Új Kelet, 2018 (99. évfolyam, 20649-20653. szám)

2018-12-01 / 20653. (20654.) szám

gyakorlatba hívása." A szociális kérdésekben muta­tott elköteleződése eredményeképp a háború utol­só évében a Küküllő megyei Hadigondozó igazgató­jává nevezték ki. Közben megismerkedett a cionizmus eszméjével, s ennek elkötelezett hívévé vált. Több forrásból is ha­tott rá a cionista gondolatkör. Az ígéret földjére való visszatérés gondolatát már édesapja elültette benne, igaz, ő ezt még szigorúan a Tóra tanításainak figye­lembevételével képzelte el. Az erdélyi cionizmus egyik legfontosabb alakja, Weissburg Chaim éppen Dicsőszentmártonban vé­gezte az elemi iskolát. Ő ismertette meg először Er­nővel a zsidó nemzeti eszmét. A Marton Miksát kö­vető rabbi, Krausz József már gyerekkorától aktívan részt vett a cionista mozgalomban. Ernő szombat­helyi nagybátyja, Marton Dávid és gyerekei szintén a cionizmus híveinek számítottak. Ernő maga pedig Budapesten látogatta a Makkabea előadásait, és más cionista vezetőkkel kötött barátságot. A fővárosban hozzáférhető cionista irodalmat is beszerezte, és ha­zatérve tanulmányozta. Dicsőszentmártonban a cionista egyesület 1914- ben alakult meg. A 18 éves fiatalember aktív szere­pet vállalt a szervezetben, összejövetelein előadáso­­kat tartott, a helyi sajtóban népszerűsítette céljait, tevé­kenységét, azonban vezető beosztást nem töltött be, hi­szen ez nem fért volna össze a vármegye közéletében be­töltött tisztségével. Az 1918-as polgári forrada­lom eseményei után a város­ban pogromhangulat ural­kodott el, a helyi zsidóság veszélybe került. A zsidó kö­zösség vezetői, köztük a ha­difogságból hazatért Weiss­­burg Chaim, Marton Ernő, Krausz József rabbi és Erdős Izor hitközségi elnök azzal hárították el a veszélyt, hogy a hitközséget bevonva meg­alakították a Dicsőszentmár­toni Zsidó Nemzeti Tanácsot. A tanácson belül megszerve­zett és felfegyverzett nem­zetőrség pedig járőrözésbe kezdett, vagyis meg tud­ta védeni a helyi zsidóságot. A Zsidó Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának tagjai - Marton Ernőt is ide­értve - zsidó nemzetiségűnek vallották magukat, és tudtára adták a magyar és román nemzeti tanácsok­nak, hogy bármilyen, zsidóságot érintő ügy ezt kö­vetően az ő hatáskörükbe tartozik. A forradalmi események lehetőséget kínáltak Mar­ton számára az addig nyilvánosan nem hangoztatott polgári radikális eszméinek kinyilvánítására is. Jászi Oszkár gondolatait követve a helyi nagybirtokos és dzsentri réteget bírálta, előbb a dicsőszentmártoni vármegyeháza erkélyéről, majd Erdély nagyobb tele­­pülésein. 1918 végén, Kolozsváron elkezdődött az erdélyi ci­onista ernyőszervezet megalakítása, ekkor Marton felhagyott tevékenységével, és csatlakozott a kibon­takozó nemzeti mozgalomhoz. Barátja, Weissburg Chaim őt találta legalkalmasabbnak, hogy az új cio­nista hetilap, az Új Kelet főszerkesztője legyen. A lap első száma 1918. december 19-én jelent meg. Marton Ernő újságírói - és elkötelezetten cio­nista - karrierje tehát ennél a lapnál folytatódott. Er­dély „első városában", Kolozsvárt. ■ Raum für weitere Bedingungen, Bemerkungen und Photographie Autres conditions, remarques — Altre condizioni, osservazioni et photographic e fotográfia 16 ÚJKELET 2018. december Időkép

Next