Új Kelet, 2017 (98. évfolyam, 20643-20648. szám)

2017-08-01 / 20646. szám

• • • • Surányi J. András • • • • P­edig hát itt van ez a nyár is, mely­ben benne vagyunk nyakig, mégis nehéz minden elemében tudomá­nyosan értelmeznünk. A hermeneutikát, a megértés, magyarázás és értelmezés művészetét segítségül híva és igyekezve nem túl nyakatekerten fogalmazni, meg­állapíthatjuk, hogy a nyár egy szerfelett meleg dolog, sokkal melegebb a télnél, de a tavasz és az ősz is elmarad tőle hőség ügyében. Más síkok is vannak persze: „A nyár he­ves s a­kasza egyenes" - ezt Ady Endre állította, kétséget sem hagyva a vesze­delmes és vészterhes üzenet politikai mivoltáról. Igaza volt, de Magyarország és lakossága szabadságra megy nyáron, tavasszal vagy ősszel hajlik csupán sza­vazni, választani vagy forradalmakban részt venni. Nyáron csak nyavalyog, iz­zad, nyaral, vagy alázatosan kiszolgálja a hatalmat és a nyaralókat, pénzt gyújt a következő télre. Az országgyűlés és a benne a nem­zetért dolgozó „nép napszámosai" is el­mennek ilyenkor nyaralni, hiszen mikor is adnák ki az összekuporgatott nap­számot? Megtették, amit lehetett, még a nyár által képviselt meleg beköszönte előtt, kitették a plakátokat is idejében, hogy még a nyaralás előtt megtudhassa minden magyar állampolgár, ki és kik az ellenség, aki és akik nehogy a végén ne­vessen, nevessenek. Soros György persze csak véletlen zsidó, szabadkőműves, spe­kuláns, gyilkos, magyargyűlölő és fajának non plus ultrája. Nem zavartatva magát nyártól, hőtől, háttérhatalma dolgozik, és szorítja kifele továbbra is energikusan a Kárpát-hazából a derék jászokat, kunokat, uzokat, besenyőket, poncichtereket, a fo­cistákat és dicsőséges úszóinkat. A nyár működik, a hőségben a polgár táguló pó­rusai mindent beszívnak, és lassan rögzül az üzenet is, miszerint a jövő tavaszi vá­lasztás tétje, hogy „vagy mi, vagy a Soros és az övéi". Melegebb-e a nyár, mint lenni szokott, s ha igen, áltanos fölmelegedés-e ez, és a végén a zsidók nevetnek-e? Nyilván igen, hiszen nyilvánvalóan több kólát, Bambit és áru­kot tudnak eladni, de az illuminátusok fürdőgatya- és napolajfor­galma is szépen nő. Tegyük viszont félre az oktalan viccelődést, amire pont azok nem vevők, akiknek szól. Természetesen kell valójában a legmelegebb évszakot bemutatni, talán a folklór felől megkö­zelítve. Kicsit persze zavarban vagyok... A tavasz mindent visz,­­ a ravasz, a kikelet, a mondókák, a nyuszik, hímes tojások, maceszok, pogromok ésatöbbik. A tél sem különb, kiemelve csupán a Miko­­lást, a rémszarvast, a hanukát, a sorosista karácsont, a farsangot és no persze a medvét, aki halálpontosan be tudja lőni február elején, hogy meddig tart még a tél, és hogy az ugyanebben az ügyben eljáró busók mennyire legyenek követe­lődzők. Na de az ősz is ilyen, Mária-ün­­nepek, jóm kipur, rajs hasonó, szakesz, a későszüretről és az iskolakezdésről nem megfeledkezve. Állítom, a nyár valahogyan nincs előre kitalálva, sőt azt sem zárom ki, hogy van ebben valami nagy isteni szándék is... A nyár egy nagy, meleg gumiszoba, ekkor szabad kreatív kimenőt kap az ember, érezze úgy, hogy ő a főnök. Kekeckedhet behúzott hassal a strandon, kacérkodhat a büfénél egy erősebb kávé reményében, de eljátszhatja a lezser, nagyvonalú, élni tudó jófejet is, aki zokszó nélkül fizeti ki az ezrest a műfajttal megszórt lángosért. A kopasz homlokra tolt napszemüveggel hunyorogni a napba, felhajtott gallérral, azt is csak nyáron lehet, de ezek mind amolyan adódó, kiegészítő, kicserélhető elemek. Az állandóságot, a fix levert cö­löpöket keressék, ha megismerni és szak­szerűen használni akarják ezt a speciális évszakot. Nézzenek a fridzsider aljába, az itt szerényen meghúzódó sördobo­zok képezhetik a hiányzó elemet ebben az ördögi képletben. Nevessenek Önök a végén! ■ Elég meleg-e a nyár? A legújabb kor legutolsó évei annyi nagy horderejű felfedezéssel, innováci­óval és más, a haladás szinonimáival egyenlő jelenséggel gazdagították az emberiséget, hogy szinte kizárt valamennyiről tudni, mi több azt még meg is érteni. Impresszum Főszerkesztő: Vadász Éva • Social media: Steiner Kristóf • Olvasószerkesztő: Kanicsár Ádám András • Korrektor: Sebő Anna • Művészeti vezető, tördelő-grafikus: Dániel Zsófia • Képszerkesztő: Salamon Sára • Szerzőink: Arje Singer, Avi Ben Giora, Balázs Ibi, Borgula András, Halmos Sándor, Korányi Eszter, Korolovszky Anna, Kristóf Juli, Krasznai Éva, Ligeti Zsuzsa, Markovits Mária, Dr. Nagy Andor, Oren Zsuzsa, Pettik Ágnes, Dr. Politzer Maymon Krisztina, Radmila Markovic, Róna Éva, Sivan Brush, Schnapp Lea, Simmel Ádám, Surányi J. András, Szalai Viktor, Uri Asaf,­­ Kulcsár Ildikó, Weisz-Liev Edit • Email: ujkelet@gmail.com • Új Kelet online: ujkelet.online • Ára: 21 sékel, Ellátón: 18,50 sékel • Az Új Kelet újságot 1918-ban Kolozsváron Chaim Weisburg alapította • Felelős kiadó: Steiner Kristóf, Salamon Sára, Vadász Éva • Hirdetés: +972-54-472-7472 • Információ a terjesztésről: +972-50-528-8982 • Nyomdai kivitelezés: Hadiusz Hediadas Kft. • A szerkesztőség nem felel a hirdetések tartalmáért. A kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. 2017. AUGUSZTUS Heisler András Izraelben VADÁSZ ÉVA VILLÁMINTERJÚJA AZ IZRAELI-MAGYAR KAPCSOLATOKRÓL Csalódottnak érzi magát? Értem a kérdést, valóban nagyon csa­lódottak voltunk, amikor kijött az izraeli külügyminisztérium Amrani nagykövetet módosító állásfoglalása. Az egész magyar­országi zsidóság csalódott volt. Lehetősé­gem adódott itt Izraelben a Miniszterelnöki Hivatalban, Jeruzsálemben, nagyon ma­gas szinten beszélni az illetékesekkel. Ezt teljesen őszintén elmondtam nekik. Mivel magyarázták a változást a két közlemény között? Magáról a beszélgetésről nem sze­retnék nyilatkozni, mert bizalmas lég­körben zajlott. A miniszterelnök vezető politikai tanácsadójával beszélgettem. Nagyon őszintén feltártam a gondjainkat, nem udvarias protokoll-beszélgetés volt. Mindemellett és függetlenül a beszélge­téstől fontosnak tartom kijelenteni, hogy politikailag láthatóan fontos Izraelnek is a budapesti Netanjahu-Orbán találkozó. Izraelnek a Visegrádi Négyek, mint euró­pai uniós országok támogatása miatt, Ma­gyarországnak pedig a politikai legitimitás emelése miatt fontos. Egyrészt magyar ál­lampolgárként, másrészt zsidó emberként várjuk a találkozót. Milyen utóhatást remél a jeruzsálemi találkozótól? A beszélgetés jó volt, remélem, hogy a hatása az elkövetkező napokban érzékel­hető lesz. Mit gondol, ezek után nem lesz több akár félreértésekre okot adó, antiszemi­taként (is) értelmezhető plakátkampány? Antiszemita plakátkampány nem lesz, minden más lesz, mert bonyolult az élet, nem várok semmi véglegeset. Ez a plakát­kampány rossz irány volt, mi ennek han­got adtunk mikor igyekeztem egyenesen fordulni a miniszterelnök felé. Hamar vá­laszolt nekem levelében. Mi a véleménye Orbán Viktor válaszá­ról? Alapvetően az egész válasz a kormány kommunikációjának az elemeit foglalja össze, az utolsó mondat kivételével. Az egy új elem volt, számítana a mi támoga­tásunkra. Kicsit meglepett, hiszen szemé­lyes találkozásunkkor átadtam a minisz­terelnökünknek egy anyagot, amelyben tételesen felsoroltam, hol és mely té­mákban állt ki, vagy támogatta a Mazsi­­hisz közvetlenül - ráadásul hatékonyan - a magyar kormány munkáját. Saját ér­tékeink mentén továbbra is hajlandóak leszünk a támogatásra. A kormányzati „sorosozás" beindítása óta nőtt a magyarországi antiszemitizmus? Ez a kampány aktivizálta a dolgokat. A beindítása óta az antiszemitizmus nö­vekedését érzékeltük, de még nincsenek statisztikai adataink. Sok mindenről be­szélnek vagy vitatkoznak az emberek, de ma számomra nem az a fontos, hogy a kampány milyen szándékkal készült, az sem, hogy Soros Györgyöt szeretjük vagy sem, hanem az a fontos, hogy a zsidók ma félnek Magyarországon, és ezt egy zsidó vezető nem hagyhatja szó nélkül. De Orbán Viktor megígérte, hogy megvédi a zsidókat, nem? Mi erre azt feleljük, az állampolgárok között vannak zsidók is, romák is, melegek is, és mi örülünk, ha Orbán Viktor megvé­di a magyar állampolgárokat, hiszen ez a dolga a mindenkori miniszterelnöknek. Izraelre áttérve, mit gondol a zsidók egymás iránti kölcsönös felelősségválla­lásáról? A diaszpórának rendkívül nagy szük­sége van arra, hogy Izrael védje a diasz­pórát, figyeljen a diaszpórára, erősítse és segítse. Izraelnek erős diaszpórára van szüksége, azoknak büszkeséggel kell mű­ködniük a világban, mert rengeteg segít­séget tudnak adni Izraelnek. Az egy törté­nelmi csoda, hogy a zsidó állam létrejött 2000 év után, és ezt a csodát meg kellene őriznünk mindnyájunknak, a zsidóknak és a barátainknak is, és ehhez szükséges az „arevut hadadit", a talmudi alapérték, mely a kölcsönös felelősségvállalás lényegét fogalmazza meg. A Mazsihisz részéről az Izrael iránti kö­tődés maximálisan létezik, beleértve azt is, hogy a mostani találkozót nemcsak tu­domásul vesszük, de tisztelettel fogadjuk Orbán Viktort és Benjámin Netanjahut a Dohány utcai zsinagógánkban. ■ ÚJKELET

Next