Új Könyvek, 1983 (20. évfolyam, 4. szám)

1983 / 4. szám

De nemcsak Meseországban történhetnek csodák, hanem a meg­szokott hétköznapi környezetben is (Bálint Ágnes: A hetedik eme­leti boszorkány, Simai Mihály: Versenyló strandpapucsban). Több mese főszereplői állatok: Czinczin Cini, az agyafúrt önkéntes sajt­bolti éjjeliőr, Röfi, másnéven Manga Lica, a „hűtlen” szerencse­­malac, a cica, aki elindul, hogy megkeresse a holdat, Szűcs Sebes­tyén, a borz, aki szomorúvégű, ám igen tanulságos történetet me­sél külföldre szakadt rokonáról, a hindu büdös borzról. Életre kel a madárijesztő, táncra perdülnek a piros retkek (Bálint Ágnes: A piros szoknyás kisasszonyok), lesből támad a sértett ruhaszárító kötél. Az abszurdot (Mosonyi Aliz: Volt egyszer egy Mari nevű szekrény) és a népies hangvételt (Gazdag Erzsi: Elvált a szavától, mint a sitkei birka) is képviseli egy-egy történet, de akad közöt­tük olyan is, amelyik megszívlelendő erkölcsi tanulsággal szolgál (Lengyel Balázs: Az aranyhörcsög, Bálint Sára: Költözködik a bo­szorkány). Az új mesehősök mellett a gyerekek régi ismerősökkel, Pom Pommal, Vacskamatival, Fridolinnal, a repülő pulival is ta­lálkozhatnak. A gyűjtemény darabjai változatos korosztályhoz — a legkisebbektől a mesekedvelő iskoláskorúakig — szólnak. C 77­830019 Csokonai Vitéz Mihály (1773—1805) Dorottya : A méla Tempefői / Csokonai Vitéz Mihály ; [az utószó Vargha Balázs munkája]. — Bp. : Szépirod. Kvk., 1982. — 206 p. ; 18 cm. — (Olcsó könyvtár, ISSN 0133—1183 , 873.) A belső címoldalakon címadatként: Dorottya vagyis A dámák dia­dalma a fársángon : Furcsa vitézi versezet négy könyvben ; A méla Tempefői azaz Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországban : Nemzeti nemes játék 5 felvonásban ISBN 963 15 2290 3 fűzött : 5,50 Ft Kk. : 22,50 Ft 894.511— 13Csokonai 894.511— 23Csokonai 894.511Csokonai Mt.: Vargha Balázs (1921) (utószó) Ut.: Vitéz Mihály, Csokonai — Csokonai Vitéz Mihály (1773— 1805) a B 1 A magyar felvilágosodás világirodalmi rangú, Robert Burns-höz fogható költője, „akkor a legeurópaibb ember ebben az országban” (Ady). Csokonai Vitéz Mihály, „vidéki társaságok és falusi mecéná­sok kényszerű lantosaként” (Takáts Gyula) Somogyban vendéges­kedve 1799 telén vetette papírra „furcsa vitézi versezetét” (amely 1804-ben, amikor könyv alakban először megjelent, Fazekas Mihályt serkentette a másik jelentős felvilágosodáskori vígeposzunk, a Ludas Matyi megírására). Legnagyobb értéke a burleszk történeten és ro­kokó mitológián minduntalan átütő, diákos és népi ihletésű lírai realizmusa. Takáts Gyula kitűnő jellemzése szerint „a kis magyar Kánaán nemesi társadalmának és szellemi fonákságának reális rög­zítése”; a somogyi úri-nemesi társaság parlagi „édes életének”, lelki ürességének, életmódjának szatirizálása a rousseau-i természetesség

Next