Új Kelet, 2017 (98. évfolyam, 20643-20648. szám)

2017-08-01 / 20646. szám

O­rbán Viktor miniszterelnök meghí­vására július 18-19-én Budapestre látogat Benjamin Netanjahu. A lá­togatás előszeleként vita bontakozott ki az izraeli sajtóban arról, hogy Netanjahu egy­általán ellátogasson-e Budapestre. Ez azért vetődhetett fel főleg a baloldali médiumok­ban, mert a magyar miniszterelnök a Kle­­belsberg-kastély felújítása kapcsán mondott beszédében röviden említést tett Horthy ál­lamfői tevékenységének pozitív időszakáról. Majd legutóbb az ún. Soros-plakátok kap­csán fogalmazódott meg bírálat a magyar kormánnyal szemben, Írásomnak terjedelmi okok miatt nem célja ebbe a vitába belemenni, az érveket ugyanis az izraeli olvasók megismerhették. Hangsúlyozni szeretném ugyanakkor, hogy a látogatásnak történelmi jelentőséget köl­csönöz az a tény, hogy 1989, a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele óta izraeli minisz­terelnök hivatalos látogatáson nem járt Ma­gyarországon (Izrael korábbi köztársasági elnöke, Moshe Katzav igen). A látogatással a magyar-izraeli kapcsolatok megítélésem szerint egy új korszakba léphetnek, ezért po­litikai értelemben áttörést hozhat. Ez a tétje szerintem a júliusra időzített látogatásnak. A kétnapos program első napján kétol­dalú találkozókra kerül sor, amelynek során Orbán Viktor négyszemközti találkozón is fogadja a Parlamentben lévő dolgozószo­bájában az izraeli miniszterelnököt. Orbán Viktor és Netanjahu jó személyes kapcsola­tot ápolnak egymással, telefonon is többször egyeztettek már. De ilyen jellegű hivatalos találkozójuk még nem volt, annak ellenére, hogy mind a két miniszterelnök több ciklus óta tölti be pozícióját. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok is terítéken lesznek, különös te­kintettel az energiaügyi, a vízügyi, a hadipari és a vezető nélküli járműipar területén tör­ténő együttműködésre. Üzletemberek szá­mára fórumot is szerveznek a Ritz Carlton Hotelben, amelyen mind az izraeli, mind a magyar miniszterelnök felszólal.Magyar­­ország azon országok közé tartozik, amely nem hogy bojkottálja Izraelt, hanem platfor­mot kínál bemutatkozásra. Októberben Iz­rael lesz a díszvendége az Art Market Buda­pestnek, amely Közép-Európa legnagyobb kortárs művészeti fesztiválja. Napirendre kívánjuk venni a csati magyar ajkú zsidóság múzeumának a költözését is, melyet mind­két kormányzat támogatna. A kétnapos látogatás második napján a V4 országok csúcstalálkozójára is sor kerül, Lengyelország, Csehország és Szlovákia mi­niszterelnökeinek a részvételével. Ennek is komoly jelentősége lesz, hiszen az EU négy tagja közösen tárgyal majd Izrael miniszter­elnökével. Mivel július 1-jétől Magyarország vette át a V4 soros elnökségét, ezért kerül sor erre a találkozóra is Budapesten. Az EU-n belül egyedüli formális csoport­ként létező V4 országok többször is közö­sen egyeztetett állásponttal léptek fel saját érdekeik képviseletében, ahogy tették azt legutóbb az illegális migráció, a kötelező migránskvóták elosztásának ügyében is, ki­fejezték a kritikájukat Brüsszellel szemben. A V4 országok Izraelt nemzetközi fóru­mokon, így az ENSZ-ben és az Európai Unió­ban is támogatják. Megvitatják a világpolitika fontosabb kérdéseit­, plenáris ülésen tárgyal­nak majd többek között az EU jövőjéről, benne Izrael és az EU kapcsolatáról is. Szó­ba kerül az Európát sújtó terrorizmus és az illegális migráció is. Áttekintik a közel-keleti konfliktusokat, köztük az Irán okozta fenye­getettséget is. Téma lesz az új amerikai ad­minisztrációhoz való viszony, Törökország és az EU kapcsolata. Közös nyilatkozatot is kiadnak majd. A budapesti látogatás részét képezi annak a diplomáciai offenzívának, amelynek során Netanjahu afrikai országok vezetőivel is ta­lálkozott, hogy támogatást szerezzen Izra­elnek az országot elítélő ENSZ-határozatok szavazása során. ■ Nagy Andor izraeli magyar nagykövet Magyarországról szeretettel NAGY ANDOR NAGYKÖVET A MINISZTERELNÖKÖK TALÁLKOZÓJA ELŐTT FOTÓ: MEDIAKLIKK.HU 2017. AUGUSZTUS Egyenes gerinccel­­ büszke zsidókként HEISLER ANDRÁS MAZSIHISZ ELNÖK KÖSZÖNTŐJE NETANJAHU ÉS ORBÁN HITKÖZSÉGI LÁTOGATÁSÁN Tisztelt Benjamin Netanjahu Miniszterelnök úr, Orbán Viktor Miniszterelnök úr, Excel­­lenciás hölgyek és urak, Főpolgármester úr, Rabbi Urak, Elnök Urak, Kedves Vendégeink! A magyarországi zsidóság történetében a mai az első alkalom, amikor egyszerre két miniszterelnököt lát vendégül a magyar zsi­dó közösség. Az eseményről ezért már most elmondhatjuk: történelmi. S egy történel­mi eseménynek történelmi helyszínként a Goldmark terem ad otthont. A Goldmark terem, ahol 1939-1944 között működött az úgynevezett „Művészakció". Ebben az időben ugyanis a Horthy-korszak zsidótörvényei mi­att zsidó emberek, zsidó származású magyar színészek máshol nem, csak itt, ezen a pódiu­mon léphettek fel. Köszöntőmben a két, földrajzilag távoli ország közötti legerősebb hídról, a magyar­országi zsidóság összekötő szerepéről fogok beszélni. Múltunk és jövőnk összeköt bennünket, ahogyan Magyarország és Izrael szeretete is. Történelmünk itt van a teremben, hiszen itt ül köztünk közösségünk néhány megbecsült tagja, olyanok, akikkel megtörtént az elmond­hatatlan, akik elszenvedői voltak a mindent elsöprő gyűlöletnek. Velünk hallgatják majd a magyar és a zsidó állam vezetőjének szavait. Miniszterelnök Urak! Önök mögött ott ül a 92 éves édesanyám is, aki 45-ben Auschwitzból jött haza. És itt van velünk a jövő generációja is. Azok, akik rendszeresen látogatnak Izraelbe, dolgoznak, vagy tanulnak az ottani egyete­meken. Ők azok, akik a két ország kapcsolatát majd továbbfejlesztik. Túlélőink és a fiatalok: ők a mi hídjaink korok és országok között. Herzl Tivadar szülőhelye, Magyaror­szág, megbízható partnere Izraelnek. Az izraeli gazdaság fejlődésére veszélyes bojkottmozgalmak ellen a magyar kormány állt ki elsőként Európában a vitatott területek­ről érkező áruk külön megjelölésének elutasí­tásával. A magyar kormány, kérésünkre, egy­értelművé tette: a vallásszabadság részének tekinti a zsidó vallás alapjait jelentő körülme­télés és a kóser vágás jogát, miközben az Eu­rópai Unió több országában ezt megkérdője­lezik. Együttműködésünk sikeres az oktatás területén is. De a tegnapi tárgyalások szerint a két ország kulturális, gazdasági kooperációja is kiváló. A legutóbbi Zsidó Közösségi Kerek­asztal ülésén kértem, Magyarország ismerje el Izrael fővárosaként a három monoteista világvallásnak otthont adó Jeruzsálemet. Mi reménykedünk... Közép-Európa legnagyobb zsidó közös­sége mindig segítette, és a jövőben is segí­teni fogja Magyarország és Izrael barátságát. Jók a magyar-izraeli kapcsolatok. De közben mindig vannak a közösségünk életét zava­ró jelenségek, melyekről őszintén szeretnék szólni. Mert Magyarország felemás módon nézett szembe a holokauszt folyamatával, az akkori hatóságok, a kormány és a kormány­zó felelősségével, mint ahogy 72 évvel a II. világháború után sem zárult még le mara­déktalanul a zsidó kárpótlás, s megoldatlan az egyházakat ért jogsérelmek orvoslása is, ami segíthetne visszaállítani hazánkban az egyházak független működését. Napjainkban Magyarországon el lehetett indítani egy olyan totális propagandakam­pányt, amelynek nyelvi és képi eszköztára bennünk, zsidókban rossz emlékeket keltett. Lehet vitatni a kampány szándékait, de szá­momra egy dolog miatt vált biztosan elfo­gadhatatlanná: a zsidók Magyarországon el­kezdtek félni. S ez olyan jelenség, ami mellett felelős zsidó vezető nem mehet el szótlanul. De felelős kormányfő sem. Annak örülünk, ha magyar állampolgárok­ként a magyar kormány meg kíván védeni bennünket, de a leghatásosabb védelmet a gyűlöletmentes magyar társadalomban lát­juk. Arra kérem Magyarország miniszterel­nökét, segítse Magyarországot olyan közös­séggé tenni, ahol az erőt egymás értékeinek tisztelete jelenti. Tisztelt Miniszterelnök urak! Kedves Ven­dégeink! Mi egy olyan országban akarunk büszke, magyar zsidók lenni, ahol senkinek az arcmásán nem éktelenkedhetnek „büdös zsidó" feliratok. A magyarországi zsidók több­sége a jövőben is itt akar élni, itt, a Kárpátok ölelésében, de félelem nélkül. Történelmünk, kultúránk, a számunkra mindennél szebb nyelvünk ideköt bennünket. Tisztelt Netanjahu Miniszterelnök úr! Fájdalmasan érinti közösségünket, amikor Izraelben a diaszpórái zsidóság vallási elisme­rését szűkíteni akarják. Közösségünk túlélte a holokausztot, a vallásellenes kommunista rendszer alatt is hű maradt gyökereihez - és mi ne számítanánk eléggé zsidónak? A ma­gyar zsidóság abszolút többségét jelentő neológia betöréseit, brit­ miláit, esküvőit (akár mindnyájunkét), bármiféle rabbinikus dönt­vényeit lehet semmibe venni? Mi, akiket Eu­rópában „lebüdöszsidóznak", mi, akik feltétel nélkül támogatjuk a zsidó állam törekvéseit, mi, akik Izraellel álmodunk, miért nem lehe­tünk elég jó zsidók Izraelnek? Az izraeli Külügyminisztérium értékelése a magyar plakátkampányról pedig hideg zu­hanyként érte közösségünket. A nagykövet úr kiállását követően ez a nyilatkozat fájdal­makat okozott, sokan úgy érezték, cserben­hagytak bennünket. S mi most nem a múlt­ról, hanem közösségünk jövőjéről beszélünk. A jövőbe vetett hit reményéről, a két ország kapcsolatait mindenkor katalizáló zsidó kö­zösség megbecsüléséről. Netanjahu Minisz­terelnök Úr! Tisztelettel arra kérem, segítse elő a diaszpóra nagyobb megbecsülését. Csak erős diaszpóra képes Izraelnek segíteni, s mi, magyar zsidók, segíteni akarunk. Miniszterelnök Urak! Mi büszke zsidók­ként kívánunk élni, mi felelős magyar ál­lampolgároknak valljuk magunkat, ezért nem hagyhatjuk szó nélkül, ha napi politikai érdekek értékeinket megpróbálják felülírni. Mi, magyarországi zsidók támogatjuk Izra­elt! Mi, magyarországi zsidók segítjük a ma­gyar kormányt minden olyan törekvésében, amelyek értékeinkkel összeegyeztethetőek. Támogattuk Magyarország IHRA elnökségét, megvédtük a kormányt, mikor oktalan táma­dás érte nemzetközi zsidó szervezet részéről, boldogan dolgozunk társadalomépítő pro­jektekben, országszerte teszünk a társadalmi kohézióért. Úgy érezzük, a magyar kormány­fő által igényelt „kis segítséget" közösségünk amikor csak lehet, megadta, és a jövőben is meg kívánja adni. Miniszterelnök urak! Még a kommunista rendszerben is az egyedülálló, idén 140 éves Rabbiképző­­ Zsidó Egyetemről kerültek ki a hazai és a visegrádi országok rabbijai. Közös érdekünk ezt a patinás intézményt regionális tudásközponttá fejleszteni, ahol a magyar és izraeli akadémiai világ együtt alkothat értéke­ket. Legfontosabb feladatunk tradícióink meg­őrzése, az oktatás, a nevelés és az értékte­remtés. Látszólag minden rendben van. So­kan zsidó reneszánszról beszélnek. Valójában iszonyatos küzdelmet folytatunk, de nem a kormánnyal, nem a népvándorlással, még csak nem is az antiszemitákkal, hanem az asszimilációval. Hosszabb távon a kérdés az, gyermekeink, vagy unokáink vajon zsidók­ként fognak-e élni. Pozitív zsidó közösségi önképre vágyunk, amelynek része a zsidó öntudat és az erős Izrael. Meggyőződésünk, hogy Magyarországnak és Izrael Államának is elemi érdeke, hogy a magyar diaszpóra zsi­dóságát ne ossza meg, ne idegenítse el ma­gától, és megadjon minden segítséget ahhoz, hogy közösségeinket építve megélhessük és továbbvihessük őseink magyar és zsidó tra­dícióit. A hidakat országaink között tovább kell építeni! S ha a hídon akadályokat találunk, közös felelősségünk, Miniszterelnök Urak, hogy azokat egymásra figyelve, párbeszéd­del, higgadt elemzéssel, a valódi okok őszinte feltárásával, s ne a problémák erővel történő lesöprésével szüntessük meg. Tisztelt Miniszterelnök Urak! Ehhez kérem az Önök és az Örökkévaló segítségét! ■ Forrás: Heisler András Mazsihisz elnök Facebook-oldala ÚJKELET

Next