Új Magyar Szó, 2009. szeptember (5. évfolyam, 165-185. szám)

2009-09-24 / 182. szám

2009. szeptember 24., csütörtök ) PÉNZÜGYEK 17 Lehúzva, de nem a zsebünk A bankkártya-használat előnye, hogy a folyószámlán a ki nem vett összeg kamatozik és a készpénz nem húzza le az ember zsebét, a lapos plasztikdarab a legszűkebb helyekre becsúsztatható. Hátránya, hogy illetéket kell fizessünk a pénzünkhöz való hozzájutáskor, amelynek értéke a felvett összeg 0,2 és 0,5 százalék körül mozog. Gálffy Csaba Több mint 12 millió bank­kártya van ma forgalomban Romániában, mégis nagyon keveset tudunk erről a fizeté­si eszközről. „Biztonságo­sabb bankkártyával fizetni, első­sorban emiatt érdemes használni a plasztik­darabokat” - mondta a Man­­na.ro-nak és az Új Magyar .Szónak Ljubcic Gábor, az OTP Románia kereskedelmi részlegének vezetője. A kész­pénzzel ugyanis pontosan úgy vissza lehet élni, mint a föníciaiak idejében: ha valaki ellopja, azonnal minden bűn­jel nélkül használni tudja. Emiatt mindennapi dilem­ma, hogy mekkora összeget vigyünk magunkkal; ha túl keveset, akkor kellemetlen helyzetbe kerülhetünk, ha túl sokat, akkor az összeg elvesz­tését kockáztatjuk. Ez a dön­téskényszer a bankkártyával automatikusan megoldódik: ha vásárolni szeretnénk, egy­re több helyen elfogadják a kártyát, készpénzt pedig a sarki automatából majdnem bárhonnan szerezni tudunk. Visszaélés a kóddal A bankkártya egyedi biz­tonságát a kártya és a PIN­. kód együttese adja: a pénz­hez csak az férhet hozzá, aki rendelkezik a kártyával és tudja a kódot is, önmagában egyik sem ér semmit. Ponto­san emiatt nem szabad a tit­kos számokat a kártya mel­lett hagyni vagy felírni azt filccel rá. Itt kivételt jelente­nek a dombornyomott kár­tyák, ezek ugyanis kód nél­kül is működnek. Ilyenkor az elfogadóhely egy virtuális csekket kap tőlünk, amelyet a bankunknál fog beváltani. Az ilyen tranzakció általában nem azonnali, ezt érdemes például külföldi tartózkodá­sunkkor figyelembe venni: a számlánkról a pénz akár egy hetes késéssel is kerülhet kifi­zetésre. Kérjünk sms-értesítést A dombornyomott kár­tyák esetében a PIN-t az alá­írásunk helyettesíti, azonban ez nem annyira erős védelem és kijátszható. A biztonság megőrzéséhez azonban ele­gendő néhány egyszerű sza­bályt szem előtt kell tarta­nunk. Először is soha ne ve­szítsük szem elől a kártyán­kat. Ha például vendéglőben fizetünk vele, és a hely nem rendelkezik mozgó fizető­géppel (POS, Point Of Sale, a­­ tranzakciót végrehajtó gép), akkor a pincért kísérjük el a pulthoz és kövessük fi­gyelemmel a folyamatot. Ez­zel a lépéssel megakadályoz­hatjuk, hogy a kártya adatait lemásolják, amivel visszaél­hetnek. Ilyenkor jön jól, ha ban­kunk rendelkezik üzenetkül­dő szolgáltatással. Az elterje­dőben lévő gyakorlat szerint a pénzintézet minden tranz­akciót visszaigazol a szá­munkra küldött SMS-ben, így azonnal láthatjuk, ha a pénztáros a hipermarketben véletlenül kétszer húzza le a kártyánkat vagy illetéktele­nek fértek hozzá a számlánk­hoz. Érdemes ilyenkor a bankkal azonnal felvenni a kapcsolatot a tranzakció visszavonása érdekében, illet­ve ha szükséges, a kártyát le­tiltani. Ha csalók károsítanak meg, érdemes a pénzünkért küzdeni vizsgálatkérés esetén visszakaphatjuk a pénzünket a banktól vagy a kártya üze­meltetőjétől - ez egyes drá­gább kártyák esetében garan­tált. Kódlopó az automatán A pénzautomatáknál min­dig figyeljünk, hogy nincs-e a kártyakiadó nyílás körül vagy a gép oldalán valami­lyen idegen elem. Egyre gyakrabban ugyanis bűnözők az automatához csatlakoztat­ják a leolvasójukat, így ami­kor a gépbe betesszük a kár­tyát, az adatok illetéktelen kezekbe is kerülhetnek. Ugyan a kártya nem­ tartal­mazza a kódot, de adatainak megszerzése esetén a számla­­egyenlegünk leszívása előtt már nem áll akadály. Az illetékfizetés a hátrány A kártya előnye, hogy a hozzá kapcsolt folyószámlán a ki nem vett pénz kamatozik (ez erősen bankfüggő, van ahol betéti számlához köthet­jük a kártyát, ennek maga­sabb a kamatlába). A hátrá­nyok közül megemlíthető, hogy illetéket kell fizessünk a pénzünkhöz való hozzájutás­hoz (lásd táblázat). Ezek az összegek azonban a minden­napi készpénzes vásárlások esetében (újság, kávé) elha­nyagolhatóak, ha viszont a teljes fizetésünket­­kivesszük az automatából, kellemetlen érvágás lehet. Ne is vegyük ki: ha közvetlenül bankkár­tyával fizetünk, a tranzakció teljesen ingyenes lesz (illetve nem egészen: a bankkártyát elfogadó kereskedő fizet he­lyettünk). Kártyáról jobb költeni Ideális használat esetében tehát a bankkártyák kényel­mesek és olcsóak. Ha csak az apró készpénzes tranzakció­inkhoz veszünk ki pénzt az automatából, nem kerül sok­ba a kártyahasználat. Azon­ban ha a fizetést egészében automatán keresztül vesszük ki, a bankkártya számottevő­en drágább, mintha a munka­adó kezünkbe adná az össze­get. Ha tehát kártyára fizet­nek, akkor próbáljuk az ösz­­szeget a kártyán­­ tartani, és onnan közvetlenül elkölteni, így ingyenes a tranzakció és a banki tárolás által adott biz­tonságot is maximálisan ki tudjuk használni. Biztonságosabb a PIN-es Milyen kártyát válasz­­szunk? Ez a felhasználástól függ. Ha a kártyát kizárólag belföldön, automatáknál és bevásárlásoknál fogjuk hasz­nálni, akkor az egyszerűbb, sima kártyák is elegendőek lesznek. A csak PIN-kóddal működő plasztikdarabok - amelyeken nincs dombor­nyomás - szakértők szerint biztonságosabbak. Amennyi­ben külföldön is használni fogjuk a kártyát, érdemes számlánkhoz mindkét nagy rendszerhez tartozó, dom­bornyomott kártyát kérni, ez­zel gyakorlatilag a világ min­den táján tudunk fizetni. Táblázatunkban olyan MasterCard kártyákat mutatunk be, amelyek dombornyomással rendelkeznek, RON-számlához csatolhatóak és alkalmasak internetes fizetésre is. Bank ING BankOTP BankUnicredit BRD Raiffeisen Kártya ING WebCard MasterCard Standard MasterCard Mass MasterCard Standard RON MasterCard RON Érvényesség Éves költség 24 hónap 12RON 12 hónap 20 RON 12 hónap 100 RON 24 hónap 20 RON 24 hónap 20 RON Készpénzfelvétel saját ATM-ből 0,50% 0,20% 0,2%, min. 0,5 RON 0,2%, min. 0,2 RON 0,2% min. 0,2 RON Készpénzfelvétel más ATM-ből 1% + 5 RON 0,5% + 2,5 RON 1% + 2,5 RON 1% + 3,5 RON 1% + 2,5 RON Készpénzfelvétel külföldön 1,5% + 15 RON 1% + 10 RON 2,5% + 7 RON 1,5% + 10 RON 1% + 2,5 EUR Egyenleg lekérdezés 0,3 RON 0,3 RON ; SM5 visszajelzés van van Forrás: ÚMSZ-Manna.ro gyűjtés A házak körüli udvarok értékesítéséből gyarapítaná a jövő évi büdzsét a kormány A lakások és házak körüli telkek értékesítéséből egészítené ki a kormány az ország költségvetését. Több mint tíz évvel ezelőtt lakásbérlők tízezrei váltak tulajdonosokká anélkül, hogy az ingatlanhoz tartozó udvart is megvásárolhatták vol­na - így ezek a telekrészek jelenleg értékesíthetők. Czédly József__________________ El kívánja adni a házak és lakások mellett levő telkeket a kormány azoknak, akik az 1995. évi törvény alapján ju­tottak az általuk lakott ingat­lan tulajdonába, de egyelőre még nem született döntés a tervvel kapcsolatban. Ezek­nek a telkeknek az értékesíté­se jelentős jövedelmet jelen­tene az ország költségvetés­ének, maga a miniszterelnök jelentette be, hogy a gazdasá­gi válság enyhítését célzó törvénycsomagba belefoglal­ja a szóban forgó telkek ki­árusítását. A bejelentés óta nem érke­zett hír arról, hogy tételesen elkészült-e a fenti intézkedést magába foglaló törvényterve­zet, de a szándék érvényessé­gét igazolja, hogy a Pénzügy­minisztérium honlapján vitá­ra bocsátották azt a kor­­­mányhatározat-tervezetet, amely szerint a volt tulajdo­nosoknak pénzbeli kártérítést fizetnének a házakhoz tarto­zó telkekért, illetve telekré­szekért (mint az udvar, a kert és a melléképületek alatt levő földterületek) - vagyis külön kezelnék a két kérdést. Lakás telek nélkül Egy, a kommunista rend­szerből örökölt alkotmányos kitétel állt annak hátterében, hogy több mint tíz évvel ez­előtt az ingatlanokkal együtt nem adták el a hozzájuk tar­tozó telkeket. Annak ellené­re, hogy hasonló helyzetben az 1991-es évi földtörvény le­hetővé tette, hogy azok, akik a kommunista alkotmány életbelépése után lettek ház­­tulajdonosok, kérvényezhes­sék az ingatlanuk alatt és mellett fekvő telkek tulajdon­jogának térítésmentes meg­szerzését, az 1995-ös rendel­kezés, mely az önkényesen elkobzott ingatlanok lakói­nak ad lehetőséget lakásaik megvásárlására, mégis a megkövesedett elveket tartal­mazza, s ez nyújt most lehe­tőséget a kormánynak a tel­kek és telekrészek eladására. Kisajátítások évei A második világháború vé­ge és a rendszerváltozás kö­zötti időben (1945. március 6. és 1989. december 22. kö­zött) számos lakástulajdo­nostól önkényesen elvették a lakásukat vagy házukat, amelyeket a szóban forgó tör­vény­ alapján abban az eset­ben lehetett megvásárolni, ha a volt tulajdonosok nem igé­nyelték azt vissza. A szabá­lyozás rengeteg visszaélés, okirat-hamisítás, illetve eltit­kolás nyomán végül több tíz­ezer lakásbérlőt változtatott lakástulajdonossá, de amint már említettük - az ezekhez tartozó telkek meg­vásárlásának lehetősége nél­kül. Temesvárról indult A telekügy tavaly júliusban vált időszerűvé, amikor Te­mesvár helyi tanácsa úgy ha­tározott, hogy amennyiben az új tulajdonosok igénylik, akkor megengedi ezeknek a telkeknek a megvásárlását. A határozat gyakorlatba ülteté­se megakadt azonban a me­gyei prefektus döntésén, mi­szerint nincs megfelelő jog­alapja egy ilyen tulajdonjog átadásának. Amennyiben a kormány valóra váltja tervét, elhárul az akadály, az emlí­tett telkeket meg lehet majd vásárolni. „A népé a ház melletti telek” A kommunista rendszer által meghozott alkotmány sze­rint az ország földje, így a házak melletti beltelkek is, a nép tulajdona. Ennek alapján az említett alkotmány életbelépé­se után, egészen annak érvénytelenítéséig, minden ingat­lantulajdonban létrejött változás esetében csak az épületet írták az új tulajdonos nevére, az ehhez tartozó telket nem.

Next