Új Könyvek, 1988 (25. évfolyam, 1-16. szám)
1988 / 2. szám
(IVA C 77880267 Csokonai Vitéz Mihály (1773—1805) Művek Csokonai Vitéz Mihály munkái / [összegyűjt., a szöveget gond. és a jegyzeteket írta Vargha Balázs] ; [a latin nyelvű műveket Muraközy Gyula ford.]. — Bp. : Szépirod. Évk., 1987. — 2 db ; 21 cm. — (Nagy klasszikusok, ISSN 0139—164X) A főcím a gerincről ISBN 963 15 3350 6 kötött : 126.— Ftat.: Vargha Balázs (1921) (sajtó alá rend., jegyz.). — Muraközy Gyula (1892—1961) (ford.) Ut.: Vitéz Mihály, Csokonai —*• Csokonai Vitéz Mihály (1773— 1805) 1., Versek. — 823 p. ISBN 963 15 3351 4 2., Prózai művek. — 589 p. ISBN 963 15 3352 2 894,511—821 Csokonai A Basc A magyar líra egyik legnagyobb klasszikusának összes versei már számos kiadásban megjelentek, igen jelentős drámaírói, elméleti, szépprózai és műfordítói tevékenységéről azonban először az 1973-ban megjelent Minden munkája adott számot a felszabadulás után (731195). Csokonai lírai életműve nemcsak a magyar költészettörténet egyik leggazdagabb, legértékesebb produkciója, de egyetemes jelentősége is óriási, a legújabb kutatások szerint a 18—19. század fordulójának három-négy legjelentősebb világirodalmi jelensége közé tartozik (Hölderlint és Coleridge-ot szokták mellette említeni). E líra egyik legfontosabb vonása hallatlan gazdagsága és változatossága: a rokokó túlérett, leginkább kifinomult utolsó változatai (akárcsak Goethénél) ugyanúgy megtalálhatók benne, mint a preromantikának a költői ízlést, a poétikát, a versnyelvet egyaránt szinte forradalmi módon megváltoztató, átalakító kezdeményei, valamint a korai európai népiesség, lírai realizmus időrendben első, érett változatai (Lilla-versek, népies és műdalok, a nagy ódák és elégiák, a leíró költemények stb.). A magyar líratörténetben jelentőségét tovább növeli az is, hogy kezdeményeinek csak egy részét folytatták a 19. század klasszikusai (Vörösmarty, Petőfi, Arany); gazdag hagyatékának igazi, teljes felhasználása, továbbfejlesztése csak a 20. században valósult meg (József Attila, Weöres stb.). A prózai művek közül ma a legjelentősebbeknek irodalmi, verstani és poétikai munkáit, értekezéseit tartják (Az epopéeáról közönségesen, A Tavasz élőbeszéde, Jegyzések és értekezések az Anakreoni dalokra, A magyar prosodiáról stb.). Ezekben az írásokban Csokonai a magyar esztétikai-irodalomkritikai gondolkodás egyik új, gondolatokban gazdag, a korabeli Európa szintjén álló alkotójának bizonyult, akinek fejtegetései, megállapításai a mai irodalomtudomány számára is fontosak, értékük korántsem merül ki történeti jelentőségükben. A költő drámaírói munkásságának ez a kiadás nem szentel külön kötetet s a kritikai jegyzetanyagból is csak a legfontosabbakat