Új Magyarország, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1948-05-01 / 18. szám
1948. MAJTÍS I. wwimi mii.... SHAKESPEARE JEGYÉBEN Jleau tragédiája a Nemzeti Színházban Valahol al ősük «» a hősök korában, a régi brit történelem ködfüggönyei mögött játszódik Lear király tragédiája, oly távoli időben, mely már Shakespeare életében is a mondák távolába veszett. E távlat éppúgy szükséges a témához, mint az, hogy bíborban születettek legyenek a szereplők. A trón talapzata persze nem csupán ékítményül szolgál, nagyrészt azzal a társadalmi megokolással is magyarázható, hogy a civilizált Európa e kezdeti korában emberi szabadságra, egyéni vágyak kiélésére csak a hatalom csúcspontján nyílt megfelelő gyakorlati lehetőség. Ezért mint minden igazi nagy mű, Shakespeare műve is szükségszerűen túloz és torzít, csoportosít, beállít és értékel, hogy mondanivalója így érthetőbbé és világosabbá iáljék. De minden esetre fenségtől menetee mélyebb és félreham érthető , művészi igazmondás jegyében fogant a Lear is, a hatalom és a bizalom tragédiája, melynek minden világot átfogó, általához értéke és mondanivalója mellett is oly jellegzetesen brit a témája: a «gentleman's agreement), az apa és leányok megállapodása, melyet lemezek gonoszul megszegnek. E (gentleman's agreement)) körül bomlik ki aztán lényegében a probléma, a jó és rossz, az ember egyéniségéből fakadó pozitív és negatív erők közdelie, melynek kimenetele ha fel is oldja az irtózatos feszültségeket, lényegében egyáltalán nem valami derűs. Minderre a shakespearei nyelv áradó pompája borul, szavak és szenvedélyek, mértani pontosságú s mégis szüntelenül hajladozó, lüktető indázata, melyen a renaissance virágai bomlanak ki. E renaissance azonban brit ég alatt igen viharos, már az ébredő barokk tüze füli át s ennek fellobbanó fényénél csapnak egymásba az emberi szenvedélyek, hiszékeny apák és cselszövő gyermekek viszontagságai. Így válik a Lehr bizonyos értelemben kettős, drámává: nemcsak azért, mert körvonalaiban Lear tragédiáját ismétli Gloster is, hanem azért, mert a trón ■ magasságában folyó metafizikai küzdelem, a Lear, Goneril, Regan s a tiszta Cordelia jelképeiben folyó erők játéka egyben egyszerű értelemben vettstorgia, történet, tehát romantika is. Es és te sikerei természetesen éppen rendkívüli gazdagsága miatt nyit igen tág és változatos lehetőségeket az előadás számára. Sokféle Leart lehet elképzelni és megvalósítani, anélkül, hogy e változatosság lényegében érintené, vagy éppen csonki fand Lear lényegét.. A legegyszerűbb három lehetőség, vagy még inkább irány a klasszikus stílusú Shakespeare előadás, a meiningeni hagyományokban gyökerező naturalizmus, vagy valamely új szintézis,amely Shakespeare előadásmódjának új, lényegében korszerű formáját alkotná meg. A Nemzeti Színház előadása azonban sajnos, a három út közül egyet sem követ, értékei és szépségei ellenére is valamely mélységes, stílusbeli határozatlanság lengi át, mely itt-ott mintha már a félreértés határait súrolná. Ami a darab egészének kiállítását illeti, a rendezés képszerű hatásait, az egymásra torlódó változások színpadtechnikai és dekoratív megoldását, az hibátlan, sőt Varga Mátyás díszletei közül egy-kettő egészen ritka-szép. Nagy baj i van azonban a szöveggel, mely úgyszólván tökéletesen elszíntelenedik a beszélni nem tudó színészek ajkán, talán az egy Lukács Margit kivételével senki sem érzékelteti teljes pompájában nemcsak Shakespeare, hanem Vörösmarty csodálatos fordítását sem. Ez az elszíntelenedés különben az egész előadás összefoglaló hibája, a hatalmas shakespearei emberplasztika, a fények és árnyak oly éles ellentétei valamely monotóniába süllyednek, nemcsak szövegmondás, játék tekintetében is. * Irettugyibb hibaebben természetesen Somlayé. Learje nem férfi és nem király, még romja sem, ennek, egyszerűen csak szeszélyes, kedélyes «apuka», akivel rossz kislányai rosszul bánnak Sefelethi bánatában meghibban. Láthatólag az a baj, hogy e nagyon nagy szalonszínész nem érzi magát jól kosztümjeiben s nincs bennük igazán lelkileg sem otthon; oly hiba ez, melyről nem tehet, de mégis eleve elzárja egy méltó Lear király alakításának lehetőségeitől. Ellenpéldája, Gloster Balázs Samu tolmácsolásában nem való a magyar Nemzeti Színház deszkáira, egy, hangú és üres. Utánuk e negatív sorrendben Ungváry Edmundja következik, szintén tartalmatlan és formailag sem megfelelő alakítás. A férfiak közül Básthy Edgárja messze a legjobb, hibátlan és megrázó és Gábor Miklós bolondja egyenrangú vele. Meg kell azonbsan dicsérni Módi Szabó Gábort is rövid szerepében; pontosan olyan, mintha a középkori lovagregényekből lépett volna elő, míg Pataki Kentje egyenlőtlen. A nők közül legjobban Tőkés Anna Gonerilje emelkedik ki, bár mintha őt is zavarná maga körül az együttes. Szörényi szép és nemesen patriotikus Cordeliája Somlay ellentéte: ez a színésznő nem való solondarabokba, de a klasszikus dráma világában a helyén van. Kettőjük között Regan aránylag legelmosódottabb jelleméből Lukács Margit meglepő erővel farag teljes embert. Egészben véve elmondható, hogy a három nőviszik a darabot, s lényegében az ő eleven és ösztönös játékuknak köszönhető, hogy legalább a Lear-probléma egyik része helyes tolmácsolásban kerül a néző elé. (ffynp) mm mal kb. 25°[o-ldal mérsékeltük a BELFÖLDI repülőjegyek árát Ez a 3 éven tervünk első tíz hónapjának eredménye. Repül.jön, kft lelje áruját, postáját légiúton. MASZOVLET Utazási Iroda, V., Dorottya-u 7. Telefon: 180—990, 187—526 KOMLÓS ALADÁR: Irodai síjunk társadalmi háttere Kevés irodalom van, amelyre a társadalomi szerkezete jobban rányomta volna bélyegét, mint épen a magyarra. Míg Nyugaton mindig volt egy nagyszámú, független iparűző és kereskedő osztály,, addig Magyarországon és általában Kelet-Európában csupán két társadalmi réteg létezett, a jobbágyság és a nemesség. A nemesség féltékenyen őrködöttelőterraira és a nemzet túlnyomó nagy többségét kitevő paraszt lakosságot gazdasági elnyomásban és szellemi eltompultságban tartotta. A társadalomnak ez a merev és darabos szerkezete lehetetlennétette az egészséges szellemi vérkeringést s így a magyar irodalom már eredendően két, egymással alig közlekedő áramlatra szakadt. Az egyik a latinos szellemű, nemesi kozmopelizmusában féltékenyen elzárkózó műkörtészet, a másik a népi hagyományokból táplálkozó népköltészet. Ez adualizmus különböző formákban az egész magyar irodalomtörténeten végigvonul s ,legújabban mint a nyugatos és nemzeti, urbánus és ném irodalom ellentéte jelentkezik. Komlói azonban nem elégszik meg a magyar irodalmat emésztő dualizmus társadalmi okainak a magyarázatával, hanem tevékeny ■ irodalompolitikushoz méltóan az ősi ellentét szintetikus áthidalását sürgeti. A magyar nép felszabadulása és a középosztályi kereteknek népi elemekkel való felfrissülése végül is megteremti azt az egészséges tájdalmi szerkezetet, melyből az egyetemes és egységes magyar műveltség és irodalom kivirágozhatik. Komlós Aladár értékes tanulmánya a Bóka László szerkesztésében megjelenő Új Könyvtár 16. köteteként látottnapvilágot. c . . . Szenczei László. Czímer József Bett filmkrónikája Laurence Olivier V. Henrikje nem jellegzetesét filmalkotás. Nem a film különleges eszközeivel mesél és nem is a filiasajátos nyelvén. Ez az V. Henrik egy különös kísérlet, tegyük gyorsan hozzá, hogy kitűnően sikerült kísérlete egy újfajta Shakespeare előadásnak. Nem újság, hogy Shakespeare képzelete nehezen viselte el a színpad korlátait. . Még emlékszünk a Szentivánéji álomból Theseus szavaira a költő képzeletéről és hasonlatára a szerelmesről és az őrültről. De éppen az V. Henrik az a darabja, amelyben ezekre a korlátokra a legfájdalmasabban panszkodik. „Can this cockpit hold the wasty field of France?” Jelentheti-e ez a tyúkketrec a hatalmas francia csatamezőt?. És aztán: „Ha lovakról lesz szó, képzeljétek, hogy látjátok őket.” Vagy: „Ká kell bíznunk magunkat a képzeletekre.” És a prológus folytonos játéka a darab ködben,e téma, a színpad rabsága és a képzelet szabadsága között. Sokan sóhajtoztak már, hogy Istenem, ha Shakespeare megérhette volna a forgószínpadot és azt a díszlettechnikát, amit a modern színház nyújt, micsoda darabokat tudottvolna írni! Ezeknek nincs igazuk, mert akármilyen paradoxul hangzik, a Globe színház technikai primitívsége, sokkal több lehetőséget nyújtott a képzeletnek, mint a modern színpad. Shakespeare a Globe-színházban teljesen függetleníthette magát minden színpadi díszlettől, a mai Old Vic-ben már nem tehetné. Éppen ebben van az érdekessége Laurence Olivier kísérletének, amely a modern színpadénál nagyobb lehetőséget nyújtó filmmel próbálja nyomon követni Shakespeare képzeletének a drámában mutatkozó korlátlan szárnyalását. Jellemző, hogy a kísérlet tárgyául, éppen azt az I. Henriket választotta, amelyben a költő az egész darab folyamán nem szűnik meg panaszkodni. Hogy a közönségét nem tudja elvinni a francia csatamezőkre, nem mutathatja a győztes Henriket ünnepelve fogadó londoni utcát és általában, hogy „kis szobába zárva nagy férfiakat”, egy tyúkketrecbe kénytelen, szorítani az egész világot. Laurence Olivier tehát nem nagy eredeti filmalkotást akart produkálni, hanem módot kívánt nyújtani ahhoz, hogy a modern eszközökkel méltóbbantudjunk a nagy angol drámaköltő fantáziájának nyomában szárnyalni. Shakespeare rajongói a filmelőadás után sokszor nagy tisztelettel, de némi csalódással állnak fel. Szép, szép — mondják, — de a sok színben és látnivalóban elvész a drámaíró igazi műve, a jellem, a szöveg, és maga a dráma. Egyáltalán nincs igazuk. Tér- Prológus az V. Henrikhez mészetesen a színészek mindenütt Shakespeare eredeti szövegét mondják és nem hiszem, hogy van ma a világon hely, ahol hangzásában és értelmében ennél hivebben mondanák a shakespearei szöveget. A jellemekre sem merné valaki azt mondani, hogy akármelyik alakítás nem volna hű a shakespearei elképzelésekhez. Ami pedig Laurence Olivier ragyogó játékát, csodálatos szövegmondását és szinte lángeszű emberábrázolását illeti, ilyenhez valóban nem !mindennap jut a világ mozilátogató közönsége. Nem, a Shakespeare rajongók kifogásának egész más az oka. Ha a Globe Theatre egyik nézője feltámadna és módja lenne a világ valamelyik modern színházában egy általa annak idején már látott Shakespeare darab előadását végignézni, valószínűleg mélyen elcsodálkoznék. Látná, hogy a várfok valóban várfok, a trónterem valóban trónterem és még a csatatér is csatatérnek tűnik. A színpad forog, a szín a közönség szeme, láttára változik és színjelző tábláknak semmi nyoma többé. Biztos, nagy elismeréssel nézné, de mikor felállna azt mondaná: „Mindeznagyon szép, de valahogy a sok látványoságban elvesz Shakespeare lényege: a dialógusok, a dráma, a jellem és a színészi játék bensőségessége.” Emlékszünk rá, Babits is annyira megszokta a Shakespeare-rel tartott olvasói magányosságot, hogy a színpadi előadás nem segítette, hanem gátolta az élvezetben és Shakespeare színpadtalanítását követelte. Persze neki sem volt igaza. Akinek szokatlan, hogy Shakespeare személyei eleven emberek, az shakespeareietlennek tartja, hamegszólalnak. Akinek szokatlan, hogy Shakespeare díszletei valóban szobák, falak és fák, azshakespeareietlennek tartja, ha a nézőtérről megpillantja őket. Akinek szokatlan, hogy Shakespeare tájai valódi tájak, tengerei valódi tengerek, tömegei valódi tömegek, viharai valódi viharok és természeti hangulatai valóban természeti hangulatok, shakespear esetlennek fogja tartani azt, hogy a drámát valóban így filmen, játszatja. A közönség, még az igényes közönség is, hozzászokott, hogy a filmen, mert az ritkibb tömegművészet, mint a színház, ennélfogva sokkal könnyebb szórakozást is kap, hátradől és engedi magát szórakoztatni. Itt nem erről van szó. Itt csakugyan Shakespearet játszanak, egy rendkívül Szellemes történeti keretben, ahol azonban a keretet is Shakespeare írta és nyújtja. Aki megnézi a filmet, mielőtt majd megbírálja, jó lesz mindezt tudomásul vennie és csak ezután kezdheti jellemezni az előadás erényeit és hibáit, bírálhatja a kihagyásokat (szerintünk Laurence Olivier kihagyásain túl a magyar kópiában a nimből is hiányzik náhány részlet), ezután lehet hozzáfogni a díszletek, a felvételek, a rosztümök, a színészi játék, a rendezői megoldás, a technikai eszközök érvényesítése az angol szövegmondás ésa magyar fordítás méltatásához. (Nem hallgathatjuk el, hogy ha Aczél Tamás magyar fordításáról azt mondjuk, hogy nem rossz, ez ebben az esetben a legsúlyosabb megrovás, mert minek kellett költőt keresni a fordításhoz, ha az meg sem kísérelte az ezúttal különösen szellemes, szójátékokkal teletűzdelt shakespearei szöveg ötletességét magyarul visszaadni. Eszünké jut Kapinihos magyar szövege René Gair Eladó kísértetjéhez, Kosztolányi filmfelirata Reinhardt Szentvánéji álomjához és mély csalódást értünk.) Magunk azonban nem bírálunk, csupán ezt a prológust kívántuk a film megnézésének feltétlen ajánlása után a néző kezébe adni. Lan.renc-5 Olivier, mint V. Henrik FILMSZÍNHáZAK MŰSORA ADY 4, 1, 8, ss. 2-kor is. veszélyes őrjárat, ALFA 3, ·S, sz. v. ü. 4, V.7, l/10. A, g3’i‘korok köztünk vannak. —‘ ASTORIA 4 Vi 7, Vf0, 29— 1: Kripert-out, 3—5. Az örvény sorában, — ÁTRIUM, 4, Vi7, Vs» «a. v. ü.. 2.kor ‘is V. Henrik. CITY Vs4, ' * '!*. sz. v. Vs3-kor is. Tengeri karvaly DÓZSA V'i8 1 *S, v. ü. fejkor is. 39— 1: Hurrá tavasz, 3—5: Tan. tom lóvá*. Farm titka — ZUT 'ApV«7, s/sé, ss v. 1 lakot I«. Mindennapi kenyér. — EVÁ 4, Vét, v. ü. 3-kor is. 39—1: Három nemedék 3—5. Kisiklott élet. — FLÓRIÁN 4 V.7, Vi9, V. tt. S'kor i£. Nő az ablak mögött. — FORUM Vn 1 17, V-9, V Henrik — HUNNIA Vő, V*5, 'lét, —9. - Tarzan diadala. — IPOLY V»5. V.7, 9 v. ü. V)3-kor is 29—1: Hurrá tavasz. 2— 5. Kisíkott élet — KÁLVIN-TISAI HIRADÓSZÍNHÁz d. e. 9-től 4-ig, y ü. 3- ig magyar. francia. Szovjet himdó. Nemzetközi sporthiradó. Robin Hood, amerikai rajzfilm. Angol porce’lán, kultúrfilm Tavasz a hegyekben, szovjet riportfilm — KAMARA 46 9. tsz. V. 2-kor is Tenega karvaly. • — ’KOSSUTH Vő, Vt7, Vi9 v . V-s-kor is. Lenni vagy rém lenni..’ — KORÚTt HÍRADÓ d. e 9-től este 11-ig. Magyar, Crane's, szovjet hiradó Nemzetközi sporthíradó, Robin Hood, amerikai rajzfilm. Angol’ parcellán, ‘Kulturfilm. Tavasz » hegyekben, szovjat riportfim. — LLOYD 5, 7 9. rz.. v. S-kor is. Tengeri karvaly — MARX 4 6. 9. v. ti. 3-kor is. 29—2. A gúkosók fesztünk vannak 3—5. A dzsungel könyve. — OMNIA 4, V.7. V. sz. v. ti. 1-kor is. A Kronstadt tengeré?*. — PALACE 11: 1: 3: 5: 7: 9. Lenni vagy nem lenni. — paP.07.An 4 V.7. V-9 v v. 2- kor is 29—2: Míg öt perc az élet. 3— 5. Knock-out. — PATPLAC'6, v.7. 1 *9 sz. v 1 -1-kor is Mindennapi kinyér. — PHÖNIX 11: 1: 3: 5: 9. 29—1: Pilot-szerelem 2—5- Eiráhított csábító. — ROYAL APOLLO 4, V-7 9 se. v. ti. 3. 7 9. 29—1: Hurrá tavasz 2—5. Hotel 2- kor iS V.. Henrik. — KOXY 11, 1 3. 7 9 -1 . »áyl-t-T 9—5- Hotel Bijou. — SAVOY 4. Viz. v.9 v. ti. MPr K 99—2- A f-vUl-osok köztünk vannak a—5: A dzinzei könyve. — scaLA vs. Viz. 9 v tt Vfá-kor is. Mexikói kaland. — SZABADSÁG VIS. »V 9. v. v. ViS-kor iS. 29—1: A saikosok köztünk vannak. 3— 5: A dzsungel köryye — TÚRÁN 3 5. 7, 9. v ü. 11 és 1-kor is A gyilkosok köztünk vannak. — UGOC*A Vrt. i •Vi« v. ví.kor is. 29—1: Pilótaszerelem 2—5- A vádlott közbeszól — ÚJLAKI 4. V.7. V-9. V. v. 2-kor it 29—1: Marseillaise. 2—5: Ezt látják a csillagok. — URANIA 46, 6. Krorstadti tengerész. — ZUGLÓI 4. V 1 7, V19. v. a. 3-kor is. 29—I.: Hurrá tavasz. 2—5: Nem voltam senkié. aReggel SZERKESTI: LÁZÁR MIKLÓS VASÁRNAP DÉLUTÁN a Reggel Május *,5,8 és 12-én 7*3 órakor ÜGETŐ J Loei Garca. s bzkr.eszitörcön. Rövid válaszok hosszú levelekre N. L. polg. isk. tanár, Celldömölk, Rákóczi u. 31. Az eszperantó tankönyv ügyében forduljon Balkányi Pál úrhoz, az U. M. eszperantó tanfolyamának vezetőjéhez. (Címe: Magyar Általános Hitelbank, József nádor-tér 2—4. Budapest.) M. I. lapkihordó, Újpest. Thrly K.-u. 36. Levélben válaszolunk részletesen. 4CiiíApn kadvstsamzlé. vLá.Cs.ot Laíföldhe. $£véteha virágüzlet. Vill., Eszterházy-acca 2 Közvetít virágküzleményeket az egész világra Telefon: 13-92-33 a síimsta mm ftUZB A VILÁGOSSÁG «@aauHHBBBnnnaawa Kitűnő belföldi és külföldi hírszolgálat. Eredeti riportok, beszámolók, leleplezések. Vedd ! Olvasd! Terjeszd 2