Új Könyvek, 1985 (22. évfolyam, 4. szám)

1985 / 4. szám

gyűjt össze, s az olvasó bámulhat azon a naiv találékonyságon, ahogy ugyanarra a megfejtésre számos csavaros eszű, csalafinta beugratást agyatnak ki. „Vaskobakját szorongatják, / a lábát egy lyukba dugják, / egyszer-kétszer megforgatják, / de sohasem tán­coltatják.” Mi ez? A kulcs. „Kerek dombon csontekre szánt,­­holt húzza elvent” — hangzik a sejtelmes, borzongató kérdés. Megfej­tése: fésű. „Töve a tengerben, / levele Lengyelben, / ága-boga hajlik / Jeruzsálembe” — így egy szépséges lírai találóskérdés, melyre a válasz a napkelte. „Ha nevemet kimondod, engem azon­nal megsemmisítesz” — ez mintha abszurdba hajlana. Holott a megfejtés kétszerkettő: a csend. A medvék pedig bocskorban nem máskor járnak, mint bocs­korukban. A kötet, természetének meg­felelően számos jól ismert versezetet is tartalmaz, de ezeknek is érdekes, kevésbé ismert változatait. Az óvodai és az iskolai tananyag összeállításában is jelentős szerephez jutott magyar népi gyermekköltészet minden műfaját felölelő és azokból gazdag válogatást nyújtó kiadvány illusztrációi pásztorfaragások és népi kerámiák motívumai alapján készültek. A bölcsődéseknek, óvodásoknak és a kisiskolásoknak készült kiad­vány hasznos ,,kézikönyve’’ lesz a szülőnek, az óvónőnek és a pe­dagógusnak. A 34 852602 Albert Gábor (1929) Hol vannak azok az oszlopok? / Albert Gábor. — [Bp.] : Szép­irod. Kvk., 1985. — 218 p. ; 20 cm Regény ISBN 963 15 2876 6 fűzött : 23.— Ft 894.511—31Albert a b A jellegzetesen modern (idősíkváltásos, csodás elemekkel is ope­ráló) regény középpontjában az elmúlt négy évtized áll (jóllehet, egy-egy epizód vagy objektum leírása kedvéért olykor régebbre, a 19. század elejére is visszanyúl a szerző). E néhány évtizedben pereg a regény főhőseinek — az ódon vértek iránt vonzódó (Fegy­ver) Mester az 56 után a „forgalomból hosszabb időre kivont” Szerkesztő, a gyertyaöntő vagy szobrászkodó Menyus — élete, szakmai és politikai karrierje, szövődnek barátságaik, szerelmeik. Excentrikus hősök ők (excentrikusak a regény mellékalakjai is), de a korszak, amelyben élnek, ugyancsak bővelkedik rendkívüli eseményekben. Kettő közülük vízválasztó a magyar történelem­ben: a felszabadulás és 1956. Mindkettő valami rendkívüli, valami merőben új kezdetét jelenti hőseink életében is, akikből a regény végére elillan a forradalmi hevület, nem arról álmodoznak, hogy miként és mivégre kell, érdemes a hatalmat megragadni, hanem színes tévével, hétvégi házzal és egyéb, kézzelfogható valóság­elemekkel foglalkoznak. A szerző regényének tarka szövetében néha okszerűen, néha véletlenszerűen egymásból következő cse­lekmény események miért­jeit kutatja egyik hősével, a megbíz­ható válasz legkisebb reménye nélkül. Érdekes, olvasásra érdemes regény. Műveit olvasóknak ajánlható.

Next