Új Magyarország, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-03-06 / 10. szám

1943. MÁRCIUS 6. ,IÜ.MAGYRORSZIGI. A kriptától a könyvpiacig — A Penguin könyvek karrierje — Tizenhárom évvel ezelőtt 10 könyv je­lent meg az angol könyvpiacon. Maguk a könyvek az olvasóközönségnek régi is­merősei voltak, csak áruk és alakjuk volt újszerű. Vászon helyett papírba voltak kötve, mindössze hat penny­be kerültek. A «woodworthi« rendelés Ha Allen Lang­, a kiadványok szülő­atyja, tanácsot kért volna akárkitől, aki járatos a könyv­szakmában, bizo­nyára hozzá sem kezd vállalkozásá­hoz. De ő nem törődött a más véleményével: még az sem riasztotta meg, hogy amikor 1933 ny­­arán m­egrendelésekért sorra járta Anglia és Skócia legnagyobb könyvke­reskedéseit, a könyvkereskedők nem na­gyon bíztak tervében. Hazatérve körút­járól, felkereste aztán SWoolworthot, Anglia legnagyobb áruházának tulaj­donosát, aki végül, próbaképpen mégis feladta rendelését. Ez egyáltalán nem volt «Woo­­yworth-i» méretű ugyan, de a többihez képest mégis fejedelminek tűnt. De az angol közönség, — minden jóslás ellenére — elragadtatással fo­gadta a könyveket. Kassza az üres sírban Néhány hónappal később megjelent a második tíz kötetből álló sorozat is. Ezen felbátorodva alapította meg a há­rom Lane testvér a Penguin Books Ltd. céget. Miután azonban az új cég nem igen volt bővében a pénznek, úgy rendezkedett b­e, ahogy tudott. Első rak­­ásuk, üzletü­i és irodájuk az Euston Rodd-i Szentháromság templom krip­tájában volt. A könyveket csúzdán szál­lították le a raktárba,­­ a csúzda te­metőből indult. A csomagokat villa­mos emelő hozta fel a mélyből, ez volt az egyetlen modern darab a krip­tában, mert különben ha fáztak, ócska petróleum kályhákkal fűtöttek, üzleti könyveiket és a készpénzt pedig es­ténként két üresen álló sírba zárták. A Penguin palotába költözik , 1937 elején azon­ban­ már a Great Portland Street egy­ikk házának két padlás­­szobájában találjuk az irodát, ahonnan aztán ugyanez, év végén diadalma­san vonulnak be a Bath Roadon épít­tetett hatalmas új házba. Ebben az időben már túl voltak századik kiadvá­nyukon is, melyek között ott találjuk Huxley «Crome Yellovy»-ját (Nyár a kastélyban) Sinclair Lewis «Mantrap»­­ját és Lidiel Hart, a neves publicista híres könyvét: «Foch, Man of Orleans». Ezek a könyvek még «drága» koruk­ban is sikert arattak, hat pennyért pedig mindenki megvette őket. Shaw a fasizmusról Még 1936-ban a Lane testvérek meg­ismerkedtek­­V. E. Williams-sal a Brit Népművelési Intézet titkárával ,és H. L. Beals-a­l a London School of Economics tanárával. Az ő tanácsukra szánták rá magukat egy új sorozat megindítására, mely nem csupán szó­rakoztatni akart, mint a Penguinek, hanem határozott nevelő iránya volt. Az új sorozat a Pelican nevet kapta, első kötete pedig Shaw híres az Intelli­gent Woman’ s Guide to Socialism, Capitalism, Sovietism and Fascism­­-ja I volt. A fasizmusról szóló részt Shaw, külön Lane-ék részére írta hozzá a könyvhöz. A nemzetközi helyzet ki­éleződésével aztán Lane-ék egyre fo­kozottabb súlyt fektettek az angol k köz­­vélemény politikai nevelésére. Penguin, Pelican és a többi Most a Penguin Books Ltd. 13 éves, 1200 kiadott köny­vének több mint fele­­ közönséges» Pen­guin, mintegy ISO Pelican (tudományos nevelő célzatú) és ugyanannyi Penguin Special politikai iratok). Szerzőik között ott találjuk Lashi professzort, Hugh Daltont, a volt pénzügyminisztert és H. G. Wellst. Meg­jelent néhány King Penguin is. Ezek a német Insel-Verlag kiadványainak mintájára, szépen és bőségesen illusz­trált könyvek. Ix­gmerészebb vállalko­zásuk a « St­oder­n festők» c. sorozat, mely tökéletes reprodukciók segítségé­vel az új európai festészetet mutatja be, a legjelesebb kritikusok bevezetésé­vel. S mindezt fél koronáért, a világ legképestesebb országában, Angliában. illetve nemcsak Angliában. A Pengui­nek és társaik ma már Egyiptomban, Ausztrá­iában és Kanadában jelennek meg, angol, francia, olasz és arab nyel­ven. Mindez azt bizonyítja, hogy a könyvkiadás is lehet «üzlet», ha valaki olcsón, jó könyveket hoz forgalomba ... s.y A VILÁGHELYZETRŐL belgrádi, prágai, bukaresti, pá­risi, bécsi, londoni, római stb. külön tudósítói útján pontos je­lentést ad a SZABAD NÉP tökéletes világhírszolgálata. A HAZAI ESEMÉNYEIK eleven tükre a Szabad Nép. Tudósításai, cikkei irányt mutatnak. Előfizetési ára: havi 12,5 forint. "Adóhivatal-Budapest, Vill., József­ körút 5. eCBU&Qali CL cHexkuth­&k&k­ Az albérlők nevében A dolgozó emberek számkivetett­ei, az albérlők nevében kérem, szóljon nekikünkben néhány szót az illetékesek előtt. Este, mikor mun­kából fáradtan­ hazatérünk, soha nem tudjuk mi vár ránk, nem tud­juk mikor tesz ki bennünket a szobaasszony az utcára. A főbérlők lakását nem lehet­­mondani, de az albérlőkre és ágyrajárókra nincs paragrafus. Nem foglalkozhatna valaki azzal a gondoattal, hogy a kiskeresetű, családtalan munkások részére minden nagyobb várót­lan munkásszállót rendezzenek be? Esetileg többet is, ha a helyzet úgy kívánná. Kaphatnánk így egy-egy tszta kis szobát, vagy nagyobb kö­zöt hálóteremben egy tiszta ágyat és egy bezárható szekrényt s nem függne állandóan fejünk felett a hajléktalanság réme. Másik indítványom volna, hogy a nehéz munkát végző dolgozók ré­szére vezessék be a fürdőkben a hármas osztású műszakot, legyen nyitva éjjel is legalább egy gőz­fürdő, sok szegény ember áldaná akkor eze­ket a nagyszerű intézmé­nyeket, amelyek jótéteményeiben így nem részesülhet. Kérjük Szerkesztő Urat, emelje fel szavát érdekünkben, me­rt így bizonyosan meghallják azok te akikre tartozik. Egy ágyrajáró nehéz testi munkás. „Mi lesz a vidéki színházakkal?" Tisztelt Szerkesztő Úr! Az U. M. febr. 21 -i számában meg­jelent Bujdosó Gyula fenti című cikke. Ehhez kell hozzászólnom: A Színművészeti Főiskolán az 1945/46-os tanév óta folyik rendező­­képzés. A felszabadulás után Hont Ferenc főigazgató — maga is rendező lévén — átérezte a rendező-képzés fon­tosságát és elhatározta ennek a fakul­tásnak a létesítését. Azóta már Há­rom évfolyam tanul és jövőre kikerül első friss, a népi halizmus mű­vészi eszméjével áthatott rendező­­nemzedék. Azonban nemcsak rendezők, hanem dramaturgok és általában­­ színházi világ minden posztjára alkat­mas fiatalok fognak kikerülni, mert a főiskolai képzés mindezekre súlyt helyez. A gyakorlati oktatás is jó me­derben folyik, mert a hallgatók­­ vizsgaelőadások rendezését végzik, ter­mészetesen tanári felügyelet mellett. Azonkívül a Nemzeti Színházban és a Madách-színházban mint beosztott se­gédrendezők működnek. Csodálkozom, hogy a cikkíró meg­említi az Országos Dramaturgiai Ta­nácsadót, ugyanakkor v­iszont nem tudja, hogy ez a Szerv a Színművészeti Fő­iskolán működik és Kárpáti Aurél elnök vezetésével éppen rendezőképzős hall­gatók dolgozn.­ak Irenre. Végeredmény-Íren egyetértek a cikk­íróval, csak cikkének erre a hiányos­ságára óhajtottam felhívni a figyelmet. És ezt a hiányosságot, nem lehet egyik napról a másikra pótolni, mert rendezőt szülni senki sem tud: évekig tartó keserves munkával jár, míg vala­kit «rá lehet szabadítani» egy szín­házra. Hollós Róbert az Orsz. Magy. Színművészeti Főiskola rendezőképző tanszaká­nak hallgatója. Somerset Maugham feljegyzéseiből: Férfiak és nők csatája A jó asszony mindig úgy tesz, mintha nem tudna azokról az apró dolgokról, melyeket férje el akar titkolni előle. Ez a házassági illemtan elemi szabálya. * A férfiaknál gyakori a hálaérzet, ha nem követel áldozatot tőlük. Ha azt hiszik önök, hogy a szabad szerelem csupa merő mulatság, nagyon tévednek. Higyjék el nekem, hogy nincs még egy szórakozás, amit annyira túl­becsültek volna, mint ezt.­­ Akármilyen szerény is egy férfi, ne­hezen érti meg, hogy a nő, aki valaha szerette őt, már nem szereti. Elméletben bűbájos az ártatlanság, de gyakorlatban a tapasztalat a hasznos. A nők majd meghalnak azért, hogy férjhez mehessenek, mindegy hogy fia­­talok-e vagy öregek, alacsonyak, vagy magasak, szőkék, vagy barnák mind férjhez akar menni. Nem a férfit kí­vánják, hanem a házasságot. S­ir GALAHAD ! • Az író, az asszony és az európai emléke Svájcból jött a hír, hogy meghalt Sir Galahad, ez a rendkívül jelentékeny és élénk tehetségű, nagyon művelt és nagyon tehetséges író, akinek műveit nálunk is sokan olvasták, de csak a legkevesebben tudták róla, hogy nő volt, Eckstein professzornak, a bécsi kultúr­­történésznek felesége. E házasság bizo­nyos fokig önvallomás volt; művében a kultúrtörténész, vagy még inkább kul­­túrdiagnoszta szerepe legalább ugyan­olyan fontos mint az íróé. E kettős­ szempontú alkotó kritikája a világról, az emberekről, a különböző korokról, Európáról és eszményeinkről gyakran volt gúnyos és gyakran volt keserű is, mert gyűlölte a kicsinyességet és idege­sítette minden olyan törekvés, mely a dolgok és gondolatok összhangja ellen irányult. «Die Regelschnitte Gottes» (Isten gömbszeretei) című­ regényében arról írt például, hogy egy műveltség által meg nem fertőzött ázsiai ember hogyan látja az európai kultúra fonák­ságait, egy másik művében pedig Dosz­tojevszkij művészetével szállt el késő­re­de­tt vitába. Majdnem természetes, hogy e lélek történelmi ideálja csak a Földközi-tenger verőfényéb­en fürdő vi­lág lehetett, Platón Görögországa, a Reconquista, a renaissance vagy a tru­badúrok korának teljessége. Az is ter­mészetes, hogy ez a harcias és vakmerő szellemű nő lelke mélyén rette­ntő félel­mekben élt állandóan, — féltette Eu­rópát, a szellem függetlenségét és a szabad gondolatot. Sir Galahad szellemét azonban e kul­turális, történelmi és szellemi állásfog­lalások mellett még egy igen fontos té­nyező határozta meg. Noha, mint emlí­tettük, különösen nálunk nagyon sokan nem tudták róla, hogy a kerekasztal legendáit idéző álneve mögött asszony rejtőzik, mégis, talán ő volt az egyetlen korunk rengeteg kis- és közepes tehet­ségű nő írója között, aki teljesen pozi­tív szintézist tudott alkotni egy magas­­rendű szellemi magatartás és saját ne­mének elhatárolt adottságai között. «Mutter und Amazonen» (Anyák és amazonok) című nagy művében magát a kétféle női magatartás problémáját fej­tegette s a női problémának szentelte — legalább is részijén — nálunk leg­többet olvasott művét, a «Bizánc«-ot is, melyben nemcsak a keletrómai bi­rodalom porfirral arannyal és elefánt­­csonttal ékes­ életének bonyolult szépsé­geit és szertartásait elevenítette meg, hanem hosszan és behatóan taglalta a császárnék szerepén keresztül maguknak a nőknek helyzetét is. E könyvekből minden egyéb mellett azonban az is kiviláglik, hogy Sáp Galahad a szellem és igazság mellett a szépség siarcosa is van, pacifista és érett európai szellem, aki még csak­ a gondolatát sem tűrhette el annak, hogy az emberiség bármiféle cél ér­dekében egymás gyilkolására vállalkoz­zék. Pedig nem volt gyáva, a német náciuralommal éles ellentétbe került és azoknak sorába tartozott, akiknek Hit­ler elöl Svájcban kellett menedéket keresniük maguknak. Itt írta maga is emigránsként utolsó könyvét Poichard Wagner zürichi emigráns-éveiről és itt tervezett még igen sok mindent, amit már nem valósíthatott meg, mert fel­tűnően magas, karcsú alakja mindörökre eltűnt abból a világból, melyet minden gúny harciasság és keserű aggodalom mellett is annyira szeretett. Gyárfás-Nadler Pálma PIERRE DE RONSARD (1524-1585) Negyvenhetedik szonett Legyőzted szívemet, tiéd ezért e drága Folyandár lombja mind, lásd, árad és szalad Falakra, fákra föl, indát indának ad. Körökre kört ível s bolyong ezernyi ága. Tiéd örökre már e szép repkény virága. Jó volna, mint e lomb, míg száll az éj s a nap, Föléd hajloni így, vágyaktól lankatag S szép tested oszlopát karomba fonni, drága. Mondd, lesz-e még idő az árnyas ég alatt, Hol minden fű színét kigyújtja majd a hajnal S a sok madár csivog, egy enyhe s tiszta nap. Csókolni ajkadat félig lezárt ajakkal S mesélni kínjaim, míg két karom szabad ölelni hókarod s melled rózsáit, angyal? » SZEGZÁRDY-CSENGERY JÓZSEF fordítása. c«mer jó»... heti FIL A patológia filmje, vagy a film patológiája? A héten mind a három bemutató an­gol film volt. A képek érdekesen il­lusztrálták az angol film erényeit és gyöngéit. PANOPTIKUM a cinje az egyik «lélektani» filmnek, amely elmeséli egy, sőt ,két, a végén azonban kiderül, hogy három különös művészietek kissé patologikus és nem kissé érthetetlen szerelmi történetét. A rendezés az angol ízlés egyik ked­venc műfaját, bűnügyi szalonfilmet csi­nált a történetből, de láthatóan igye­kezett mértéket tartani. Mindez azon­ban nem használt, a film­ rossz, a történettel, a feldolgozással és kö­zepen színészeivel együtt. A filmhez tartozó «különös» lényekhez nyugodtan hozzá­­számíthatjuk a készítőit, a forgalomba­­hozóit és az önök krónikását, aki restelte a közepén abbahagyni és ezért végignézte az egész zöldséget. HETEDIK FÁTYOL különösképpen ugyanezzel a problé­mával foglalkozik, néhány sajátságos művészlé­lek patológiába forduló sze­relmével. Még a keret is hasonló, itt is a befejezés előtt kezdődik a film­és a történetet itt is visszatekintve me­sélik el. De míg az előző darabban a történet gyilkosságba fordul, itt az idegorvos veszi át a detektív szerepét és happy endet teremt. Az olvasó már ismeri véleményünket az efféle «pszi­chológiai» film hazugságairól, hiba volna azonban ezzel napirendre is térni fö­lötte. Mindennek ellenére az egész tör­ténet hangszerelése olyan ízléses, a ren­dezése nem úttörő, de annyi jó példát mutathatna a még eddig sem jutott magyar filmnek és a színészek játéka a közben elsőszámú világsztárrá nőtt James Masonnal az élen olyan finom, hogy semmiképpen sem haszontalan idő­töltés megnézni. A DZSUNGEL KÖNYVE gyerekkorunk kedves regényéből szü­letett. A három Korda készítette és Rózsa''Miklós írta a szép zenét hozzá. Kipling könyv­e filmen is gyerekeknek v­aló. Sajtiéi, a felnőtt a gy­önyörű szí­nes felvételek mögött is túlságosan gya­korlott szemmel látja a vágási trük­köket, a ragyogó kopírozásokat és a különféle technikai fogások sorozatát. Mire az ember felnő, a pénz problé­máját sem látja olyan egyszerűnek, mint a filmtörténet szemlélteti. Kis emberkék azonban bizonyára szívesen felejtkeznek bele a százszínű őserdő állatainak és csodálatos növényeinek szívszorítóan szép mesevilágába és talán megérinti őket valami annak a rom­bolásnak a szelleméből is, amit a pénz és pénzéhség bizonyos viszonyok között magából kilehet. Megjelent a Magyar Művészet centenáris száma A Szinyei Merge Társaság képző­művészeti folyóirata, a Magyar Művé­szet a centenárium alkalmával dupla terjedelmű ünnepi számot adott ki. 1948 és az 1948 művészetének stílusairól Lyka Károly, Bernáth Aurél, Farkas Zoltán és Kopp Jenő cikkei, gazdag reprodukciós anyag kíséretében nyújta­nak beszámolót. Füst Milán, Pátzay Pál Genthon István tanulmányai, valamint gazdag múzeumi és kiállítási rovatok beszámolói és két színes műmellék­ét teszik változatossá a számot. A folyó­iratot Bernáth Aurél szerkeszti. Március 4, 7 és 11-én 3 órakor ÜGETŐ Elsőrendű rövid zongorát veszek csak priváttól „Azonnali kész­pénzfizetés“ jel­igére kérem az ajánlatokat a híiadóhivatalbe nekünk a Ferenc V„ Sztálin-tér 2 Vászon, gellérismű, kelengye szaküzlet Heti kis hirdetések Lemezek, lemezjátszók flyizmus Hangulat lámpát ? Márkás dísztárgyát ? Porcelán ü­vegser-fleet ? Antik bútorteríttit ? c„k „Öcca$iátá£" Egyetero­n. 7 Mechanikai játékokat vásároljunk stein Dzu­bötör Kecskeméti­ u. 9. Tel.: 380­0. Stern István kötött , szövöttáru nagy­­kereskedő. Budapest, VT., Anker-köz 3. Arany János-utca 18. Szőnyeg olcsó árúsitása Ungár Király-u. 14 és Rákócai-út 43 lÜGGÖNYÖKI KÉZIMUNKÁK, FONALAK UI/K­r Deák F.-u. 191 UTICV? Tel.: 181-0281 TELEK­TMI Telefonrendelés : 300-333­­ Kisörssy XIII., Vésó­nica 6 Csillárok és Világítás r.-L Erzsébet-krt 41 portruházat­tól AMERIKAI átlátszó-, Lódenkabát port ruházat Bajcsy Zsláns KkV­ út 13 Andrássy-út sarok

Next