Új Magyar Szó, 2010. július (6. évfolyam, 125-146. szám)

2010-07-01 / 125. szám

UM, AKTUÁLIS 1­ Röviden Nyitrai-Moldován-találkozó Budapesten Az új magyar kormány beiktatása óta el­ső államtitkári szintű román-magyar két­oldalú találkozót tartotta meg tegnap Bu­dapesten Moldován József romániai táv­­közlési államtitkár és Nyitrai Zsolt ma­gyar infokommunikációs államtitkár. A felek a közös együttműködésben koráb­ban létrehozott e-magyar pontok fejleszté­séről és újak létrehozásának lehetőségéről tárgyaltak. Ugyanakkor megegyeztek, hogy egy következő találkozójukon a vár­hatóan folyó év októberben megtartandó közös román-magyar kormányülésre infokommunikációs témakörű projektja­vaslatokról tárgyalnak. Felvetették egy miniszteri szintű román-magyar találkozó létrehozásának szükségességét is, amelyen a két tárca pozitív és negatív tapasztalata­it osszák meg a felek. EU: az összes tárgyalási fejezetet megnyitották Horvátországgal Megnyitották az utolsó három fejezetet Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak keretében - jelentették be a tegnapi, miniszteri szintű forduló után Brüsszelben. Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint a csatlakozási szerződést a jövő év első felé­ben - a magyar soros EU-elnökség alatt - alá is írhatják, és Horvátország 2012-ben az EU tagjává válhat. Miguel Angel Moratinos, az EU tegnap leköszönő el­nökségét, Spanyolországot képviselő kül­ügyminiszter azt hangoztatta, hogy Zág­ráb útja immár visszafordíthatatlanná vált az unió felé. Öngyilkos merénylet Groznijban Halálos áldozattal járó öngyilkos merényle­tet hajtottak végre tegnap Groznijban, Cse­­csenföld fővárosában. A város központjá­ban, egy színházépület közelében robbant a pokolgép. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügy­nökség helyi biztonsági forrást idézett, aki szerint a terrorista akcióban egy személy meghalt és tízen megsebesültek. Az Orosz­országhoz tartozó Csecsenföldön 1994 óta két háborút is vívtak a szeparatisták az orosz hadsereggel, és bár nagyszabású had­műveletre az utóbbi években már nem ke­rült sor, a térségben a helyzet feszült. Netanjahu: kiszélesíthető vizsgálóbizottság jogköre Az izraeli kormány nem gátolná a gázai segélyflottillát ért izraeli támadás kivizsgá­lására felállított bizottság jogkörének kiszé­lesítését, miután annak elnöke lemondással fenyegetőzött. A bizottságot Jaakov Tirkel, a legfelsőbb bíróság nyugalmazott bírája vezeti, aki sajtóhírek szerint még hétfőn le­mondással fenyegetőzött. Követeli egyebek között hogy a testületet kormánybizottság­ként ismerjék el, vagyis beidézhessen tanú­kat és adott esetben büntető szankciókat javasolhasson, továbbá szeretné, ha az öt­tagú testület létszámát két fővel megemel­nék. Benjámin Netanjahu kormányfő kedd este úgy nyiatkozott, hogy nem látja okát a követelések visszautasításának. Tizenkét ember halt meg iraki merényletekben Pokolgépes merényletek, valamint lövöldö­zések tizenkét ember - köztük egy tábor­nok és egy kilencéves kislány - életét oltot­ták ki kedden Irakban. Miközben az or­szágban az erőszakcselekmények száma je­lentősen csökkent az utóbbi időben, a meg­megújuló támadások rávilágítanak a kor­mányalkalmazottakat és a biztonsági erőket fenyegető veszélyre. Ők továbbra is a felke­lők elsődleges célpontjai. A legtöbb áldo­zattal járó keddi merényletben négy rendőr és egy civa vesztette életét, további hét em­ber pedig megsebesült. Körvonalazódik a szlovák kormány ÚMSZ Az új szlovák kormányról tár­gyaló négy jobbközép párt nagy valószínűséggel kedden, jú­lius 6-án írja alá a koalíciós szer­ződést - közölte tegnap a jövőbe­ni koalíció két tagja. „A négy ko­alíciós párt elnöke kedden, július 6-án nemcsak bemutatja, de alá is írja a koalíciós szerződést” - je­lentette ki Ján Figel, a Keresz­ténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke. „Az aláírás ked­den lesz, ez már biztos” - erősí­tette meg később Figel közlését Tatiana Tóthová, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) szóvivője. Iveta Radicová kijelölt kor­mányfő kedden este úgy nyiatko­zott, hogy július 8-ig, a szlovák parlament alakuló üléséig feláll­hat az új szlovák kormány. A kor­mány személyi összetételéről a négy párt - a Szlovák Demokrati­kus és Keresztény Unió (SDKU), a SaS, a KDH és a Híd - hétfőn már megállapodott. Eszerint a Szlovák Demokrati­kus és Keresztény Unió (SDKU) a kormányfői bársonyszéken, kí­vül négy tárcát kap; szintén négy tárcát kap a Szabadság és Szoli­daritás (SaS), s a párt adja a par­lament elnökét is; a két kisebbik koalíciós tagnak - a Keresztény­­demokrata Mozgalomnak (KDH) és a Hídnak­­ egyaránt három-három minisztere lesz. A Híd a mezőgazdasági és a kör­nyezetvédelmi minisztériumot fogja vezetni, s az övé lesz az em­beri jogi és kisebbségügyi kor­mányfő-helyettesi poszt is. A jövőbeni szlovák miniszterel­nök azt mondta, hogy konkrét személyekről, akik az egyes tárcá­kat vezetni fogják, még nem folyt egyeztetés, s nincs végleges lista. Helyi megfigyelők szerint Richard Sulik, az SaS vezetője lesz az új házelnök. A sajtó érte­sülései szerint a Híd elnökét, Bugár Bélát fogja jelölni a parla­ment alelnöki bársonyszékébe. Bugár korábban már betöltötte ezt a tisztséget. Radicová beismerte, hogy a koalíciós egyezség következté­ben néhány tárcánál megváltoz­nak az eddigi jogkörök. „Úgy, ahogy megváltoztattuk vélemé­nyünket az emberi jogi és kisebb­ségügyi kormányfőhelyettes jog­körei tekintetében, módosítjuk a közlekedési tárca jogköreit is” - jegyezte meg. „A kollégáknak megmond­tam: ha a kormányfő-helyettesi posztot jogkörök nélkül akarják nekünk adni, akkor nem kérünk belőle” - jegyezte meg a Híd el­nöke egy szombati lapinterjú­ban. Szerinte a jövőben a jogkö­röket kiszélesítik. ◄ Iveta Radicová kabinetjében három posztot kapott a Híd Fotó: MTI Tálibok támadtak a NATO-bázisra Hírösszefoglaló_______________ Afganisztáni tálib lázadók megtámadták tegnap a nem­zetközi erők egyik fontos támasz­pontját az ország keleti részén ta­lálható Dzsalálábád városában. A repülőtérrel is ellátott tábornál öngyilkos merénylő robbantotta fel autóba rejtett pokolgépét, majd a tálibok rakétavetőkkel, könnyűfegyverekkel támadtak. Sain Baxter NATO-szóvivő kö­zölte, hogy sem a szövetséges erők katonái, sem a polgári sze­mélyzet körében nem voltak áldo­zatok. Állítólag legalább nyolc fegyveres halt meg az összetűzés­ben, amelynek során a támadók nem tudták áttörni a tábor külső védelmi vonalát. A támadás egy nappal azután történt, hogy David Petraeus amerikai tábor­nok a szenátusi meghallgatáson kijelentette: a harcok a következő hónapokban intenzívebbé válnak, és még években telhet, amíg az af­gán biztonsági erők képesek lesz­nek egyedül is megvédeni az or­szágot. Petraeus óvatos támoga­tásáról biztosította Barack Obama amerikai elnök 2011-es kivonulási tervét. De a katonák tömeges hazatérését csak akkor tartja okos lépésnek, ha azt az af­ganisztáni biztonsági helyzet is alátámasztja. ◄ www.maszol.ro , 2010. július 1., csütörtök Kárpátalján nincs autonómia Hírösszefoglaló______________ ► Nem ad autonómiát a ruszi­noknak sem Viktor Janukovics ukrán elnök, sem az ukrán kormány - közölte Leo­­nyid Kozsara, az ukrán parla­ment külügyi bizottságának el­nökhelyettese, aki szeparatiz­musként értékelte a ruszinok önrendelkezési törekvéseit. A kormányzó Régiók Pártjának (PR) politikusa a Roszbah­ hír­­ügynökségnek nyilatkozva szerdán kifejtette: „Nagy kü­lönbség van a ruszinok mint különleges etnikum és a ruszi­nok mint politikai mozgalom között. Ezért sem az elnök, sem a kormány nem fogja tá­mogatni a gyakran szeparatista irányultságú politikai ruszinsá­­got”. Ami a ruszinok önazo­nosságát illeti, „támogatjuk kultúrájuk fejlődését és összes­ségében véve mint különleges etnikumnak a fejlődését, amely összeköti Ukrajnát más európai országokkal, köztük Szlovákiá­val és a volt Jugoszlávia utódál­lamaival” - tette hozzá. Ko­zsara szerint nincs szó a ruszi­nok autonómiájáról. Úgy vélte, ez alkotmányossági kérdés, s Ukrajna egységes állam, ame­lyen belül létezik a Krím Auto­nóm Köztársaság. „Beszélhe­tünk nemzetiségi autonómiá­ról, mint valamely nép önazo­nosságának és kultúrájának a fejlesztését célzó társadalmi in­tézményről, de a politikai ru­­szinság és a politikai autonó­mia olyan kérdés, amely alkot­mányba ütközik” - mondta a kormánypárti politikus. A kár­pátaljai ruszin szervezetek azt remélték Viktor Janukovics ál­lamfővé választásától, hogy Ki­­jev önálló nemzetiségként is­meri el a ruszinokat. ◄ Három forduló Németországban Hírösszefoglaló_______________ Három fordulóra volt szüksé­gük tegnap a német szövetségi közgyűlés küldötteinek ahhoz, hogy megválasszák Németország új államfőjét. Az első két forduló­ban sem a kormánypártok jelölt­je, Christian Wulff, sem az esélye­sebb ellenjelölt Joachim Gauck nem szerezte meg a szükséges ab­szolút többséget. A harmadik sza­vazást lapzártánk után tartották, ekkor már az egyszerű többség is elegendő volt az államfő megvá­lasztásához. Németország új elnökét közve­tett módon, az erre a célra létre­hozott szövetségi közgyűlés vá­lasztja meg. Az 1244 tagú testü­letben fele-fele arányban foglaltak helyett a Bundestag képviselői, il­letve a tartományok többnyire közéleti delegáltjai. A közgyűlés­ben kényelmes többségben van­nak a koalíciós pártok, azaz a konzervatívok és a liberálisok képviselői. Jelöltjük ennek ellené­re nem kapta meg az abszolút többséget, ami azt jelenti, hogy padsoraikból a második forduló­ban is többen a volt keletnémet polgárjogi harcosra, Joachim Gauckra szavaztak. A második fordulóban Wulff 615, Gauck pedig 490 szavazatot kapott, míg az ellenzéki Baloldal pártjának esélytelen jelöltjére, Lukrezia Jochimsenre 123-an szavaztak. A szavazás első fordulójában Christian Wulff 600 voksot, míg riválisa, az egykori keletnémet polgárjogi harcos, Joachim Gauck 499 szavazatot szerzett. A Baloldal pártjának önálló jelöltje, Lukrezia Jochimsen 126 szava­zathoz jutott. Az első állásfoglalások szerint a kormánypárti padsorokból mint­egy 40 képviselő Gauckra adhatta le voksát. A koalíciós pártok ugyanis a testületben 644 mandá­tummal rendelkeznek, és közülük csak kevesen nem vettek részt a szavazáson. A voksolás titkos volt, mindazonáltal az eredmé­nyek egyértelművé tették, hogy az előzetesen megkövetelt pártfe­gyelmet a koalíciós pártok nem tartották be. Mindez - bármi is volt a szavazás harmadik forduló­jának eredménye - érzékeny csa­pás Angela Merkel kancellár, CDU-elnök és az általa vezetett koalíció számára. Megindultak a találgatások ar­ról, hogy a koalíciós pártok által jelölt alsó-szászországi miniszter­­elnök, illetve CDU-alelnök miért nem kapta meg már az első for­dulóban a várt abszolút többsé­get. Megfigyelők egyrészt azzal magyarázták, hogy a koalíciós padsorokból néhányan így kíván­ták kifejezni elégedetlenségüket Merkel politikájával. ◄ Christian Wulff loachim Gauck

Next