Új Magyar Szó, 2006. október (2. évfolyam, 191-212. szám)

2006-10-31 / 212. szám

12 Új Magyar Szó 2006. OKTÓBER 31., KEDD DÉLUTÁN S­oha nem késő barátot szerezni Statisztikák szerint minden ötödik egyedül élő idős ember depresszióban szenved. Az időskori depresszió oka pedig legtöbb esetben a magányosság, az egyedül­lét, az elhanyagoltság. Szakemberek szerint erre a legjobb gyógyszer a társaság. Zés Ma már sok idős embernek nincs senkije, vagy ha van is, nagyon el­foglalt, ezért érdemes korosztályuk­ban társaságot, barátokat keresgél­ni. Olyanokat, akik szintén ráérnek, és bármikor kaphatóak egy beszél­getésre vagy valamilyen közös te­vékenységre. Hogy az idős ember­nek társasága legyen, nem csak azért fontos, hogy ne legyen magá­nyos, hanem azért is, mert ebben a korban plusz erőfeszítést jelent, hogy megőrizhessék testi, szellemi frissességüket. Szomorú valakit egyedül látni sétálni, de társaság­ban már kellemes időtöltés lehet. Több tevékenység is szolgálja a szellemi frissesség megőrzését: szá­mos társasjáték van, ahol számolni kell, logikai feladatokat megoldani vagy a nyelvi készségeket használ­ni. Hasonló korúak társaságában ez nagyon hasznos időtöltés lehet. So­kan haszontalan időtöltésnek tart­ják a különböző társasjátékokat, de ez nem így van. A pszichológusok azt mondják, a gyerek és az idős ember számára nagyon fontos a já­ték. A társasjátékok fejlesztik a gye­rek szociális készségeit, logikus gondolkodását, az idős embert pe­dig segítik, hogy megőrzi ezeket. Mert ezekre is érvényes a felejtés - amit nem gyakorolunk, elfelejtjük. Azért fontos tehát ebben a kor­ban is a szociális tevékenység, hogy az idős ember ne váljon mor­golódó, sóhajtozó, zsémbes valaki­vé. Ehhez egy vagy több barátra van szükség. Ha pedig nincs, sze­rezni kell. Az is igaz, hogy bizonyos kor után nem szaporodnak, inkább fogynak a barátok. Ezt mindig pó­tolni kell. Legjobb hasonló korosz­tályból, mert így hasonló az érdek­lődés, és több lehetőség van a sza­badidő együtt eltöltésére. Az idős emberek nehezen barátkoznak, so­kuknak nehezére esik, hogy más társaságát elviselje. Ennek oka az lehet, hogy hosszú egyedüllét után már kialakult egy olyan rutinszerű napi tevékenység, amin változtatni kellene, ha más is belép az életünk­be. Azonban mégis érdemes keres­ni a barátságot. Ebben segítenek a helyi nyugdíjasklubok, de a parkba kisétálva is számos nyílt idős em­berrel lehet találkozni, akik szívesen elbeszélgetnek másokkal. Gyakran az is kiderül, hogy közös hobbijuk, érdeklődési körük van. Ez pedig már egy barátság kezdetét jelent­heti. És még egy ok, hogy barátok­ra tegyünk szert: ki érthetné meg jobban a problémánk, mint egy ha­sonló korú. Nyugati országokban már olyan szolgálatok alakultak ki, ahol ön­­kéntes fiatalok (de nemcsak) meg­látogatják az időseket, elbeszél­getnek velük, elviszik őket sétálni vagy bevásárolnak nekik. Olyan te­vékenységeket is szerveznek, ahol az idős emberek mozoghatnak, és emellett eltölthetnek néhány órát más idős emberek társaságában. Például a nyugdíjas, aerobic na­gyon népszerű, főként azért, mert a fizikai tevékenység a szellemi frissességre is jótékony hatással van. Azok az idős emberek pedig, akiknek barátaik vannak, társaság­ba járnak, nemcsak hogy jobban érzik magukat, de gyakrabban el­kerülik az orvost is. Következő lapszámainkban olyan idős emberekről olvashat­nak, akiket nem győzött le a ma­gányosság, vannak hasonló korú barátaik, akikkel szívesen és hasz­nosan töltik el az idejüket. Orosz Anna Egy barát segítségével könnyebb legyőzni a magányt A társasjátékok segítenek megőrizni a szellemi frissességet IMMÍN­ÍV­olt egyszer egy vadnyugati hős Charles Bronson neve egyet jelent a vadnyugattal. Mindenki emlék­szik felejthetetlen alakításaira, a tá­volba meredő tekintetre, a napbar­nított vonásokra, a szikár termetre. Charles Buchinski néven 1920. november 3-án jött a világra az Egyesült Államokban, Pennsylvani­ában, litván bevándorlók 11. gyer­mekeként (összesen 15-en voltak testvérek). Nehéz gyermekkora volt, a középiskolát be sem tudta fe­jezni, mert a család megélhetése érdekében követte szénbányász apját a tárnákba. Később is kemény fizikai munkával kereste kenyerét. A II. világháborúban katonai szolgá­latra jelentkezett. Leszerelése után kazánfűtő lett, rakodómunkás, kő­műves, kikiáltó, hivatásos bokszoló és még sok minden más. Majd egy philadelphiai színházi társulathoz szegődött, díszlettervezőként. Itt jött rá, hogy­­a színészmesterség jobban érdekli. A színészmesterséget először New Yorkban, majd 1949-től a kali­forniai Pasadena Playhouse-ban sa­játította el. Első említésre méltó filmszerepét a később szintén híres western-színészként közismert Lee Marvin mellett a Most a flottánál vagy! című filmben kapta meg. Ezt követően jelentéktelen televíziós és mozis munkákban játszott szláv be­vándorlót, szökött fegyencet, vagy éppen indiánt. A fordulópont 1954-ben jött el Bronson életében, amikor felfigyelt rá Tóth Endre, magyar rendező. A legenda szerint az ifjú Charles Bunchinskyt Tóth Endre, azaz André de Tóth keresztelte el Bron­­sonnak, a Bronson Canyonról, ahol éppen forgattak. Más források sze­rint maga a színész talált rá mű­vésznevére, melyet a Paramount Pictures filmstúdió egyik bejáratá­ról, a Bronson Gate-ről kölcsönzött. A Géppisztolyos Kelly című film meghozta az ismertséget is, és a hatvanas években szinte futószala­gon szállította a hatalmas bevételt és sikereket fialó mozikat. Az olyan szuperprodukciók, mint a Hét mes­terlövész, A halál 50 órája, vagy A piszkos tizenkettő olyan híressé­gek közé emelték, mint Clint East­­wood vagy Lee Van Cleef. Ám nem kábította el az álomgyár, és felis­merte, hogy Európában nagyobb lehetőségek rejlenek a spagetti­­western műfajában. Útnak indult tehát, és az öreg kontinens ezt meghálálta. Együtt játszott Alain Delonnal, és Sergio Leone híres film­eposza, a Volt egyszer egy Vadnyugat olyan magasságba emelte Bronsont, amiről a legna­gyobbak is csak álmodnak. Már ünnepelt sztárként tért vissza az Egyesült Államokba, és a még mindig vonzó, ötvenes éveiben já­ró színésznek eszébe sem jutott a visszavonuláson gondolkodni. Ép­pen ellenkezőleg­ 1974-ben lefor­gatták a Bosszúvágy címet viselő kasszasikert. Díjakban ugyan nem bővelke­dett, de 1972-ben megkapta a legnépszerűbb férfiszínész Arany Glóbusz-díját Sean Conneryvel karöltve. Bölcsen felismerte, hogy mely karakterek illenek az egyéni­ségéhez, és nem is küzdött ez ellen. „Nem úgy nézek ki, mint azok a fic­kók, akik egy kandalló párkányára támaszkodva koktélt szürcsölget-­ nek. Az én kezembe inkább a sörös­korsó illik" - nyilatkozta. A nők így is bomlottak érte, 3 fe­lesége volt. Az elsővel, Harriet Tendlerrel 1949-ben házasodtak össze, és 18 évig éltek együtt. Két gyermekük született, akikről 1967- ben bekövetkezett válásuk után is példamutatóan gondoskodott. Jill Irelanddel 1968-ban házasodtak össze, és az asszony 1990-ben be­következett haláláig szenvedélyes szerelemben éltek. Több mint tu­catnyi­ filmben játszottak együtt. 1998-ban, hatalmas megdöbbe­nést keltve, nőül vette Kim Weeks kisasszonyt, aki 41 évvel volt fiata­labb nála. Három házasságából összesen hat gyereke született, és volt egy örökbefogadott csemeté­je is. Talán saját gyermekkorából okulva, a korosodó színész renge­teg figyelmet és szeretetet adott hozzátartozóinak. Gyermekeit szi­gorúan, de igazságosan és szer­etettel nevelte. Féltő gonddal taní­totta őket lovagolni, úszni és síelni. Maga is szerette ezeket a sporto­kat, a lovak iránti szeretete legen­dás volt. Charles Bronsonnál 2001-ben di­agnosztizálták az Alzheimer-kórt. Állapota­ rohamosan romlott, 2003-ban hunyt el. Összeállította: Bércesi Tünde Bronson legtöbbször kemény, kiismerhetetlen figurákat alakított Nagybánya Körülöttünk egy világ forog EMBERKÖZELBEN NAP, MINT NAPI POLYP TELEVÍZIÓ. KÉZDIVASÁRHELY Tel./Fax: 0267 363 220, e-mail: polip­garancia mix 103 107.2 FM Háromszék első számú rádiója

Next