Új Magyar Szó, 2006. november (2. évfolyam, 213-234. szám)
2006-11-09 / 219. szám
Már nem sokáig növekszik a deficit A kereskedelmi miniszter három éven belül a növekedési ütem stabilizációjára számít Miután az első három negyedév után az Országos Statisztikai Intézet rekordszintű,, 10 milliárd eurót megközelítő külkereskedelmi mérleghiányt jelentett, Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter a következő három évben arra számít, hogy a kivitel bővülési üteme utoléri a behozatal gyarapodási szintjét. * A hivatalos kimutatások szerint Románia exportja az év első kilenc hónapjában 16 százalékkal gyarapodott, s már meghaladta a 19 milliárd eurós szintet. Ezzel szemben az importtermékek terén a bővülés 24,5 százalékos volt, ami CIF-paritáson 28,7 milliárd eurós termékbehozatalt eredményezett, s a FOB/CIF fuvarparitású külkereskedelmi mérleghiány emiatt meghaladta a 9,6 milliárd eurót. Winkler Gyula kereskedelmi miniszter szerint a kivitel bővülése a gazdaság egészségessé válását jelzi, ugyanis a magasabb hozzáadott értékű termékek exportja az átlagos szintnél lénygesen gyorsabban, 28,6 százalékkal nőtt az idén. Bár a miniszter is elismeri, hogy a behozatal még gyorsabb növekedésére is oda kell figyelni, ezt a jelenséget elsősorban a gyorsan bővülő gazdaság beruházási igényeivel magyarázza, s ezek a beruházások elsősorban a romániai termékek jövőbeli versenyképességének zálogai lehetnek. Szerinte kedvező jel, hogy a beáramló külföldi befektetések nagyrészt fedezetet biztosítanak a növekvő külkereskedelmi mérleghiánnyal szemben. A kereskedelemi miniszter egy kedden, a kis és középvállalatok finanszírozási lehetőségeiről rendezett konferencián kifejtette, hogy a külkereskedelmi mérleg alakulásának szempontjából kedvező fejleményekre számít középtávon, s ezek bővülési szintjei három éven belül kiegyenlítődnek. „Az import és az export növekedésének kiegyensúlyozódása, valamint az ehhez adódó átlagosan öt százalékos gazdasági növekedés három éven belül a külkereskedelmi deficit szintjének sza javuló kilátások bilizációjához, majd ennek csökkenéséhez vezethet” — fejtette ki Winkler Gyula. Úgy értékelte, hogy Románia számára nagyon fontos a külkereskedelmi piacok bővítése, s itt elsősorban a mediterrán térség országai által szorgalmazott latin-amerikai nyitásban lát lehetőséget, amellyel az EU a jövőben szabadkereskedelmi megállapodást köthetne. Több befektetésre számít A kereskedelmi miniszter úgy véli, hogy kishitűek azok, akik úgy vélik, hogy a külföldi befektetések szempontjából a rekordév az idei lesz. A Külföldi BefektetésekRomániai Ügynöksége (ARIS) az idénre 6,2 milliárd eurónyi külföldi működőtőke beáramlását becsüli, amihez még hozzáadódik a BCR privatizációjából származó 2,2 milliárd eurós bevétel, ami csak októberben folyt be az államkasszába. „Szerintem a jövő évben a külföldi befektetések szintje az idei, remélhetően 8,4 milliárd eurót is meghaladja” - vélekedett Winkler Gyula, aki optimizmusát arra alapozza, hogy Románia kedvező gazdasági környezetet kínál a befektetőknek, aki számára továbbra is vonzó az itteni az egységes adókulcs bevezetésével kialakított adózási rendszer. K.L.I. Winkler Gyula miniszter Olcsóbb külföldi telefonhívások Egyórányi külföldi ingyenes telefonálást ígér az EUfonika új ügyfeleinek Az EUfonika - a vezetékestelefon-szolgáltatást kínáló Magyar Telekom márka - egy órányi ingyenes telefonálást kínál új ügyfelei számára Magyarországra, Németországba, Olaszországba és Spanyolországba. Ezen országok minden vezetékes száma 6,5 eurocent nettó percdíjért hívható. Az EUfonika által kínált kedvezményes külföldi szolgáltatások díjszabásai 70 százalékkal olcsóbbak, mint a hagyományos távközlési szolgáltató által kínált tarifák „Augusztus elsejével csökkentettük nemzetközi hívásdíjainkat, s a tapasztalatok azt mutatják hogy egyre többen hívják rokonaikat, barátaikat az EUfonika használatával nettó 6,5 eurocent percdíjért A sikeres akció folytatásaként most tovább szeretnénk kedvezni új ügyfeleinknek és egy órányi ingyenes telefonálást kínálunk a négy kiválasztott ország - Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország - egyikébe. Az új ügyfelek a 1688-as telefonszámon történő regisztráció után szabadon eldönthetik hogy mikor és mely hívásirányba kívánják felhasználni az ingyenes egyórányi telefonálást” - nyilatkozta Csenteri Levente, az EUfonika márkát birtokló, a Magyar Telekom tulajdonában levő romániai vállalat, a sepsiszentgyörgyi Cambridge ügyvezető igazgatója. Az EUfonika forgalmi adatainak elemzésekor bebizonyosodott, hogy az ügyfelek körében az összes nemzetközi hívásirány közül Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország a legnépszerűbb. Az EUfonika segítségével a vezetékestelefon-használók 70 százalékkal olcsóbban tudjákhívni ezt a négy országot, mintha a hagyományos távközlési szolgáltatót használnák A telefonálók mobilirányban is jelentős megtakarításokat érhetnek el a telefonszolgáltatók körültekintő kiválasztásával, hiszen az EUfonika romániai mobilirányú (Orange és Vodafone) hívásainak percdíjai is lecsökkentek nettó 10,9 eurocentre. A nemzetközi hívásirányokon kívül az EUfonika 9 százalékkal, nettó 3,9 eurocentre csökkentette csúcsidőben fizetendő percdíjait a belföldi távolsági hívásirányokba is. Ennek köszönhetően az EUfonika belföldi távolsági hívásai a piacon elérhető legkedvezőbbek közé tartoznak. Az EUfonika két órával lerövidítette a csúcsidő periódusát is, így augusztus elseje óta a szolgáltatást igénybe vevők számára a csúcsidő hétfőtől péntekig, reggel nyolctól délután hat óráig tart. „Az EUfonika elkötelezett a versenytársakénál olcsóbb, magas minőségű vezetékestelefon-szolgáltatások biztosítása iránt. Az EUfonika a versenytársakat maga mögé utasító alacsony tarifáit, a kiváló ügyfélszolgálatot és az egyszerű használatot a Cambridge kis létszámú, költséghatékony szervezete teszi lehetővé, amely nagymértékben támaszkodik az anyavállalatainál meglévő nemzetközi szakértelemre és szinergiákra. Az EUfonika rövidesen további megtakarításokhoz segítheti hozzá ügyfeleit, hiszen 2007. január elsejétől a változó szabályozás következtében tovább csökkennek a nagykereskedelmi árak, ami még elérhetőbbé teszi a lakosság számára a vezetékestelefon-használatot” - áll a vállalat szerkesztőségünkhöz eljutatott sajtóközleményében. Csenteri Levente igazgató GAZDASÁG Új Magyar Szó I , 2006. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK | . G/mMi Esett a tőzsde Tegnap szinte pánikszerű eladások voltak jellemzőek a Bukaresti Értéktőzsde forgalmára. A vezető BÉT-tőzsdeindex több mint három százalékkal esett, de az igazi eladási hullámot az öt SIF befektetési alap árfolyamának nagymértékű, 7 százalékot megközelítő esése okozta. A SIF-részvények árfolyama az elmúlt hetekben folyamatosan nőtt, főleg miután a KCB új tulajdonosa, az Erste Bank hivatalosan is bejelentette, hogy a privatizációs folyamatban ajánlott árhoz közeli árszinten hajlandó megvásárolni az alkalmazottak részvényeit. Az öt befektetési alap a BCR 30,12 százalékos részvénypakettjét birtokolja, s a mostani árzuhanást a brókerek többséget, csak ideiglenesnek tartja: a piaci elemzők az év végéig újabb emelkedésre számítanak. Alacsony gázárak Mintegy igazolásképp a nemrég bejelentett gázáremelésre, tegnap mutatta be az európai gázárakról készített tanulmányát a francia Gaz de France tulajdonában levő Distrigaz Sud. Az elemzők következtetése: az EU területén január elseje után Romániában lesz a legolcsóbb a háztartásoknak szállított gáz. Mi átlagosan 3,16 eurócentet fizetünk köbméterenként, míg az uniós átlag 5,53 eurócent. A legtöbbet a dánok fizetnek, 9,56 eurócentet, a svédek 8,37 eurócentet, míg az olaszok 7,12-öt. Tovább nőnek a bérek Az Országos Statisztikai Intézet tegnapi jelentése szerint 1990 januárjától 2006 szeptemberéig az országos átlagbér 2913-szor nőtt. A statisztikusok kimutatásai szerint 1992 februárjához képest az idén szeptemberig 676-szoros volt a bérnövekmény. A héten közreadott adatok szerint egyébként az év kilencedik hónapjában 2,3 százalékkal nőtt az átlagbér, elérve a 860 lejt, főleg a közigazgatásban zajló béremelések, valamint a kőolaj- és földgázkitermelésben és a kőolaj-feldolgozásban fizetett prémiumok miatt. A bruttó átlagbér szeptemberben 1.148 lej volt, ami szintén 2,3 százalékos növekedést jelent, áll az intézet közleményében. A legmagasabb nettó fizetést a pénzügyi szektorban (2.297 lej), míg a legkisebbet a fafeldolgozásban (523 lej) jegyezték, kivéve a a bútoripart. Ha hozzászámítjuk az alacsony inflációt, a reálbérek növekedése 2,2%-os volt az említett időszakban. A közigazgatásban, a tanügyben, az egészségügyben és szociális gondozás területén a béreket szeptember elsejétől 6 százalékkal növelték a 2006. évi 3-as számú, a fizetések növelésére vonatkozó rendelet alapján. Kisebb mértékű, 1-5 százalék közötti növekedés volt többek között a gépkocsi és elektromos készülékeket gyártó szektorban, szállodai és vendéglátóiparban, a fafeldolgozásban, a kereskedelemben és az élelmiszeriparban. Az átlag nettó bér 15,3 százalékkal csökkent a bányászatban és 6,2 százalékkal a biztosítási szektorban. PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC (november 8.) Valutaárfolyam (BNR) euró (EUR) 3,5081 -0,0037 dollár (USD) 2,7420 -0,0103 100 forint (HUF) 1,3415 -0,0096 gramm arany 55,1421 -0,2404 Bukaresti Értéktőzsde BÉT-index 7957,64 -3,06 % Forgalom 99,01 mil. RON 28,19 mil. EUR Top 5 részvények SIF2 Bakó 3,0200 RON -8,21 % SIF5 Craiova 3,3100 RON -6,76 % Transilvania Bank Kolozsvár 1,0300 RON -3,74% SIF1 Arad 2,8800 R0N -6,80% SIF3 Brassó 2,6400 R0N -5,71 % Jegybanki alapkamat november 8,75% Nemzetközi árutőzsde (tegnap 15 óra) NYMEX-kőolaj 59,12 USD CO corp Brent-kőolaj 56,28 USD -1,04 arany 623.30 USD 4,10 ezüst 12,595 USD -0,085