Új Könyvek, 1972 (9. évfolyam, 1-15. szám)

1972 / 3. szám

42 V20251 L 12 LACZKÓ Géza (1884—1953) Királyhágó, [önéletrajzi] regény. [Utószó]: (Pomogáts Béla: [111.] Szántó Piroska). Bp. 1971, Szépirod. Kiadó. 515, [5] 1. 4­­. 19 cm. —35.— Ft /Magyar elbeszélők./ A szerző trilógiájának 2. kötete. Előzménye: Noémi fia. Folytatása: Szent Iván tüze. 894.511—312.6 Laczkó 894.511 Laczkó (0:894.511—31) 92.894.511 Laczkó (0:894.511—31) a­­ Laczkó Géza művei között jelentős helyet foglal el önéletrajzi triló­giája (Noémi fia, Királyhágó, Szent Iván tüze). Laczkó (a regényekben Lányi Dénes) törvénytelen gyerek volt, édesanyja Laczkó Aranka kolozs­vári, majd budapesti színésznő (Lányi Arabella néven szerepel), apja Pázmándy Dénes földbirtokos, országgyűlési képviselő (Szillánghy Dénes). A három regény közül a legérettebb alkotás a középső, a Királyhágó. Első része az érettségiig mondja el a kolozsvári diákévek történetét. A színház, az iskola, a barátok — köztük is elsősorban Kuncz Aladárhoz (a regényben Góth Bandi) fűződő, a felnőtt kort is végigkísérő baráti kap­csolat­rajza mellett egy merőben ellentétes világ és­­ társaság is megjele­nik a regény lapjain: apja „balkézről való” családja a pusztán, ahol a nyarakat tölti. Az érettségi után bejut az Eötvös Kollégiumba: a regény második része a legendás intézmény hőskorát idézi. Laczkó beszámol a kollégium hétköznapi életéről, a szokásokról, a tanulás menetéről. Kollé­giumi társai között volt Kodály Zoltán, Szabó Dezső, Balázs Béla, Szekfü Gyula, Pais Dezső — a következő évtizedek szellemi életének vezető egyéniségei. De nem csak róluk, egyetemi társairól — köztük Babits Mihályról, Kosztolányi Dezsőről és Juhász Gyuláról — is kitűnő portré­kat rajzol. A kollégiumi és egyetemi világ mellett a korabeli Pest szel­lemi és társadalmi életéről is tudósítást kapunk. Az érdekes epizódok­ban bővelkedő regény egyúttal hiteles korrajz és kultúrtörténet. Az utó­szó elmélyült figyelemmel elemzi Laczkó egész életútját, műveit, helyét. Laczkó Géza író, a Nyugat első nemzedékének jeles elbeszélője. Az Eötvös Kol­légium után Párizsban is tanult. A Pesti Hírlap szerkesztője, később a Dante Könyvkiadó vezetője, a felszabadulás után a Szivárvány című hetilap munkatár­sa. Főbb MŰVEI: [Novellák]: Sátán Xrismegistos olvasója (1924); Mártír és rab­szolga (1957); Szerelem és halál árnyékában (1959); Nyári feleség (1963); [Regé­nyek]: Sey Tamás levele (1922); Német mestlag, török áfium (1918), (UK. 1964/3. sz.); Az önéletrajzi trilógia eredeti megjelenése: Noémi fia (1916); Szent Iván­­ti­ze (1932); Királyhágó (1938). IRODALOM: Féja Géza: Lázadó alkonyat (701807); Ungvári Tamás: Ikarusz fiai (710354).

Next