Új Magyar Szó, 2006. március (2. évfolyam, 41-63. szám)
2006-03-24 / 58. szám
2000. MÁRCIUS 25-26., SZOMBAT-VASÁRNAP A kiteljesedő munka öröme Kallós Zoltán szerint szórványközpontok hálózata a felszámolódás ellenszere A napokban nyolcvanadik születésnapját ünneplő interjúalanyunk felhívja a figyelmet arra, hogy miközben dúl a vita a Bolyai Egyetem kapcsán, háttérbe szorul a szórványban élők iskoláztatásának problémája. A rangos díjakkal elismert néprajzkutató szól a sajátos erdélyi gondokról, a magyarságtudat vetületeiről, a népi kultúra „életéről", „anyanyelvéről", valamint megvilágítja a neki megítélt Csángó díj visszautasításának hátterét is. ■ Milyen feladatot lát el a válaszúti Kallós Alapítvány a mezőségi szórványban? - Körülbelül hatvan gyermeknek biztosítunk teljes ellátást: szállást, étkeztetést, gyógyszereket, mindent. Fel kell öltöztetni, etetni kell őket, fizikailag le vannak gyengülve. Az első két évben sokat betegeskednek, rengeteget költünk gyógyszerekre. Fel kell erősítenünk őket. ■ Olyan falvakból jönnek, ahol gyenge az egészségügyi ellátás, nincsenek gyakran még román nyelvű iskolák sem. Milyen problémák jelentkeznek az elszigeltség miatt? FŐLEG AZ erdőháti, a Meszesről a Kis-Szamosba ömlő patakok mentén elterülő falvak vannak nehéz helyzetben, például Bádok, Kidé vagy Ördögkeresztúr. Volt egy kislány például, akinek harmadikosnak kellett volna lennie, de másodikba jött, nálunk tanult meg írni. Vagy olyan, aki a színeket sem ismerte. Egyszer az egyik fiút hozták autóval, a Szamos völgyében meglátta a vonatot, azt kérdezte, mi az? Nem látott vonatot addig, képen sem. Nincs óvoda, ezért nagyon nehéz felvenni a versenyt azokkal, akik óvodába jártak. A szegénység is közrejátszik, hogy ilyen állapotban kerülnek hozzánk. ■ Az egész Mezőségre jellemző ez az állapot? Sok HELYEN van ILYEN a Mezőségen. A Bánságban is, mindenhol, ahol kisebbségben vagyunk. Most, hogy bezárják a sds létszámú iskolákat, még inkább. Sok analfabéta lesz valószínűleg. ■ Kinek a felelőssége, hogy ma ilyesmi megtörténhet? - Lehet, HOGY a politikusok nem is tudnak róla, de nem is érdekli őket. A kormány felelőssége. De hát, a nagyurak fent, a jónép pedig húzza az igát és a nehézséget! ■ Még mindig a szűkös Kallós-kúriában van a bentlakás? - Igen, de az épülőfélben lévő szórványközpont kisebbik szárnya már elkészült. A gyerekek egy része ősztől ott fog lakni. Ennyire van pénzünk egyelőre. Most van kiírás az Apáczai Alapítványnál, remélem, lesz az Illyésnél is, mert kaptunk ígéreteket. Habár ígéretekkel teli van a csizmánk. Nem tudom, hogy lesz, a választásoktól is függ. A népdal a társadalom legőszintébb tükre. STANIK BENCE ■ Hogyan alakultak a támogatások a legutóbbi magyarországi választások után? - Idén kevesebbet kaptunk, mint tavaly, tavaly kevesebbet, mint azelőtt. És amit küldenek, az is késedelemmel jön meg - ez a legnagyobb baj. Nem tudunk előre tervezni. Ha kevesebbet adnak, legalább tudnánk, hogy mikor kapjuk meg... Még nem érkezett be hozzánk a tavaly megpályázott pénzek egy része. Miután volt a probléma a Csángó díjjal, megkaptunk néhány tavalyi kiutalást. Hagyományokkal felvértezetten . A Csángó-díj visszautasításakor azzal érvelt, hogy díjak helyett konkrét támogatásokat kell osztogatni, megtervezett támogatáspolitika keretében. Azt írtam ANNAK idején Bozóld András magyar kulturális miniszter úrnak, hogy jól átgondolt stratégiát kellene kidolgozni a határokon túli magyarság támogatására, nem csak a moldvaira, szórványterületre is. Szórványközpont-hálózatot kell kiépíteni, mert sorra szűnnek meg a magyar iskolák. ■ Mennyire sürget az idő? - Ha a szórványban tíz ÉVEN belül nem lépünk, 4- 500 ezer magyar eltűnik. Úgy vélem, nem főiskolákat kell létesíteni. Miből lesz főiskolás, ha nincs alsó tagozatos gyermek? Aki románul érettségizik, nem fog magyar főiskolára menni. Még magyarul sem fog tudni. - A csángók tekintetében változott-e a helyzet az elmúlt 15 év során? - Ugyanaz van, félnek az emberek ma is. A tanítók aggódnak állásukért, román nyelvű oktatás folyik - igaz, a fakultatív magyar oktatásra egyre többen jelentkeznek. A papok agymosást végeznek, azt mondják, halálos vétek a magyar ábécét a gyermekek kezébe adni. Magyar miséért aláírást gyűjtőket nemrég azzal fenyegettek meg, hogy nem oldozzák fel, nem temetik el őket, nem keresztelik meg gyermekeiket. A Vatikán a leghibásabb. Az volt a politikája, hogy megtörje a román görög-keleti egyház egységét, ezért elrománosították a moldvai csángókat és a bukovinai lengyeleket, hogy román nemzetiségű római katolikusokat nyerjenek. ■ Kivesz a magyar öntrulat ezekből a közösségekből? - Nem TELJESEN. Szívük mélyén magyarok, még azok is, akik nem tudnak magyarul. Rekecsinben például valaki, amikor megtudta, hogy magyarok érkeztek a faluba, azt mondta románul: hol van az én húsom és vérem, hogy lássam... ■ Mit hozhat nekünk az Európai Unió? - Kulturális téren jót nem, az biztos. A médiára sokkal jobban oda kellene figyelni, mert azon keresztül szennyáradatot kapunk nyugatról. Óvni kéne az ifjúság agyát ettől. Meg kell szervezzük magunkat előre. Nem csak iskolákat, kulturális intézményeket kell létrehozni, hogy nemzeti hagyományainkat, sajátosságainkat minél nagyobb mértékben megőrizhessük. A néphagyományok elválaszthatatlanok a nyelvtől, irodalomtól, mindentől. ■ Ezt már szinte elfelejtettük. Sajnos el, MERT AKADNAK, akik a népdalra azt mondják: primitív, idejétmúlt, múzeumi kacat. Ez nem igaz. A magyar népdalban az élet minden mozzanatára, eseményére találunk példát. A mindenkori társadalom legőszintébb tükre. Örökre kölcsönvehető szép ■ Beszélhetünk még élő néphagyományokról tájainkon? Karácsonyi kántálás még sok helyen van, meg öntözés húsvétkor, farsangolás. Népzenei szempontból a legizgalmasabb a Mezőség, Szék és környéke, aztán Moldva, a Gyimesek és a Küküllő-mente. ■ Ezeken a vidékeken még mindig van gyűjtetlen anyag? - Igen, és SOK OLYAN hely VAN, ahol még sohasem járt senki gyűjtési szándékkal. Mindig kerül elő valami. Magyarköbösön jártunk nemrég, és olyan karácsonyi éneket hallottam, amit nem ismertem eddig. ■ Mivel magyarázható, hogy évszázadokon át fenn tud maradni egy-egy dallam vagy szöveg? - A GYEREKEKET a nagyszülők nevelik, azoktól tanulják meg a dalokat, mondókákat. Sokszor tapasztaltam, hogy a gyermek szebb változatot ismer egy balladából, mint az anyja. Folytatása a 18. oldalon Kallós Zoltán (Válaszút, 1926. március 26.) - tanulmányok: kolozsvári Tanítóképző (1946), kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia (1955), tanár Magyarvistán, majd Lészpeden (1946-57), szakirányító a marosvásárhelyi Népi Alkotások Házában (1957-58), rövid időre bebörtönzik, 1959 és 1968 közt újra tanít, később Gyimesen faipari alkalmazott, 1969-től szabadfoglalkozású. Legutóbbi művei: Balladák ij könyve (1996), Világszárnya (2003), Elindulék este guzsalyasba... (2004), A gyimesi csángók táncélete és táncai (2005). Gyűjtéseit bakelitlemezek, kazetták, CD-k őrzik. Főbb díjai: Életfa-díj (1990), Magyar Művészetért-díj (1993), Julianus- és Kossuth-díj (1996), Pro Minoritate-díj, Magyar Örökség-díj (1997), Corvin-lánc, Szent Imre-díj (2001), Kölcsey-díj (2003). Az EMKE tiszteletbeli tagja, a Magyarországi Református Egyház tiszteletbeli presbitere, a Magyar Néprajzi Társaság és a Magyar Művészeti Akadémia tagja. AZ ÚJ MAGYAR SZÓ MELLÉKLETE