Új Könyvek, 1990 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1990 / 4. szám

Budapest szintén jelentős centrumok váltak. Jellegzetes sajátságaikat, eltéréseiket külön fejezet tárgyalja a könyvben. ■Dózsa Katalin művelődéstörténeti szempontú divatkalauza nemcsak az öltözködéskultúra iránt érdeklődőknek, de minden olvasó számára ajánl­ható kiváló ismeretterjesztő munka.« DÓZSA Katalin, F. művészettörténész. Ez az első ismertetett műve. 398 V 72 900425 Veress Sándor (1907) Moldvai gyűjtés / gyűjt. és lejegyezte Veress Sándor ; szerk. Berlász Melinda és­­Szalay Olga. — Bp. : Múzsák, 1989. — 421 p. : ill., részben kotta ; 24 cm. — (Magyar népköltési gyűjtemény, ISSN 0865—4581 ; 16.) Bibliogr.­a jegyzetekben ISBN 963 564 435 3 fűzött : 250.— Ft )(cMoldva 398.8(1945.11:498.3) Magyar népköltészet — Moldva 784.4(1945.11:498.3) Moldva — Magyar népköltészet Mt.: Berlász Melinda (1942) (szerk.). — Szalay Olga (szerk.) : A Magyar Népköltési Gyűjtemény kötetei 1872 és 1924 között viszony­lag rendszeresen jelennek meg, ugyanakkor az idők során fölhalmozott folklóranyagnak olyan bősége maradt meg, amely a kiadványsorozat új­raindítását tette szükségessé. A folyamatos számozással 16-ositnak jelzett kötet Veress Sándor 1930-as gyűjtőútjának gazdag termését adja közre. A gyűjtés területe mindössze a moldvai csángó magyarok hat Bákó­­me­gyei települése (Klézse, Forrófalva, Bogdánfalva, Somoska, Ketiis, Trunk) lehetett, utolsó állomáshelyén az addig is a helyi rendőri ható­ságok akadékoskodásával folyton küszködő gyűjtőnek elfogytak a fo­nográfhengerei, pótlásokra, illetve újabb gyűjtőút megszervezésére pedig már nem volt módja. A lejegyzett 135, kottával közölt, különböző műfajú népdal és hang­szeres zenei dallam közös jellemzője a variációgazdagsá­g: egyazon meló­dia és szöveg kis eltéréseket mutató területi vándorlása. Ez természetes jelenség egy viszonylag zárt nyelvsziget egymáshoz közel eső települései­nek folklórjában. S ez nagy előny is egyben a tudományos feldolgozás szempontjából, hiszen kínálja az összehasonlítás lehetőségét, a variációk keletkezésének és elterjedésének nyomon követését. A Veress-féle gyűj­tés jelentőségét két tényező tovább emeli: részint a gyűjtés ideje (ekkor még nem vált végzetesen leromlottá a csángók nyelvállapota, noha már fenyegetett a nyelvcsere veszélye), részint a hangfelvétel készítés ténye, ugyanis ez az első olyan csángó zenei anyag, amely eredeti hangrögzítés­sel maradt fönn (a Magyar Néprajzi Múzeum állományában). Veress Sándor precizitását nemcsak a gyűjtött anyag tudományos igényeknek maradéktalanul megfelelő lejegyzése szavatolja, hanem az is, hogy rész­letes gyűjtőnaplót vezetett, amelyet Függelék formájában csatoltak a kö­tethez a szerkesztők, hasonlóan a helyszínen készült fényképekhez. A 64 felvétel páratlan értékű kiegészítő dokumentum a csángó viseletre, a 28

Next