Új Magyar Szó, 2010. július (6. évfolyam, 125-146. szám)
2010-07-01 / 125. szám
UM, AKTUÁLIS 1 Röviden Nyitrai-Moldován-találkozó Budapesten Az új magyar kormány beiktatása óta első államtitkári szintű román-magyar kétoldalú találkozót tartotta meg tegnap Budapesten Moldován József romániai távközlési államtitkár és Nyitrai Zsolt magyar infokommunikációs államtitkár. A felek a közös együttműködésben korábban létrehozott e-magyar pontok fejlesztéséről és újak létrehozásának lehetőségéről tárgyaltak. Ugyanakkor megegyeztek, hogy egy következő találkozójukon a várhatóan folyó év októberben megtartandó közös román-magyar kormányülésre infokommunikációs témakörű projektjavaslatokról tárgyalnak. Felvetették egy miniszteri szintű román-magyar találkozó létrehozásának szükségességét is, amelyen a két tárca pozitív és negatív tapasztalatait osszák meg a felek. EU: az összes tárgyalási fejezetet megnyitották Horvátországgal Megnyitották az utolsó három fejezetet Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak keretében - jelentették be a tegnapi, miniszteri szintű forduló után Brüsszelben. Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint a csatlakozási szerződést a jövő év első felében - a magyar soros EU-elnökség alatt - alá is írhatják, és Horvátország 2012-ben az EU tagjává válhat. Miguel Angel Moratinos, az EU tegnap leköszönő elnökségét, Spanyolországot képviselő külügyminiszter azt hangoztatta, hogy Zágráb útja immár visszafordíthatatlanná vált az unió felé. Öngyilkos merénylet Groznijban Halálos áldozattal járó öngyilkos merényletet hajtottak végre tegnap Groznijban, Csecsenföld fővárosában. A város központjában, egy színházépület közelében robbant a pokolgép. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség helyi biztonsági forrást idézett, aki szerint a terrorista akcióban egy személy meghalt és tízen megsebesültek. Az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön 1994 óta két háborút is vívtak a szeparatisták az orosz hadsereggel, és bár nagyszabású hadműveletre az utóbbi években már nem került sor, a térségben a helyzet feszült. Netanjahu: kiszélesíthető vizsgálóbizottság jogköre Az izraeli kormány nem gátolná a gázai segélyflottillát ért izraeli támadás kivizsgálására felállított bizottság jogkörének kiszélesítését, miután annak elnöke lemondással fenyegetőzött. A bizottságot Jaakov Tirkel, a legfelsőbb bíróság nyugalmazott bírája vezeti, aki sajtóhírek szerint még hétfőn lemondással fenyegetőzött. Követeli egyebek között hogy a testületet kormánybizottságként ismerjék el, vagyis beidézhessen tanúkat és adott esetben büntető szankciókat javasolhasson, továbbá szeretné, ha az öttagú testület létszámát két fővel megemelnék. Benjámin Netanjahu kormányfő kedd este úgy nyiatkozott, hogy nem látja okát a követelések visszautasításának. Tizenkét ember halt meg iraki merényletekben Pokolgépes merényletek, valamint lövöldözések tizenkét ember - köztük egy tábornok és egy kilencéves kislány - életét oltották ki kedden Irakban. Miközben az országban az erőszakcselekmények száma jelentősen csökkent az utóbbi időben, a megmegújuló támadások rávilágítanak a kormányalkalmazottakat és a biztonsági erőket fenyegető veszélyre. Ők továbbra is a felkelők elsődleges célpontjai. A legtöbb áldozattal járó keddi merényletben négy rendőr és egy civa vesztette életét, további hét ember pedig megsebesült. Körvonalazódik a szlovák kormány ÚMSZ Az új szlovák kormányról tárgyaló négy jobbközép párt nagy valószínűséggel kedden, július 6-án írja alá a koalíciós szerződést - közölte tegnap a jövőbeni koalíció két tagja. „A négy koalíciós párt elnöke kedden, július 6-án nemcsak bemutatja, de alá is írja a koalíciós szerződést” - jelentette ki Ján Figel, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke. „Az aláírás kedden lesz, ez már biztos” - erősítette meg később Figel közlését Tatiana Tóthová, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) szóvivője. Iveta Radicová kijelölt kormányfő kedden este úgy nyiatkozott, hogy július 8-ig, a szlovák parlament alakuló üléséig felállhat az új szlovák kormány. A kormány személyi összetételéről a négy párt - a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a SaS, a KDH és a Híd - hétfőn már megállapodott. Eszerint a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) a kormányfői bársonyszéken, kívül négy tárcát kap; szintén négy tárcát kap a Szabadság és Szolidaritás (SaS), s a párt adja a parlament elnökét is; a két kisebbik koalíciós tagnak - a Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) és a Hídnak egyaránt három-három minisztere lesz. A Híd a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztériumot fogja vezetni, s az övé lesz az emberi jogi és kisebbségügyi kormányfő-helyettesi poszt is. A jövőbeni szlovák miniszterelnök azt mondta, hogy konkrét személyekről, akik az egyes tárcákat vezetni fogják, még nem folyt egyeztetés, s nincs végleges lista. Helyi megfigyelők szerint Richard Sulik, az SaS vezetője lesz az új házelnök. A sajtó értesülései szerint a Híd elnökét, Bugár Bélát fogja jelölni a parlament alelnöki bársonyszékébe. Bugár korábban már betöltötte ezt a tisztséget. Radicová beismerte, hogy a koalíciós egyezség következtében néhány tárcánál megváltoznak az eddigi jogkörök. „Úgy, ahogy megváltoztattuk véleményünket az emberi jogi és kisebbségügyi kormányfőhelyettes jogkörei tekintetében, módosítjuk a közlekedési tárca jogköreit is” - jegyezte meg. „A kollégáknak megmondtam: ha a kormányfő-helyettesi posztot jogkörök nélkül akarják nekünk adni, akkor nem kérünk belőle” - jegyezte meg a Híd elnöke egy szombati lapinterjúban. Szerinte a jövőben a jogköröket kiszélesítik. ◄ Iveta Radicová kabinetjében három posztot kapott a Híd Fotó: MTI Tálibok támadtak a NATO-bázisra Hírösszefoglaló_______________ Afganisztáni tálib lázadók megtámadták tegnap a nemzetközi erők egyik fontos támaszpontját az ország keleti részén található Dzsalálábád városában. A repülőtérrel is ellátott tábornál öngyilkos merénylő robbantotta fel autóba rejtett pokolgépét, majd a tálibok rakétavetőkkel, könnyűfegyverekkel támadtak. Sain Baxter NATO-szóvivő közölte, hogy sem a szövetséges erők katonái, sem a polgári személyzet körében nem voltak áldozatok. Állítólag legalább nyolc fegyveres halt meg az összetűzésben, amelynek során a támadók nem tudták áttörni a tábor külső védelmi vonalát. A támadás egy nappal azután történt, hogy David Petraeus amerikai tábornok a szenátusi meghallgatáson kijelentette: a harcok a következő hónapokban intenzívebbé válnak, és még években telhet, amíg az afgán biztonsági erők képesek lesznek egyedül is megvédeni az országot. Petraeus óvatos támogatásáról biztosította Barack Obama amerikai elnök 2011-es kivonulási tervét. De a katonák tömeges hazatérését csak akkor tartja okos lépésnek, ha azt az afganisztáni biztonsági helyzet is alátámasztja. ◄ www.maszol.ro , 2010. július 1., csütörtök Kárpátalján nincs autonómia Hírösszefoglaló______________ ► Nem ad autonómiát a ruszinoknak sem Viktor Janukovics ukrán elnök, sem az ukrán kormány - közölte Leonyid Kozsara, az ukrán parlament külügyi bizottságának elnökhelyettese, aki szeparatizmusként értékelte a ruszinok önrendelkezési törekvéseit. A kormányzó Régiók Pártjának (PR) politikusa a Roszbah hírügynökségnek nyilatkozva szerdán kifejtette: „Nagy különbség van a ruszinok mint különleges etnikum és a ruszinok mint politikai mozgalom között. Ezért sem az elnök, sem a kormány nem fogja támogatni a gyakran szeparatista irányultságú politikai ruszinságot”. Ami a ruszinok önazonosságát illeti, „támogatjuk kultúrájuk fejlődését és összességében véve mint különleges etnikumnak a fejlődését, amely összeköti Ukrajnát más európai országokkal, köztük Szlovákiával és a volt Jugoszlávia utódállamaival” - tette hozzá. Kozsara szerint nincs szó a ruszinok autonómiájáról. Úgy vélte, ez alkotmányossági kérdés, s Ukrajna egységes állam, amelyen belül létezik a Krím Autonóm Köztársaság. „Beszélhetünk nemzetiségi autonómiáról, mint valamely nép önazonosságának és kultúrájának a fejlesztését célzó társadalmi intézményről, de a politikai ruszinság és a politikai autonómia olyan kérdés, amely alkotmányba ütközik” - mondta a kormánypárti politikus. A kárpátaljai ruszin szervezetek azt remélték Viktor Janukovics államfővé választásától, hogy Kijev önálló nemzetiségként ismeri el a ruszinokat. ◄ Három forduló Németországban Hírösszefoglaló_______________ Három fordulóra volt szükségük tegnap a német szövetségi közgyűlés küldötteinek ahhoz, hogy megválasszák Németország új államfőjét. Az első két fordulóban sem a kormánypártok jelöltje, Christian Wulff, sem az esélyesebb ellenjelölt Joachim Gauck nem szerezte meg a szükséges abszolút többséget. A harmadik szavazást lapzártánk után tartották, ekkor már az egyszerű többség is elegendő volt az államfő megválasztásához. Németország új elnökét közvetett módon, az erre a célra létrehozott szövetségi közgyűlés választja meg. Az 1244 tagú testületben fele-fele arányban foglaltak helyett a Bundestag képviselői, illetve a tartományok többnyire közéleti delegáltjai. A közgyűlésben kényelmes többségben vannak a koalíciós pártok, azaz a konzervatívok és a liberálisok képviselői. Jelöltjük ennek ellenére nem kapta meg az abszolút többséget, ami azt jelenti, hogy padsoraikból a második fordulóban is többen a volt keletnémet polgárjogi harcosra, Joachim Gauckra szavaztak. A második fordulóban Wulff 615, Gauck pedig 490 szavazatot kapott, míg az ellenzéki Baloldal pártjának esélytelen jelöltjére, Lukrezia Jochimsenre 123-an szavaztak. A szavazás első fordulójában Christian Wulff 600 voksot, míg riválisa, az egykori keletnémet polgárjogi harcos, Joachim Gauck 499 szavazatot szerzett. A Baloldal pártjának önálló jelöltje, Lukrezia Jochimsen 126 szavazathoz jutott. Az első állásfoglalások szerint a kormánypárti padsorokból mintegy 40 képviselő Gauckra adhatta le voksát. A koalíciós pártok ugyanis a testületben 644 mandátummal rendelkeznek, és közülük csak kevesen nem vettek részt a szavazáson. A voksolás titkos volt, mindazonáltal az eredmények egyértelművé tették, hogy az előzetesen megkövetelt pártfegyelmet a koalíciós pártok nem tartották be. Mindez - bármi is volt a szavazás harmadik fordulójának eredménye - érzékeny csapás Angela Merkel kancellár, CDU-elnök és az általa vezetett koalíció számára. Megindultak a találgatások arról, hogy a koalíciós pártok által jelölt alsó-szászországi miniszterelnök, illetve CDU-alelnök miért nem kapta meg már az első fordulóban a várt abszolút többséget. Megfigyelők egyrészt azzal magyarázták, hogy a koalíciós padsorokból néhányan így kívánták kifejezni elégedetlenségüket Merkel politikájával. ◄ Christian Wulff loachim Gauck