Új Magyar Szó, 2010. március (6. évfolyam, 41-63. szám)

2010-03-01 / 41. szám

2010. március 1., hétfő­n ? Hátramaradt posztozkodások ÚMSZ_______________________ ► Bár egy hete azt írtuk: esély van rá, hogy a hét végén megegyezik a Szatmár megyei RMDSZ és a PD-L vezetősége a dekoncentrált intézmények igazgatói posztjainak elosztásá­ról, a két pártelnök, Csehi Ár­pád és Ioan Holdis mostani tár­gyalásán sem született írásos egyezség. Mint megtudtuk, el­sősorban azért nem, mert a de­mokrata-liberálisok mereven ra­gaszkodnak több olyan súly­pontos igazgatósághoz, ame­lyeknek élére az RMDSZ sze­retné kinevezni embereit. To­vábbra is ismeretlen a Hargita megyei „posztozkodás” ered­ménye, ugyanis az RMDSZ csí­ki szervezete mereven elzárkó­zott attól, hogy közzétegye az egyezség részleteit. Hargita me­gyében egy olyan protokollu­­mot próbál kötni a szövetség, amely hosszú távon - a válasz­tási eredményektől függetlenül - biztosítaná magyar szakembe­rek jelenlétét a közintézmények vezető tisztségeiben. A hétvé­gén aláírt Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-PD-L-pro­­tokollumból hiányzik az a mel­léklet, amely leszögezné, hogy mely tisztségeket kapja meg a szövetség. Bár elvi szinten meg­egyezés született arról, hogy az RMDSZ-nek három igazgatói és négy aligazgatói tisztség jut, a kiválasztottak kinevezésére csak azután kerül sor, miután a decentralizált intézmények mű­ködését szabályozó jogszabály módosítása megjelenik a Hiva­talos Közlönyben. ◄ Orbán előrelépne M. Á. Zs. Első alelnöki tisztségét elnöki posztra váltaná Ludovic Orbán, aki tegnap jelentette be, hogy indul a Nemzeti Liberális Párt hétvégén sorra kerülő tisztújí­tó kongresszusának elnöki verse­nyén. „Több oka is van döntésem­nek. Elsősorban meg szeretném védeni pártunk belső demokráciá­ját és azokat a liberális elveket, amelyek az elmúlt húsz év alatt biztosították a PNL egységét. De azért is indulok a megméretteté­sen, hogy megvédjem párttagjaink választhatósági jogát és abbéli bizalmát, hogy feladatot kaphat­nak a PNL országos vezetőségé­ben” - fogalmazott Orbán, aki szerint a pártnak több erőre és egyenes beszédre van szüksége. „Karakteresen kell képviselnünk a szabadelvű értékeket a román po­litikai színtéren. Meggyőződésem, hogy a PNL számára a 2014-es ál­lamfői választásoknál sokkal fon­tosabbak a 2012-es helyhatósági választások” - üzent újdonsült el­lenfelének, a pártelnöki tisztséget betöltő Crin Antonescunak, hang­súlyozva, hogy célja a főváros és ezer további település polgármes­teri tisztségének „megnyerése”. Orbán szerint már most fel kell készülniük arra, hogy az utóbbi hetek eseményeinek hatására a PD-L és a PSD egyszerű többségi egyéni választókerületi rendszer felállítását fogja javasolni. A párt második embere szembehelyez­kedve Antonescuval hangsúlyoz­ta, nem hajlandó elnökségi listá­val indulni, az összes párttag tá­mogatására számít. „Nincs lis­tám, és nem is lesz. Az én listá­mon rajta van a közel kétszázezer PNL-tag” - fogalmazta meg vá­lasztási szlogenjét Ludovic Orbán. Ez utóbbi kijelentését Antonescu is kommentálta, hang­súlyozva, hogy a kongresszust előkészítő országos tanács dönté­se arra kényszerítheti Orbánt, hogy megnevezze azokat, akikkel együtt szeretne dolgozni megvá­lasztása esetén. ◄ Ludovic Orbán engedett pártelnöke unszolásának és indul Antonescu ellen a PNL tisztújító kongresszusán­Fotó: Agerpres Opreának mennie kellett Cs. R T. A civil szervezetek korábbi tiltakozása ellenére Emil Boc menesztette a Kommunizmus Bűneit Feltáró Intézet éléről Marius Oprea történészt. A Hiva­talos Közlönyben hétvégén megje­lent kormányhatározat szerint a miniszterelnök Dinu Zamfi­­rescut, a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet elnökét is leváltotta. A miniszterelnöki hi­vatal fennhatósága alá tartozó két intézmény összevonásáról már tavaly novemberben kor­mányhatározat született; az elő­ző Boc-kabinet a válság miatti megtakarításokkal indokolta az intézkedést, ám Oprea megőriz­hette tisztségét, annak ellenére, hogy a liberális párt tagja. A jogszabály révén létrejött új intézmény ügyvezető elnökévé Ioan Stanomir alkotmányjogászt, tudományos tanácsának vezetőjé­vé pedig Vladimir Tismăneanu politológust nevezte ki a minisz­terelnök, mindketten a Demok­rata-Liberális Párthoz közel álló szakemberek. Marius Oprea - bevallása sze­rint - a Hivatalos Közlönyből érte­sült a leváltásáról, ám elismerte, a döntés már jó ideje „benne volt a levegőben”. A történész elsősor­ban nem is azt sérelmezi, hogy vélhetően politikai indíttatású volt a menesztése, hanem azt, hogy az újonnan létrejött intézményben a kommunista hatalom bűneinek feltárása a „könyvtárba költözik”, azaz csak elméleti szinten zajlik majd. A történész úgy véli: egye­seket zavart, hogy korábban az intézmény munkatársai terep­munkával olyan - a diktatúra ide­jén elkövetett - bűncselekmé­nyeket tártak fel, amelyek sorra az ügyészségre kerültek, és ki­vizsgálásuk folyamatban van. „Mi ugyanis úgy dolgoztunk, hogy az áldozatokból kiindulva eljutottunk a gyilkosokig” - ma­gyarázta Oprea. Mint ismert, korábban Marius Oprea leváltása ellen Tőkés Lász­ló is tiltakozott. Az európai parla­menti képviselő szerint a törté­nész szavatolta, hogy a gyakorlat­ban is megvalósuljanak azok az intézkedések, amelyeket az 1949 és 1989 közötti romániai diktatú­rát vizsgáló államelnöki bizottság jelentése tartalmaz. ◄ Marius Oprea F°‘°: archiv PSD: Marian Sârbu­ is elment Folytatás az 1. oldalról A politikus, aki korábban kétszer is betöltötte a munkaügyi minisz­teri tisztséget, múlt pénteken meg­beszélést folytatott Victor Pontával, a PSD új elnökével, a találkozó után pedig elmondta: azért döntött a pártból való kilé­pés mellett, mivel az utóbbi idő­szakban a PSD álláspontja ellen­tétes volt saját elképzeléseivel. „Több, általam támogatott tör­vény ellentétesnek bizonyult a párt álláspontjával, vannak a PSD pártstratégiájában olyan elemek, amelyekkel én nem tudok egyetér­teni” - indokolta döntését Marian Sârbu. Hozzátette: a PSD-ben el­uralkodott bizalmatlansági lég­körben nem tudná megfelelően képviselni a szociális, és munka­ügyeket, azt a szakterületet, amel­lyel tizenhat éve foglalkozik, rá­adásul több ízben is azt kérték tő­le, hogy saját elképzelései ellen foglaljon állást. Ponta: nem vállalható Sárbu két jogszabálya Az otthagyott szociáldemokra­ták elnöke, Victor Ponta is értékel­te a volt munkaügyi miniszterrel való utolsó pártbeli találkozót. „Megértettem álláspontját, és ő is elfogadta az enyémet, amely sze­rint a PSD nem támogathatja az általa kidolgozott két - az egysé­ges bérezésről és nyugdíjról szóló - törvényt” - fejtette ki Ponta. Hozzátette: Marian Sârbu látha­tóan nagyon „ragaszkodik” a jog­szabályokhoz, de az egységes bér­tábla kilátásai nem jók, és a nyug­díjtörvény is heves érzelmeket ka­var a társadalomban, ezért a PSD elhatárolódik tőlük. Ponta elődje, Mircea Geoana is sajnálatát fejez­te ki Sárbu távozása miatt, és re­ményét fejezte ki, hogy továbbra is baloldali marad. Mit terveznek Opreáék? Marian Sârbu elmondta, ha a független képviselők és szenáto­rok parlamenti csoportja körül egy új politikai konstrukció alakul ki, amely nagy hangsúlyt fektet a szociális kérdésekre, vélhetően ő is részt vesz a projektben. „Meg­tisztelő számomra Marian Sârbu csatlakozása, akinek a neve össze­fonódik az autentikus román bal­oldallal. Marian barátomnak fon­tos szerep jut majd a közeljövőben létrehozandó balközép politikai konstrukcióban” - ujjongott a szintén ex-PSD-s Gabriel Oprea, a függetlenek szószólója. A védel­mi miniszteri tisztséget is betöltő Oprea Diaconescu és Sârbu csat­lakozásával két olyan vezéregyé­niséget nyert meg csoportjának, akik politikai tőkét hoztak az ed­dig többnyire „észrevehetetlen” honatyákból álló­­ frakciójának. Eugen Nicolicea, az egyik „kevés­bé láthatatlan” képviselőjük ta­gadta, hogy megpróbálnák kitúrni az RMDSZ-t a kormányból. „Harminckét szavazat nem elég ehhez, legalább a duplájára lenne szükség, tehát hamis az a feltétele­zés, hogy mi ezen dolgoznánk” - hagyta megválaszolatlanul a kér­dést Nicolicea. 4 ­­U AKTUÁLIS I3 Zord időben tiszta szó Van egy üzem, amely az ín­séges időkben, bérfagyasztó körülmények között is költ­ségesen ugyan, de gőzerővel működik: ez a román poli­tikai szalámigyár. A­­ nyersanyagot először fel­­trancsírozzák és megpu­hítják (végzik ezt a zsaro­lók, katalizátoraik a dosz­­sziék és a titkosügynökök lefigyelései), majd összekotyvasztják és új formába öntik (az ellenfél „belső ellenzéke” adja hozzá a saját lelkét és a pótanyagokat). Az új szalámiban sokkal több a só, az íze még bizonytala­nabb, és hizlal is, pártkasszát. De új ter­mék, és kedvező hírveréssel még el is adha­tó, a régi helyett. A nagy művezető elége­detten szemléli a hibátlan működést. Nem hivatalos, sőt el sem készített közvéle­mény-kutatások szerint a románok 99 száza­léka drukkol annak, hogy a „független ” kép­viselők csoportja, vagyis a saját alakulatukat eláruló „politikusokból” verbuvált új párt kiszorítsa a kormányból az RMDSZ-t. (Per­sze az adat csak annyira pontos, amennyire helytálló az államelnök megállapítása a manelekért rajongó románok ugyanekkora arányáról, de szintén megfogalmazza a köz­hangulatot és a viszonyulást.) A politikai prostitúció eme pompás mutat­ványai közepette kemény harc folyik egy kényes kérdés körül. Az egykamarás parla­ment problematikája talán minden eddigi­nél fontosabb, történelmi próbája a román demokráciának. Közismert, hogy az alter­natíva nélküli javaslat kezdetben választási célt szolgált az államelnök(jelölt) számára - mára kiderült, hogy időzített hatásában alkalmasint éppen az említett szalámitak­tika része. Az ország demokratikus erői ellenzik a fel­sőház felszámolását, több okból, elsősorban azért, mert szükség van rá intézményként is, a képviseleti demokrácia zálogaként is. Voltaképpen csak a nagyobbik kormány­párt erőlteti a drasztikus döntést, ismert po­litikai érdeke miatt. Az RMDSZ kormánypártként sem egyezhet bele a létét veszélyeztető szélhámosságba. Ám ha ellene szegül, szembekerül a koalíciós társával, elveszítheti annak bizalmát és tá­mogatását. Ravasz csapda! Ilyen helyzetek­ben kell elővenni az elveket, a stratégiai célo­kat, a politikai akaratot. Odafordulni erősen a nemzeti közösség felé­­ és kiállni. Ez a kiállás megtörtént. Vezető politikusa­ink - Markó Bélával és Frunda Györggyel, képviselőinkkel és szenátorainkkal az élen - határozottan kimondták: ellenzik az antide­mokratikus leegyszerűsítést. A következményeket még nem ismerjük. Akik a követ bedobták a vízbe, egyelőre in­kább mesterkednek és keménykednek, mint vitatkoznak vagy gondolkoznak. De az RMDSZ tiszta maradt, mindenek fölé he­lyezve a közösségi érdeket, hogy a romániai magyarságnak legyen erős politikai képvise­lete ebben a nehéz országban, nehéz időben. Kiállását, tiszta beszédét méltányolni és tá­mogatni kell. Ágoston Hugó ­ Román lapszemle A márciuskák szalagjainak gyártói a csőd szélén állnak Romániában. A szala­gokat rendelésre, külföldre és belföldre készítik. Maria Grapini, a Könnyűipari Munkáltatók Országos Egyesületének (FEPAIUS) elnöke szerint a piacról való eltűnésük már csak a hagyomány meg­szakadása miatt is veszélyes. (Evenimen­tul zilei) ► Március elején indul be a diák­szállók (youth hostel) szezonja. Tízeurós éjszakánkénti árral lehet beutazni egész Romániát, az összköltség hozzávetőlege­sen 450 euróra rúg. (Evenimentul zilei) ► A diákoknak sokkal jelentősebb szerep jut az egyetemek jövőjében: a tanárok te­vékenységét értékelhetik, és az egyetemi szenátusban 25 százalékos részvételre tarthatnak számot. Ezt tartalmazza az új tanügyi törvénytervezet. (Adevărul)

Next