Új Kelet, 2018 (99. évfolyam, 20649-20653. szám)

2018-02-01 / 20649. szám

Kék-fehér energia MUNKÁBA FOGTÁK A HULLÁMOKAT Az izraeli székhelyű Yam Pro nevű meg­újuló energiával foglalkozó cég olyan technológiát fejlesztett ki, melynek se­gítségével az óceán hullámainak ener­giája elektromos árammá alakítható. Nemrégiben szerződést írtak alá Gháná­ban az indiai központú Shapoorji Pallonji csoporttal, melynek alapján hullámerő­­művet telepítenek a nyugat-afrikai, ten­gerparti országban. A Shapoorji Pallonji csoport üzleti konglomerátum, 60 ezer dolgozóval, évi 4,2 milliárd dolláros for­gótőkével. A 180 millió dolláros projektet három éven belül fejezik majd be. Az erőmű kezdetben 10 megawatt áramot termel, ezt később 150-re emelik fel. Az izraeli Yam Pro cég forradalmi technológiájá­nak különlegessége abban rejlik, hogy 90 százalékban szárazföldhöz kötött, ezért - ellentétben más, hasonló célki­tűzésekkel foglalkozó vállalatok fejlesz­téseivel - nem igényel nagyszámú bú­várt az eszközök munkába állítása. A cég szakembereinek állítása szerint az így előállított áram kilowattóránként 0,03 dollárba kerül, vagyis olcsóbb lesz, mint a szénből, biomasszából, vízből vagy földgázból származó, a geotermi­kus, a nukleáris, a szél-, illetve a nap­energia. A legnagyobb cégértékesítések 2017 MEGAÜZLETEI Az IVC Research Center legfrissebb adatai szerint jelentősen, 19 százalékkal emelkedett az izraeli cégértékesítések értéke 2017-ben az egy évvel korábbihoz képest. Tőzsdei bevezetés, kivásárlás és egyéb vállalatértékesítési formákban 112 tranzakció zajlott le 23 milliárd dollár ér­tékben - adta hírül a NoCamels. A legnagyobb deal a jeruzsálemi székhelyű Mobileye eladása volt az In­telnek 15,3 milliárd dollárért. Ezt követi a Neuroderm gyógyszercég értékesítése több mint 1 milliárd dollárért a Mitsubishi Tanabe Pharmának. Érdemes még meg­említeni, hogy az Argus Cyber Security kibervédelmi start-upot a Continental német autóipari konszern vásárolta meg 430 millió dollárért. A legtöbb tulajdonos váltás az IT és szoftvercégek (30) területén történt. Őket az internetes (24) és kommuniká­ciós (18) vállalatok követik. Az értéke­sített cégek 42 százalékát amerikai és kanadai vállalatok vették meg. Huszon­nyolc százalékban izraeliek között köt­tetett meg az üzlet. Az európaiak 13 szá­zalékban, a kínaiak pedig 3 százalékban lettek új tulajdonosok izraeli alapítású vállalatokban. 2 Társadalmi tiltakozás és kneszet-vita MI LESZ A MENEDÉKKÉRŐKKEL? A hatóságok adatai szerint jelenleg mintegy harmincnégyezer afrikai menedékkérő tartózkodik Izrael­ben. Zömében Eritreából és Szudánból érkeztek, az egyiptomi határkerítés ki­építése, 2013 előtt jutottak be illegálisan az országba. Többnyire tel-avivi vendég­lőkben és szállodákban végeznek fizi­kai munkát. Az izraeli kormány a kerítés felépítése után akciót indított az illegális bevándorlók kitoloncolására, azóta éven­te átlagosan háromezer-háromszázan távoztak önszántukból Izraelből egy őket befogadni kész afrikai országba, az izraeli hatóságoktól kapott készpénztámogatás­sal a zsebükben. Január végén a Kneszet belügyi bi­zottságának botrányba fulladó vitájában Ariye Déri belügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány a visszatelepítések ütemének megduplázását vette célba, márciustól havonta legalább hatszáz, egy év alatt pedig hétezer-kétszáz erit­­reai és szudáni menedékkérőt telepíte­nének ki Ruandába. A belügyminiszter kijelentette, hogy megállapodás szü­letett egy másik afrikai országgal arról, hogy hajlandó befogadni a kitoloncolt, vagyis nem önként távozó menedékké­rőket is. „Senkit sem a halálba küldünk, hanem egy biztonságos országba" - hangsúlyoz­ta a bizottsági ülésen Slomo Mór-Joszef, a népesség-nyilvántartó és bevándorlási belügyi osztály vezetője, aki korábban ar­ról beszélt, hogy csak a fiatal, egyedülálló férfiakat telepítik vissza Afrikába, a csalá­dokat és gyermekeseket nem. Mór-Joszef a maradék majdani izraeli státuszáról nem nyilatkozott. Előzőleg több száz orvos és egész­ségügyi vezető nyílt levelet juttatott el Mór-Jószefhez - aki szakmáját tekintve ugyancsak orvos -, amelyben a mene­dékkérők áttelepítésének leállítására vagy lemondásra szólították fel, mert szerintük a tervbe vett lépések ellentétesek orvosi esküjével. Az orvosok a január közepén kezdő­dött, izraeli írók - köztük Amosz Oz és A. B. Yehoshua - és neves értelmiségiek által indított tiltakozóhullámhoz csatlakoztak. Ötvenegy iskolaigazgató, négyszázhetven egyetemi és főiskolai oktató, ezerhárom­­százötven szociális munkás, holokauszt­­túlélők és szervezeteik is tiltakoztak az afrikaiak áttelepítése ellen, valamint az El Al légitársaság pilótáinak egy csoportja is bejelentette, hogy nem hajlandó a repülő­gépeken Afrikába szállítani őket. J­iszrael Katz közlekedésügyi minisz­ter januárban bejelentette: a Tel- Aviv-Jeruzsálem gyorsvasút márci­us végén elindul. A szerelvények harminc perc alatt, 160 km/h sebességgel szállítják az utasokat, az egyetlen közbenső meg­álló a loddi Ben Gurion repülőtér alatt lesz. A hosszú évek óta épülő gyorsvasút március 30-án, Pészach előestéjén nyílik meg az utazó közönség előtt, ráadásul az első három hónapban a RávKáv kártyával ingyen vehető igénybe. A gyorsvasút szerelvényei könnye­dén küzdik le a tengerparti Tel-Aviv és a tengerszint fölött 800 méterrel fekvő Jeruzsálem közötti szintkülönbséget. Az 57 kilométeres pálya tervezőit alaposan megdolgoztatta a hegyes-völgyes terep. A völgyeken összesen 7 kilométernyi híd ível át, a leghosszabb közülük 1250 méter hosszú és 95 méter magas. A hegyekbe fúrt alagutak hossza összesen 38 kilomé­ter, vagyis a vas­út a pálya több mint felén alag­­útban halad. A jeruzsálemi végállomást a központi autó­buszállomással szemben, a Bin­­jan éj Hauma előtt, 80 méte­res mélységben alakították ki. A következő évek terveiben szerepel a föld alatti vasútvonal meghosszabbítá­sa a jeruzsálemi városközpontig, később pedig az Óváros zsidó negyedéig. Az első hetekben olyan tömegekre számí­tanak, mint amilyenre csak 1967 nyarán volt példa, amikor százezrek jöttek látni a június 7-én felszabadított Óvárost és a Nyugati Falat. Indul a Tel Aviv-Jeruzsálem gyorsvasút MÁRCIUSTÓL HÁROM HÓNAPIG INGYEN ÚJKELET ,a külföldi itthoni HÍREK Azonosítás a DNS alapján KUTATÁS AZ ELTŰNT JEMENI GYEREKEK UTÁN Az Izrael megalakulása utáni első évek­ben, 1948 és 1954 között, gyanús körül­mények között körülbelül 1500 kisbaba tűnt el, elsősorban jemeniek, de más keleti, sőt askenázi származású csecse­mőknek is nyoma veszett a kórházak­ban, bevándorló táborokban és csecse­mőotthonokban. Ezeket a gyermekeket állami segítséggel, szervezetten rabolták el biológiai szüleiktől - állítja az „Elve­szett testvéreim nyomában" (2000) című könyv szerzője, Rami Covari ügyvéd, aki a témában a legnagyobb és legdo­­kumentáltabb munkát jegyzi. Állítása szerint a gyerekeket Izraelbe és külföldre adták örökbe, miközben a szüleiknek azt mondták, hogy meghaltak, de a testeket nem adták ki, a hozzátartozók nem kap­tak halotti bizonyítvány és azt sem árul­ták el nekik, hogy hol temették el őket. Bár 2001-ben egy állami vizsgálóbi­zottság jelentést adott ki, amely szerint a gyermekek többsége valóban meghalt, a hozzátartozók továbbra is kételkednek, és folytatódik a kutatás, többek között a MyHeritage nevű izraeli start-up cég ál­tal épített DNS-adatbázis segítségével. Idén újabb fordulóponthoz érkezett a történet. A kneszet a főrabbinátussal egyeztetve törvényjavaslatot fogadott el, amely lehetővé teszi az eltűnt gyer­mekek családjainak, hogy DNS-azo­­nosítás céljából bírósági jóváhagyást kérjenek sírhelyek megnyitására, ami egyébként vallási okokból tilos lenne. A törvényhozási lépésre azt követően került sor, hogy 400 ezer dokumentum titkosságának feloldása után sok család kezdett eltűnt gyermekének kutatásába. A jemeni gyerekek ügyében történt már exhumálás korábban is, 1996-ban az akkori egészségügyi miniszter, Tzachi Hanegbi engedélyezte Petach Tikván tíz sírhely megnyitását DNS-mintavétel cél­jából. A témáról bővebben olvashatnak a 6. oldalon található cikkünkben. ujkelet.com 2018. FEBRUÁR

Next