Új Magyar Szó, 2008. december (4. évfolyam, 233-252. szám)
2008-12-02 / 233. szám
21 UMS AKTUÁLIS Röviden Több mumbai terrorista szabadlábon lehet Legalább öt fegyveres sikeresen elmenekült a múlt heti mumbai támadások után, az indiai hatóságok attól tartanak, hogy egy második támadásra készülnek. A korábbi hivatalos közlések szerint összesen tíz fegyveres terrorista állt a csaknem kétszáz halálos áldozatot követelő mészárlás végrehajtása mögött, közülük kilencet megöltek a túszmentő akciókban. Aggodalomra ad okot viszont, hogy a terroristák által elrabolt indiai halászhajón tizenöt főnyi felszerelést találtak a rendőrök. A támadók lemészárolták a legénységet, és az így megszerzett hajóval közelítették meg Mumbait. A hajón talált nyomokból ítélve elképzelhető, hogy még legalább öt terrorista bujkál valahol az indiai nagyvárosban. Magyar polgármestere lesz Munkácsnak A tegnap délelőtti, egyelőre nem hivatalos adatok szerint Lengyel Zoltán nyerte meg az időközi polgármester-választásokat a kárpátaljai Munkácson. A szavazók 67,1 százaléka adta le rá a voksát. Miután Vaszil Petrovka, Munkács korábbi vezetője a parlamenti képviselőséget választotta, a hatályos ukrán törvényeknek megfelelően le kellett mondania polgármesteri mandátumáról. Funkcióját a most vasárnapi időközi választásokig, megbízotti minőségben első helyettese, Lengyel Zoltán látta el. Kárpátalja második legnagyobb városa polgármesteri posztjáért összesen kilencen szálltak versenybe. Tömegpusztító támadásra készülnek az USA-ban Az amerikai védelmi minisztérium azt tervezi, hogy 2011-ig 20 ezer embert toboroznak a hadseregbe belföldi nukleáris terrortámadás okozta, illetve más katasztrófák elhárítására. Három gyorsan bevethető egységet akarnak kialakítani, írja a napilap a Pentagon illetékeseire hivatkozva. Az első, 4700 fős egységet egy már aktív harcoló dandárra építenék, amelynek támaszpontja a Georgia állambeli Fort Stewartban van, és amely már most is képes katasztrófák elhárítására - közölte Victor Rennart tábornok, az északi parancsnokság vezetője. Kína visszautasítja az EU „vádaskodását” Kína nyomatékosan visszautasította tegnap az Európai Unió (EU) „vádaskodását” a kémkedéssel vádolt Vo Vej-han kínai tudós kivégzése ügyében, akit múlt pénteken végezték ki Kínában, miután a bíróság államtitkok átadásában bűnösnek találta. Az EU közleményt adott ki, amelyben elítéli az 59 éves férfi kivégzését, valamint sajnálatát fejezi ki Vo fogva tartásának körülményei és amiatt, hogy a bírósági eljárás nem volt összhangban a nemzetközi gyakorlattal. A közlemény kitér arra is, hogy Kína az Európai Unió és számos EU-tagállam ismételt felszólítása ellenére sem vette figyelembe a kivégzés elhalasztására, illetve a halálos ítélet megváltoztatására tett javaslatokat. Svéd szélsőségesek csaptak össze Ötvenhat embert vettek őrizetbe vasárnap a Svédország déli részén fekvő Lundban, hogy elejét vegyék baloldali és jobboldali szélsőségesek összecsapásának. A rendőrség szóvivője szerint szélsőbaloldali tüntetők utcakövekkel támadtak a rendőrökre, akik megpróbálták őket távol tartani egy szélsőjobboldali megmozdulástól. Négy embert hatóság elleni erőszak tervének gyanúja miatt letartóztattak, további 52-öt pedig azért vettek őrizetbe, hogy elkerüljék a további erőszakos cselekményeket. Az összecsapásnak nem voltak sérültjei, de több rendőrautót megrongáltak, közölte a szóvivő. fAmmaszol : I 2008. december 2., kedd Közöny külhonban Kánya Gyöngyvér, Budapest______ ► Magyarországon, a budapesti Román Nagykövetségen 656 fő, míg a szegedi és a gyulai főkonzulátuson összesen körülbelül 130 fő adta le szavazatát a vasárnapi parlamenti választásokon - tájékoztatta lapunkat Kis Béla, aki az RMDSZ színeiben az európai körzet képviselőjelöltjeként indult. Világszinten is nagyon alacsony volt az érdeklődés, a külföldön élő román állampolgárok 221 helyen adhatták le voksukat, azonban csak körülbelül 25 ezer személy élt ezzel a jogával, annak ellenére, hogy a külügyminisztérium több mint 620 ezer szavazólapot juttatott el a nagykövetségekre. Magyarországon a szavazás különösebb incidensek nélkül folyt le, számolt be lapunknak Albert Robu, a Román Nagykövetség sajtóattaséja, azonban voltak olyan személyek, akik megfelelő iratok hiányában nem szavazhattak. Kis Béla szerint a zavartalan szavazást zavaros számlálás követte, a szavazatokat urnazárás után többször is újraszámolták - mert más eredményeket kaptak - mire kimondták a végleges adatot. A gyenge magyarországi részvételi arányról Kis Béla, a szavazatok száma szerint legjobb eredményt elért külhoni RMDSZ-jelölt elmondta: „Ez az eredmény tulajdonképpen várható volt, hiszen sokáig bizonytalan volt a helyzet, nem lehetett tudni pontosan, hogy milyen iratok kellenek a szavazáshoz, és ezeket hol lehet beszerezni. Volt is körülbelül húsz olyan személy, akik csak a román útlevelüket vitték, hiányzott az itteni lakcímüket igazoló kártya, így nem voksolhattak.” Az első külhoni választási kerületben induló Kis Béla 845 voksot kapott szám szerint. A második külhoni szavazókerületben induló Balázs Attila 16 szavazatot kapott, a harmadik kerületben Déncs Annamari 98 szavazatot gyűjtött, Kötő József pedig 34 szavazó bizalmát szerezte meg a negyedik külhoni kerületben. A képviselőházi szavazatoknak közel negyvenhét százalékát a Demokrata-Liberális Párt kapta, jelöltjei minden kerületben elöl álltak a tegnapi 18 órai részeredmények szerint. Szabó Károly szenátorjelölt az első kerületben a 18379 szavazatból 867-et szerzett meg (ebből 656 szavazatot Magyarországon kapott), míg Károlyi Béla a másodikban az 5082 leadott szavazatból 334-et kapott. Választási eredményét értékelve Kis Béla arról beszélt, hogy „nem tudni, mire lesz elég ez a szavazatszám, az azonban biztos, hogy igyekszem folytatni ilyen irányú tevékenységemet, mert a Magyarországon élő erdélyieknek szükségük van egy külképviseletre, aminek kialakítását én a továbbiakban elsőrendű feladatnak tartom”. A volt jelölt ehhez az RMDSZ segítségét mindenképpen várja, de jó lenne, ha a teljes romániai magyar politikai élet is támogatná a képviselet létrehozását. A Romániában tapasztalt alacsony részvételről a képviselőjelölt megjegyezte, nagyon szomorú, hogy nem lehetett megmozdítani az embereket, mikor saját érdekük képviselete volt a tét. „Az a szomorú, hogy nekünk, magyaroknak nem sikerült jobban rákapcsolnunk, mint a románoknak” - vélekedett Kis Béla. A Gyér forgalom az egyik budapesti választókörzetben Kevés volt az incidens D. M._______________________ ► A júniusi helyhatósági választásokhoz képest kevesebb szabálytalanság, incidens vagy kihágás történt a vasárnapi parlamenti választásokon. Egy dâmboviţai körzetben például négy órán keresztül szavaztak úgy, hogy nem voltak lepecsételve az urnák, néhány ploieşti-i szavazópolgár pedig telefonon jelentette be, hogy ellopott néhány pecsételőt. Năvodari egyik szavazókörzete mellett letartóztattak egy 17 éves lányt, akinél egy zsákban 46 személyi igazolványt találtak. Több személy szerint a lány elkérte a személyiket, adott 50 lejt, leírta adataikat, és visszaadta az iratot. Miután egy bizonyos párt jelöltjére szavaztak, a kijáratnál további 50 lejt kaptak. A Fehér megyei Székásszabadja község kórházában 35 olyan személyhez kértek mozgóurnát, bár egyikük sem volt olyan egészségi állapotban, hogy ne lehetett volna őket a szavazóhelyiséghez szállítani. Szintén Fehér megyében lakossági bejelentés szerint több zalatnai szavazópolgárnak a Bibliára tett kézzel kellett megesküdnie, hogy a PNL-re szavaz, miután kisbusszal a 176-os számú szavazókörzethez szállították őket. Az RMDSZ-t sem kerülték el a más pártoktól jövő vádak. A szociáldemokrata-konzervatív szövetség Maros megyei képviselői azzal vádolták meg az RMDSZ-t, hogy Keresztelőszentpálon száz lejes pénzjutalmat ajánlott azoknak, akik megszavazzák jelöltjeit. A Központi Választási Iroda (BEC) RMDSZ-es tagja, Péter Zsuzsanna lapunknak elmondta, a panaszos bizonyítékkal nem rendelkezett. A kolozsvári PSD a PD-L ellen tett panaszt amiatt, hogy az egyik szavazókörzet közvetlen közelében vasárnap reggel PD-L- s kampányplakátok voltak, holott a 35/2008-as törvény kimondja: a szavazóhelyiség 500 méteres körzetén belül nem állhatnak ilyen pannók. ◄ Háttér Játékos államfő, másodszor is? Bogdán Tibor_________________ A parlamenti választások eddigi eredményei alapján kialakult helyzet igen sok mindenben idézi a 2004. évi törvényhozási voksolást. Akárcsak akkor, most is a szociáldemokraták és a demokraták küzdenek az első helyért, még akkor is, ha négy évvel ezelőtt két pártszövetség, egyfelől a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Román Humanista Párt (PUR), másfelől a Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) D. A. Szövetség néven létrehozott koalíciója csatározott egymással. A jobboldalt most ugyan a korábbi liberális szövetségesükből időközben kisebb csoportot kiszakító, egyben pedig néppárti demokrata liberálisokká átlényegült demokraták képviselik, a baloldali koalíció viszont változatlan maradt, még akkor is, ha a PUR időközben Konzervatív Párttá változtatta nevét, és „a szociáldemokráciát, valamint a liberalizmus legfontosabb eszméit egyaránt ötvöző” doktrínája helyett most éppen a konzervativizmus elveit képviseli. Mindemellett a két tömörülés 2004-ben is szoros küzdelmet vívott egymással az első helyért. Băsescui furfang Hogy mégsem ők alakíthattak kormányt, az a parlamenti voksolással akkor még egyidőben zajló elnökválasztást megnyerő, és így országhajó-kapitánnyá avanzsált Traian Băsescunak tulajdonítható, aki - stílusosan fogalmazva: odüsszeuszi leleménnyel - kiderítette, hogy míg a liberális-demokrata szövetség pártkoalíciónak minősül, addig a szociáldemokraták és a humanisták csak választási szövetséget kötöttek egymással, amelyet nem jegyeztek be a pártok névjegyzékébe, így a választási törvény nem ismeri el jogi személynek, szemben a D. A. Szövetséggel. Ennek megfelelően a voksolás után felbomlik két tagpártjára. Vagyis a baloldal szavazatai, egyben tehát parlamenti helyei is megoszlanak a pártszövetség két tömörülése között. Ezzel a szociáldemokraták elveszítették többségüket, és egyszersmind a választásokat is, Traian Băsescut pedig senki sem akadályozhatta meg abban, hogy alkotmányos hatáskörének megfelelően, az ily módon győztessé előlépett D. A. Szövetség soraiból jelöljön miniszterelnököt. így alakíthatott kormányt Călin Popescu- Tăriceanu, akinek kinevezését Băsescu akkor azzal indokolta, hogy ő maga a liberális-demokrata szövetség programját támogatva lett államfő, ebben a minőségében pedig kötelessége valóra váltani választási ígéreteit. Érvként hozta fel még döntése mellett azt is, hogy a liberális-demokrata szövetség megbízható partnere, az RMDSZ 32, a nemzeti kisebbségek csoportja pedig 18 honatyával rendelkezik, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a D. A. Szövetségnek van a legnagyobb esélye a parlamenti többség kialakítására. A kormányban aztán, az RMDSZ és a Băsescu által tisztességtelen megoldásnak nevezett PUR is helyet kapott. Játékos-államfői játszma Traian Băsescu most, jóval a választások előtt kijelentette, semmiképpen sem nevez ki kormányfőt a szociáldemokraták közül, és különösképpen nem a párt hivatalos jelöltjét, Mircea Geoanát. Azt sem titkolta, hogy a demokrata-liberálisokra bízná a kabinet megalakítását és soraikból nevezné ki a miniszterelnököt is. Az alkotmány betűje ilyen értelemben meglehetősen tág teret és szabadkezet biztosít számára. Az általa nevesített kormányfő személyét a parlament egyszer ugyan visszautasíthatja - másodjára viszont már az államelnök feloszlathatja a törvényhozási testületet és. .előrehozott választásokat írhat ki. ◄