Új Magyarország, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-05-01 / 18. szám

1948. MAJTÍS I. wwimi mii.... SHAKESPEARE JEGYÉBEN Jle­au tragédiája a Nemzeti Színházban Valahol al ősük «» a hősök korában, a régi brit történelem ködfüggönyei mögött játszódik Lear király tragédiája, oly távoli időben, mely már Shakespeare életében is a mondák távolába veszett. E távlat éppúgy szükséges a témához, mint az, hogy bíborban születettek legye­nek a szereplők. A trón talapzata persze nem csupán ékítményül szol­gál, nagyrészt azzal a társadalmi megokolással is magyarázható,­ hogy a civilizált Európa e kezdeti korá­ban emberi szabadságra, egyéni vá­gyak kiélésére csak a hatalom csúcs­pontján nyílt megfelelő gyakorlati lehetőség. Ezért mint minden igazi nagy­­ mű, Shakespeare műve is szükségszerűen túloz és torzít, cso­portosít, beállít és értékel, hogy mondanivalója így érthetőbbé és világosabbá i­áljék. De minden esetre fenségtől mene­tee mélyebb és félre­ham érthető , művészi igazmondás jegyében fo­gant a Lear is, a hatalom és a bizalom tragédiája, melynek min­den világot átfogó, általához értéke és mondanivalója mellett is oly jel­legzetesen brit a témája: a «gentle­man's agreement), az apa és leá­nyok megállapodása, melyet lemezek gonoszul megszegnek. E (gentle­man's agreement)) körül bomlik ki aztán lényegében a probléma, a jó és rossz, az ember egyéniségéből fakadó pozitív és negatív erők köz­­de­l­ie, melynek kimenetele ha fel is oldja az irtózatos feszültségeket, lé­nyegében egyáltalán nem valami de­rűs. Minderre a shakespearei nyelv áradó pompája borul, szavak és szenvedélyek, mértani pontosságú s mégis szüntelenül hajladozó, lüktető indázata, melyen a renaissance virá­gai bomlanak ki. E renaissance azonban brit ég alatt igen viharos, már az ébredő barokk tüze füli át s ennek fellobbanó fényénél csap­nak egymásba az emberi szenvedé­lyek, hiszékeny apák és cselszövő gyermekek viszontagságai. Így válik a Lehr bizonyos ér­telemben kettős, drámává: nemcsak azért, mert kör­vonalaiban Lear tragédiáját ismétli Gloster is, hanem azért, mert a trón ■ magasságában folyó metafizikai küz­delem, a Lear, Goneril, Regan s a tiszta Cordelia jelképeiben folyó erők játéka egyben egyszerű érte­lemben vett­­storgia, történet, tehát romantika is. Es és te sikerei természetesen éppen rendkívüli gazdagsága miatt nyit igen tág és változatos lehetősé­geket az előadás számára. Sokféle Leart lehet elképzelni és megvalósí­tani, anélkül, hogy e változatosság lényegében érintené, vagy éppen csonki fand Lear lényegét.. A­­ legegy­szerűbb három lehetőség, vagy még inkább irány a klasszikus stílusú Shakespeare előadás, a meiningeni hagyományokban gyökerező natu­ralizmus, vagy valamely új szinté­zis,a­mely Shakespeare előadásmód­jának új, lényegében korszerű for­máját alkotná meg. A Nemzeti Szín­ház előadása azonban sajnos, a három út közül egyet sem követ, értékei és szépségei ellenére is va­lamely mélységes, stílusbeli határo­zatlanság lengi át, mely itt-ott mintha már a félreértés határait sú­rolná. Ami a darab egészének kiállítá­sát illeti, a rendezés képszerű hatá­sait, az egymásra torlódó változások színpadtechnikai és dekoratív megol­dását, az hibátlan, sőt Varga Mátyás díszletei közül egy-kettő egészen ritka-szép. Nagy baj i van azonban a szöveggel, mely úgyszólván tö­kéletesen elszíntelenedik a beszélni nem tudó színészek ajkán, talán az egy Lukács Margit kivételével senki sem érzékelteti teljes pompájában nemcsak Shakespeare, hanem Vö­rösmarty csodálatos fordítását sem. Ez az elszíntelenedés különben az egész előadás összefoglaló hibája, a hatalmas shakespear­ei emberplasz­­tika, a fények és árnyak oly éles ellentétei valamely monotóniába süllyednek, nemcsak szövegmondás, játék tekintetében is. * Ire­ttugyibb hiba­­ebben ter­mészetesen Somlayé. Learje nem férfi és nem király, még romja sem, ennek, egyszerűen csak sze­szélyes, kedélyes «apuka», akivel rossz kislányai rosszul bánnak S­efelethi bánatában meghibban. Lát­hatólag az a baj, hogy e nagyon nagy szalonszínész nem érzi ma­gát jól kosztümjeiben s nincs ben­nük igazán lelkileg sem otthon; oly hiba ez,­ melyről nem tehet, de mégis eleve elzárja egy méltó Lear király alakításának lehetőségeitől. Ellenpéldája, Gloster Balázs Samu tolmácsolásában nem való a magyar Nemzeti Színház deszkáira, egy­, hangú és üres. Utánuk e negatív sorrendben Ungváry Edmundja kö­vetkezik, szintén tartalmatlan és for­­mailag sem megfelelő alakítás. A férfiak közül Básthy Edgárja messze a legjobb, hibátlan és megrázó és Gábor Miklós bolondja egyenrangú vele. Meg kell azonbsan dicsérni Módi Szabó Gábort is rövid szerepében; pontosan­­ olyan, mintha a közép­kori lovagregényekből lépett volna elő, míg Pataki Kentje egyenlőtlen. A nők közül legjobban Tőkés Anna Goneril­je emelkedik ki, bár mintha őt is zavarná maga körül az együttes. Szörényi szép és neme­sen patriotikus Cordeliája Som­lay ellentéte: ez­ a színésznő nem való s­ol­onda­rabokba, de­ a klasszikus dráma világában a helyén van. Ket­tőjük­ között Regan aránylag leg­­elmosódottabb jelleméből Lukács Margit meglepő erővel farag tel­jes embert. Egészben véve elmond­ható, hogy a három nő­­viszik a darabot, s lényegében az ő eleven és ösztönös játékuknak köszönhető, hogy legalább a Lear-probléma egyik része­­ helyes tolmácsolásban kerül a néző elé. (ffynp) m­m mal kb. 25°[o-ldal mérsé­­keltük a BELFÖLDI repülőjegyek árát Ez a 3 éven tervünk első tíz hónapjá­nak eredménye. Rep­ü­­l.j­ö­n, kft lelje áruját, postáját légiúton. MASZOVLET Utazási Iroda, V., Dorott­ya-u 7. Telefon: 180—990, 187—526 KOMLÓS ALADÁR: Irodai síjunk­ társadalmi háttere Kevés irodalom van, amelyre a tár­sadalomi szerkezete jobban rányomta volna bélyegét, mint épen a­ ma­gyarra. Míg Nyugaton mindig volt egy nagyszámú, független iparűző és ke­reskedő osztály,, addig Magyarorszá­gon és általában Kelet-Európában csu­pán két társadalmi réteg létezett, a jobbágyság és a nemesség. A nemes­ség féltékenyen őrködött­­elő­terraira és a nemzet túlnyomó nagy többsé­gét kitevő paraszt lakosságot gazda­sági elnyomásban és szellemi eltom­­pultságban tartotta. A társadalomnak ez a merev és darabos szerkezete lehetetlenné­­tette az egészséges szel­lemi vérkeringést s így a magyar iro­dalom már eredendően két, egymással alig közlekedő áramlatra szakadt. Az egyik a latinos szellemű, nemesi koz­­mopelizmusában féltékenyen elzárkózó műkörtészet, a másik a népi hagyomá­nyokból táplálkozó népköltészet. Ez­ a­­dualizmus különböző formákban az egész magyar irodalomtörténeten vé­gigvonul s ,legújabban mint a nyuga­­tos és nemzeti, urbánus és ném­ iro­dalom ellentéte jelentkezik. Komlói azonban nem elégszik meg a magyar irodalmat emésztő dualizmus társadal­mi okainak a magyarázatával, hanem tevékeny ■ irodalompolitikushoz méltóan az ősi ellentét szintetikus áthidalását sürgeti. A magyar nép felszabadulása és a középosztályi kereteknek népi ele­mekkel való felfrissülése végül is meg­teremti­ azt az egészséges tájdalmi szerkezetet, melyből az egyetemes és egységes magyar műveltség és iroda­­lom kivirágozhatik. Komlós Aladár ér­tékes tanulmánya a Bóka László szerkesztésében megjelenő Ú­­j Könyvtár 16. köteteként látott­­napvilágot.­ c . . . Szenczei László. Czímer József Bett filmkrónikája Laurence Olivier V. Henrikje nem jellegzetesét filmalkotás. Nem a film különleges eszközeivel mesél és nem is a filia­­sajátos nyelvén. Ez az V. Henrik egy különös kísérlet, tegyük gyorsan hozzá, hogy kitűnően sikerült kísérlete egy újfajta Shakespeare elő­adásnak. Nem újság, hogy­ Shakespeare kép­zelete nehezen viselte el a színpad korlátait. . Még emlékszünk a­­ Szent­­ivánéji álomból Theseus szavaira a költő képzeletéről és hasonlatára a szerelmesről és az őrültről. De éppen az V. Henrik az a darabja, amelyben ezekre a korlátokra a legfájdalmasab­­ban panszkodik. „Can this cockpit hold the wasty field of France?” Jelent­­heti-e ez a tyúkketrec a hatalmas fran­cia csatamezőt?. És aztán: „Ha lovak­ról lesz szó, képzeljétek, hogy látjá­tok őket.” Vagy: „Ká kell bíznunk ma­gunkat a képzeletekre.” És a prológus folytonos játéka a darab ködben­­,e téma, a színpad rabsága és a képze­let szabadsága között. Sokan sóhajtoztak már, hogy Iste­nem, ha Shakespeare megérhette volna a forgószínpadot és azt a dísz­­lettechnikát, amit a modern színház nyújt, micsoda darabokat tudott­­volna írni! Ezeknek nincs igazuk, mert akár­milyen paradoxul hangzik, a Globe színház technikai primitívsége, sokkal több lehetőséget nyújtott a képzelet­nek, mint a modern színpad. Shakes­peare a Globe-színházban teljesen füg­getleníthette magát minden színpadi díszlettől, a mai Old Vic-ben már nem tehetné. Éppen ebben van az érdekessége Laurence Olivier kísérletének, amely a modern színpadénál nagyobb lehetősé­get nyújtó filmmel próbálja nyomon követni Shakespeare képzeletének a drámában mutatkozó korlátlan szárnya­lását. Jellemző, hogy a kísérlet tár­gyául, éppen azt az I. Henriket vá­lasztotta, a­melyben a költő az egész darab folyamán nem szűnik meg­­ pa­naszkodni. Hogy a közönségét nem tudja elvinni­ a francia csatamezőkre, nem mutathatja a győztes Henriket ünnepelve fogadó londoni utcát és ál­talában, hogy „kis szobába zárva nagy férfiakat”, egy tyúkketrecbe kényte­len, szorítani az egész világot. Lau­rence Olivier tehát nem nagy eredeti filmalkotást akart produkálni, hanem módot kívánt nyújtani ahhoz, hogy a modern eszközökkel méltóbban­­tud­junk a nagy angol drámaköltő fantá­ziájának nyomában szárnyalni. Shakespeare rajongói a filmelőadás után sokszor nagy tisztelettel, de némi csalódással állnak­ fel. Szép, szép — mondják, — de a sok színben és látnivalóban elvész a drámaíró igazi műve, a jellem, a szöveg, és maga a dráma. Egyáltalán nincs igazuk. Tér- Prológus az V. Henrikhez mészetesen a színészek mindenütt Shakespeare eredeti szövegét mond­ják és nem hiszem, hogy van ma a világon hely, ahol hangzásában és ér­telmében ennél hivebben­ mondanák a shakespearei szöveget. A jellemekre sem merné valaki azt mondani, hogy akármelyik alakítás nem volna hű a shakespearei elképzelésekhez. Ami pedig Laurence Olivier ragyogó játé­kát, csodálatos szövegmondását és szinte lángeszű emberábrázolását illeti, ilyenhez valóban nem !m­inden­­nap jut a világ mozilátogató közön­sége. Nem, a Shakespeare rajongók ki­fogásának egész más az oka. Ha a Globe Theatre egyik nézője feltámadna és módja lenne a világ va­lamelyik modern színházában egy ál­tala annak idején már látott Shakes­peare darab előadását végignézni, valószínűleg mélyen elcsodálkoznék. Látná, hogy a várfok valóban várfok, a trónterem valóban trónterem és még a csatatér is csatatérnek tűnik. A szín­pad forog, a szín a közönség szeme­, láttára változik és színjelző táblák­nak semmi nyoma többé. Biztos, nagy elismeréssel­ nézné, de mikor felállna azt mondaná: „Mindez­­nagyon szép, de valahogy a sok látványoságban el­vesz Shakespeare lényege: a dialógu­sok, a dráma, a jellem és a színészi játék bensőségessége.” Emlékszünk rá, Babits is annyira megszokta a Shakespeare-rel­­ tartott olvasói magá­nyosságot, hogy a színpadi előadás nem segítette, hanem gátolta az élve­zetben és Shakespeare színpadtalanítá­­sát követelte. Persze neki sem­ volt igaza. Akinek szokatlan, hogy Shakes­peare személyei eleven emberek, az shakespeareietlennek tartja, ha­­meg­szólalnak. Akinek szokatlan, hogy Shakespeare díszletei valóban szobák, falak és fák, az­­shakespeareietlennek tartja, ha a nézőtérről megpillantja őket. Akinek szokatlan, hogy Shakes­peare tájai valódi tájak, tengerei va­lódi tengerek, tömegei valódi tömegek, viharai valódi viharok és természeti hangulatai valóban természeti hangu­latok,­­ shakespear esetlennek fogja tartani azt, hogy a drámát valóban így filmen, játszatja. A közönség, még az igényes közönség is, hozzá­szokott, hogy a filmen, mert az ritkibb tömegművészet, mint a színház, ennél­fogva sokkal könnyebb szórakozást is kap, hátradől és engedi magát szóra­koztatni. Itt nem erről van szó. Itt csakugyan Shakespearet játszanak, egy rendkívül Szellemes történeti ke­retben, ahol azonban a keretet is Shakespeare írta és nyújtja. Aki megnézi a filmet, mielőtt majd megbírálja, jó lesz mindezt tudomá­­­sul vennie és csak ezután kezdheti jellemezni az előadás erényeit és hi­báit, bírálhatja a kihagyásokat (sze­rintünk Laurence Olivier kihagyásain túl a magyar kópiában a nimből is hiányzik náhány részlet), ezután lehet hozzáfogni a díszletek, a felvételek, a rosztümök, a színészi játék, a rendezői megoldás, a technikai eszközök érvé­nyesítése az angol szövegmondás és­­a magyar fordítás méltatásához. (Nem hallgathatjuk el, hogy ha Ac­zél Ta­más magyar fordításáról azt mond­juk, hogy nem rossz, ez ebben az esetben a legsúlyosabb megrovás, mert minek kellett költőt keresni a fordításhoz, ha az meg sem kísérelte az ezúttal külö­nösen szellemes­, szójátékokkal tele­tűzdelt shakespearei szöveg ötletessé­­gét magyarul visszaadni. Eszünké jut Kapiniho­s magyar szövege René Gair Eladó kísértetjéhez, Kosztolányi film­­felirata Reinhardt Szentvánéji álom­­jához és mély csalódást értünk.) Ma­gunk azonban nem bírálunk, csupán ezt a prológust kívántuk a film meg­nézésének feltétlen ajánlása után­­ a néző kezébe adni. Lan.renc-5 Olivier, mint V. Henrik FILMSZÍNHáZAK MŰSORA ADY 4, 1, 8, ss. 2-kor is. veszélyes őrjárat,­­ ALFA 3,­­ ·S, sz. v. ü. 4, V.7, l/10. A, g3’i‘korok köztünk vannak. —‘ ASTORIA 4 Vi 7, Vf0, 29— 1: Kripert-out, 3—5. Az örvény so­rában, — ÁTRIUM, 4, Vi7, Vs» «a. v. ü.. 2.kor ‘is V. Henrik. CITY Vs4, ' * '!*. sz. v. Vs3-kor is. Ten­geri karvaly DÓZSA V'i8 1 *S, v. ü. fej­kor is. 39— 1: Hurrá tavasz, 3—5: Tan. tom lóvá*. Farm titka — ZUT 'ApV«7, s/sé, ss v. 1 lakot I«. Mindennapi kenyér. — EVÁ 4, Vét, v. ü. 3-kor is. 39—1: Három nem­edék­ 3—5. Kisiklott élet. — FLÓRIÁN 4 V.7, Vi9, V. tt. S'kor i£. Nő az ablak mögött. — FORUM Vn 1 17, V-9, V Henrik — HUNNIA Vő, V*5, 'lét, —9. - Tarzan diadala. — IPOLY V»5. V.7, 9 v. ü. V)3-kor is 29—1: Hurrá tavasz. 2— 5. Kisík­ott élet — KÁLVIN-TISAI HIRADÓSZÍNHÁz d. e. 9-től 4-ig, y ü. 3- ig magyar. francia. Szovjet himdó. Nemzetközi sporthiradó. Robin Hood, amerikai rajzfilm. Angol porce’­lán, kul­­túrfilm Tavasz a hegyekben, szovjet ri­portfilm — KAMARA 4­6 9. tsz. V. 2-kor is Tenega karvaly. • — ’KOSSUTH Vő, Vt7, Vi9 v . V-s-kor is. Lenni vagy rém lenni..’ — KORÚTt HÍRADÓ d. e 9-től este 11-ig. Magyar, Crane's, szovjet hiradó Nemzetközi sporthíradó, Robin Hood, amerikai rajzfilm. Angol’ parcel­lán, ‘Kulturfilm. Tavasz » hegyekben, szovjat riportfim. — LLOYD 5, 7 9. rz.. v. S-kor is. Tengeri karvaly — MARX 4 6. 9. v. ti. 3-kor is. 29—2. A g­ú­kosók fesztünk vannak 3—5. A dzsungel könyve. — OMNIA 4, V.7. V. sz. v. ti. 1-kor is. A Kronstadt­ tengeré?*. — PA­LACE 11: 1: 3: 5: 7: 9. Lenni vagy nem lenni. — paP.0­7.An 4 V.7. V-9 v v. 2- kor is 29—2: Míg öt perc az élet. 3— 5. Knock-out. — PATPLA­C'6, v.7. 1 *9 sz. v 1 -1-kor is Mindennapi ki­­nyér. — PHÖNIX 11: 1: 3: 5: 9. 29—1: Pilot-szerelem 2—5- Eir­áhított csábító. — ROYAL APOLLO 4, V-7 9 se. v. ti. 3. 7 9. 29—1: Hurrá tavasz 2—5. Hotel 2- kor iS V.. Henrik. — KOXY 11, 1 3. 7 9 -1 . »áyl-t-T 9—5- Hotel Bijou. — SAVOY 4. Viz. v.9 v. ti. MPr K 99—2- A f-vUl-osok köztünk vannak a—5: A dzinzei könyve. — scaLA v­s. Viz. 9 v tt Vfá-kor is. Mexikói kaland. — SZABADSÁG VIS. »V 9. v. v. ViS-kor iS. 29—1: A sa­i­kosok köztünk vannak. 3— 5: A dzsungel köryye — TÚRÁN 3 5. 7, 9. v ü. 11 és 1-kor is A gyilko­sok köztünk vannak. — UGOC*A Vrt. i •Vi« v. v­í.kor is. 29—1: Pilótasze­­relem 2—5- A vádlott közbeszól — ÚJ­LAKI 4. V.7. V-9. V. v. 2-kor it 29—1: Marseillaise. 2—5: Ezt látják a csillagok. — URANIA 4­6, 6. Kror­stadti tenge­rész. — ZUGLÓI 4. V 1 7, V19. v. a. 3-kor is. 29—I.: Hurrá tavasz. 2—5: Nem vol­­tam senkié. aReggel SZERKE­STI: LÁZÁR MIKLÓS VASÁRNAP DÉLUTÁN a Reggel Május *,5,8 és 12-én 7*3 órakor ÜGETŐ J Loei Garc­a. s bzkr.eszitörcön­. Rövid válaszok hosszú levelekre N. L. polg. isk­. tanár, Celldömölk, Rákóczi­ u. 31. Az eszperantó tankönyv ügyében forduljon Balkányi Pál úrhoz, az U. M. eszperantó tanfolyamának vezetőjéhez. (Címe: Magyar Általános Hitelbank, József nádor-tér 2—4. Bu­dapest.) M. I. lapkihordó, Újpest. Thrly K.­-u. 36. Levélben válaszolunk részletesen. 4CiiíApn kadvstsamzlé. vL­á.Cs.ot Laíföldhe. $£véteha virágüzlet. Vill., Eszterházy-acca 2 Közvetít virágküzleménye­­ket az egész világra Telefon: 13-92-33 a síimsta mm ftUZB A VILÁGOSSÁG «@aauHHBBBnnnaawa Kitűnő belföldi és külföldi hír­szolgálat. Eredeti riportok, beszá­molók, leleplezések. Vedd ! Olvasd! Terjeszd 2

Next