Új Látóhatár, 1964 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1964 / 2. szám - DOKUMENTUM - Bethlen Pál: Bethlen István életének utolsó szakasza

* Ezt írta levelében Esztergár Lajos. Egy ifjúkori barátom is beszélt Perr Vilmossal, aki megerősítette mindazt, amit Esztergár levelében le­­írt. Perr Vilmos elmondta barátomnak, hogy ő is tárgyalt Bethlen Ist­­vánnal. * A balkáni német hadsereg élcsapatai 1945 elején elérték a Dráva vo­­nalát, amelyet bolgár csapatok védtek. Ez arra indította Tolbuchinékat, hogy Bethlen Istvánt 1945. január 31-én Pécsről a dunaföldvári hídon át Kiskőrösre szállítsák. Mikor Betl­en István telefonon értesítette Esztergár Lajost, hogy to­­vábbszállítják, a polgármester nyomban intézkedett valamennyi vám­­háznál, figyeljék a kifelé haladó autókat és azonnal jelentsék, melyik vámon haladt át egy katonai gépkocsi, amelyből — előre megbeszélt jel szerint — egy civil fog feléjük kalapjával integetni. Bethlen István út közben Solt-Szentimrén — ahol egy napot töltött — találkozott Apponyi Károllyal, Werth Henrikkel, Zichy Nándorral, Bó­­dy László volt budapesti polgármesterrel és még néhány védőőrizetbe­ vett politikai és katonai személyiséggel, kik — Werth Henrik, Fáy Ha­­lász Gida és Zichy Nándor kivételével — szintén Kiskőrösre kerültek. „1945. február 3-án Kiskőrös községben előkészített szállásokban helyeztek el bennünket — és itt ismét Gerlóczy Gábor levelét idézem —, István bátyádat a volt közjegyző lakásában szállásolták el, ugyanott volt az étkezdénk is. A község gondoskodott az élelemről. A mi sza­­kácsnőnk és szobalányunk szolgált ki mindnyájunkat. A szovjet gárda­ őrnagy és őrségünk gondoskodott biztonságunkról. Kellemes, nyugodt életünk volt. 1943. február 23-án délben katonai személygépkocsi jött István bás­tyádért, közölve, hogy Gödöllőre kell szállítania, az időközben oda köl­­tözött Dálnoki Miklós Béla kományhoz. István bátyád csomagjaival — Trenkwald tolmács nélkül — 13 órakor hagyta el Kiskőröst. 1943. május 15-én értesültem Megay Ernő altábornagy budapesti vá­­rosparancsnoktól és vegyesdandár parancsnoktól, akit Baden bei Wien­­ből repülőgépen hoztak Kiskőrösre, hogy Schweitzer István vezérez­­redes, volt I. honvéd hadsereg parancsnok, Kiss Endre volt kecskeméti főispán, majd későbbi közellátási államtitkár és Werth Henrik társasá­­gában Kúnszentmiklós rácsos fogdájának ablakából naponta látta Ist­­ván bátyádat a községben szabadon sétálni. Legutóbb április 28-án." Ezek Gerlóczy Gábor katonás pontossággal feljegyzett adatai Beth­­len István kiskőrösi tartózkodására vonatkozólag. Bethlen István Kúnszentmiklóson töltött napjairól érdekes adatokat sikerült szereznem boldogult Zlinszky István volt képviselőtársam öcs­­csétől, Zlinszky Györgytől, a Magyar Mezőgazdák Szövetségének volt vezérigazgatójától. Idézem Zlinszky György 1961. augusztus 7-én kel levelét: „A kúnszentmiklósi napokról részletesen beszámolhat Gát Zoltán, volt honvédvezérkarhoz beosztott ezredes. Gát (Galotsik) Zoltán édes­­atyja Sáros megyei főszolgabíró volt, a megye legészakibb járásában.

Next