Új Magyar Szó, 2011. június (7. évfolyam, 105-125. szám)
2011-06-01 / 105. szám
2011. június 1szerda 1 ..cu.ro Megalakult a főtitkárság ÚNSZ , Kovács Péter főtitkár, Bodor László, Horváth Anna, Hegedűs Csilla és Székely István főtitkárhelyettesek részvételével tegnap megtartotta alakuló ülését az RMDSZ főtitkársága. A tanácskozáson az a döntés született, hogy a javában zajló Erdélyi Konzultációt kiegészítsék egy átfogó önkormányzati konzultációval - tudtuk meg Kovács Pétertől. A főtitkár tájékoztatása szerint a választói igények feltérképezésével párhuzamosan azt szeretnék felmérni, hogy milyen eredményei és kudarcai voltak az RMDSZ-es önkormányzatoknak, önkormányzati képviselőinknek az elmúlt időszakban. „Azt is szeretnénk minél pontosabban megtudni, hogy milyen terveik vannak polgármestereinknek, helyi és megyei tanácsosainknak az elkövetkező évekre” - nyilatkozta Kovács. Az önkormányzati konzultáció eredményeit az Erdélyi Konzultáció végén kapott problématérképhez illesztik, minek következtében körvonalazódni fog, hogy miben különböznek, és miben közelítenek egymáshoz a lakossági elvárások és az önkormányzati tisztségviselők által megfogalmazott tervek. Kovács kifejtette azt is, hogy az önkormányzati konzultáció része a jövő évi helyhatósági választásokra való felkészülésnek is. „Ennek lebonyolítása is hozzájárul ahhoz, hogy kiválasszuk a legmegfelelőbb jelöltjeinket” - fogalmazott. Mint ismert, a főtitkárság a főtitkárból és öt helyetteséből áll. Kovács Péter még nem nevezte meg azt a személyt, aki az oktatási kérdésekkel foglalkozó főtitkár-helyettesi tisztséget fogja betölteni. ◄ Polgármester... Legfontosabb kifogásuk az volt, hogy a módosítás révén a szavazatoknak akár 12-14 százalékával is meg lehet nyerni a polgármester-választást, s így jelentősen csökken az elöljárók legitimitása. Mint ismert, a jelenlegi törvény értelmében második fordulót kell tartani, ha az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapta meg a szavazatok abszolút többségét. A módosítás révén csak akkor lesz szükség újabb fordulóra, ha az első forduló első két helyezettje azonos számú szavazatot kapott. Az RMDSZ képviselői igennel szavaztak az indítványra, a módosítás ugyanis kedvez a magyar közösségeknek. Ezt megerősítette lapunknak Kovács Péter főtitkár is. Tájékoztatása szerint a 2008-as helyhatósági választásokon regisztrált szavazási kedv és a választási eredmények alapján szociológusok kiszámították, hogy az új törvény életbelépésével a jelenlegi 192-ről 200 fölé emelkedne a magyar polgármesterek száma. „Nem lenne ugyan nagyságrendekkel több magyar elöljáró, de jóval nagyobb az esély magyar jelöltek győzelmére olyan kiemelt városokban, mint Szatmárnémeti vagy Marosvásárhely. Ha ugyanis több román jelölt van, a román szavazatok megoszlanak közöttük” - mondta Kovács Péter. Mint korábban beszámoltunk róla, Marosvásárhelyen hónapok óta zajlanak a magyar szervezetek közt a tárgyalások arról, hogy - a törvénymódosításra is alapozva - közös polgármesterjelöltet állítsanak a jövő évi helyhatósági választásokra. A Magyar Polgári Párt, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ helyi vezetői legutóbb egy hete ültek egy asztalhoz ebben az ügyben. Bár korábban megegyeztek, hogy együttműködési megállapodást írnak alá, az utolsó percben az RMDSZ képviselői halasztást kértek. Kihátrálásukban szerepet játszik, hogy a szövetség felső vezetése korainak tartja az egyezség aláírását. „Május végén vagyunk, több mint egy év van a helyhatósági választásokig. Nyitottak vagyunk az együttműködésre, de ráér még erről tárgyalni” - mondta lapunknak Kovács Péter. A főtitkár szerint egyelőre az RMDSZ szervezeteinek megerősítésén dolgoznak, s keresik a megfelelő jelölteket a választásokra. ◄ Jövőre már a legtöbb településen csak Folytatás az 1. oldalról egyetlen alkalommal hívják az urnákhoz a választókat Fotó: ÚMSZ/archív Silvio Berlusconi szereti Romániát és a románokat Hírösszefoglaló____ „Tetszik Románia, és tetszenek a románok is” - nyilatkozta romániai látogatásának második napján az olasz miniszterelnök, akit tegnap Traian Basescu államfő fogadott hivatalában. Silvio Berlusconi ezt a kijelentést akkor tette, amikor házigazdája kíséretében meglátogatta a Cotroceni-palota udvarán található templomot, majd megállt az újságírók előtt, hogy lefotózhassák a román elnökkel. A két politikus ezt megelőző négyszemközti tárgyalása több mint egy órát tartott. Silvio Berlusconi részt vett a román államfő által adott villásreggelin is. Az olasz miniszterelnök a római kormány több tagjával érkezett hétfőn Bukarestbe kétnapos látogatás keretében, hogy tárgyaljanak egyebek között Románia schengeni csatlakozásáról, valamint a romák kérdéséről. ◄ Traian Băsescu (jobbra) hivatalában fogadta Silvio Berlusconit Fotó: Tofán Leverne PDL: lesz kisebbségi törvény! Cs. P. T. „A kisebbségi törvény elfogadása a koalíció vállalása, és minden adott ahhoz, hogy az ülésszak végéig elfogadjuk a jogszabályt” - nyilatkozta az ÚMSZ-nek Ioan Oltean, a Demokrata Liberális Párt (PDL) főtitkára egy nappal azután, hogy a PDL egyik alelnöke, Gheorghe Flutur hasonló ígéretet tett. A politikus tagja a nagyobbik kormánypárt háromfős munkacsoportjának, amelynek feladata a kisebbségi törvény vitájának felgyorsítása. A testületnek elsősorban arról kell döntenie, honnan folytassák a jogszabály tárgyalását. Oltean lapunknak elismerte, a munkacsoport még nem ülésezett. „Ám még ezen a héten öszszeülünk, és én azt fogom javasolni, hogy a törvény vitáját ott folytassuk, ahol abbahagytuk, azaz a 19. cikkelynél” - nyilatkozta a képviselő, aki úgy tudja, hogy a munkacsoport egy másik tagjának, Daniel Buda PDL- frakcióvezetőnek hasonló az álláspontja a kérdésben. Mint ismert, a kisebbségi törvény tervezete jelenleg a képviselőház emberjogi szakbizottságának fiókjában hever. A testület RMDSZ-es tagja, Varga Attila nem osztja Ioan Oltean optimizmusát. Szerinte a törvény vitáját nem munkacsoportok megalakításával kellene felgyorsítani. „Én még csak a munkacsoport megalakításáról sem tudtam. Annyit tudok, hogy legkésőbb jövő héten nem folytatjuk a törvény vitáját, vajmi kevés esélye van az elfogadásának még ebben az ülésszakban” - mondta az ÚMSZ-nek Varga. Az RMDSZ-es képviselő tájékoztatása szerint a szakbizottság jelenleg a kormány álláspontját várja a kisebbségi törvény tervezetével kapcsolatban. Reményei - és Emil Boc miniszterelnök ígéretei - szerint ez a jövő hét elején megérkezik a testülethez, és akkor elkezdhetik a munkát. „A vita felgyorsításának feltétele, hogy partnereink biztosítsák a jelenlétet, és ne álljanak elő módosító javaslatokkal. Erre ígéretet tettek, kíváncsian várjuk, hogy mi lesz” - jelentette ki Varga. Közlése szerint az RMDSZ-nek is az az álláspontja, hogy a vitát a 19. cikkelyről kell majd folytatni. Korábban Kelemen Hunor szövetségi elnök az ÚMSZ kérdésére kijelentette: „június végéig vagy lesz kisebbségi törvény, vagy nem lesz koalíció”. Legutóbbi sajtótájékoztatóján a parlament előtti felelősségvállalást is kilátásba helyezte, ha nem haladnak a jogszabály vitájával. ◄ IMSZAKTURUS 13 Egyfordulós városgazdák Székedi Ferenc Mivel mifelénk még az etnikai szavazás dívik (habár Szebenben és néhány erdélyi településen az erdélyi románság kezdte árnyalni ezt a megállapítást), nem csupán első pillanatra, hanem hosszabb megfontolás után is úgy tűnik, hogy az egyfordulós polgármesteri megmérettetés a jövő esztendei helyhatósági választásokon előnyös a romániai magyarság szempontjából. Különösképpen ott, ahol településenként is kisebbségben él, hiszen amennyiben a különböző színezetű román pártok megosztják a szavazatokat, akkor elképzelhető, hogy akár alacsony választási százalékkal is magyar polgármesterjelölt kerülhet ki győztesen. A Székelyföldön már más a képlet: ott amúgyis majd mindenütt magyar lesz a polgármester, de az egy forduló langyosságában egy alacsony választási részvétel ha nem is kérdőjelezi meg, de mindenképpen gyengíti az eljövendő elöljáró legitimációját és rontja - különösképpen a községekben - az amúgy sem éppen csúcsra járatott helyi demokrácia minőségét. A romániai magyarság szempontjából a jövő évi helyhatósági választások egyik legfontosabb tétje Marosvásárhely, és úgy tűnik, a módosítás itt is előnyösebb a kétfordulós polgármester-választásnál, mivel a román pártok mindeddig az első fordulóban dobták be a mélyvízbe jelöltjeiket, és az elnyert szavazatszámok alapján csupán a második fordulóban döntötték el, hogy ki legyen a közösen támogatott név. Az egyfordulós választás nyilvánvalóan megváltoztatja ezt a stratégiát, és szinte biztosra vehető, hogy nem csupán a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok helyi alakulatai fűzik szorosabbra a felső pártvezetés szintjén már összecsomózott szálakat, hanem megpróbálnak tárgyalásokat kezdeményezni a jelenlegi nagyobbik kormánypárt helyi képviselőivel is. A választási törvény újraszövegezése nyomán hasonló, egyetlen fordulóra összpontosító román pártstratégiák feltételezhetők Erdély több, vegyes lakosságú településén is. Érdekes majd mindezekre megfigyelni a magyar választ: a marosvásárhelyi politikai összefogást úgy tűnik, hogy már azelőtt kikiabálták, mielőtt a harmadik párt megszületett volna, és a nagy testvér, az RMDSZ vezetői is túlságosan korainak találják még a döntést. Ez nyilvánvalóan a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt személyétől is függ, hiszen a jól megtalált személyiség a pengeélen táncoló választási helyzetben képes román szavazatokat is elhódítani, mint ahogyan a fordítottja sem lehetetlen. És létezik még két szempont. Az egyik: a költségvetési gondokkal küzdő országban egy forduló jóval költségkímélőbb, mint kettő. A másik, amely mindenekelőtt Székelyföldre érvényes: ha az RMDSZ (vagy az MPP és a lehetséges EMNP) nem találják meg településenként az ismert és elismert személyiségeket, akkor azok függetlenként fognak indulni. Még egy esztendő van a választásokig, de a rajtpisztoly már eldördült... Román lapszemle A román rendőrségéhez megszólalásig hasonlító arculatot választott magának az Állatrendőrség: a dolgozók egyenruháját, az egyesület címerét és gépkocsiparkját úgy tervezték meg, hogy már messziről azt a látszatot keltsék, a rend őrei közelednek. (Adevărul) ► A marosvásárhelyi Kultúrpalotában tegnaptól óránként százlejes terembért kérnek el az összes szervezettől, amely rendezvényt kíván szervezni az épületbe. (Románia liberă) ► Az idei évben 149 napot az államnak dolgozik az átlag romániai polgár, mivel az adók és illetékek szintje oly magas, hogy majdnem felét elviszi keresetének. 2009-ben ez az időszak két héttel rövidebb volt. (Jurnalul Naţional)