Új Magyar Szó, 2006. november (2. évfolyam, 213-234. szám)
2006-11-07 / 217. szám
fi Új Magyar Szó 2006. NOVEMBER 7. KEDD A Szótárlat Nyelvi zsákutca Furcsa kollokvium volt Temesváron. A múílt hét végén arról tanácskoztak román, magyar, szerb értelmiségiek, hogy létezik-e, fenntartható-e még a Bánság legfőbb értéke, a működő többnemzetiségű közösség? Felmérések igazolják, hogy létezik ez a közösség. A szociológusok által megkérdezett román értelmiségek többsége azt vallja, hogy közelebb áll hozzá a bánság német, szerb, magyar, zsidó, bolgár, mint az oltyán, a havasalföldi vagy a moldvai román. És ez nem lokálsovinizmus, hanem a bánsági helyi nemzeti közösségek tényleges kapcsolatának jele. Még létezik ez a közvetlen kapcsolat. Ismerik egymást, és képesek együttműködni. Megtanulták becsülni egymást, és erről - egyelőre - nem kívánnak lemondani. Hasonló értékeket vallanak, és képesek együtt válaszolni a kor kihívásaira. Ezért az ország leginkább lakható része a Bánság, még ma is, masszív moldvai és oltyán betelepülés - betelepítés után. Egyébként tanúvallomásnak tekinthető az értekezleten többek által is hangoztatott nézet, miszerint a betelepülők - kivéve a Ceausescurendszer utolsó éveiben érkezetteket, akikkel, mint mondták, semmit sem lehet kezdeni - beilleszkedtek, átvették az őshonos bánságiak szokásait. Ez is táplálja a reményt... De a gondok nyomasztóak. Kórismének tekinthető, hogy a kisebb létszámú nemzeti közösségek évente rendre nem költik el a nekik szánt kulturális támogatást, és az összeg használatlanul visszafolyik a költségvetésbe. Egyre több kisebbségi szakembernek románra kell fordítania a szót, mihelyt a szakmájáról beszél kisebbsége tagjaival, mert az anyanyelve már hiányos indulásból (az anyanyelvű szakképzés hiánya miatt), vagy mert az anyanyelvű szakszókincs passzívvá vált (a gyakorlat, a használat hiányában). Az anyanyelv fikáói a családi életre szűkültek, vagy már ott sem kapnak teret. A vegyes házasságokban rendszerint eltűnik a kisebbségi elem. És szemlátomást apad a kisebbségi közösségek lélekszáma. Ütött az utolsó óra... Most már nem elég méricskélni a helyzetet. A kollokviumot rendező Diaszpóra Alapítvány - és minden illetékes! - megfelelő gyógymódot kell hogy találjon és alkalmazzon. Példát vehetnek a szebeviekről, ahol a németség újra elnyerte az egész lakosság bizalmát, és az egész város, az egész megye javára fordíthatja kvalitásait. Szebenben a német líceum tanulóinak túlnyomó többsége román. Ez különböző a temesvári német lkalmra is egyre inkább jellemző. Kezdenek már érdeklődni a magyar nyelv iránt is. Az EU egyik hivatalos nyelve, bátorítani kellene ezt az érdeklődést. S ugyanígy sorra vehetjük a bánsági nyelveket és kultúrákat, szélesebb körben is szükség van rájuk. Nélkülük nem jön létre az a szintézis, amely a bánsági minőséget eredményezi és fenntartja. Márpedig ez a minőség nem eleve adott, és nem örökéletű. Napról napra újra létre kell jönnie, máskülönben nem létezik. Olyan, mint a zene, akkor halljuk, ha játsszák... A kisebbségi nyelvek leépülése viszont más irányt mutat. Zsákutcát, amelybe nem kellene belemenni! San a Bánságban, sem Erdélyben, sehol Románia-szerte. ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN A Iciri-piciri színház 6 hónapja folynak, napi nyolc órán át, a Szatmárnémeti Északi Színház Pódiumtermében a Brighella Bábszínház idei első bemutatójának előkészületei és próbái. Szállássy Katalin szervezőtől tudjuk, hogy külön bérletet indítottak az óvodás és első osztályos gyermekek számára, Iciri-piciri elnevezéssel. Akárcsak az előző évadban, a 2006-2007-esben is három bemutatót ígér az Iciri-piciri. Az elsőt, a Rigócsőr királyfit ma tartják, később, karácsonyra egy betlehemes játékkal örvendeztetik meg a közel 750 kis bérlettulajdonost, végül a Grimm-gyűjteményből a Piroska és a farkas következik. Nagykárolyban és Nagybányán is kialakult az Iciri-piciri bérlet törzsközönsége. „Az óvodák és iskolák igénye szerint állunk rendelkezésre bérleteken kívüli szabad előadásokkal is, mind a szatmárnémetiek, mind a vidékiek számára. A környező települések gyermekközönségét Szatmárnémetibe szállítjuk a színház autóbuszával, ha igénylik” - tájékoztat Szállássy Katalin. Magyar nyelvterületen nemzedékek hosszú sora nevelkedett Jakob és Wilhelm Grimm népmesegyűjteményén, a belőle merített bábszínpadi irodalom viszont eléggé szegényes - mondja Szilágyi Regina (képünkön), a Harag György Társulat keretében működő bábtársulat megteremtője, vezetője, rendezője, dramaturgja egy személyben. „A Grimm testvérek gyűjteményében bukkantam a Rigócsőr királyfi című mesére - tájékoztat. - Nem volt egyszerű a mese dramatizálása, mert jeleneteket, szereplőket kellett hozzáírnom, a dajkát és a bolondot, hogy minél vonzóbbá, eseménydúsabbá, fordulatosabbá sikeredjen az előadás. Ugyanakkor figyelembe kellett vennem azt is, hogy mi kis létszámú társulat vagyunk, tömegjeleneteket nem játszhatunk el, színházunk műszaki felszerelései elavultak és szegényesek. Ennek ellenére nézőink számára teljes illúziót kell nyújtanunk, amit sok-sok rádolgozással, ötlettel érhetünk csak el - mutat rá. - A Rigócsőr királyfi előadáson az egész teret használjuk jelzésszerű díszletekkel. Manöken, azaz egész alakos és bunraku bábukkal elevenítjük meg a mesét, színészeink nem rejtőznek a paraván mögé.” Az előadás báb- és díszlettervezője Bodor Judit, a társulat tagja. A szereplők: Fóriss Emese, Nagy Tamás, Bandura Tibor, Nagy Anikó. Fontos cél és nagy kihívás a társulat számára, mondja Szilágyi Regina, hogy bevonják a sos nézőket is a játékba. „A szabad lelkű, nagy képzelőerővel rendelkező gyermek kitűnő partner lehet az előadásban. Az ilyen helyzeteket jól előkészítjük, hogy az esetleges rögtönzések zavart ne okozzanak, hanem előrevigyék, érdekesebbé tegyék a játékot” - teszi hozzá a rendező, aki arról is vall, az a céljuk, hogy a gyerekek ízlésvilágát a valódi értékek felé irányítsák. „A mai világban oly sok a talmi kísértése - folytatja -, lelkiismereti kötelességünknek érezzük ártatlan gyermekeink megvédését ezektől.” Csirák Csaba Kevesebb jut, de marad-e: Anyagi jellegű dilemmák a bukaresti Országos Színházfesztiválon Az úrhatnám polgár című Moliére-mű Petrica Ionescutól színpadra álmodott változatával a hét végén kezdetét vette a bukaresti Nemzeti Színházban a XVI. Országos Színházfesztivál, idén először nemzetközi résztvevőkkel. A maratoni színházi szemle új szervezési módja konfliktusokat is kiváltott. Megszüntették a meghívásos rendszert, „nincs több ingyenélés” a színházak számára, ez a mostani Országos Színházfesztivál legnagyobb újdonsága - tudtuk meg Demeter Andrástól, a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium Kortárs Alkotások Kulturális Sokszínűség Főosztályának vezetőjétől. Az állam idén kevesebb pénzt különített el a rendezvény támogatására, ezzel a minisztérium a bukaresti színházakat arra akarta ösztönözni, hogy a lehető legszélesebb közönség számára tegyék elérhetővé az előadások megtekintését. Ugyanis az állam nem finanszírozza teljes mértékben az előadások költségeit, a jegyeladásból származó bevétel viszont a házigazda színházaknál marad. Kérdésünkre, hogy nem tartja túlzottnak a belépők árait, a minisztériumi főosztályvezető elmondta, a színházak szabad kezet kaptak a jegyek értékesítésére, és korántsem biztos, hogy aki túl könnyen jut hozzá, az megfelelően tudja értékelni a kultúrát. A kérdésre az apropót az szolgáltatta, hogy kisebb konfliktust váltottak ki a rendező Andrei Serban és az előadásnak helyt adó bukaresti Nemzeti Színház (TNB) igazgatója, az UNITER elnöke, Ion Caramitru között a Sarah Kane Megtisztulás című művét bemutató előadásra elkért borsos jegyárak. Andrei Serban elképedését és keserűségét fejezte ke az Országos Színházfesztivál közönségéhez címzett üzenetében, amiért az általa rendezett előadás belépői a legdrágábbak (73,5 RON) a fesztiválon. Serban szerint a Megtisztulás az igazságról szóló előadás fiataloknak. „Igazságtalanság, hogy pont nekik kell a „legszörnyűbb” erőfeszítéseket tenniük azért, hogy megnézhessék az előadást - áll a rendező írásos üzenetében. Ion Caramitru szerint az indokolja a magasabb jegyárakat, hogy a Megtisztulás stúdióelőadás, azaz 1200 néző helyett mindössze százkilencvenketten férnek el a rögtönzött nézőtéren. A fesztivál igazgatóságának döntése értelmében a színházak a térkialakítás miatt elvesztett helyek arányában állapíthatják meg a belépők árát. „No meg bárhol a világon a piac szabályai működnek, amelyek szerint, ha az eladásra kínált termék minőségi ára, vagy nagy rá a kereslet, az drágábban kel el” - tette hozzá Caramitru. Serban és a bukaresti Nemzeti Színház jelenlegi vezetése között tavaly ősszel is támadt ellentét, azt követően, hogy nem valósult meg a színházi alkotóközpont, amely Andrei Serban rendező nevét viselte volna. Serban visszalépett a tervtől, mivel elégedetlen volt a központ alapítását szabályozó kormányhatározattal. Kiss Előd Gergely Andrei Serban Demeter András Ion Caramitru Elhunyt Nagy Olga Tegnap temették el Sepsiszentgyörgyön a 85 éves korában, múlt csütörtökön elhunyt Nagy Olga néprajzkutatót. Kutatta a népmeséket, népi elbeszéléseket, továbbá az asszonyi sorsokat, a törvény és szokás viszonyát egymáshoz. Életében azt vallotta, hogy a mese a vágy költészete, nem narkotikum, hanem az emberi hit, amely aktivizálja minden energiáját, hogy élni tudjon. A mese nem a valóság, hanem a valóság lényegének a megragadása - írta. Letelepedett Háromszék fővárosában a 2000-es évek elején, miután nyugdíjba vonult a kolozsvári foklórintézettől, ahol 1957-től dolgozott. Az intézetnél kifejtett tevékenysége előtt az ötvenes években az Utunk és a Dolgozó Nő hasábjain közölte írásait. 1979- ben megszerezte a néprajztudomány doktora címet. Kötetei közül a legfontosabbak az Erdélyi népmesék, Széki népmesék, Esszé a népmeséről, Népmese és esztétikum, Asszonyok könyve, Népi elbeszélések, Paraszti értékrend és magatartásformák. Domokos Péter