Új Könyvek, 1982 (19. évfolyam, 1. szám)
1982 / 1. szám
KKŐSZÓ Amikor az Uj Könyvek történetének első éves kumulációját, az 1981. évit a könyvtáros, az érdeklődő olvasó kézbevette, arról értesülhetett az előszóból, hogy a szabadlapos Uj Könyvek nemcsak feltételezik, meg is követelik egy ilyen kumuláció létét, hogy csak egy ilyenhez képest, hátterükben egy ilyen kumulációval tölthetik be funkcióikat. Sajnos az 1981-es év szabadlapjaiból csak nagyon későn álltak össze a szakrendbe sorolt kumulatív kötetek. A késedelemnek elháríthatatlan, objektív és műszaki /nyomdai/ természetű okai voltak. Ettől a késéstől függetlenül, amelyet sem tagadni, sem bagatellizálni nem szeretnénk, persze nyilvánvaló, hogy az első kumuláció nagy előrelépés volt A Könyvtárellátónak és az Uj Könyvek Szerkesztőségének sokszor hangoztatott megállapítása, miszerint az Uj Könyvek nemcsak a kurrens gyarapítási munka segédlete, nemcsak állománygyarapítási /újabban szívesebben használjuk az állományalakítás szót, ezzel is utalva a művelet bonyolult, többszörösen összetett jellegére tanácsadó, de egyúttal alapvető, sokféleképpen használható tájékoztatási műszer is. Ez persze igaz, hiszen a bekötött Új Könyvek évfolyamokból nemcsak jól lehet tájékoztatni és tájékozódni, de ez rendszeresen, szinte mindenütt meg is történt, élő gyakorlat volt. Korszerű, fejlett tájékoztatási műszernek azonban nem igen nevezhető egy olyan összeállítás /bekötött, önálló füzetek/, amely a visszakeresést csak egy katalóguson keresztül biztosítja, amely teljesen lemond az újabban egyre divatosabb és keresettebb önfeltáró szisztémák előnyeiről, amely a visszakeresések /kigyűjtések, szak szerinti keresés stb. elől vagy elzárkózik, vagy azokat csak több lépcsőben valósítja meg. A kumulációval ez az idézett megállapítás fokozottan vált igazzá. A kumulált kötet immár valóban alapvető eszköze lehet egy sokszínű, számos módszert kombináló tájékoztatási gyakorlatnak. Reméljük, hogy ezt az óriási előnyt nem árnyékolják be a továbbiakban jelentős késések, hogy az 1982-es kumuláció kötetei időben megérkeznek mindenhová, hogy tehát az a rendszer, amely az Új Könyvek szabadlapjaiból, negyedéves mutatóiból, éves kumulációból és a Könyvtári kis tükör sorozat köteteiből áll össze, ezentúl nemcsak teljes egész lesz ,vagyis rendszer a szó eredeti értelmében/, hanem működőképes időbeli eltolódások nélküli, egységes struktúra.