Új Könyvek, 1984 (21. évfolyam, 25-31. szám)
1984 / 25. szám
A 60 Andric, Ivo (1892—1975) Omer pasa : Regény / Ivo Andric ; [ford. Csuka Zoltán]. — Bp. : Európa, 1984. — 284 p. ; 19 am Eredeti cím: Omer pasa látás ISBN 963 07 3118 5 között : 30.— Ft 886.2—31 Andric 1945.11 st.: Csuka Zoltán (1901—1984) (ford.) az Ivó Andric utolsó, befejezetlenül maradt regényének hőse az az Omer pasa, aki a császár kegyenceként a 19. sz. közepén a török birodalom nem egy tartományában valósította meg az európai nagyhatalmak által sürgetett „modernizálást”. Ezek a látszatreformok a legtöbb esetben azonban csak a helyi vezetőréteg erőszakos eltávolítását, kisemmizését jelentették. A szultán szeraszkere, fővezére szíriai, kurdisztáni és havasalföldi sikeres hadjáratok után érkezik Boszniába, hogy tűzzel-vassal letörje a szarajevói urak ellenállását. Érkezését felfokozott, rettegő várakozás előzi meg, hiszen a tartományban jól tudják, hogy a pasa nem más, mint az a Mico Latasz, aki a likai szerb határőrezredből szökött török területre jó két évtizede, s most az oszmán sereg vezéreként állhat bosszút vélt vagy valós sérelmeiért. A boszniaiak aggodalma jogos: Omer „hitetlen”, lengyel és magyar menekültekből álló tisztikara egyáltalán nem tiszteli a helyi hagyományokat, a muzulmán, katolikus vagy éppen pravoszláv lakosokat egyaránt csak megfegyelmezendő csőcseléknek tekinti. A regény különösen a hadsereg szarajevói bevonulását, az első hónapok hadi eseményeit írja le részletesen, érzékletesen. Ezt követően erősödik a történet töredékes jellege. Vállatok, anekdotikus történetek követik egymást. Megelevenednek előttünk a tervezett nagyregény érdekesebb szereplői: Arif bég, a tüzérparancsnok (Zygmunt Ehring lengyel menekült), Karas, a horvát festő, a pasa első felesége Száddá (Ida DesiMppols, egy friuli származású, szász-magyar nő), az ámtokfutó Costache Nenisanu, Bitek-Rockhausen, a katonazenekar vezetője stb. Mindezek a „mikroportrék”, rövid élettörténeteik egy hatalmas történeti tabló vázát sejtetik. A regény így, torzóban is színesen, elhitetően ábrázolja a korabeli Boszniáét és tokáit, a súlyos belső válsággal küszködő oszmán birodalom véres, pusztító-önpusztító agóniáját. Életrajz, munkásság és legutóbb megjelent MÜVE: Hid a Drinán (821453).