Uj Kor, 1934-1935 (16. évfolyam, 1-47. szám)
1934-09-10 / 1. szám
Ros ffasana XVI. évfolyam, 1. szám | Timisoara, 1934 Szeptember Tisri 56S5 HaMi 10. Hétfő 1. Necavim ■H H SS| IfBci . IPÉP --ítÉ|1%^§|| 11. Kedd 2. ' 1 ■■ ■ 12. Szerda 3. =- ^ 13. Csütörtök ••\'í§. ";’í?;:í ®||| «H 14. Péntek 5. e - ;|H» MH V WB^SEbBJI ^ ^=St Az UJ KOR előfizetési ára: JOBOm TIH» egész évre — — — — — — 206 Lei félévre — — — — — — — 110 „ negyedévre — — — — — — ZSIDÓ POLITIKAI HETILAP S.SVI = II 1. TM*«”rc ■ i'iíimniwr-Haim «r-■■»■raBa^igcinmwBwtMa.^^ ■■111111111111111111)111 III Hill I ll■■■l■llll IMII SMI—II—IH—II—iMIWUllHHMUULmiLL—. Erdély, Bánát, Máramaros és Körösvidék Zsidó 2 ^ I SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL Nemzeti Szövetségének hivatalos lapja. ■ J 1 WTW 1 MEGJELENIK MINDEN SZOMBATRA. I I TIMISOARA, III, PIAJA ASANE$TII Nr. 4 ÍTÜT Ez a négy betű az uj zsidó esztendőt, az 5605-ik évet jelzi. De a négy betűnek nemcsak számértéke van, hanem értelme is. És a „tirce” szó, amellyel egyik gyönyörű Konidré-esti himnuszban könyörgünk istenhez, azt jelenti: „találj tetszést”. Magunkbaszállás idején, amikor a hivő zsidó szív szinte szomjúhozza azt, ami számára könnyebbülést, megnyugvást hozhat, ez a szimbolikus jelentőségű száma új esztendőknek sok ezer zsidó családnak enyhülést, meg vigaszt fog szerezni és ismét bizalmat, reménységet fog önteni a szenvedésektől sújtott lelkekbe. Szenvedésekből pedig ugyancsak bőven kivette részét az 5610. évben a gáhitban elnyomott és meggyötört népünk. De ne bolygassuk most, amikor ünnepi hangulat után sóvárgunk a fájdalmas, könnyes, véres múltat, hanem irányítsuk inkább tekintetünket épülő szép országunk felé, amelynek boldogságáért köznapokon és ünnepeinken sohasem szűnt meg a zsidó lélek Istenihez fohászkodni. És ha testvéreink között számosan vannak, akik eddig liturgiánknak Cionra és Jerusalájimra vonatkozó részein, amelyekkel imádságos könyveinknek majdnem minden lapján találkozunk, gépiesen átsiklottak, vagy azokat meg sem értették: ezen roshasánákor bizonyára felfigyelnek majd a prófétai hivő szózatra, amelyet az ünnep második napján a hattórából fognak minden gyülekezet előtt felolvasni: „És eljön a nap, amelyen kiáltani fognak az őrök Efrajim hegyén: JETITEK MENJÜNK FEL ATONBA AZ ÖRÖKJE ÉVALÓHOZ, A IMI ISTENÜNKHÖZ!!’ Hiszen ma már minden tisztán látó szem és az eseményeket józanul megítélni tudó elme előtt nem lehet kétséges, hogy úgy amint sorsunk javítása önmagunk kezébe van letéve és kerek e világon senki másra nem számíthatunk, ha bajba kerültünk, mint szolidaritásunkra: azonképen egyedül Erec Jiszráel boldogulásától és nagyobbodásától függ a zsidó kérdés megoldása. Ezt hirdette a mi halhatatlan Herzlink már harminchét évvel ezelőtt és ezt hangoztattuk mi cionisták a múltban és valljuk most is mindenütt, ahol megjelenünk. De a közömbösek, az asszimilációk, a kényelemszeretők és a rövidlátók nem akartak hinni Herzlnek és követőinek, sőt elgáncsolták a cionisták útját addig, amíg a történelem, a napjainkban, szemeink láttára lefolyt borzalmas események egész sorozatával kényszerítette és mindig újból kényszeríti őket annak az örök igazságnak felismerésére, hogy egy nép, ha szerencsétlenség éri, önmagára van utalva. Ha nem képes arra, hogy segítsen önmagán, úgy nincs segítség számára! És a zsidó nép megmutatja a világnak, hogy tud magán egíteni. Igaz, hogy ez a segítség sokkal, de sokkal nagyobb mérvű lehetne, ha a nép zöme és különösen a hivatalos — hitközségi és úgynevezett papi — vezetők, közel négy évtizeden át ma már szinte érthetetlen módon, nem akadályozták volna a cionista munkát. De ha kicsiny is még Erec Jiszráel, ma többet nyújt a földönfutóvá lett zsidóságnak, mint bármely más ország a föld kerekségén és szinte hihetetlen fellendülésével tiszteletet, sőt bámulatot szerzett már most is az egész zsidóságnak. Az ujesztendő küszöbén, amikor az öntudatos zsidó nemcsak a maga egyéni, hanem népének helyzetéről is elmélkedik és visszatekint a közösség érdekében az elmúlt évben végzett munkára, szomorúan kell megállapítsa, hogy Erdély zsidósága eddigi mentsvárainak, a hitközségeknek tekintélyes része a bomlás aggasztó jeleit mutatja. Jól tudjuk, hogy ama kehillák, amelyek a bennük uralkodó egyéni hiúság, kicsinyes féltékenység, széthúzás és egyes személyek urhatnámsága révén szégyent hoztak az országrészünk zsidóságának zömét alkotó orthodoxiára, azonosak azon hitközségekkel, amelyek rabbijaik vezetésével a zsidó renszánszmozgalom ellen felléptek, a cionista eszmék követőivel mint közönséges bűnösökkel szemben eljártak és legutóbb is népkisebbségünk parlamenti képviseletének lehetőségét megakadályozták. Ezzel szemben Erdély és a Bánát öntudatos zsidó tömegei — hála derék elvbarátaink önzetlen működésének — 5094-ben örvendetes módon, úgyszólván napról napra mind intenzívebben kapcsolódtak be mozgalmunkba. És ezért fordulok az“í!£**n esztendő küszöbén szeretettel és hálával Hozzátok, kedves Testvéreim. Hozzátok, hüséges, kötelességeitek teljesítő Helyi csoportok vezetői és tagjai, akik az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetséget nehéz munkájában odaadással támogattátok, akik nem néztetek egyebet mint szent ügyünket, akik álltátok a harcot a rosszindulatú ellenséggel szemben, akik túl minden pártoskodáson és pártszenvedélyen csak "Cion, a közös cél érdekében dolgoztatok és r• ír V Sóge •• i ('■ni - t n " Szervezetet alkottatok, amelyért irigyelnek bűnünket a többi országrészek cionista organizációi és a külföld testvérszervezetei is. Köszönet Nektek, drága WTZO Nővérek, akik ezen nehéz időkben megírni láttátok, hogy ha vészfelhők tornyosulnak a zsidóság egén, akkor az asszonyok ma is példaadással tudnak hatni a férfiakra. Külön köszönet Nektek, erdélyrészi mizráchista és revizionista Testvéreim, akik az általános zsidó érdekeket a pártfegyelem fölé helyeztétek és végül, de nem utolsó sorban, köszönet Nektek fiatal Barátaim a különböző ifjúsági alakulatokban, akik nem annyira a vetélkedést, mint inkább a nemes versenyt gyakoroljátok az elvégzendő munka terén. Adjon az örökkön élő Nektek és kedveseiteknek boldogsággal, áldással teljes ujesztendőt és örvendeztessen meg Benneteket a Legfelsőbb nemes törekvéseitek sikerével. Erec ,Iszráel nagyságával és üdvével Szöchot ráchási, vögám rádási tarrmn Vermes Ernő. Ciúuisha titevi tiszteletek a natyjaMiepeUe** Rendezi a Zsidó Nemzeti Szövetség timisoarai helyi csoportja Hel) A józsefvárosi orth. hitközség iskolájának tornaterme. ELŐIMÁDKOZÖK: Eppler Jakab,Kauftheil Ernő,Dr. Rosenberg Oszkár ÜNNEPI SZÓNOKOK1-Vermes ErnőjBr. Nobel Sándor, Kauftheil Ernő, Drr. Rosenberg Oszkár: Roshasanai istentiszteletek kezdődök hozzátok Testvéreink; Újévre új földet AZ ÚJÉV KÜSZÖBÉRŐL visszatekintünk. Mit hozott számunkra az elmúlt év? Megpróbáltatások hosszú óra után, mintha népünk tragédiája még nem volna teljes, mintha még nem leült volna meg testvéreink számára a fájdalmak kelyhe, törökországi és algíri testvéreink tragédiájával végződik az év. MEGINGATHATATLAN ISTENÉIT és a jövőbe vetett megrendíthetetlen bizalom volt szükséges, hogy ellent tudjunk állni a gyűlöletnek és üldözéseknek. Egyetlen vigasztalásunk a szükségben és kétségbeeseben, hogy megszületni látjuk nemzeti otthonunkat őseink országban és érezzük kiáradni onnan egy jobb jövírnak a leheletét. Negyvenezer zsidó testvérünk vándorolt be az elmult évben Erec Jiszraelbe — közöttük közel húszezer németországi zsidó — akik otthont és megélhetést találtak ott. HOGY MEGÉRHETTÜK azt, hogy Erec Jiszrael egy fénysugár lett a zsidóság egén, azt köszönnünk kell elsősorban azoknak az istenáldotat embereknek, pionírjainknak, akik, sokszor testvéreik meg nem értése és gúnyolódása közepette, mentek a jövőbe vetett hitet megvalósítani és intézményeket teremtettek, amelyek országépítésünk alapkövei lettek. A KEREN KAYEMETH LEiSRAEL, a zsidó földvásárló alap az első ilyen inézmény. A Keren Kayemeth Leisrael eddig 338657 dunam földet váltott meg a zsidó nép elidegeníthetetlen örök tulajdonául. Az a pionírmunka, amit a Keren Kayemeth Leisrael végzett, tette elsősorban lehetővé a mai fellendülést. De az ország fejlődésével növekednek a Keren Kayemeth Leisrael feladatai is. Egészséges fejlődés nem képzelhető el »old nélkül és a röghöz kötött földművesréteg nélkül. HARMINC ÉVlE végzi a Kendi Kayemeth Leisrael mint a zsidó jövő hűséges harcosa és őre földmegváltó munkáját. A földvásárlásokhoz szükséges összegeket nem egyesektől, hanem a zsidó nép széles rétegeitől kapta. Gazdagok és szegények gyűjtötték és adták azokat az összegeket, amelyek szükségesek voltak az eddigi földvásárlásokhoz. A zsidó nép tragikus helyzete és a fokozott bevándorlás azonban itj nagy feladatok elé állítják a Keren Kayemeth Leferaelt és nagy kötelezettségeket rónak a zsidó népre. AZ ÚJÉV KÜSZÖBÉN fordulunk hozzátok Testvéreink, emlékezzetek meg a Keren Kayemeth Leisraelről, adózzatok rá a túra előtt, vegyetek perselyeket a házatokba, adjatok örömben és bánatban, mert a Keren Kayemeth Leisrael teremti meg a Zsidó Nemzeti Otthon alapját. A KEREN KAYEMETH LEISRAEL ORSZ. KURATÓRIUMA.