Uj Kor, 1932 (13. évfolyam, 1-13. szám)
1932-01-02 / 1. szám
Ara ÍO XIII. évfolyam. 1 szám. i Timi$para, 1932 Január Tévét 5692 b ^ 2. Szombat 23. Sömor **9BBBT ^SBmsÍBb* ’<ldBÍ|gK~ Vasárnap 24. mH 1— :4=3fa&4. Hétfő 25. ■H na ■■ ›p^g|g=srhiríy :'imimuiiiim iMMk 5. Kedd 26. ■=■ Ifcrjso jj^Hwfc›r “áBSBr umb<&■■ 6. Szerda 27. W flHH 7. Csütörtök 2S. ..^4s^E|Btíy ^:|ga|i wpBEji ||8fl| ffiPjffs. Péntek 29. p MM mmtväkKBttUlj Az UJ KOR előfizetési ára: nöt JSBSk ______UBb cfigsB egész évre........................................... 300 Lei Wl9 •=^r ^Bs=äk félévre....................................................160 jWSBMfW^ _-' ' — : .... —- _ ■. - SÍ»«» ^HL negyedévre........................................... 85 vuWgBBpr ~ ä^BMfc egy hónapra....................................... 30 JRB^, egyes számára........................... 10« az uj kor. Erdély, Bánát, Máramaros és Körösvidék Zsidó ZSIDÓ POLITIKAI HETILAP Nemzeti Szövetségének hivatalos lapja. ■i ■'■ 1 ■■■■■■."....— . - ■---!_” ■- 1 i=.'-'.i ■ ■ ' ■ ■' --■■■• -■■ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATRA. 1 1^—MMBMgjEMMBHB—lí^—HM8MBlgg'fiHFUTlilMPj PtlBId rtTir~ffir^T^rt>M^'iV'~*R:^gill^iaHgTMll^vT*'-l-^'^””-Tte"^TOTM SZERKESZTI: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL; STERN HENRIK ____| hmisoara, bulev. berthelot 4. h. em. Az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség Xí^ik marosvásárhelyi konferenciája Minden ünnepélyes külsőség nélkül, a munka jegyében nyílt meg az E. Zs. N. Sz. XI. konferenciája december Utó 25-én, pénteken délelőtt 10 órakor Marosvásárhelyen a Zsidó Kulturhóz nagytermésben. A nagytermet a sufág megtöltötték a delegátusok és vendégek, akik között ott láttuk az összes marosvásárhelyi zsidó testületek és egyesületek, valamint a hatóságok képviselői. A konferenciát dr. Fiselber JÓEteef,az E. Zs. N. Sz. elnöke nyitotta meg a következő rövid megnyitóbeszéddel: — Ez alkalommal — mondotta dr. Fischer József — eltértünk az eddigi cionista konferenciáik tradícióitól. A komferenjei ünnepélyes részét mellőzni fogjuk és nyomlxul rátérünk a reánk váró munkára. Ez a konferencia: a munka konferenciája kell hogy legyen. Munkával kell kezdenünk, munkával kell folytatnunk és fokozottal, energikusabb munkával kell befejeznünk az előttünk álló konferenciákat.»Zitc]ijd^t. •— Sorsdöntő jelentőséggel bír ez a konferencia az erdélyi zsidó nemzeti mozgalom élettérben. A felelősség súlyos terhe nehezedik ránk , erdélyi zsidó nép és az erdélyi cionizmus jövőjéért- és ezért ma, ezen a konferencián, szent fogadalmat kell tennünk, ahogy megsokszorozott mövé, akarattal s buzgóbb munkával fogjuk szolgálni ebben az esztendőben a zsidó népi regenerálódás és a Palesztinat zsidó országépítés ügyét. Abban a reményben, hogy a felelősségéérzet és a kötelességtudás ébresztője lesz ez a konferencia, amelynek jegyében egy új, lendületes és erőteljes cionista építőmunka fog megindulni Erdélyiben, az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség XI. konferenciáját ezennel megnyitottnak nyilvánítom. A konferencia hatalmas tapssal fogadta dr. Fischer József megnyitóbeszédét, mely után a marosvásárhelyi zsidó testületek üdvözölték a konferenciát. Sennensieb Béla, a hitközség érdemes elnöke lángoló hitvallást tett Erec Israel mellett, amely szerinte ma már nemcsak a cionisták, hanem a világ összzsidóságának legszentebb ügye, amellyel áll vagy bukik a zsidóság. Dr. Löwy Ferenc főrabbi héberül üdvözölte a konferenciát, majd magyarul így folytatta: — Zsidó gyűlésen, zsidó nyelven kellene beszélni és ha ezt a konferenciát a munka.öotafflorenteiájának szánták, akkor első munka a shéfber nyelv elsajátítása kell acsgy legyen. Mint meggyőződésen cionista, aki már 1514-ben részt vett a mozgalomban, fájdalommal látom, hogy a cionistát egyirészre nem respektálja vallási tradícióinknak ama nagy jelentőségét, amelyet a zsidó nép életében évezredeken át betöltött. A cionizmus, mikéit a zsidóság is, a nemzeti és vallási momentumok elválaszthatatlan szintézise kell hogy legyen és ebben a szellemben kell felépítenünk hazánkat .Ciánban. Dr. Löwenstein Lajos a marosvásárhelyi Búé Brit páholy nevében, dr. Citrom Lázár a Zsidó Párt marrosmem gózata, Révész Ernő a maélyi nőegylet, dr. Löte Lajos a v .gondozó, Bottmann Mór a ra Kadisa, majd dr. Engelbergé a Zs. A. Sz. marosvásárhelyi helyi csoportja nevében üdvözölte a konferenciát. A konferencia elnöksége. Ezután megválasztották a konferencia elökségét és pedig elnöknek Wwlster Kálmánt, társelnököknek: Dr. Nobel Sándor, dr. Engxdberg Dezső, Hofffmanmi Miksa, Stein József, Noszin Mór, dr. RotTn Dezsőné, dr. Ábrahhám Józsefné, Fischer Lápját és dr. Eixlényi Emil delegátusokat. Főtitkár lett Weinberger Nándor, főjegyző Fritsch József, jegyző Halmos László. Ezután dr. Nobel Sándor román nyelven üdvözli a hadsereg megjelent képviselőit és Txailescu tábornok, hadtestparancsnok üdvözletére válaszolva, hangsúlyozza a zsidóságnak a trón és állam iránti lojalitását és hogy a zsidóság sorsa szorosan egybe van kötve az ország sorsával, úgyhogy annak felvirágoztatása a zsidóságnak is elsőrangú érdeke. Majídi németül folytatja: — A munka konferenciára jöttünk össze. Körülöttünk, mindenütt a gazdasági világkrízis árnyéka borítja el a lelkeket. Mi azonban egy olyan népnek vagyunk a fiai, amely nem ismeri az idők korlátozásait és évezredeken keresztül gázolva küzdötte át magát az idők korlátain. És ha ma sötét pesszimizmus üli meg a lelkeket, engem egy szent optimizmus tölt el a mi népünk és a mai mozgalmunk jövőjét illetőleg. .Rámutatott a zsidóságnak, mint népkisebbségnek, a népek társadalmában levő helyzetére és hangsúlyozta, hogy a mi mateionalizmusunk egy nemzetfölötti nacionalizmus, amely népi énünknek legsajátosabb karaktere. És ennek a nacionalizmusnak nevében követeljük szent jOlgainkat az élethez és a feltétel nélküli jogegyenlőséget. A testvéri kisebbségektől joggal elvárjuk a testvéri támogatást, gazdagépünktől pedig nem többet és nem kevesebbet, mint a teljes jogegyenlőséget a gyakorlati állami életben, úgy ahogy azt az állam alkotmánya előírja. Ezután kegyeletes és könnyekig megható szavakban emlékszik meg az erdélyi «ionisti mozgalom h halottairól. A konferencia állva hallgatta végig dr. Nobel szívbemarkoló szavait, amelyekkel dr. Eisler Mátyás főrabbi a Jewish Agency erdélyi osztályának elnöke, Rothlbart Jakiab a Jewish Agency ügyv. elnöke, a Keren Hayesod elnöke, az erdélyi cionista mozgalom fáradhatatlan energiájú harcosának, Erec Jiszraál rajongójának, valamint dr. Adolf Weil, a temesvári holvcsoport díszelnöke emlékének áldozott. Mély megilletődéssel emlékezett meg a cionista mozgalom többi halottairól: Klein Vilmosról (Satumare), Rosenfeld Dávidról (Tg.-Mures), Lobi Adolfról (Hateg), Német Zsigmondról (Targu mures), Rosenzweig Jakabról (Dej), Sza neth Ferenc és Jesimovics Marcell, valamint Pless László barissziánusokról és a feledhetetlen lugosi Wechsler Zsófiáról, aki egész életén át szerzett vagyonát cionista célokra hagyományozta. Dr. Nobel Sándor elnök ezután dr. Fisccer Tivadar, az E. Zs. N. Sz. díszelnökének és az országos Zsidó Párt elnökének, valamint Naszbaum Sámuel, a Zs. N. Sz. társelnökének üdvözlő levelét, továbbá a londoni Cionista Exekutive, a Románia Cionista Szervezet, a Zsidó Parlamenti Klub, dr. Weisz Arthur, prof. Silberbusch és Wasserstram Sándor üdvözlő táviratait adta fel. Az általános vita Nőszin Mór felszólalásával kezdődött meg. A cionista konfesrensiámak — mondotta — kettős céllja van: számvetést kell vessünk a vezetőség és a helyi csoportok elmúlt évi munkájáról és le kell szögezzük a jövő teendőit. Ami a Szövetség vezetőségének elmúlt évi munkáját illeti, megkell hajtanunk előtte az elismerés zászlaját De ugyanekkor szomorú szívvel kell megállapitanunk, hogy ennek a munkának az eredménye semmivé zsugorodik. Igaz, hogy súlyos körülmények között vette át a temesvári vezetőség a Szövetség irányítását és egy súlyos esszlendőben kellett folytatni munkáját, de már az indulásnál egy súlyosan hibás koncepció kerekedett felül, amellyel a Szövetséget egy kereskedelmi vállalat gyanánt vezették. Ez a koncepció csupán a kereseti lehetőségeket tartotta szem előtt és ennek jegyében: az eszmét, a cionista propagandát kidobta az üzletiből. Az itt mondota lesz pénz, akkor lesz propaganda is. Hát pénz sohse lesz, ha nincs propaganda és ha nincs erős szervezeti munka. Ez a téves koncepció volt a vezetőség legsúlyosabb hibája. Ezzel szemben öirtvendertes tény,hogy az országépitő alapok rendszeres és anyagiakban is eredményes munkát végeztek. Ez különösen a BKL munkára áll, annak ellenére, hogy a bevételek nem emelkedtek. Ezután a vezetőség ifjúsági javaslatával foglalkozott. Az ifjúsági szervezetektől — mondotta — eddig csak anyagi hozzászulást kért a vezetőség, holott a vezetőséginek nyújtania kell valamit az ifjúság számára. És ha van egy pontja cionista szervezeti életünknek, a mély optimizmusra jogosít fel, akkor ez éppen az ifjúság. A konferencia legfőbb kötelességének kell, hogy érezze az ifjúság kulturális megerősítését. Javasolja egy külön szervezeti ügykör felállítását és egy szervezeti titkár alkalmazását, továbbá kéri, hogy a Szövetség a jövőben fokozottabb mértékben foglalkozzon a ifjúsági szervezetek munkájával. Ezután dr. Jordán Viktor (iSizatroár) szólalt fel: — Nem arról szeretnék beszélni, mondotta — ami a szervezeti jelentésben benne van, hanem éppen arról, ami kimaradt belőle. És ez: Erec Jiszráél mai helyzetének, elmúlt évi eredményeinek és perspektíváinak feltárása. A lelkek megmunkálásához ez feltétlenül szükséges és engedjék meg, ahogy ezt a hiányt röviden összefoglalva kipótoljam. — Kétkedés és lankadás észlelhető cionista táborunkban. Pedig nyilvánvaló, hogy csak a hit és az akarat viheti előre a mi munkánkat. Az elmúlt esztendő az általános világválság súlyos periódusa volt. Éze ,ha meggondoljuk, hogy Palesztina ebben az általános gazdasági világkrízisben milyen szilárdsággal és erőteljesen állotta meg helyét, akkor önmagától adódik az a felismerés, hogy Palesztina ma már egy kétségtelen horderejű gazdasági realitás a zsidóság számára. Az egyetlen szilárd pont, amelyre életünket építhetjük. Ez a felismerés egyre belevésődik a zsidóság köztudatába és ennek legpregmánsabb tanújele, hogy az amerikai zsidók Palesztináiba invesztálják tökeiket, mert látják, hogy ez ma a legszilárdabb talaj. A gazdasági fejlődés és erő szempontjából az elmúlt esztendő a legszebb reményekre jogosít fel bennünket Palesztina jövőjét illetőleg. De politikai vonatkozásban sem. kilátástalanabb a zsidó országépítés jövője. Az a két tényező, amely az utóbbi években oly sok nehézségeit gördített a mi munkánk elé, ma már nem jelent veszedelmet. Az angol mandatárius hatalom Palesztina-politikája megváltozott. És ez a változás, ha nem is nyílt formában, lényegében azonban egyet jelent: a Passfiel-politika elvetésével. A másik tényező az arabság. Az utóbbi napok eseményei az arab veszedelmet minimumra csökkentették. A jeruzsálemi arab kongresszus a pánszsám mozgalom bukását, csúfos kudarcát jelenti. 1932-ben tehát, az a két tényező, amely eddig munkánk kerékkötője volt, a kormány és az arabság ellenállása nem lesz annyira észlelhető, mint az elmúlt esztendőben. Tőltünk függ a zsidó országépítés sorsa. Tőlünk függ, hogy hány kolóniánk lesz a jövő esztendőben Palesztinában. Tudom, hogy a jövő esztendő súlyos gazdasági év lesz a zsidóság számára. És nehéz ma az eddiginél nagyobb áldozatot kérni. De nem a Jisuv az, amely támogatásra szorul. Hanem mi magunk. A mi érdekünk, hogy építsünk és új védpontokat teremtsünk Erec Jiszráelben. Erdély elenyészően keveset nyújtott az épülő országutak. És ezért mindannyian hibásak vagyunk, mert senki sem fektetett bele kellő erőt és áldozatkészséget az országépítő munkába. Kötelességemnek tartom, a plénum előtt annak elhatározását kérni, hogy 1930-ben nagyobb támogatásban fogjuk részesíteni a vezetőséget Palesztina-centrikus munkájában, mint az elmúlt esztendőben. (Hosszantartó taps.) Ezután az igazoló bizottság tette meg j ötteötösét. Leigazoltak délelőttiig 107 delegátust és megalakították a bizottságokat. Dr. Nobel Sándor elnök melegen üdvözli Winkler Janka ered f amámőt és felkéri, hogy a Kffar Gideon iigybetri álláspontját a Palesztina bizottság előtt kifejtse. Tihanyi Dezső (Tg.-Mures) az Aviva- Ba risszia roszisonja az ifjúsági jelentéshez szól hozzá: — A jelentés — mondotta — beismeri, hogy a vezetőség nem tett semmit az ifjúságért, de fájdalom, a programaiból is hiányzik ennek akarása. Kifejti, hogy 29 helyi csoportban van cionizmus, ebből Diós yarn helység, ahol kizárólag az ifjúság végez cionista munkát. Ez a helyzet elgondolásra kell, hogy késztesse a komferenciát. Vájjon mi lesz jövőre? Soraink egyre ijesztőbb arányokban ritkulnak. És az érdektelenségi egyre nő. Hová fog ez vezetni? Minden bajnak az orvosságát az erős ifjúsági és szervezési iirnuitásban látom. Az ifjúság súlyos anyagi gondok között dolgozik és ezek a gondok súlyosan megnehezítik munkáját. A KKL-bevételek visszaesésének oka nem a gazdaságii krízisben, hanem az ifjúságban keresendő. A konferencia lelkiismeretére apellálok, amikor azt mondom: az ifjúsággal áll vagy bukik az erdélyi cionizmus. Dr. Dénes László (Cituj) felszólalásában kifejti, hogy az erdélyi cionizmus többet veszített ideológiájából, mint a tpénJügyeit illetőleg. Parancsoló szükségesség ma az ideológia újjáépítése, mert egy ideológiai felfrissítés az anyagiak feljavulását is magával fogja hozni. Rámutat arra, hogy a szervezeti javaslat meghatározza a 'hely’i csoportok hozzájárulásait, de nem jelöli meg a keresztülvitel módjait, majd az ifjúsági kérdéssel foglalkozván az ifjúsági nevelés s kulini'munka fokozottabb támogatását követeli a vezetőségtől. A PHiónixel közölt szerző 2-fi