Új Magyar Szó, 2010. október (6. évfolyam, 191-211. szám)
2010-10-01 / 191. szám
2010. október 1., péntek I wnjrw.masiol.ro A CSAT elsiklott a rendőrök fölött M. Á. Zs.__________________________ A várakozásokkal ellentétben nem tárgyaltak a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tegnapi ülésén az egy héttel ezelőtti illegális felvonulássá „fejlődő” rendőrtüntetés okairól és felelőseiről. Mint ismeretes, Traian Băsescu államfő (képünkön) a hét elején, a belügyminisztériumban történt vezetőváltáskor azt kérte Traian Igaş tárcavezetőtől, hogy a tegnapi CSAT-ülésig készüljön el a jelentés, ellenkező esetben továbbra nem veszi igénybe a közlekedésrendészet szolgálatait. A Román Rendőrség főparancsnoka akkor azt ígérte, hogy a jelentést „pár napon belül” elkészítik. A CSAT- ülés után közzétett közlemény szerint végül kizárólag az előre ismertetett napirendi pontokat tekintették át. A védelmi tanácstagok arra a következtetésre jutottak, hogy Románia teljesítette a Schengen-övezethez való csatlakozás összes feltételét, ezért az ország várhatóan az előzetesen megállapított menetrend szerint csatlakozik a határmentes övezethez. Traian Băsescu államfő továbbá felszólította a belügyminisztériumot, hogy határozottan lépjen fel a szervezett bűnözés ellen, különös tekintettel az úgynevezett klánokra. Szerinte a rendőrség csak akkor tudja visszanyerni tekintélyét az alvilági bűnözőkkel szemben, ha nulla toleranciát alkalmaz. ◄ Kátyúba került... Folytatása a 3. oldalon Az RMDSZ-es politikus emlékeztetett arra a korábbi koalíciós megállapodásra, miszerint a jogszabály elakadása esetén a decentralizációra vonatkozó részt sürgősségi rendeletben fogadtatja el a kormány. Az oktatási szakbizottság legutóbbi, szerda este véget érő ülésén a tervezet 92. cikkelyéig jutott el. „Ez a paragrafus a közoktatás finanszírozását szabályozza, napokig vitatkoztunk rajta, de nem sikerült még megszavazni” - tájékoztatott Bokor. Mint mondta, a vita abból fakadt, hogy az ellenzéki szenátorok kizárták volna a magánintézményekben tanuló diákokat az állami finanszírozásból. „Csakhogy a törvény már a bevezetőjében, az általános rendelkezéseknél leszögezi: a hazai közoktatás finanszírozásában a »pénz követi a gyereket« elv érvényesül. Azaz a diáknak jár az úgynevezett fejkvóta akkor is, ha magániskolába kerül. Az RMDSZ számára is nagyon fontos ennek az elvnek az elfogadtatása, mert nagyon sok magyar fiatal tanul ma felekezeti iskolákban” - magyarázta a politikus. Tájékoztatása szerint van esély rá, hogy a szakbizottság következő, keddi ülésén a kormány tervezete szerinti változatot szavazzák meg, mert a vitában a koalíció szenátorainak álláspontja kerekedett felül. A szakbizottság jelenleg a 330 paragrafusból álló törvény egyharmadánál tart. Hátra van még a felsőoktatással, illetve a pedagógusok jogállásával foglalkozó rész. A tervezet vitájának elhúzódása mellett gondot jelent az is, hogy a testület korábban gyakorlatilag „átugrotta” azt a paragrafust, amely a földrajz és a történelem oktatási nyelvét rögzíti. A kormány javaslata - amelyet a képviselőház korábban meg is szavazatott - az, hogy a két tantárgy oktatása a kisebbségek nyelvén történjék, az ellenzék ezzel szemben az állam nyelvéhez ragaszkodik. A szakbizottságban - RMDSZ-es javaslatra - az a kompromisszum született, hogy a cikkelyről a későbbiekben szavazzanak. A koalíció számára egyébként folyamatosan nehézségeket okoz, hogy a testületben kevesebb honatyával rendelkezik, mint az ellenzék. ◄ Az RMDSZ azt kéri, hogy a tanügyi törvény a felekezeti iskolákban tanulóknak is biztosítsa a “fejkvótát” Tizenhárom tárcás lenne a szociáldemokraták kormánya M. Á. Zs. Tizenhárom tárcás kormánystruktúrát mutatott be tegnap a Szociáldemokrata Párt (PSD), amelyet várhatóan beépítenek az alakulat október 16.-i kongresszusra elkészülő kormányprogramba is. A tervezetet ismertető Adrian Năstase, a PSD országos tanácsának elnöke hozzátette: a tizenhárom minisztérium mellett lenne négy megbízott, tárca nélküli miniszterük is. „Teljes jogú” tárcát kapna a pénzügy és gazdaság, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, munkaügy, egészségügy és család, oktatásügy és sport, közigazgatás, belügy és régiófejlesztés, ipar, kereskedelem, turizmus és üzleti szféra, környezetvédelem, külügy, kultúra, vallás- és kisebbségügy, igazságügy, védelem, infrastruktúra. Tárca nélküli miniszterként dolgozhatna az európai alapok lehívásáért, a kormányzati munka ellenőrzéséért, a reformok életbeléptetéséért, valamint a társadalmi párbeszédért felelő kabinettag. Mind Năstase, mind a tervezet bemutatásán jelen levő Victor Ponta pártelnök igyekezett leszögezni, hogy a munka mostani szakaszában még nem tárgyalnak személyi kérdésekről, így az sem került terítékre, hogy az egyes minisztériumok élére kit állítanának. A PSD szakbizottságai továbbá kidolgozták azt az adórendszert is, amelyet a nagyobbik ellenzéki párt akkor léptetne életbe, ha kormányra kerülne. Eszerint 12 vagy 16 százalékos profitadót szednének a cégektől, a személyi jövedelemadó pedig négy lépcsős lenne: 12 ezer lejes évi jövedelem alatt nem kellene adót fizetni, 12 ezer és 50 ezer lej között 15 százalékos kulcsot alkalmaznának, 50 ezer és 144 ezer lej között a jövedelem egynegyedét kellene befizetni az államkasszába, ami pedig ezt a legfelső határt is meghaladja, arra 35 százalékos adót vetnének ki. Mint ismeretes, alig két héttel ezelőtt a másik ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hasonló kezdeményezéssel állt elő. A liberálisok tizenegy tagú árnyékkormányt állítottak fel, Crin Antonescu pártelnök fantomkabinetje tagjait is megnevezte. A liberális pártelnök igyekezett leszögezni, hogy árnyékkormánya nem összemosandó azzal a szakértő által vezetett, de politikai támogatottságú végrehajtóval, amelyet a PSD-vel közösen állítanának fel. ◄ Jóváhagyta a román kormány a Charta-beli kötelezettségeket ÚMSZ Jóváhagyta a kormány az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához való csatlakozással vállalt kötelezettségek végrehajtásáról szóló első időszaki jelentést. A Nyelvi Chartát Románia az RMDSZ kezdeményezésére ratifikálta, a 282/2007-es törvény 2008. május 1-jén lépett életbe. A Chartában foglaltak szerint minden ratifikáló ország köteles időszakos jelentést tenni arról, hogy hogyan ültette gyakorlatba a ratifikálási törvény II. és III. részében vállalt kötelezettségeket. A 282/2007-es ratifikálási törvény negyedik paragrafusa szerint a II. rész a következő nemzeti kisebbségi nyelvekre vonatkozik: albán, görög, jiddis, lengyel, makedón, olasz, örmény, roma, rutén és tatár. A III. rész előírásai szerint pedig az alábbi kisebbségi nyelvek élveznek védelmet: bolgár, cseh, horvát, német, magyar, orosz, szerb, szlovák, török és ukrán. A nyelvek védelmének tehát két szintje létezik. Az alsó védelmi szintet minden, a Chartába foglalt kisebbségi nyelvre vonatkozóan el kell fogadni, de ezen felül meg lehet határozni egy felsőbb védelmi szintet is. A ratifikálás során az RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy a magyar nyelv az egyik legmagasabb védelmi szintet élvező kisebbségi nyelv legyen. A jelentést tavaly kellett volna jóváhagynia a kormánynak, de ez akkor nem került napirendre. Az RMDSZ kormányra való visszatérésével ismét fogott a jelentés fontossága, viszont az adatok frissítése az idő rövidsége miatt nem történhetett meg. A jelentésben található adatok a 2008 előtti időszakra vonatkoznak, az adatfrissítés pedig az Európa Tanács Bizottságának romániai látogatása után történik meg. A jelentés elkészítésében a Charta hét fő területével kapcsolatos információkat vette figyelembe az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala. A hét fő terület a következő: oktatásügy, közigazgatási hatóságok és közszolgálati szervek, igazságszolgáltatás, tömegtájékoztatási eszközök, kulturális tevékenység és kulturális létesítmények, gazdasági és társadalmi élet, valamint a határokon túli cserekapcsolatok. A jelentés megtalálható az Etnikumközi Kapcsoltok Hivatalának honlapján, román és angol nyelven. ◄ MSI AKTUÁLIS I3 Ötéves az Új Magyar Szó Salamon Márton László Az Új Magyar Szó bemutató számának standokra kerülése alighanem 2005 legfontosabb médiás eseménye - számolt be az erdélyi magyar sajtó kereken öt évvel ezelőtt az ÚMSZ első lapszámának megjelenéséről. Akkor nagy lendülettel fogtunk neki egy olyan projektnek, amellyel szemben nagyok voltak a külső elvárások is, és amely nagy reményekre jogosította fel az azóta sok változ(tat)ást megért szerkesztőgárdát, de ugyanakkor nagy veszélyeket rejtegetett az abba belevágni merészelő Scripta Kiadó számára. Öt évbe belefért egy arculatváltás is, illetve egy olyan lapstratégiai döntés, mint a lapelőd Romániai Magyar Szó alapítási évének megjelenítése a fejlécen. Jelezve ezáltal a folytonosság fontosságát és a hatvanéves múlt vállalását, annak fény- és árnyoldalaival együtt. Azóta eltelt tehát öt hosszú év, és-a maival együtt - megjelent összesen 1257 lapszám. Voltak jó és kevésbé kellemes pillanatok, szakmai bravúrok és bakik, dicséretek és elmarasztalások, politikai tótágasok és spárgák, valamint - a válság beköszönte óta - súlyos gazdasági nehézségek. Örömmel töltött el az olvasói levelekből áradó, vagy az olvasótalálkozókon érzett mérhetetlen ragaszkodás, de olykor csalódást is okoztak egy-egy magyar közösség közönyéről árulkodó lapterjesztési eredményeink, példányszámnövelő igyekezeteink gyakori sikertelenségei. És az afelett érzett bánkódás, hogy a lapot sokszor szinte csak önmagunknak írjuk... A nyomtatott sajtó általános mélyrepülése és a gazdasági válság - valamint saját kiadónk specifikusan súlyos anyagi helyze - ellenére azonban az első ÚMSZ-lapszám megjelenése óta eltelt öt év mérlege egyértelműen pozitív. A legnehezebb az elmúlt másfél-két év volt, amikor - minden nehézség dacára - úgy hiszem, tartani tudtuk azt a magas szakmai szintet, amelyre a 2005-ös „újjászületés” (az Új Magyar Szó akkor a 2005 augusztusában megszűnt Romániai Magyar Szó helyét vette át a sajtópiacon) utáni években fokozatosan eljutottunk. Ennek a szintnek a követelményei pedig röviden így foglalhatók össze: 1. informálni, azaz első kézből, a helyszínről tudósítani az erdélyi magyar olvasót érintő, annak életét alakító politikai-gazdasági-társadalmi történésekről, 2. tematizálóan fellépni, nem csupán az események követésére szorítkozva, hanem azok befolyásolására is törekedve, 3. értékalapúan foglalni állást közéleti kérdésekben, 4. a közvéleményben egy olyan, befolyásos lap képét alakítani ki, amely képes tenni valamit olvasói érdekében. Hogy ezt mennyire sikerül a jövőben is teljesíteni, arról öt év múlva újra számot adunk, ugyanitt. És addig is folyamatosan, mindennap. Román lapszemle Egyszerűen fedezni lehetne a költségvetés hiányát, ha a vállalatok állami tulajdonban lévő részeit tőzsdén értékesítenék, ugyanakkor könnyebben lehetne küzdeni a lej elértéktelenedése ellen is. Ezzel könynyen el lehetne kerülni egy újabb IMF hitel lehívását. (Ziarul Financiar) ► Az állami iskolák - annak ellenére, hogy az oktatás ingyenes - oda jutottak, hogy a szülők hátán élnek. Az úgynevezett „Osztályalap” alól, mely által a rendszerbe pumpálják a pénzt, egyetlen szülő sem bújhat ki. (România liberă) ► Tíz évvel a Petromidia Rt. privatizációja után a pénzügyminisztérium által az állam ismét az olajvállalat részvényesévé válik, ugyanis az 570 millió euróval tartozik, melynek még egy tizedét sem sikerült behajtani. (Evenimentul zilei)