Új Könyvek, 1965 (2. évfolyam, 13-25. szám)

1965 / 13. szám

I 3­ 651071. 290 B 79 A., B.­­ BORONKAY Iván Római regék és mondák. [Bev.] Trencsényi-Waldapfel Imre. (111. Kondor Lajos.) 4. kiad. Bp. 1965, Móra Kiadó, Athenaeum ny. 343­­., 8­­. 21 cm. —,— 26,— Ft /Regék és mondák./ 292 .398.22(37); 871—343.3(082) 1 945.11. 937(0.871—343.3) A sorozatot abból a célból indították el, hogy az egyes népek és korok régmúltból fennmaradt regéit, mondáit és mítoszait egy kötetbe össze­gyűjtve, közérthető, olvasmányos stílusban átdolgozva adják közre. Eddig megjelent kötetei: Baktay Ervin: Indiai regék és mondák (1963), Dobro­­vits—Rákosy—Komoróczy: Bábel tornya. Az ókori Közel-Kelet mítoszai és mondái (1964. Ism. UK. 1964/3. sz.). A most megjelent kötet a Róma alapításáról, fejlődéséről és harcairól szóló legismertebb és legfontosabb mondákat tartalmazza. A rómaiak történelmük eseményeit az idők során éppúgy mesés formába öltöztet­ték, mint minden más nép, a mesék, mondák szájról szájra terjedtek. A római birodalom „aranykorában” jelentkezett az igény, hogy ezeket összegyűjtsék, irodalmilag dolgozzák fel Kiemelkedő írók és költők vál­lalták a feladatot. Vergilius Aeneas történetét írta meg, Titus Livius 142 kötetben dolgozta fel Róma történetét a város alapításától saját koráig. Ovidius Fasti (Ünnepi naptár) című művében azokat a mondá­kat örökítette meg, amelyek az ünnepnapok kialakulásához fűződnek. A későbbi korban élt görög Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című munkájában a hajdani görög hősök életrajza mellett egy-egy római hős történetét is megörökítette. A könyv anyagát a fenti írók műveiből vá­logatta a szerkesztő. A legtöbb monda Livius műveiből való. A kötetet Vergilius Aeneis-ének egy részlete vezeti be. A további három fejezetben Róma alapításának és a királyok korának mondái, majd a köztársaság idejéből, s végül a rómaiak harcairól fentmaradt mondák találhatók. Az előszó a római mondakincs eredetét, kialakulását, valamint a görög és más népek mondavilágához fűződő kapcsolatát ismerteti. A függelék­ben a római hagyomány megőrzőinek, íróinak és költőknek életrajzi ada­tait, munkásságukat bemutató rövid tanulmány, a latin szavak helyes kiejtésének és a római nevek szerkezetének magyarázata, valamint a római időszámítás ismertetése található. A kötetet betűrendes tájékoz­tató és a korból fentmaradt régészeti leleteket ábrázoló képanyag egé­szíti ki. Elsősorban az ifjúság számára érdekes és tanulságos olvasmány, ki­egészítője a történelemkönyvnek. Minden típusú könyvtárban törzsanyag.

Next