Új Könyvek, 1988 (25. évfolyam, 17-31. szám)
1988 / 30. szám
szág történetének tíz éve is. Katonák, követek, tolmácsok, hivatalnokok, tanácsadók mondják el emlékeiket, véleményüket az eseményekről. Mindez azonban még kevés az ítéletalkotáshoz: előbb rendszerezni kell a vallomásokat, megfejteni az ellentmondásokat, s ki kell egészíteni őket azokkal a tényekkel, melyeket szándékosan elhallgattak a vizsgálat során. Végül — hogy pontos képet alkothassunk a vizsgálatot elrendelő pápa helyzetéről, hogy mi mindent kellett mérlegelnie az ítélethozatal előtt — a szerző röviden fölvázolja Európa bonyolult politikai viszonyait, a francia—német háborúnak, a hitújítás okozta egyre nagyobb riadalomnak, a tridenti zsinat sikertelen ülésezéseinek, majd ideiglenes feloszlatásának, a gyászos emlékű 1552-es török hadjáratnak históriáját. Bár Ferdinándot a pápa felmentette, a magyar történetírás soha nem tartotta Fráter Györgyöt árulónak. Igazi történelmi nagyságának hiteles képe azonban csak a vallomások, a kortársak véleményének tükrében bontakozhat ki: ez a kötet nagy érdeme. Olyan felelős államférfi portréja rajzolódik elénk, akinek volt bátorsága mérlegre tenni korábbi cselekedeteit, és belátni hibáit. Élete végéig gyötrődött amiatt, hogy része volt Buda elvesztésében, s haláláig azon munkálkodott, hogy ezt jóvátegye. A királyi parancsra végrehajtott gyilkosság megakadályozta műve befejezését, sőt az erőviszonyokat gyökeresen megváltoztatva, kiszolgáltatta a védtelenné vált országot a töröknek. A kötet a sorozat kiemelkedő értékű darabja, nemcsak ajánlást, de széles körű propagandát is igényel a történelemkedvelő olvasók körében. A sorozatban legutóbb: 882454. Életrajz, munkásság: 831002. Legutóbb megjelent műve: Nándorfehérvár 1456 (853105), 943.9 B 37 883069 Bartha Antal (1927) A magyar nép őstörténete Bartha Antal. — Bp. : Akad. K., 1988. — 402 p. : ill. ; 25 cm Bibliogr. : p. 371—377. ISBN 963 05 4508 X kötött : 130.— Ft 943.9„... /08” Őstörténet, magyar 930.85(439),,.. ./08” . A kötet külleme, terjedelme azt sugallja, hogy a szerző reprezentatív összefoglalásra vállalkozott. Egymás mellé sorakoztatta a magyarság eredetéről, nyelvrokonairól, életmódjáról, őstörténetének legfontosabb állomásairól vallott elméleteket. A meglehetősen szerteágazó, sőt ellentmondásos kérdések eddigi szakirodalmának áttekintése nem csekély teljesítmény, így a művet fontosnak és értékesnek tarthatjuk akkor is, ha a szerző a saját véleményét csak mértéktartóan teszi hozzá az elmondottakhoz. A rendelkezésünkre álló gyér régészeti leletek, valamint a kevésszámú és vitatható hitelességű írásos feljegyzések miatt a magyarság honfoglalás előtti történetének felvázolásakor elsősorban a nyelvészet, az összehasonlító néprajz és az antropológia van a tudomány segítségére. A kötet elsősorban a nyelvészeti adatokat részesíti előnyben egy-egy részletkérdés tisztázásakor. Az első fejezet az őshaza helyét igyekszik meghatározni — a különféle elméletek közül a szerző a leghagyományosabbat, a