Új Könyvek, 1984 (21. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 1. szám
323 . 19 Aczél György (1917) Beszélgetések Magyarországról, szocializmusról : Aczél György válaszol Francis Cohen kérdéseire. — 3. kiad. — [Bp.] : Magvető : Kossuth, 1983. — 405 p. ; 20 cm ISBN 963 14 0127 8 fűzött : 22.— FI ISBN 963 09 2277 0 323(439 X 047.53) Szocializmus — Magyarország 321.74(439) (047.53) 943.9„ 1945/197” (047.53) 329(439)15(047.53) 338(439),, 1945/197” (047.53) Mr.: Cohen, Francis A B Aczél György, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja nem először nyilatkozik — könyvnyi terjedelemben sem — francia beszélgetőpartnernek, de talán ezúttal sikerült legérdekesebbre, leginkább átfogóra a beszélgetés. Az 1981-ben, Budapesten létrejött interjúk egységes egészet képeznek, valóban teljes képet nyújtanak „egy” szocializmusról — a magyarországiról. Lényegében az 1956 óta eltelt 25 év gazdasága, társadalma, politikája és művelődése, kultúrája kerül „terítékre”, de ahhoz, hogy mindez érthetővé legyen a francia olvasók számára is, a beszélgetések korábbról indítanak. Mintegy bevezetőül, Cohen kérésére, Aczél György dióhéjban elmondja Magyarország történetét az Árpádoktól a második világháború végéig, majd — immár részletesebben, kérdésekkel is sűrűbben megszakítottan — 1956-ig. Szó esik így a fordulat évéről, a személyi kultuszról, az 56-os ellenforradalomról stb., a viszonylag rövid terjedelem ellenére úgy, hogy a beszámolóban egyaránt helyet kap az eseménytörténet, a főszereplők jellemzése és az értelmezés, az értékelés is. Az igazi beszélgetés azonban csak ezután kezdődik. Külön-külön ciklusokban, „ülésekben” esik szó (összesen nyolc beszélgetésből áll a kötet) az iparosításról, a magyar gazdaságról, a szocializmus „hátrányairól”, az állami támogatás mikéntjeiről, ill. a szocialista társadalomról, a „vörös burzsoáziáról”, a nők emancipációjáról, a nemzeti kérdésről, aztán a továbbiakban a demokráciáról, a személyiség szerepéről, a világról, „amelyben élünk”, a szovjetellenességről, a szocializmusról és szocializmusokról, a történelmi fejlődési irányokról stb. Mindegyik beszélgetés legjellemzőbb jegye, hogy egyszerre ad átfogó, „világméretű” képet az adott problémáról, részletes jellemzést a magyarországi helyzetről, és rövid „bevágásokat", paszszusokat az ún. kényes kérdésekről. Aczél György nem kerül meg egyetlen kérdést sem, válaszol Cohen minden, sokszor ötletszerűnek, esetlegesnek tűnő felvetésére, a beszélgetés irányát mégis ő szabja meg, a teljesség, a totalitás szempontjából néz, értékel, rá