Új Magyar Szó, 2007. június (3. évfolyam, 104-124. szám)
2007-06-05 / 106. szám
81 Új Magyar Szó , 2007. június 5., KEDD www.maszol.ro Előttem az élet, és nem látok tőle semmit Ilyen és hasonló szövegeket választottak egyes végzős osztályok, diákok a tablóikra és a ballagási kártyákra. Van, aki komoly mottót és nagy nevet választ, és vannak olyanok is, akik fontosnak tartják a szellemes idézeteket, így egy névtelen, de tréfás mondás is szóba jöhet, vagy akár a Guns N’ Roses egy dalszövege is. Szétnéztünk, néhány erdélyi iskolában milyen „útravalókka” ballagnak a diákok. Szatmárnémetiben általában azokat az idézeteket használják, amelyek a Maturandusok-2007 kötetben előre megjelentek, amelyek legtöbb esetben konszenzussal születnek. Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatója szerint náluk a végzős osztályok az osztályfőnökkel együtt beszélték meg, mi kerüljön a tablóra vagy a kicsengetési kártyára, a javaslat a diákoktól származik. Most három osztály végez, közülük az egyik (a teológiai) bibliai, a másik (matek-informatika) Tóth Árpád idézetet választott. A harmadikat nem sikerült beazonosítani, de a maga módján szellemes, ha úgy tetszik diákos: „Nem vagyunk mi idétlenek, csak az életnek nincs humorérzéke hozzánk". A Kölcsey Főgimnáziumban kiderült, hogy azért vannak eltérések az említett kötetben megjelent idézetek és a ballagási kártyákra került szövegek között. A XII. B osztályból a kötetbe egy Karinthy-idézetet adtak, de végül úgy látták, hogy életérzésüket jobban kifejezi az ismert rockzenekar, a Guns N' Roses frontembere, Axl Rose szava: „Tedd, mit úgy érzed tenned kell / Hisz időd oly kevés." Ez az ötlet Papp Helga végzős diáktól származik, melyet a többiek is elfogadtak. Ilyen eltérés máshol is lehet, ami természetesen nem tragédia, mert többek véleménye, hogy a maturandusok kiadói ( nyilván a hosszadalmas szerkesztői munka okán) túl hamar kérik az idézeteket, amit az adott időre még nem véglegesítettek mindenütt, aztán jobb híján kapásból beküldenek egyet. Minden osztálynak egyéni ballagási kártyája van Nagyváradon az a szokás (a Székelyfölddel ellentétben), hogy minden osztály külön készíttet kicsengetési kártyát, s nem együtt az iskola összes végzőse. Ezért talán könynyebben is megegyeznek abban, milyen idézet kerüljön bele, meg hogyan nézzen ki. A XII. osztályos Kovács Nikolett elmondta, hogy rengeteget vitatkoztak, míg sikerült közös nevezőre jutni abban, hogy milyen idézet kerüljön a kicsengőre, meg a tablóra. Persze mindkettőre ugyanaz. Az osztályfőnök nem szólt bele. Egy Végh György idézet mellett maradtak, mert ez jellemzi legjobban az osztályközösséget. Persze a kötelező zsoltár mellett, hiszen egy református iskolában elképzelhetetlen a kicsengő valamilyen bibliai idézet vagy zsoltár nélkül. „De jól sikerült, egyszerű, elegáns és mindenki meg van vele elégedve. S ezen kívül mindenki azt ír rá, amit akar, van hely elég rajta." - mondja Nikolett. Jobb, ha a tanárok is beleszólnak Szabó Klára szerint viszont sokszor jobb, ha a tanárok is beleszólnak, mert a kártyák -véleménye szerint - nagyon giccsesek lettek. „Ez már fáj." - mondja. Az idézettel nincs baj, Adytól választották, de annyira tini-tarka, hogy egyesek szégyellik szétküldeni. A tabló az jobban sikerült, egyszerűbb, s mégis művészi. Bele is került egy halom pénzbe, de most már úgy vélik, megérte hivatásos képzőművésszel csináltatni. „A kártyákat az osztályban a nagyokosok tervezték, azért lett ilyen ronda. Most már mindegy." - mondja. Egy másik nagyváradi diák azt mondja, hogy a tervezésbe beleszólt az osztályfőnök is, de jól sikerült, Madách Az ember tragédiájából való az idézet, nincs is vele baj. De elképzelhetetlen lett volna, hogy az osztályfőnök tudta vagy beleegyezése nélkül készüljenek a ballagási kártyák. „Aztán a nyomda jól elrontotta az egészet, mert nem olyan papírra nyomták ki, ahogy megbeszéltük. Mondtuk, hogy matt legyen, s mikor késve kézhez kaptuk, fényes volt. Meg az ezüst helyett fehér festékkel nyomtak rá a sötétkék krétázott papírra. Nem is lehet rá írni normálisan. Ráadásul drága is volt rettenetesen." Zene, zene a tablókon is A marosvásárhelyi végzős Bartha Melinda szerint a kedvenc könnyűzene együttesek slágereiből származó idézeteknek idén is nagy keletje van. Ők egy Hobó idézetet szavaztak meg. Más városokban élő barátoktól kaptak már Ákos, Piramis meg Koncz Zsuzsa idézeteket, s bár ez némileg eltér a klasszikus vers vagy irodalmi művek magvas gondolatainak egykori hagyományaitól, úgy gondolják, nincs amiért megbotránkozni ezen. Hiszen minden idézet keresése abból indul ki, hogy a választott gondolat olyan érzést fejezzen ki, amivel a közösség azonosulni tud. „Nálunk a Hobó egy kicsivel többet is jelent. Első kilencedikes osztálybulinkon valahogy úgy adódott, hogy ennek az együttesnek a dalait hallgattuk a legtöbbet. Másnap az osztályban tovább dúdoltuk a dalokat, s ez így folytatódott mind a négy éven keresztül. Nem túlzás azt mondanom, az összetartozásunk szimbóluma is lett ez a zene, mely úgy érzem, minket tökéletesen kifejez." - mondja. ÚMSZ JACK NLCX0.U*0*N' r ^11 j\ 11 m