Új Látóhatár, 1983 (34. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 3. szám - GOMBOS GYULA HETVENÉVES - Boros Lajos: A Bolyai Kollégium
giumról magunk is kiadtunk egy ismertető röplapot, amelynek szövegét az alábbiakban közlöm: A TURUL SZÖVETSÉG BOLYAI KOLLÉGIUMA Története: 1939. szeptemberében Györffy István egyetemi professzor, a magyar parasztság tudós követe, gyűjtötte maga köré először a paraszt diákokat s felvetette a gondolatát annak, hogy a parasztság soraiból kikerülő magyar fiatalok részére kollégiumot kellene alapítani. Tette ezt azért, mert mindössze 11-13 százalékát teszik ki az egyetemi ifjaknak azok a származásúak, akik a magyarság legmélyebb, legmagyarabb rétegeiből törnek magasabb kultúra, társadalmi felemelkedés felé, továbbá azért is, mert köztudomásúan ez a kis réteg rendszerint elvész a parasztság tömegei számára. Csak igen kevesen kerülnek vissza, mint alkotó és vezető férfiak, hogy a parasztság nagy tömegeit felemeljék magasabb színvonalra. Ennek a kismérvű kiválasztódásnak elsősorban anyagi okai voltak. Ezenkívül azonban szellemi hiányosságok is jelentkeztek, mert a „hivatali társadalomba" asszimilálódó parasztfiúnak a paraszti közösségtől való elszakadása öntudathiány volt. Györffy István halála után a Turul Szövetség vette át a kollégium szervezését és a gondolatot megvalósította. 1940. február 1-én 30 ember számára megnyílt a kollégium és ma már 50 paraszti fiúnak ad helyet. Megalapításához a Nemzeti Bank, a Pénzintézeti Központ, a Hangya, a Futura és a magyar társadalom hozzájárulása adott alapot. A kollégiumi nevelés A kollégiumi nevelés kettős irányú. Egyrészt ideológiai, abból a célból, hogy a parasztsággal sorsközösségben élő öntudatos fiatal értelmiség legyen belőlük, ezért szombat esténként a legnagyobb magyar népi írók tartanak előadást. Másrészt, európai színvonalú kultúrember nevelés is folyik, ezért kötelező, hogy mindenki egy szabadon választott nyugati és egy nemzetiségi nyelvet tanuljon. Az egyetemi tanulmányokkal párhuzamosan a parasztság és a magyar élet megismerésére munkaközösséget alakítanak és ezekben készülnek a jövő életre. A kollégium napirendje Reggel 6 órakor felkelés, fél héttől fél nyolcig nyelvóra, vagy munkaközösségi megbeszélések, 8-ig reggeli, délelőtt egyetemi elfoglaltság, 12-15 óráig szabadfoglalkozás, 16-18-ig tanulás, 18-20-ig szabadfoglalkozás, 20 órakor tanulás, 23.30 órakor lefekvés. A kollégium tagjai különböző menzákon ebédelnek és vacsoráznak. 1-4 személyes szobákban laknak. Mindezért a kollégium tagjai 10.- 3 díjat fizetnek havonta. (Fűtés, világítás benne van.) Nyelvi órák díjtalanok. Ma, amikor a hivatalos államhatalom is különböző eszközökkel igyekszik megkönnyíteni a magyarság széles népi rétegeinek előretörését, fontos és nélkülözhetetlen, hogy ezt az alapintézményt, amelyet a Turul Szövetség, mint annyiszor máskor, most is útmutatóul létesített, a magyar társadalom és a hivatalos kormányhatalom megfelelően támogassa. Egy nagy 500 tagú