Új Kelet, 2018 (99. évfolyam, 20649-20653. szám)
2018-02-01 / 20649. szám
Kék-fehér energia MUNKÁBA FOGTÁK A HULLÁMOKAT Az izraeli székhelyű Yam Pro nevű megújuló energiával foglalkozó cég olyan technológiát fejlesztett ki, melynek segítségével az óceán hullámainak energiája elektromos árammá alakítható. Nemrégiben szerződést írtak alá Ghánában az indiai központú Shapoorji Pallonji csoporttal, melynek alapján hullámerőművet telepítenek a nyugat-afrikai, tengerparti országban. A Shapoorji Pallonji csoport üzleti konglomerátum, 60 ezer dolgozóval, évi 4,2 milliárd dolláros forgótőkével. A 180 millió dolláros projektet három éven belül fejezik majd be. Az erőmű kezdetben 10 megawatt áramot termel, ezt később 150-re emelik fel. Az izraeli Yam Pro cég forradalmi technológiájának különlegessége abban rejlik, hogy 90 százalékban szárazföldhöz kötött, ezért - ellentétben más, hasonló célkitűzésekkel foglalkozó vállalatok fejlesztéseivel - nem igényel nagyszámú búvárt az eszközök munkába állítása. A cég szakembereinek állítása szerint az így előállított áram kilowattóránként 0,03 dollárba kerül, vagyis olcsóbb lesz, mint a szénből, biomasszából, vízből vagy földgázból származó, a geotermikus, a nukleáris, a szél-, illetve a napenergia. A legnagyobb cégértékesítések 2017 MEGAÜZLETEI Az IVC Research Center legfrissebb adatai szerint jelentősen, 19 százalékkal emelkedett az izraeli cégértékesítések értéke 2017-ben az egy évvel korábbihoz képest. Tőzsdei bevezetés, kivásárlás és egyéb vállalatértékesítési formákban 112 tranzakció zajlott le 23 milliárd dollár értékben - adta hírül a NoCamels. A legnagyobb deal a jeruzsálemi székhelyű Mobileye eladása volt az Intelnek 15,3 milliárd dollárért. Ezt követi a Neuroderm gyógyszercég értékesítése több mint 1 milliárd dollárért a Mitsubishi Tanabe Pharmának. Érdemes még megemlíteni, hogy az Argus Cyber Security kibervédelmi start-upot a Continental német autóipari konszern vásárolta meg 430 millió dollárért. A legtöbb tulajdonos váltás az IT és szoftvercégek (30) területén történt. Őket az internetes (24) és kommunikációs (18) vállalatok követik. Az értékesített cégek 42 százalékát amerikai és kanadai vállalatok vették meg. Huszonnyolc százalékban izraeliek között köttetett meg az üzlet. Az európaiak 13 százalékban, a kínaiak pedig 3 százalékban lettek új tulajdonosok izraeli alapítású vállalatokban. 2 Társadalmi tiltakozás és kneszet-vita MI LESZ A MENEDÉKKÉRŐKKEL? A hatóságok adatai szerint jelenleg mintegy harmincnégyezer afrikai menedékkérő tartózkodik Izraelben. Zömében Eritreából és Szudánból érkeztek, az egyiptomi határkerítés kiépítése, 2013 előtt jutottak be illegálisan az országba. Többnyire tel-avivi vendéglőkben és szállodákban végeznek fizikai munkát. Az izraeli kormány a kerítés felépítése után akciót indított az illegális bevándorlók kitoloncolására, azóta évente átlagosan háromezer-háromszázan távoztak önszántukból Izraelből egy őket befogadni kész afrikai országba, az izraeli hatóságoktól kapott készpénztámogatással a zsebükben. Január végén a Kneszet belügyi bizottságának botrányba fulladó vitájában Ariye Déri belügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány a visszatelepítések ütemének megduplázását vette célba, márciustól havonta legalább hatszáz, egy év alatt pedig hétezer-kétszáz eritreai és szudáni menedékkérőt telepítenének ki Ruandába. A belügyminiszter kijelentette, hogy megállapodás született egy másik afrikai országgal arról, hogy hajlandó befogadni a kitoloncolt, vagyis nem önként távozó menedékkérőket is. „Senkit sem a halálba küldünk, hanem egy biztonságos országba" - hangsúlyozta a bizottsági ülésen Slomo Mór-Joszef, a népesség-nyilvántartó és bevándorlási belügyi osztály vezetője, aki korábban arról beszélt, hogy csak a fiatal, egyedülálló férfiakat telepítik vissza Afrikába, a családokat és gyermekeseket nem. Mór-Joszef a maradék majdani izraeli státuszáról nem nyilatkozott. Előzőleg több száz orvos és egészségügyi vezető nyílt levelet juttatott el Mór-Jószefhez - aki szakmáját tekintve ugyancsak orvos -, amelyben a menedékkérők áttelepítésének leállítására vagy lemondásra szólították fel, mert szerintük a tervbe vett lépések ellentétesek orvosi esküjével. Az orvosok a január közepén kezdődött, izraeli írók - köztük Amosz Oz és A. B. Yehoshua - és neves értelmiségiek által indított tiltakozóhullámhoz csatlakoztak. Ötvenegy iskolaigazgató, négyszázhetven egyetemi és főiskolai oktató, ezerháromszázötven szociális munkás, holokauszttúlélők és szervezeteik is tiltakoztak az afrikaiak áttelepítése ellen, valamint az El Al légitársaság pilótáinak egy csoportja is bejelentette, hogy nem hajlandó a repülőgépeken Afrikába szállítani őket. Jiszrael Katz közlekedésügyi miniszter januárban bejelentette: a Tel- Aviv-Jeruzsálem gyorsvasút március végén elindul. A szerelvények harminc perc alatt, 160 km/h sebességgel szállítják az utasokat, az egyetlen közbenső megálló a loddi Ben Gurion repülőtér alatt lesz. A hosszú évek óta épülő gyorsvasút március 30-án, Pészach előestéjén nyílik meg az utazó közönség előtt, ráadásul az első három hónapban a RávKáv kártyával ingyen vehető igénybe. A gyorsvasút szerelvényei könnyedén küzdik le a tengerparti Tel-Aviv és a tengerszint fölött 800 méterrel fekvő Jeruzsálem közötti szintkülönbséget. Az 57 kilométeres pálya tervezőit alaposan megdolgoztatta a hegyes-völgyes terep. A völgyeken összesen 7 kilométernyi híd ível át, a leghosszabb közülük 1250 méter hosszú és 95 méter magas. A hegyekbe fúrt alagutak hossza összesen 38 kilométer, vagyis a vasút a pálya több mint felén alagútban halad. A jeruzsálemi végállomást a központi autóbuszállomással szemben, a Binjan éj Hauma előtt, 80 méteres mélységben alakították ki. A következő évek terveiben szerepel a föld alatti vasútvonal meghosszabbítása a jeruzsálemi városközpontig, később pedig az Óváros zsidó negyedéig. Az első hetekben olyan tömegekre számítanak, mint amilyenre csak 1967 nyarán volt példa, amikor százezrek jöttek látni a június 7-én felszabadított Óvárost és a Nyugati Falat. Indul a Tel Aviv-Jeruzsálem gyorsvasút MÁRCIUSTÓL HÁROM HÓNAPIG INGYEN ÚJKELET ,a külföldi itthoni HÍREK Azonosítás a DNS alapján KUTATÁS AZ ELTŰNT JEMENI GYEREKEK UTÁN Az Izrael megalakulása utáni első években, 1948 és 1954 között, gyanús körülmények között körülbelül 1500 kisbaba tűnt el, elsősorban jemeniek, de más keleti, sőt askenázi származású csecsemőknek is nyoma veszett a kórházakban, bevándorló táborokban és csecsemőotthonokban. Ezeket a gyermekeket állami segítséggel, szervezetten rabolták el biológiai szüleiktől - állítja az „Elveszett testvéreim nyomában" (2000) című könyv szerzője, Rami Covari ügyvéd, aki a témában a legnagyobb és legdokumentáltabb munkát jegyzi. Állítása szerint a gyerekeket Izraelbe és külföldre adták örökbe, miközben a szüleiknek azt mondták, hogy meghaltak, de a testeket nem adták ki, a hozzátartozók nem kaptak halotti bizonyítvány és azt sem árulták el nekik, hogy hol temették el őket. Bár 2001-ben egy állami vizsgálóbizottság jelentést adott ki, amely szerint a gyermekek többsége valóban meghalt, a hozzátartozók továbbra is kételkednek, és folytatódik a kutatás, többek között a MyHeritage nevű izraeli start-up cég által épített DNS-adatbázis segítségével. Idén újabb fordulóponthoz érkezett a történet. A kneszet a főrabbinátussal egyeztetve törvényjavaslatot fogadott el, amely lehetővé teszi az eltűnt gyermekek családjainak, hogy DNS-azonosítás céljából bírósági jóváhagyást kérjenek sírhelyek megnyitására, ami egyébként vallási okokból tilos lenne. A törvényhozási lépésre azt követően került sor, hogy 400 ezer dokumentum titkosságának feloldása után sok család kezdett eltűnt gyermekének kutatásába. A jemeni gyerekek ügyében történt már exhumálás korábban is, 1996-ban az akkori egészségügyi miniszter, Tzachi Hanegbi engedélyezte Petach Tikván tíz sírhely megnyitását DNS-mintavétel céljából. A témáról bővebben olvashatnak a 6. oldalon található cikkünkben. ujkelet.com 2018. FEBRUÁR