Új Kelet, 2020 (101. évfolyam, 20658-20661. szám)
2020-10-01 / 20660. szám
dar mozgalmát. 1896-tól finanszírozta Herzl tevékenységét és a cionista mozgalom kezdeti időszakát. Kapcsolatuk meghittségére jellemző, hogy Herzl végrendeletében Kremenezkyt jelölte meg gyermekei gyámjaként a cionista mozgalom vezető személyiségei, Moritz Reichenfeld és David Wolffsohn mellett. A 19. század végén, a következő elején a dél-oroszországi pogromokat követően több zsidó szervezet is foglalkozott Erec Jiszraelben, azaz Izrael földjén földek vásárlásával, melyeken mezőgazdasági településeket hoztak létre. Ilyenek voltak pl. a Zsidó Kolonizációs Társaság, a Chovevé Cion egyletei, amely a politikai cionizmus elődje volt. Magánszemélyként Edmund de Rothschild báró is támogatta ezt a kezdeményezést. Kremenszky ugyancsak jelentős szerepet játszott az Izrael állami létének megalapításához vezető földvásárlási mozgalomban és az ezt finanszírozó Keren Kajemet Leiszrael - Jewish National Fund (KKL - JNF), azaz a Zsidó Nemzeti Alap létrehozásában. A Zsidó Nemzeti Alap (KKL) megalapításának gondolata és megvalósítása az 1880-as évektől, az újkori letelepedés kezdetétől felvetődött, azzal céllal, hogy a zsidó nép adományaiból földeket vásároljon Izrael földjén. Ennek megalakítására az első felhívást Zvi Hermann Schapira professzor intézte 1884- ben a Katowicében megrendezett Chovevé Cion konferencián. A következő években hasonló felhívásokat intéztek közösségeikhez Johann Kremenezky Bécsben és Max Isidor Bodenheimer Kölnben. Ők hárman csatlakoztak elsőként Herzlhez a politikai cionizmus kialakulásának kezdetén, aktívan részt vállalva Eszter királyné megváltotta a zsidó népet Erecz Jiszráél számára, a KKL. Erecz Jiszráél földjét váltja meg a zsidóság számára. Minden zsidó teljesítse kötelességét az I. Cionista Kongresszust megelőző időszak szervezési munkájából. A nemzeti alap gondolata cionista körökben nagy hatást váltott ki, megalakulásával pedig a cionizmus ideológiájának egyik tartópillérévé is vált. Amikor az V. Cionista kongreszszuson (1901) a Zsidó Alap megalapítását a küldöttek ismét leszavazták az alap működésére vonatkozó jogi háttér kellő kidolgozottságának hiányában, Kremenszky elkeseredett. Herzl ekkor visszatért a küldöttekhez, hogy meggyőzze őket, szavazzák meg mégis a KKL megalapítását. „Szeretnék, ha azonnal elindítanánk egy nemzeti alapot, igen vagy nem?" A közösségből több igen választ hallott, s így folytatta: „A kongresszusnak joga van annak eldöntésére, hogy elhalasztja-e az alap létrehozását további két évvel, vagy többel, vagy a Messiás eljöveteléig!" A tiltakozás hallatán Herzl újra szavazást javasolt a kérdésben, miszerint „az alap az egész zsidó nép tulajdonát képezi". A kongresszus mintha átérezte volna, hogy a cionista mozgalom sorsa dől el. 105 szavazat szólt mellette és 82 ellene viharos taps zárta a szavazást. Az I. Cionista kongresszus után Herzl naplójában azt írta, hogy Bázelben „létrehozta" a zsidó államot. Négy évvel később ugyanitt létrehozta a KEL-NF-et, amely ötven évvel később nagyban meghatározta az általa megálmodott Izrael állam kereteit. Johann Kremenezky az évek során folyamatosan sürgette Herzlt és az új cionista mozgalom vezetőit, hogy alapot hozzanak létre, amely bármilyen politikai intézkedéstől függetlenül visszajuttatja a földet a zsidó nép tulajdonába. Amikor a Kongresszus megerősítette az Alap megalakulását, Kremenszky azonnal bejelentette, hogy 10 font összegű hozzájárulást fizet. Herzl és Wolffsohn is azonnal követte a példát. A döntést követően egyszerre több ország cionista képviselői tettek ígéretet hozzájárulás befizetésére. Ezeket a hozzájá r Purim a KKL éli ! Minden zsidó család Erecz Jíszráél földjének M i megváltására : ad S»lmwh a Heren WMi s VALTATORMEC EREC JISZRAELT? Ez a kockavetés ünnepének parancsa. I Használja fel a mellékelt ' Schlachmonesz lapot« A KKL cheque számlája 17.762, fizesse be mindenki a schlachmoneszét TI I imirmmininni 8 ÚJKELET 2020. ŐSZ Pátek S KíMmARégi munkatársak