Új Kelet, 2017 (98. évfolyam, 20643-20648. szám)
2017-08-01 / 20646. szám
Orbán Viktor miniszterelnök meghívására július 18-19-én Budapestre látogat Benjamin Netanjahu. A látogatás előszeleként vita bontakozott ki az izraeli sajtóban arról, hogy Netanjahu egyáltalán ellátogasson-e Budapestre. Ez azért vetődhetett fel főleg a baloldali médiumokban, mert a magyar miniszterelnök a Klebelsberg-kastély felújítása kapcsán mondott beszédében röviden említést tett Horthy államfői tevékenységének pozitív időszakáról. Majd legutóbb az ún. Soros-plakátok kapcsán fogalmazódott meg bírálat a magyar kormánnyal szemben, Írásomnak terjedelmi okok miatt nem célja ebbe a vitába belemenni, az érveket ugyanis az izraeli olvasók megismerhették. Hangsúlyozni szeretném ugyanakkor, hogy a látogatásnak történelmi jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy 1989, a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele óta izraeli miniszterelnök hivatalos látogatáson nem járt Magyarországon (Izrael korábbi köztársasági elnöke, Moshe Katzav igen). A látogatással a magyar-izraeli kapcsolatok megítélésem szerint egy új korszakba léphetnek, ezért politikai értelemben áttörést hozhat. Ez a tétje szerintem a júliusra időzített látogatásnak. A kétnapos program első napján kétoldalú találkozókra kerül sor, amelynek során Orbán Viktor négyszemközti találkozón is fogadja a Parlamentben lévő dolgozószobájában az izraeli miniszterelnököt. Orbán Viktor és Netanjahu jó személyes kapcsolatot ápolnak egymással, telefonon is többször egyeztettek már. De ilyen jellegű hivatalos találkozójuk még nem volt, annak ellenére, hogy mind a két miniszterelnök több ciklus óta tölti be pozícióját. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok is terítéken lesznek, különös tekintettel az energiaügyi, a vízügyi, a hadipari és a vezető nélküli járműipar területén történő együttműködésre. Üzletemberek számára fórumot is szerveznek a Ritz Carlton Hotelben, amelyen mind az izraeli, mind a magyar miniszterelnök felszólal.Magyarország azon országok közé tartozik, amely nem hogy bojkottálja Izraelt, hanem platformot kínál bemutatkozásra. Októberben Izrael lesz a díszvendége az Art Market Budapestnek, amely Közép-Európa legnagyobb kortárs művészeti fesztiválja. Napirendre kívánjuk venni a csati magyar ajkú zsidóság múzeumának a költözését is, melyet mindkét kormányzat támogatna. A kétnapos látogatás második napján a V4 országok csúcstalálkozójára is sor kerül, Lengyelország, Csehország és Szlovákia miniszterelnökeinek a részvételével. Ennek is komoly jelentősége lesz, hiszen az EU négy tagja közösen tárgyal majd Izrael miniszterelnökével. Mivel július 1-jétől Magyarország vette át a V4 soros elnökségét, ezért kerül sor erre a találkozóra is Budapesten. Az EU-n belül egyedüli formális csoportként létező V4 országok többször is közösen egyeztetett állásponttal léptek fel saját érdekeik képviseletében, ahogy tették azt legutóbb az illegális migráció, a kötelező migránskvóták elosztásának ügyében is, kifejezték a kritikájukat Brüsszellel szemben. A V4 országok Izraelt nemzetközi fórumokon, így az ENSZ-ben és az Európai Unióban is támogatják. Megvitatják a világpolitika fontosabb kérdéseit, plenáris ülésen tárgyalnak majd többek között az EU jövőjéről, benne Izrael és az EU kapcsolatáról is. Szóba kerül az Európát sújtó terrorizmus és az illegális migráció is. Áttekintik a közel-keleti konfliktusokat, köztük az Irán okozta fenyegetettséget is. Téma lesz az új amerikai adminisztrációhoz való viszony, Törökország és az EU kapcsolata. Közös nyilatkozatot is kiadnak majd. A budapesti látogatás részét képezi annak a diplomáciai offenzívának, amelynek során Netanjahu afrikai országok vezetőivel is találkozott, hogy támogatást szerezzen Izraelnek az országot elítélő ENSZ-határozatok szavazása során. ■ Nagy Andor izraeli magyar nagykövet Magyarországról szeretettel NAGY ANDOR NAGYKÖVET A MINISZTERELNÖKÖK TALÁLKOZÓJA ELŐTT FOTÓ: MEDIAKLIKK.HU 2017. AUGUSZTUS Egyenes gerinccel büszke zsidókként HEISLER ANDRÁS MAZSIHISZ ELNÖK KÖSZÖNTŐJE NETANJAHU ÉS ORBÁN HITKÖZSÉGI LÁTOGATÁSÁN Tisztelt Benjamin Netanjahu Miniszterelnök úr, Orbán Viktor Miniszterelnök úr, Excellenciás hölgyek és urak, Főpolgármester úr, Rabbi Urak, Elnök Urak, Kedves Vendégeink! A magyarországi zsidóság történetében a mai az első alkalom, amikor egyszerre két miniszterelnököt lát vendégül a magyar zsidó közösség. Az eseményről ezért már most elmondhatjuk: történelmi. S egy történelmi eseménynek történelmi helyszínként a Goldmark terem ad otthont. A Goldmark terem, ahol 1939-1944 között működött az úgynevezett „Művészakció". Ebben az időben ugyanis a Horthy-korszak zsidótörvényei miatt zsidó emberek, zsidó származású magyar színészek máshol nem, csak itt, ezen a pódiumon léphettek fel. Köszöntőmben a két, földrajzilag távoli ország közötti legerősebb hídról, a magyarországi zsidóság összekötő szerepéről fogok beszélni. Múltunk és jövőnk összeköt bennünket, ahogyan Magyarország és Izrael szeretete is. Történelmünk itt van a teremben, hiszen itt ül köztünk közösségünk néhány megbecsült tagja, olyanok, akikkel megtörtént az elmondhatatlan, akik elszenvedői voltak a mindent elsöprő gyűlöletnek. Velünk hallgatják majd a magyar és a zsidó állam vezetőjének szavait. Miniszterelnök Urak! Önök mögött ott ül a 92 éves édesanyám is, aki 45-ben Auschwitzból jött haza. És itt van velünk a jövő generációja is. Azok, akik rendszeresen látogatnak Izraelbe, dolgoznak, vagy tanulnak az ottani egyetemeken. Ők azok, akik a két ország kapcsolatát majd továbbfejlesztik. Túlélőink és a fiatalok: ők a mi hídjaink korok és országok között. Herzl Tivadar szülőhelye, Magyarország, megbízható partnere Izraelnek. Az izraeli gazdaság fejlődésére veszélyes bojkottmozgalmak ellen a magyar kormány állt ki elsőként Európában a vitatott területekről érkező áruk külön megjelölésének elutasításával. A magyar kormány, kérésünkre, egyértelművé tette: a vallásszabadság részének tekinti a zsidó vallás alapjait jelentő körülmetélés és a kóser vágás jogát, miközben az Európai Unió több országában ezt megkérdőjelezik. Együttműködésünk sikeres az oktatás területén is. De a tegnapi tárgyalások szerint a két ország kulturális, gazdasági kooperációja is kiváló. A legutóbbi Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén kértem, Magyarország ismerje el Izrael fővárosaként a három monoteista világvallásnak otthont adó Jeruzsálemet. Mi reménykedünk... Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége mindig segítette, és a jövőben is segíteni fogja Magyarország és Izrael barátságát. Jók a magyar-izraeli kapcsolatok. De közben mindig vannak a közösségünk életét zavaró jelenségek, melyekről őszintén szeretnék szólni. Mert Magyarország felemás módon nézett szembe a holokauszt folyamatával, az akkori hatóságok, a kormány és a kormányzó felelősségével, mint ahogy 72 évvel a II. világháború után sem zárult még le maradéktalanul a zsidó kárpótlás, s megoldatlan az egyházakat ért jogsérelmek orvoslása is, ami segíthetne visszaállítani hazánkban az egyházak független működését. Napjainkban Magyarországon el lehetett indítani egy olyan totális propagandakampányt, amelynek nyelvi és képi eszköztára bennünk, zsidókban rossz emlékeket keltett. Lehet vitatni a kampány szándékait, de számomra egy dolog miatt vált biztosan elfogadhatatlanná: a zsidók Magyarországon elkezdtek félni. S ez olyan jelenség, ami mellett felelős zsidó vezető nem mehet el szótlanul. De felelős kormányfő sem. Annak örülünk, ha magyar állampolgárokként a magyar kormány meg kíván védeni bennünket, de a leghatásosabb védelmet a gyűlöletmentes magyar társadalomban látjuk. Arra kérem Magyarország miniszterelnökét, segítse Magyarországot olyan közösséggé tenni, ahol az erőt egymás értékeinek tisztelete jelenti. Tisztelt Miniszterelnök urak! Kedves Vendégeink! Mi egy olyan országban akarunk büszke, magyar zsidók lenni, ahol senkinek az arcmásán nem éktelenkedhetnek „büdös zsidó" feliratok. A magyarországi zsidók többsége a jövőben is itt akar élni, itt, a Kárpátok ölelésében, de félelem nélkül. Történelmünk, kultúránk, a számunkra mindennél szebb nyelvünk ideköt bennünket. Tisztelt Netanjahu Miniszterelnök úr! Fájdalmasan érinti közösségünket, amikor Izraelben a diaszpórái zsidóság vallási elismerését szűkíteni akarják. Közösségünk túlélte a holokausztot, a vallásellenes kommunista rendszer alatt is hű maradt gyökereihez - és mi ne számítanánk eléggé zsidónak? A magyar zsidóság abszolút többségét jelentő neológia betöréseit, brit miláit, esküvőit (akár mindnyájunkét), bármiféle rabbinikus döntvényeit lehet semmibe venni? Mi, akiket Európában „lebüdöszsidóznak", mi, akik feltétel nélkül támogatjuk a zsidó állam törekvéseit, mi, akik Izraellel álmodunk, miért nem lehetünk elég jó zsidók Izraelnek? Az izraeli Külügyminisztérium értékelése a magyar plakátkampányról pedig hideg zuhanyként érte közösségünket. A nagykövet úr kiállását követően ez a nyilatkozat fájdalmakat okozott, sokan úgy érezték, cserbenhagytak bennünket. S mi most nem a múltról, hanem közösségünk jövőjéről beszélünk. A jövőbe vetett hit reményéről, a két ország kapcsolatait mindenkor katalizáló zsidó közösség megbecsüléséről. Netanjahu Miniszterelnök Úr! Tisztelettel arra kérem, segítse elő a diaszpóra nagyobb megbecsülését. Csak erős diaszpóra képes Izraelnek segíteni, s mi, magyar zsidók, segíteni akarunk. Miniszterelnök Urak! Mi büszke zsidókként kívánunk élni, mi felelős magyar állampolgároknak valljuk magunkat, ezért nem hagyhatjuk szó nélkül, ha napi politikai érdekek értékeinket megpróbálják felülírni. Mi, magyarországi zsidók támogatjuk Izraelt! Mi, magyarországi zsidók segítjük a magyar kormányt minden olyan törekvésében, amelyek értékeinkkel összeegyeztethetőek. Támogattuk Magyarország IHRA elnökségét, megvédtük a kormányt, mikor oktalan támadás érte nemzetközi zsidó szervezet részéről, boldogan dolgozunk társadalomépítő projektekben, országszerte teszünk a társadalmi kohézióért. Úgy érezzük, a magyar kormányfő által igényelt „kis segítséget" közösségünk amikor csak lehet, megadta, és a jövőben is meg kívánja adni. Miniszterelnök urak! Még a kommunista rendszerben is az egyedülálló, idén 140 éves Rabbiképző Zsidó Egyetemről kerültek ki a hazai és a visegrádi országok rabbijai. Közös érdekünk ezt a patinás intézményt regionális tudásközponttá fejleszteni, ahol a magyar és izraeli akadémiai világ együtt alkothat értékeket. Legfontosabb feladatunk tradícióink megőrzése, az oktatás, a nevelés és az értékteremtés. Látszólag minden rendben van. Sokan zsidó reneszánszról beszélnek. Valójában iszonyatos küzdelmet folytatunk, de nem a kormánnyal, nem a népvándorlással, még csak nem is az antiszemitákkal, hanem az asszimilációval. Hosszabb távon a kérdés az, gyermekeink, vagy unokáink vajon zsidókként fognak-e élni. Pozitív zsidó közösségi önképre vágyunk, amelynek része a zsidó öntudat és az erős Izrael. Meggyőződésünk, hogy Magyarországnak és Izrael Államának is elemi érdeke, hogy a magyar diaszpóra zsidóságát ne ossza meg, ne idegenítse el magától, és megadjon minden segítséget ahhoz, hogy közösségeinket építve megélhessük és továbbvihessük őseink magyar és zsidó tradícióit. A hidakat országaink között tovább kell építeni! S ha a hídon akadályokat találunk, közös felelősségünk, Miniszterelnök Urak, hogy azokat egymásra figyelve, párbeszéddel, higgadt elemzéssel, a valódi okok őszinte feltárásával, s ne a problémák erővel történő lesöprésével szüntessük meg. Tisztelt Miniszterelnök Urak! Ehhez kérem az Önök és az Örökkévaló segítségét! ■ Forrás: Heisler András Mazsihisz elnök Facebook-oldala ÚJKELET