Új Magyar Szemle, 1921/3

1921 / 3. szám - Zsigmond Ferenc: Jókai regényeinek korszerűsége

JÓKAI REGÉNYEINEK KORSZERŰSÉGE. (Részlet egy készülő munkának Jókai fénykora (1855—1875) című szakaszából.) ... Egy romokban heverő országot kellett a mesés képzelet sugaraival bearanyozni, hogy elviselhető, sőt vigasztaló lát­vány zárulhasson a súlyos megpróbáltatás évtizedeinek nem­zedéke elé. E föladat megvalósítására az egész világirodalom­ban hiába keresnénk hajlamosabb tehetséget a Jókaiénál. Nem hiába volt kedves előtte a délibáb neve és fogalma ; nem hiába szerkesztett folyóiratot és naptárt ezzel a címmel, költészeté­ben is van valami délibábszerű jellemvonás. Szemfényvesztő tüneményekkel kápráztatni el bennünket, az eltikkadt ember elé jó sima tükröt csillogtatni, a fásult kedélyt bámulatos optikai mesterfogásokkal felvillanyozni, a napsütéses levegő­ben egy pár óráig fantasztikus tündérpalotákat teremteni varázs­létre: ez volt akkor a túlnyomó többség szellemi szük­séglete, ez volt Jókai legfőbb költői kedvtelése. De a délibáb épúgy a valóság függvénye és éppen olyan szigorú természeti törvényeknek hódol, mint a világélet bár­mely más jelensége. Az anyaföld végeláthatatlan síkja, a nap heve, a légkör vibráló rétegei nélkül nincs fata morgana, s ki tudja, még miféle titokzatos tényezők módosítják azt oly széppé minálunk. A magyar puszták délibábja a hazai föld utánoz­hatatlan különlegessége, s nem volna nehezebb a Kárpátok hegyláncát ellopni a Nagy Alföld széléről, mint a magyar déli­báb csalfa játékát... Jókai költészetének ábrándvilága is ilyen világraszóló, de hazai különlegesség; elválaszthatatlanul oda van nőve a XIX. század közepének magyar talajához, ebből szívja föl százféle hajszálcsövön át s fejleszti ki fényét, színét, ízét, egész pompáját. Aki igazán élvezni és méltányolni akarja ezt a költészetet, helyébe kell jönnie a költőnek kemény akadá­lyok leküzdése árán is, ismernie kell a magyarság nyelvét, lelkét, egykorú hangulat- és képzetvilágát, azt a benső kapcsot, mely a költőt fajához és nemzetéhez fűzi; viszont Jókai költé­szete is a legfontosabb adalékok egyike a magyar faj ezeréves

Next