Új Könyvek, 1987 (24. évfolyam, 20-28. szám)
1987 / 20. szám
872001 A 25 Ady Endre (1877-1919) Művek (vál.) Ady Endre publicisztikai írásai / [a vál., a szöveggond. és a jegyzetek Vezér Erzsébet munkája]. — Bp. : Szépirod. Kvk., 1987. — 1095 p.; 18 cm. (Magyar remekírók, ISSN 0133—1035) ISBN 963 15 3266 6 kötött: 80- Ft 894.5 l1-92 Ady 894.511^43 Ady Mt.: Vezér Erzsébet (1915) (vál., sajtó alá rend.) ABI Ady Endre már igen fiatalon hivatásszerűen választotta az újságírói foglalkozást. 1908-ig igen különböző lapok „profi” újságírója, belső munkatársa volt, éveken keresztül szinte naponta írta és jelentette meg különböző műfajú publicisztikai műveit: vezércikket, riportot, politikai, irodalmi, közéleti beszámolóit, párizsi tudósításait, „kis színeseit”. Hatalmas terjedelmű újságírói életműve a kritikai kiadásban tizenegy kötetet tesz ki. Ebből a roppant gazdag, és éppen nem csak a költő portréját kiegészítő, hanem jelentős önértéket is képviselő, a magyar újságírás történetének első vonalában álló anyagból Vezér Erzsébet válogatásában és gondozásában 1977-ben jelent meg nem szakemberek számára is jól hozzáférhető, minden fontos írást tartalmazó háromkötetes összeállítás (771328). A mostani válogatás (ugyancsak Vezér Erzsébet gondozásában) újabb, némiképp más metszetet kínáló gyűjteménye Ady újságírói munkásságának. A kötet egészében kevesebb írást tartalmaz mint elődje, a fiatal újságíró működését azonban teljesebben nyújtja, elsősorban annak sokszínűségét, műfaji és tartalmi gazdagságát tükrözi, hívebben. A szerkesztő-válogató szándéka láthatóan az volt, hogy a közölt írásokkal ne csak a költő eszméinek, egyre radikálisabb, forradalmibb világképének kialakulását mutassa be, ne a költő alkotásának, életművének kiegészítőjeként tekintse a publicisztikát, hanem annak, amiről épp a költő zsenialitása miatt gyakran megfeledkezik irodalmár és közolvasó is, a századvég és a századelő közírásának páratlan gazdagságú, sajátosan egyéni dokumentumának. Ady mestere volt a publicisztikának, a modern újságírásnak. A napi hírekből, a mindenkit foglalkoztató kicsiny eseményekből éppoly biztonsággal ragadta ki a lényegeset, a hosszú távú folyamatokat felvillantót, amiként azonnal felfigyelt a világtörténelmileg fontos, ám még teljes jelentőségében a kortársak előtt rejtett mozgásokra. A világon is az elsők közt észlelte az 1905-ös orosz forradalom nagyságát, de a nagyváradi társadalmi élet látszólag kisszerű eseményanyagát is nagy távlatokba tudta helyezni, huszadik század új világa perspektíváiba állítani. Vezércikkeiből a korszak magyar eszmetörténetének korszerű tablója állítható össze, riportjai a legkülönbözőbb haladó tendenciák (radikalizmus, a nacionalizmus túlhaladása, a női egyenjogúság, a „keleteurópai gondolat”, a függetlenségi, 48-as aspirációk reakciós tartalmának leleplezése stb.) átfogó bemutatásai, gondolati kidolgozásai. A kötet természetesen tartalmazza a későbbi Ady, az immár országos hírű költő irodalmiművészeti írásait, híres esszéit, irodalmi csatározásainak (Duk-duk affér, A