sürgeti a Cionista Tábor nevű ellenzéki párt - értesült csütörtö­kön a Háárec című lap. A baloldali párt erre vonatkozó törvényjavaslatát várha­tóan vasárnap vitatja meg a kormány. A Cionista Tábor képviselői mintegy 40 egyezer olyan szudáni és eritreai menekültet segítenének egyéves lete­lepedési és munkavállalási engedély­­lyel, valamint egészségbiztosítással, akik nem térhetnek vissza hazájukba. Az egyelőre öt évre, kísérleti jelleggel beve­zetni javasolt jogszabály szerint az őket ezer-kétezer fős csoportokban befoga­dó városok gazdasági kedvezményeket kapnának, és széttelepítésükkel csök­kenne a Tel-Avivra, annak déli részére nehezedő nyomás. A párt ezzel a javaslatával alternatívát kíván felmutatni a Benjámin Netanjáhu kormányfő elmúlt években képviselt, migránsokat elutasító politikájával szem­ben. A javaslat segítene Tel-Aviv öt déli negyedének gondjain. Az ott kialakult helyzetről a legfőbb számvevőszék megállapította, hogy az afrikaiak bete­lepedése nyomán „az eredeti lakosok életminősége súlyosan megromlott, la­kókörnyezetük a felismerhetetlenségig megváltozott". Izraelben jelenleg a hivatalos statisz­tikák szerint 77 ezer engedéllyel rendel­kező és 16 ezer engedély nélküli vendég­munkás él, továbbá 92 ezer, turistaként beutazott, vízummal nem rendelkező személy. Az ellenzéki javaslat elsősorban a délkelet-ázsiai vendégmunkásokat váltaná fel az afrikai illegális bevándor­lókkal. A zsidó állam egyiptomi határát lezá­ró kerítésrendszer 2013 eleji elkészülte előtt több tízezres afrikai embertömeg érkezett a nyolcmilliós lélekszámú Izra­elbe. A kormány ugyanakkor szinte kizáró­lag gazdasági migránsoknak tekinti eze­ket az embereket. A főváros, Jeruzsálem mintegy 3,5 ezer dolláros újrakezdési segéllyel és egyirányú repülőjeggyel tá­mogatja közülük azokat, akik készek ön­ként visszatérni hazájukba, vagy az őket befogadó más afrikai országokba. MTI/Shiri Zsuzsa 2016/1 „EGY ÚJ KORSZAK KONKRÉT JELE" Ferenc pápa a római zsinagógában Január 17-én Ferenc pápa látogatást tett a római zsinagógában. A pápai vizitet rendkívüli biztonsági készültség kísérte, a római zsinagóga környékét órákon át teljesen lezárták. A zsinagóga felé tartva Ferenc pápa gyalog haladt át az épület előtti téren, ahol koszorút helyezett el az 1943-ban deportált római zsidók, va­lamint a zsinagógánál 1982-ben történt merénylet áldozatának és sebesültjei­nek emléktáblájánál. A merényletet egy palesztin kommandó hajtotta végre. Ér­kezésekor Ferenc pápát többszöri taps­sal köszöntötték a zsinagógában, ahol a katolikus egyházfő igyekezett majdnem mindenkivel kezet fogni, és sokakkal rö­viden szót is váltott. A holokauszt-túlélők közül néhányan megcsókolták és átölel­ték a pápát. Éljen Ferenc pápa! - hallat­szott több alkalommal a zsinagógában. Ferenc pápát Ruth Durughello, a ró­mai zsidó közösség elnöke és Renzo Gattegna, az olasz zsidó közösségek uniójának elnöke, valamint Riccardo Di Segni római főrabbi fogadta és vezette be a zsinagógába. A zsinagógában jelen voltak az izraeli rabbinátus, a Zsidó Világ­kongresszus (WJC) és számos európai ország zsidó közösségének képviselői, az olasz kormány tagjai, valamint a ró­mai muzulmán közösség imámja is. Az elsőként beszédet mondó Ruth Durughello kijelentette: Ferenc pápa megválasztása fordulatot hozott a kato­likusok és a zsidók közötti kapcsolatban. Az egyházfőnek arra a korábbi kijelenté­sére emlékeztetett, hogy egy „keresztény nem lehet antiszemita". Renzo Gattegna kiemelte, hogy a zsidókkal való vallási kapcsolatokért felelős vatikáni bizottság decemberben kibocsátott dokumentu­mában közös fellépést sürgetett a zsi­dókkal szembeni faji megkülönböztetés és az antiszemitizmus minden megnyil­vánulása ellen. A dokumentumban azt is hangsúlyozták, hogy a katolikusoknak nem szabadna a zsidók áttérítésére töre­kedniük. Riccardo Di Segni római főrabbi Ferenc pápa látogatását "egy új korszak konkrét jelének" nevezte. „A múlt szolgáljon tanítással a jelenre és a jövőre. A soá tanítása az, hogy min­dig a legnagyobb figyelemre van szükség, hogy a lehető leggyorsabban lehessen közbelépni az emberi méltóság és a béke védelmében" - jelentette ki Ferenc pápa beszédében. Leszögezte, hogy a holo­kauszt áldozatainak szenvedését, gyöt­relmeit, könnyeit soha nem szabad elfe­lejteni. Szavait a zsinagóga első soraiban ülő holokauszt-túlélőkhöz intézte. A II. vatikáni zsinat záródokumentumaként is­mert Nostra Aetate (Korunkban) kezdetű nyilatkozatot idézve Ferenc pápa hang­súlyozta, hogy az 1965-ös dokumentum nemet mondott az antiszemitizmus min­den formájára, és elítélte az ebből eredő becsmérlést, diszkriminációt és üldözést. A mai konfliktusokra és terrorista tá­madásokra is utalva Ferenc pápa úgy fogalmazott: az ember által egy másik ember ellen elkövetett erőszak ellent­mond minden vallásnak, amely méltó erre a névre. "Az élet szent! (...) Testvére­inket tisztelni kell származástól és vallási hovatartozásától függetlenül" - hangoz­tatta, és megjegyezte, hogy a háborúkat, erőszakot és igazságtalanságot a „béke, megbékélés, megbocsátás logikájának" kell helyettesítenie Európában éppúgy mint a Szentföldön, a Közel-Keleten, Af­rikában és a világ egészében. Ferenc pápa a kereszténység zsidó gyökereire emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy zsidóknak és keresztényeknek test­véreknek kell érezniük egymást. Közös elkötelezettséget szorgalmazott a mai világ kihívásaival szemben, elsőként a környezetvédelmet említve meg. Ferenc pápa a harmadik pápa volt, aki ellátogatott a római zsinagógába. Az első, aki zsinagógába látogatott és éppen a ró­maiba, II. János Pál volt, hat évvel pápává választása után, 1986. április 13-án. Az ak­kori főrabbi Elio Toaff, a holokauszt túlélő­je fogadta a lengyel pápát. A német XVI. Benedek 2010. január 17-én látogatott el a római zsinagógába. 1989 óta január 17-e a zsidó-keresztény párbeszéd napja. MTI/Sárközy Júlia ÚJKELETI

Next