Új Kelet, 2017 (98. évfolyam, 20643-20648. szám)

2017-06-01 / 20645. szám

Van-e ki e nevet (még) nem ismeri..? ZSÁMBOKI JÓZSEF MÉRNÖK-MECÉNÁS MUNKÁSSÁGA Zsámboki Józsefről szinte mindenki mindent tud Izrael legeldugottabb szögletében is. Históriája nemcsak az ivrit és magyar nyelvű sajtó hasábjait járta meg, de gyakori szereplője a nagy nemzetközi lapoknak is. A belgrádi születésű szerb magyar zsidó életének története nyitott könyv. A Zsámboki felvett név, annak a férfinak a neve, aki az akkor még csak alig cseperedő kisfiú életét mentette meg a vészkorszakban. A fel­szabadulás után igyekezett jó polgára lenni szülőhazájának, Jugoszláviának, de soha egyetlen pillanatra sem hunyt ki benne a zsidó vér lobogása. Valójá­ban csak idő kérdése volt, hogy mikor talál haza végre. 1969-ben lépett Izrael földjére. Tárt karokkal várták, hiszen a híre akkorra már messze megelőzte. A nemzetközi hírű építész és operaénekes asszonya egyik napról a másikra otthonra lelt az akkor minden szempontból pezsgő or­szágban. Virágkorát élte akkor Izrael - mondja, és nem mulasztja hozzátenni, hogy az­óta sincs megállása, megállásuk. Nem­csak a gazdasági és kulturális életben jegyzik tevékenységüket, de például a szerb és izraeli kapcsolatok lelkiisme­retes ápolásában is jeleskednek. Tu­dományos munkásságát változatlanul magasan jegyzik. A bútortervező mér­nök által közreadott egyetemi jegyzet Németországban mindmáig tananyag, Izraelben pedig Studio 32 néven oktat­ják ismereteit. A korántsem teljes kép­hez hozzátartozik a jóm kippuri hábo­rú idején a Jeruzsálem védői számára készített speciális térképe. És ha mind­ez még nem lenne elég, számos olyan rendezvényt tartanak számon, amely­nek létrejötte Zsámboki József hathatós anyagi közreműködésének köszönhető. Vitathatatlanul bőkezű mecénás, pedig ő maga lehetőségeihez képest kifejezet­ten szerény körülmények között él. A Zsámboki név nemcsak egy az iz­raeli családnevek közül, hanem márka is egyben. A zsidó életvitelnek ugyanis vannak sajátos, mondhatnék egyedülál­ló megkötései. Ezek újrahonosítását és visszagyökeresítését végezte el Zsám­boki József. „Az izraeli konyha működésének mikéntje nekünk itt, a Szentföldön ter­mészetes" - osztja meg a tudnivaló­kat interjúalanyom. „A világban másutt azonban szokatlan, nem ritkán idegen. Nem különben a zsidó otthon, a háló­szoba elrendezése is. A zsidó vallásnak a lakások minden helyiségére igen szi­gorú előírásai vannak. Magyarázták eze­ket korábban sokan és sokféleképpen, mindenre voltak jó és még annál is jobb tanácsok és persze ellenérvek is, de én voltam az első, aki általánosan is elfo­gadott rendszerbe foglaltam ezeket a követelményeket. Természetesen nem­csak a tervezésben jeleskedtem, de gya­korlati útmutatót is készítettem, így ma legyen szó lakásról, családi házról, vagy hatalmas szállodáról, ha ki akarja tenni a cégtáblájára, hogy "kóser", akkor az én előírásaimnak megfelelően kell tervezni és kivitelezni is a létesítményt. Az első kapavágástól az utolsó kalapácsütésig. Építek a tradíciókra, őrzöm a hagyomá­nyokat. A máig elfogadott tervek az én nevemhez fűződnek. Mondok példát. Mi, zsidók tudjuk, hogy a húsfélét és a tejes termékeket el kell választani egy­mástól, de egyáltalán nem mindegy, hogy mindez hogyan történik. Nem­különben igen szigorú előírások vonat­koznak a hálószobák elrendezésére is. Abban a családban, amelyikben ezek szerint élik az életüket, feltétlenül két­ágyasnak kell lennie a hálószobának. De még az sem mindegy, hogy milyen távolságra van egymástól a két fekhely. A 17 centiméternek feltétlenül meg kell lennie, de az én tankönyvemben 21 szerepel. Elég talán, ha annyit mondok, Mea Searimban nem is egy helyen ki van írva, hogy készült a Zsámboki tervei alapján - tehát megbízható. New York­tól Moszkváig, oda és vissza, mindenütt tiszteletben tartják javaslataimat. Le a kalappal - mondom, de elhárít­ja. Arra a legbüszkébb, hogy elődei és korosztálya a hetvenedik születésnapja küszöbére érkező Izrael gyarapítói kö­zött lehetett. Mindenki a maga helyén, a maga tudása és képessége szerint, így áll össze egységes egésszé a mi orszá­gunk, Izrael - mondja. „Százkét országból jöttük, több mint nyolcvan különféle nyelvet hoztunk ma­gunkkal. És legalább ennyiféle kultúrát. Alig huszonkétezer négyzetkilométer ju­tott nekünk a világból ezen a planétán, és vagyunk itt már több mint nyolc és fél millióan. Merje valaki kétségbe vonni, hogy csodát tettünk! Mindannyian va­rázslók vagyunk" - mondja büszkén. Alighanem így igaz. Viszont az sem vitatható, hogy a leg­jelesebbek egyike Zsámboki József. Búcsúzóul lelkemre köti, ha másról nem is, de arról feltétlenül írtak, hogy idén nyáron, július 25. és augusztus 3. között tartják Jeruzsálemben a Zsám­boki énekversenyt. Amelyhez amúgy nem csak a nevét adta... ■ Sáfrán István 20 BIG Izraelben „VANNAK JOBB ÍRÓK IS NÁLAM, AKIK NEM KAPTAK KOSSUTH-DÍJAT" BIG-gel, Benedek István Gáborral, a magyar irodalom kiemelkedő alakjá­val, a zsidó-magyar történetek nagy mesélőjével, a magyar-szlovák-zsidó együttélés tótkomlósi örökségének fontos életben tartójával Sáfrán Ist­ván kollégánk és Peer Gideon, az Új Kelet újság hajdani és az újkelet.live internetes oldal jelenlegi munkatársa beszélgetett Magyarország Tel-avivi Nagykövetségén 2017. április 27-én. B­enedek István Gábor élő klasszikus. Harminc könyve jelent meg, jó pár közülük több kiadásban. A netanjai B'nai B'rith Löw Immánuel páholy kez­deményezésére író-olvasó találkozóra érkezett Izraelbe. Beszélt a zsidóságáról, a viszonyáról a hazához, a deportálása megpróbáltatásairól és arról, hogyan lett Braunból Benedek. Az esten sok szó esett a méltán ne­ves író, a pesti Pozsonyi út kávéházainak törzsvendégének családjáról is. A Bene­dek család Bródy Sándorral állt rokon­ságban, bátyja, a magyar ajkú olvasók emlékezetében mindmáig élő Benedek Pál az Új Kelet kiemelkedő munkatársa volt, tőle örökölte a töltőtoll szeretetét, amivel a mai napig ír. Édesanyjukról a közelmúltban utcát neveztek el a bécsi agglomerációhoz tartozó Gerasdorf bei Wien-ben, ahova a második világháború során kényszer­munkára vitték a családot. A Rózsi Bra­un Gasse az ő személyében tiszteleg az egykori foglyok, a helyi földeken a hábo­rú alatt dolgozó deportáltak előtt. Ezzel párhuzamosan Benedek István Gábort a város díszpolgárává választotta Gerasdorf képviselőtestülete. BIG Bergen-Belsen után Terezienstadtban szabadult fel má­jus 9-én. Idén októberben ünnepli 80. születésnapját. Az íróként, újságíróként, szerkesztő­ként, főszerkesztőként, dokumentum­­film-íróként is ismert BIG, Sáfrán István felvetésére, miszerint nem kapta még meg a Kossuth-díj­at, szerényen úgy fo­galmazott, hogy nálánál jobb írók sem kapták még meg azt. Több ízben kapott azonban nívódíjat, a MÚOSZ pedig Ró­zsa Ferenc-díjjal, valamint az Aranytoll díjjal ismerte el újságírói munkásságát. A Munka Érdemrend bronz fokozatát 1987- ben kapta meg, a Szépírók Társaságának tagja, és további díjak és kitüntetések büszke tulajdonosa. Írói pályáját az 1994-ben megjelent, átütő sikert hozó A komlósi Tóra című novelláskötete indította el igazán. Négy magyar kiadás mellett szlovák nyelven is megjelent a kötet, novelláinak több­ségét pedig Németországban, Izraelben, az Egyesült Államokban és Kanadában is publikálták - héberül azonban még nem jelent meg ez az egyedülálló mű. BIG a „Hazajön Izraelbe?" kérdésre azt felelte: „Majdnem haza. Jó jönni újra és újra." ■ Vadász Éva Li ÚJKELET R'NAI B'RITH a netanjai Löw Immánuel Páholy hírei Beszámoló a Margon Hotelben elhangzott előadásokról RÓNA ÉVA a jó alvás fontosságáról tartott előadást az egybegyűlteknek. Idézte dr. Peresz Lévi, a Haifai Orvosi Kar dékánjának Az alvás csodálatos vi­lága című könyvét, amelyben tudomá­nyosan fejtegeti a témával kapcsolatos problémákat, értékes tanácsokkal látva el bennünket. Szó volt többek között az alvászavarokkal járó kellemetlen je­lenségekről, a horkolásról, annak oka­iról, valamint a vezetés közben elalvó, közúti baleseteket előidéző sofőrökről és sok másról.* ÚJ KELET EST - Vadász Éva és Steiner Kristóf beszélgetés keretében számolt be a nagy múltú újság régi formájának megújításáról, jelenlegi témáinak sok­színűségéről, a jövőt illető terveikről az Új Kelet terjesztésével kapcsolatban. Elmondták, hogy az említett változá­sok sokat javítottak az újság formavilá­gán és tartalmán, valamint csökkentett, kéthavonkénti megjelenésének anyagi hátterű okait ismertették a közönség­gel. Felhívták a figyelmet arra is, hogy új olvasótábor van kialakulóban, mert sok fiatal is bekapcsolódik a szerkesz­tésbe.* BENEDEK ISTVÁN GÁBOR író-újság­író, sok regény és novella szerzője iro­dalmi estjén Sáfrán István újságíró­val beszélgetett könyveiről, életéről. Most legújabb novellagyűjteményével, an­nak témáival ismerkedhettünk meg, s közben bepillantást nyerhettünk az író magánéletébe is. (A beszélgetésről részletesebben bal oldali cikkünkben számolunk be.) * A netanjai Löw Immánuel páholy 2016-17-es évada május 23-án lezárult, a páholy az őszi ünnepek után kezdi újra működését. Előadásaikra, esemé­nyeikre örömmel várnak mindenkit. Egervári Vera HÉBER NYELVOKTATÁS m­ag D'Tait?­in­ Betűírástól - újságolvasásig Egyéni módszerrel (Skype-on is) HALMOS LÁSZLÓ 052-3260834 samsono@netvision.net.il 2017. MÁJUS-JÚNIUS

Next